Békés Megyei Nap, 1999. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-01 / 26. szám

HA MINDENT TUDNI AKAR A MEGYÉRŐL.. KÖZÉLETI ■ ■ ■ VI. évfolyam 26. szám (1445. lapszám) MA Ara: 44 Ft, előfizetve 33 Ft Rekord 1999. FEBRUÁR 1. HÉTFŐ Hálóztak az újságíók Nagy sikerű és jó hangu­latú újságíróbált tartottak szombaton este a békés­csabai Fiume Hotelben. A médiumoknál dolgozó új­ságírók, fotósok, szerkesz­tők, kiadói dolgozók és tu­lajdonosok az idén máso­dik alkalommal tartották meg vidám összejövetelü­ket, amelynek szervezésé­ért most is a Magyar Új­ságírók Országos Szövet­sége (MÚOSZ) volt a felelős. Ízletes vacsora, nyitótánc, vendégművé­szek fellépése és tombola­húzás tette színessé az egész estét betöltő rendez­vényt, amelyen közel há­romszázan vettek részt. (Folytatás a 6. oldalon) Varga: meggyőző fölénnyel a változásra Antall József eszmeiségének jegyében­ ­ A Magyar Demok­rata Fórum szom­bati országos gyű­lésének küldöttei meggyőző fö­lénnyel a változás­ra szavaztak - kommentálta lapunk kérdésére Dávid Ibolya elnökké választását dr. Varga István országgyűlési képviselő, pártja megyei elnöke. Mint ismeretes, az igazságügy­miniszter asszony 338:176 arányban lett az MDF vezetője. A megyei elnök - aki maga is Dávid Ibolya támogatói közé tar­tozott a tisztújítás során - hangsú­lyozta: az új elnök személye azért jelent garanciát egy sikeres párt megvalósítására, mert azon túl, hogy kormánytagként bizonyítot­ta alkalmasságát, Dávid Ibolya a közvélemény által is tisztelt sze­mélyiség, akinek megválasztásá­ról az ellenzéki pártok képviselői is elismerően nyilatkoztak. Az is biztató jel Varga István szerint, hogy az új, 13 tagú elnökségben Dávid Ibolya stabil támogatást él­vez, s maga Lezsák Sándor is fel­ajánlotta segítségét. (Folytatás az 5. oldalon) Ami lehullt, eltakarították A városokban szerencsére nemcsak az autósokra, hanem a gyalogosokra is gondoltak a hómunkások. írásunk a 3. oldalon Kartoli Ágnes felvétele Tizenkét dühös ember A hiszékenység vámszedői Biharugrán Tizenkét becsapott, dühös em­ber ülte körül a biharugrai pol­gármesteri hivatal szobájában lévő ovális asztalt a minap. Ha­ragjuk nem Kiss Zoltán polgár­­mester ellen irányult, ellenkező­leg. Segítséget kérni mentek a károsultak, hogy a közel kétmil­lió forintot elérő, hozzávetőleg harminc családot érintő, sertés­leadás után járó pénzt több mint egy fél év után megkapják. A re­mény az idő múlásával azonban egyre kevesebb, tisztában vannak ezzel a gazdák is. A polgármester pedig megpróbál mindent meg­mozgatni annak érdekében, hogy hivatalos úton, illetve az ügy nyilvánosságra hozatala révén az állattartók érdekében mégiscsak történjen valami.­­ (Folytatás az 5. oldalon) Pusztaszőlős: menni vagy maradni? Nem kizárt, hogy 1999. második felében ismét az urnák­hoz járulnak a pusztaszőlősiek. Ezúttal azonban nem or­szággyűlési képviselőt vagy polgármestert választanak, hanem ténylegesen a saját sorsukról döntenek: ötvenegy év után leválnak-e Tótkomlósról és csatlakoznak-e Ka­szaperhez. Az elszakadást sokan támogatják a 170 lelkes településrészen, de akadnak ellenzői is. Az egykori uradalmi zsákutca­­falu lakói a kedvezőtlen földrajzi fekvés miatt igen mostoha hely­­történetet tudhatnak magukénak. A múlt század negyvenes éveiben Károlyi-birtok volt a terület, majd a Wenckheim-dinasztia szerezte meg a tulajdonjogot. Közigazga­tásilag tartozott már Pusztaföld­várhoz, majd 1945-től 1948-ig önálló státuszt élvezett, ezt köve­tően csatolták Tótkomlóshoz. A 170 lakosból jelenleg mindössze alig negyvenen rendelkeznek munkahellyel, közel nyolcvanan nyugdíjasok, a többiek munkanél­küliek, illetve gyerekek. A levá­lást szorgalmazók azt elégelték meg - tájékoztatta lapunkat Fábi­án József, az egyik kezdeményező -, hogy a távol lévő várostól igen keveset kap a településrész: orvo­si ellátásban csak kéthetente ré­szesülnek (mely hat hónapig szü­netelt), nincs út, nincs gáz, s az ivóvíz minősége is kívánnivalót hagy maga után. (Folytatás az 5. oldalon) a cirkuszban ♦ Belépő a tüdőrákra? 7 7 1­2­1 ft 9 9 1 fi fi n 1 o Román ortodox püspököt választottak Gyulán A magyarországi román orto­dox egyházi tanács szombaton hosszas jelölési és szavazási pro­cedúra után gyulai püspökké vá­lasztotta az aradi születésű Sofronie szerzetes papot, aki je­lenleg Teoctist pátriárka mellett a bukaresti szent szinódus kabinet­jét vezeti. A választásra jogosult harminc főből 28-an jelentek meg a fürdővárosban tartott vá­lasztáson, s két jelölt közül végül nagy többséggel Sofroniét talál­ták alkalmasnak a feladat ellátá­sára. A Békés Megyei Nap annak idején elsőként beszámolt arról, hogy a román ortodox egyház legmagasabb döntési fóruma, a bukaresti szent szinódus 1997- ben püspöki rangot adományo­zott Gyulának. (Folytatás a 3. oldalon) la OVM-Karsai Rt. jubileuma Az idén februárban ünneplik Orosházán az OVM-Karsai Rt. jogelődjének fél évszázada történt megalakulását. 1949-ben 19 helyi iparos - alapvetően szolgáltatási céllal - szövetkezetet alapított, majd egy év múlva az ismert politi­kai környezetben árutermelőkkel bővült a céh. A hangsúly a termelés irányába tolódott, s az évtizedek so­rán nagyüzemmé nőtt a Vas- és Fémipari Szövetkezet. Az 1992-es szövetkezeti törvény megalakulása után az egykori iparosok utódai úgy döntöttek, hogy maradnak ennél a formánál, ám 1997-re kikerü­lhetet­­lenné vált a változtatás: májusban megalakult az OVM Rt., majd a szeptemberben végrehajtott tőke­emelés után jegyeztették be a cég jelenlegi nevét. (Folytatás az 5. oldalon) A NAP kérdése Mit hozott a szlovák választás? Békés és Csongrád megye szlovák kisebbségi önkor­mányzati képviselőit tömörítő dél-alföldi választási szövetség jól szerepelt a január 29-ei országos szlovák önkormányzati választáson Budapesten. A harmadik meghívott megye, Bács-Kiskun képviselői ugyan nem voltak jelen a január 22-ei csabai egyeztetésen, de tá­mogatásukról biztosították a régiót. A Tolna megyei képviselők is csatlakoztak a régióhoz annak idején, így 15 település 74 elektora szállt ringbe a Dél-Alföldért pénteken a fővárosban. S hogy milyen sikerrel, arról dr. Csicsely Ilonát, a békéscsabai kisebbségi önkor­mányzat elnökhelyettesét, az országos önkormányzat jogi, ügyrendi bizottságának elnökét kérdeztük. - Jól szerepeltünk. A 380 elektorból 292-en jelentek meg Buda­pesten. Az 53 tagú országos szlovák kisebbségi önkormányzatban 17 jelöltünkből 13-an szereztek mandátumot, köztük három elnök­jelöltünk - Ryba Etelka kétegyházi elektor, aki egyben az országos szlovák önkormányzat hivatalvezetője is (a legtöbb: 220 szavazat­tal!), Tóth István szegedi elnök és Fuzik János újságíró, szerkesztő, továbbá dr. Antal Mihály orvos, Antal György költő (Juraj Dolnozemsky) - mindketten tótkomlósiak, Lehoczki Anna (Pitva­ros), Békéscsabáról jómagam és Albertiné Kozsuch Ilona pedagó­gus, valamint Hankó András, Medvegy Pálné iskolaigazgató és Nobik Erzsébet evangélikus lelkész Szarvasról. Kesjár Mátyás (Csabaszabadi), Plesovszki Zsuzsa pedagógus (Mezőberény). A szekszárdi Kalmár Zoltán vállalkozó is mandátumot szerzett. - Ön az előző ciklusban is országos képviselő volt, sőt az egyik bizottságnak az elnöke is (egyébként Békéscsaba három bizottsági elnököt adott az előző ciklusban). Az elkövetkezendő 4 évben mit kívánnak tenni a Dél-Alföldért? - Nemcsak a közgyűlésben, hanem az elnökségben is szeret­nénk ilyen jó pozíciókat megszerezni, illetve utóbbi működését ha­tékonyabbá tenni. Vállalkozóink bevonásával a gazdálkodási-vál­lalkozási profilunkat szeretnénk erősíteni, hogy a régió és így a többségi társadalom is­­ minél többet profitáljon ebből. Annál is inkább, mert az előző ciklusban vagyonjuttatásként az államtól ka­pott Mol-részvények felét - közel harmincmillió forintot - annál a brókercégnél fektettük be, amelyik később csődbe ment. Ennek a pénznek a sorsa továbbra is bizonytalan... V. A.

Next