Békés Megyei Nap, 1999. február (6. évfolyam, 26-49. szám)
1999-02-01 / 26. szám
HA MINDENT TUDNI AKAR A MEGYÉRŐL.. KÖZÉLETI ■ ■ ■ VI. évfolyam 26. szám (1445. lapszám) MA Ara: 44 Ft, előfizetve 33 Ft Rekord 1999. FEBRUÁR 1. HÉTFŐ Hálóztak az újságíók Nagy sikerű és jó hangulatú újságíróbált tartottak szombaton este a békéscsabai Fiume Hotelben. A médiumoknál dolgozó újságírók, fotósok, szerkesztők, kiadói dolgozók és tulajdonosok az idén második alkalommal tartották meg vidám összejövetelüket, amelynek szervezéséért most is a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) volt a felelős. Ízletes vacsora, nyitótánc, vendégművészek fellépése és tombolahúzás tette színessé az egész estét betöltő rendezvényt, amelyen közel háromszázan vettek részt. (Folytatás a 6. oldalon) Varga: meggyőző fölénnyel a változásra Antall József eszmeiségének jegyében A Magyar Demokrata Fórum szombati országos gyűlésének küldöttei meggyőző fölénnyel a változásra szavaztak - kommentálta lapunk kérdésére Dávid Ibolya elnökké választását dr. Varga István országgyűlési képviselő, pártja megyei elnöke. Mint ismeretes, az igazságügyminiszter asszony 338:176 arányban lett az MDF vezetője. A megyei elnök - aki maga is Dávid Ibolya támogatói közé tartozott a tisztújítás során - hangsúlyozta: az új elnök személye azért jelent garanciát egy sikeres párt megvalósítására, mert azon túl, hogy kormánytagként bizonyította alkalmasságát, Dávid Ibolya a közvélemény által is tisztelt személyiség, akinek megválasztásáról az ellenzéki pártok képviselői is elismerően nyilatkoztak. Az is biztató jel Varga István szerint, hogy az új, 13 tagú elnökségben Dávid Ibolya stabil támogatást élvez, s maga Lezsák Sándor is felajánlotta segítségét. (Folytatás az 5. oldalon) Ami lehullt, eltakarították A városokban szerencsére nemcsak az autósokra, hanem a gyalogosokra is gondoltak a hómunkások. írásunk a 3. oldalon Kartoli Ágnes felvétele Tizenkét dühös ember A hiszékenység vámszedői Biharugrán Tizenkét becsapott, dühös ember ülte körül a biharugrai polgármesteri hivatal szobájában lévő ovális asztalt a minap. Haragjuk nem Kiss Zoltán polgármester ellen irányult, ellenkezőleg. Segítséget kérni mentek a károsultak, hogy a közel kétmillió forintot elérő, hozzávetőleg harminc családot érintő, sertésleadás után járó pénzt több mint egy fél év után megkapják. A remény az idő múlásával azonban egyre kevesebb, tisztában vannak ezzel a gazdák is. A polgármester pedig megpróbál mindent megmozgatni annak érdekében, hogy hivatalos úton, illetve az ügy nyilvánosságra hozatala révén az állattartók érdekében mégiscsak történjen valami. (Folytatás az 5. oldalon) Pusztaszőlős: menni vagy maradni? Nem kizárt, hogy 1999. második felében ismét az urnákhoz járulnak a pusztaszőlősiek. Ezúttal azonban nem országgyűlési képviselőt vagy polgármestert választanak, hanem ténylegesen a saját sorsukról döntenek: ötvenegy év után leválnak-e Tótkomlósról és csatlakoznak-e Kaszaperhez. Az elszakadást sokan támogatják a 170 lelkes településrészen, de akadnak ellenzői is. Az egykori uradalmi zsákutcafalu lakói a kedvezőtlen földrajzi fekvés miatt igen mostoha helytörténetet tudhatnak magukénak. A múlt század negyvenes éveiben Károlyi-birtok volt a terület, majd a Wenckheim-dinasztia szerezte meg a tulajdonjogot. Közigazgatásilag tartozott már Pusztaföldvárhoz, majd 1945-től 1948-ig önálló státuszt élvezett, ezt követően csatolták Tótkomlóshoz. A 170 lakosból jelenleg mindössze alig negyvenen rendelkeznek munkahellyel, közel nyolcvanan nyugdíjasok, a többiek munkanélküliek, illetve gyerekek. A leválást szorgalmazók azt elégelték meg - tájékoztatta lapunkat Fábián József, az egyik kezdeményező -, hogy a távol lévő várostól igen keveset kap a településrész: orvosi ellátásban csak kéthetente részesülnek (mely hat hónapig szünetelt), nincs út, nincs gáz, s az ivóvíz minősége is kívánnivalót hagy maga után. (Folytatás az 5. oldalon) a cirkuszban ♦ Belépő a tüdőrákra? 7 7 121 ft 9 9 1 fi fi n 1 o Román ortodox püspököt választottak Gyulán A magyarországi román ortodox egyházi tanács szombaton hosszas jelölési és szavazási procedúra után gyulai püspökké választotta az aradi születésű Sofronie szerzetes papot, aki jelenleg Teoctist pátriárka mellett a bukaresti szent szinódus kabinetjét vezeti. A választásra jogosult harminc főből 28-an jelentek meg a fürdővárosban tartott választáson, s két jelölt közül végül nagy többséggel Sofroniét találták alkalmasnak a feladat ellátására. A Békés Megyei Nap annak idején elsőként beszámolt arról, hogy a román ortodox egyház legmagasabb döntési fóruma, a bukaresti szent szinódus 1997- ben püspöki rangot adományozott Gyulának. (Folytatás a 3. oldalon) la OVM-Karsai Rt. jubileuma Az idén februárban ünneplik Orosházán az OVM-Karsai Rt. jogelődjének fél évszázada történt megalakulását. 1949-ben 19 helyi iparos - alapvetően szolgáltatási céllal - szövetkezetet alapított, majd egy év múlva az ismert politikai környezetben árutermelőkkel bővült a céh. A hangsúly a termelés irányába tolódott, s az évtizedek során nagyüzemmé nőtt a Vas- és Fémipari Szövetkezet. Az 1992-es szövetkezeti törvény megalakulása után az egykori iparosok utódai úgy döntöttek, hogy maradnak ennél a formánál, ám 1997-re kikerülhetetlenné vált a változtatás: májusban megalakult az OVM Rt., majd a szeptemberben végrehajtott tőkeemelés után jegyeztették be a cég jelenlegi nevét. (Folytatás az 5. oldalon) A NAP kérdése Mit hozott a szlovák választás? Békés és Csongrád megye szlovák kisebbségi önkormányzati képviselőit tömörítő dél-alföldi választási szövetség jól szerepelt a január 29-ei országos szlovák önkormányzati választáson Budapesten. A harmadik meghívott megye, Bács-Kiskun képviselői ugyan nem voltak jelen a január 22-ei csabai egyeztetésen, de támogatásukról biztosították a régiót. A Tolna megyei képviselők is csatlakoztak a régióhoz annak idején, így 15 település 74 elektora szállt ringbe a Dél-Alföldért pénteken a fővárosban. S hogy milyen sikerrel, arról dr. Csicsely Ilonát, a békéscsabai kisebbségi önkormányzat elnökhelyettesét, az országos önkormányzat jogi, ügyrendi bizottságának elnökét kérdeztük. - Jól szerepeltünk. A 380 elektorból 292-en jelentek meg Budapesten. Az 53 tagú országos szlovák kisebbségi önkormányzatban 17 jelöltünkből 13-an szereztek mandátumot, köztük három elnökjelöltünk - Ryba Etelka kétegyházi elektor, aki egyben az országos szlovák önkormányzat hivatalvezetője is (a legtöbb: 220 szavazattal!), Tóth István szegedi elnök és Fuzik János újságíró, szerkesztő, továbbá dr. Antal Mihály orvos, Antal György költő (Juraj Dolnozemsky) - mindketten tótkomlósiak, Lehoczki Anna (Pitvaros), Békéscsabáról jómagam és Albertiné Kozsuch Ilona pedagógus, valamint Hankó András, Medvegy Pálné iskolaigazgató és Nobik Erzsébet evangélikus lelkész Szarvasról. Kesjár Mátyás (Csabaszabadi), Plesovszki Zsuzsa pedagógus (Mezőberény). A szekszárdi Kalmár Zoltán vállalkozó is mandátumot szerzett. - Ön az előző ciklusban is országos képviselő volt, sőt az egyik bizottságnak az elnöke is (egyébként Békéscsaba három bizottsági elnököt adott az előző ciklusban). Az elkövetkezendő 4 évben mit kívánnak tenni a Dél-Alföldért? - Nemcsak a közgyűlésben, hanem az elnökségben is szeretnénk ilyen jó pozíciókat megszerezni, illetve utóbbi működését hatékonyabbá tenni. Vállalkozóink bevonásával a gazdálkodási-vállalkozási profilunkat szeretnénk erősíteni, hogy a régió és így a többségi társadalom is minél többet profitáljon ebből. Annál is inkább, mert az előző ciklusban vagyonjuttatásként az államtól kapott Mol-részvények felét - közel harmincmillió forintot - annál a brókercégnél fektettük be, amelyik később csődbe ment. Ennek a pénznek a sorsa továbbra is bizonytalan... V. A.