Békés Megyei Nap, 1999. augusztus (6. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-02 / 178. szám

1999. AUGUSZTUS 2., HÉTFŐ Bartók Béla népzenei verseny Vésztőn (Folytatás az 1. oldalról) Ám egy olyan versenyen, ahol valójában vesztes nincs, a díja­zott minősítés a legmagasabb ka­tegóriát képezi. Ennek szellemé­ben az esti órákra a zsűri döntése megszületett. Arany minősítést kapott: Csorvás mindkét együtte­se, a Nefelejcs népdalkor és az if­júsági citerazenekar. Arany mi­nősítést kapott továbbá Csüllög Edina vésztői szólóénekes, a sar­­kadi Röpülj Páva Kör és a füzes­gyarmati Népdalkör. Ezüst foko­zatot ért el: a nagyszénási és az örménykúti Népdalkör, a békési Körös citerazenekar, Csizmadia Lajosné Sarkad, Turbucz Mária Vésztő, Hégely László Békés és Kiss Ferenc gyulai szólóénekes. Bronz fokozat: Rábai-Szabó ének- és citeraduó Vésztő, a Pa­csirta Népzene Kör gyermek ci­­terazenekara, Karcag. Különdíjat kapott a vésztői Népdalkör és Pallagi Nikolett, Karcag. Végül emléklapot adott át a zsűri dr. Fa­zekas Mihály karcagi szólóéne­kesnek. A verseny előtt és annak szü­netében nagy érdeklődés kísérte a művelődési központ előcsarno­kában Varga Gizi szőnyegszövő művész, Varga Imréné hímző és Nyúzó Barbara keramikus mun­káiból rendezett népművészeti kiállítást. Oravszki Ferenc A versenyt hagyománnyá kívánják tenni nyári attila felvétele Megyei alapot szeretnének a civilek A Közösségfejlesztők Békés Megyei Egyesülete és a Békés Megyei Művelődési Központ szervezésében - a tavalyi békési után - immáron második alka­lommal rendeztek az elmúlt hét­végén bentlakásos szakmai mű­helyt a megyénkben működő tár­sadalmi szervezetek számára. A két egyházi szakmunkásképző in­tézet panziójában tartott „Az álomtól a megvalósulásig - avagy hogyan lesz egy jó ötletből megvalósult program” elnevezést viselő képzésen 25 szervezet képviseletében mintegy ötvenen vettek részt. Jelen voltak többek között a békéscsabai Jamina Kerekasztal Egyesület, a Füzes­­gyarmati Nők Egyesülete, a gyu­lai White Club, a Kötegyáni Ba­ráti Kör, a Békési Cukorbetegek Életmód-egyesülete, illetve a sar­kadi Kónya Sándor Kamarakórus Egyesület tagjai. Mint azt la­punknak Pocsainé Fábián Mag­dolna, a képzés fő szervezője el­mondta, a lezajlott műhelymunka rendhagyónak tekinthető abból a szempontból, hogy a résztvevők ezúttal nem előadásokon keresz­tül tanultak, hanem egy szerve­zetfejlesztő trénernek, Jobbágy Máriának a vezetésével. Egy veszteségesen működő vállalat - amely csak egy új termék piacra dobásával menekülhet meg - mindennapjait játszották el. A gyakorlati tapasztalatokra azért volt szükség, mert a mai, alapvetően piaci elvekre épülő világban egy nonprofit szervezet­nek tulajdonképpen ugyanúgy kell szolgáltatnia, mint egy válla­latnak, és hasonlóképpen meg kell találnia a felvevő piacát.­­ Ez az egész tréning azért volt izgalmas, mert ahhoz is se­gítséget adott, hogy mindenki szembesüljön saját korlátaival és megtapasztalja a másokkal való együttműködés különböző formáit. Itt át is éltük, amit hal­lottunk, ez nagyon nagy előny, nyilatkozta lapunknak a főszer­vező. A műhelymunkában részt vevők a pályázatírás technikáját is tanulmányozták egy nyertes pályázat keretében, valamint ol­dott beszélgetésben vitatták meg a civil szféra problémáit. Elhang­zott, hogy igen nehezen vagy egyáltalán nem tudják előterem­teni a pályázatokhoz szükséges önerőt. Ennek megoldását a civi­lek egy, a megyei önkormányzat és az erősebb szervezetek által felállítandó megyei alapot tarta­nának szükségesnek, ahonnan az­tán egy-egy pályázat esetén az önerőt megigényelhetnék. A napi gondok között szóba került az is, hogy nem mindig vannak tisztá­ban az aktuális jogszabályokkal, valamint az is, hogy kevés infor­mációjuk van a térségfejlesztési programokba (például a SAPARD-ba) való bekapcsoló­dási lehetőségekről. A tréninget támogatták: Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány, Nem­zeti Kulturális Alap Közművelő­dési Kollégiuma Kettőt találtak A Békés Megyei Rendőr-főkapi­tányság munkatársai tegnap egy idős hölgyet kerestek­­ s kettőt találtak. A csabai rendőrök nagy kutatásba kezdtek, mivel bejelentés érkezett egy néni eltűnéséről. A személy­le­írás alapján gyorsan rá is akadtak, de mint később kiderült, nem a keresett asszonyra, hanem egy másikra. Hiá­bavaló munkát azonban nem végez­tek, ugyanis - utólag tudták meg - a megtalált is eltűnt volt , hogy a nap jól végződjék: kora este meglett az eredetileg kutatott néni is. További rendőrségi hírek: bele­borult, s bele is fulladt az Élővíz­­csatornában egy 80 esztendős nagyréti férfi. Mezőberényben és Szarvason is történt személygép­kocsi, s kerékpáros ütközés, előb­bi esetben könnyű, az utóbbiban súlyos sérülést szenvedett a bicik­lis. Vasárnap hajnalban négy sze­mély betört a békéscsabai Gól sö­rözőbe, a helyi zsaruk azonban tet­ten érték őket. Orosházán ugyan­csak söröző állt a középpontban, hárman csöppet „át kívánták ren­dezni" az egységet, garázdaság miatt eljárás indult ellenük. Teg­nap késő délután a dobozi hídnál egy jet-skyn száguldó személy szenvedett balesetet. A tűzoltókat a hét végén bazaltü­­zekhez, illetve mezőgazdasági gé­pek oltásához riasztották. Sz. Cs. A zöldségfélékre koncentrálva Az eleki önkormányzat 1996- ban kapcsolódott be a Népjóléti Minisztérium által kezdeményezett szociális földprogramba, mely egy­fajta támogatási formát jelent, amelyben a rászorulók bizonyos segítséggel önmaguk próbálnak meg helyzetükön javítani. Az ön­­kormányzat 1,4 hektáros földterü­letet jelölt ki erre a célra. A vete­ményeskertekre először is pályáza­tot írtak ki. A pályázók rangsorolá­sát a rászorultság mértéke határozta meg, akikkel azután a polgármeste­ri hivatal kötött szerződést. Az ön­­kormányzat magára vállalta a ter­mőföld gépi művelését, a szaporító magvak, valamint a szükséges vegyszerek beszerzését. A program első évében - 1996-ban - 14 család pályázott sikerrel, az eredményről elmondható, hogy családonként 45 ezer forint értékű terményt takarí­tottak be, a beruházás nagysága 20-25 ezer forint körül mozgott. Egy évvel később, 1997-ben 30 család nyújtott be pályázatot, végül is 26 család jutott hasznosítható földterülethez. A zöldségárak emel­kedésének is tudható, hogy abban az évben a jövedelem 50 ezer forin­tot tett ki. Elmondható még, hogy 1996-ban négy család kifogásolha­tóan művelte meg a földet. Tavaly 37 család pályázott, közülük 26 család jutott veteményeskerthez. Időközben mód nyílt a program bővítésére is, ennek tudható, hogy a szociális bizottság hat családot al­kalmasnak tartott arra, hogy na­gyobb, közel fél hektáron gazdál­kodjon. 1998-ban a támogatás mér­téke szűkült. 1999-ben és az elkö­vetkező években a támogatás mér­téke még jobban leszűkül, csak a gépi művelésre nyílik lehetőség, a többi kiadás a gazdálkodót terheli. De a földprogram eredeti célja is az volt, hogy 3 éves lefutását kö­vetően a családok önállóan, önerő­ből termeljék meg zöldségszükség­letüket. B. N. Stúdió: 5700 Gyula, Jókai út 20. Telefax:­­661 463-499 „Napsugár” nyári napközis tábor Gyülekezeti vendégségben Gyermekzsivajtól volt hangos Sarkadkeresztúr az elmúlt héten, ugyanis a baptista gyülekezet har­madszor rendezte meg Napsugár elnevezésű nyári napközijét a tele­pülésen. A tábor július 26-án kez­dődött és július 31-én záró isten­­tisztelettel fejeződött be. A progra­mok mindennap 14 órakor kezdőd­tek az iskolában, ahol az érdekes és mozgalmas játékok mellett német­­nyelv-oktatáson és egészségügyi foglalkozáson vehettek részt a gye­rekek. A délután második felében a baptista imaházban a finom és bőséges uzsonna után a nagy ke­resztény ünnepekkel ismerkedhet­tek a résztvevők a Biblia és a különböző egyházi énekek segítsé­gével. A tanítás három korcsoport­ban folyt: óvodások, alsó és felső tagozatos általános iskolások kö­zött. A gyülekezet örömmel látta vendégül a több mint hatvan gyer­meket ezen a héten, és reményei szerint jövőre is megrendezi a nap­közis tábort. M. A. Találkoznak jövőre ugyanitt NYÁRI ATTILA FELVÉTELE BÉKÉS MEf­YEI LAP 3 Tollforgató nyugdíjasok egymás közt Tizenkettedik alkalommal gyűl­tek össze Kardoskúton azok a nyugdíjasok, akik a pihenés meg­érdemelt időszakát alkotómunká­val töltik, jelesül papírra vetik gondolataikat, tapasztalataikat. A Móra Ferenc Művelődési Ház, illetve az ennek kebelén belül mű­ködő nyugdíjasklub felhívására öt­venkilenc, főként Békés és Csong­­rád megyei szerző százat meghala­dó pályamunkája érkezett be a megadott határidőig. A beküldött verseket, prózákat, helytörténeti munkákat a dr. Hévvizi Sándor orosházi múzeumigazgató által ve­zetett zsűri bírálta el. A szombati eredményhirdetésen a zsűrielnök személyre szabottan értékelte a nyugdíjasok alkotásait, melyek kö­zül a legjobbakból Dunai Attila mutatott be részleteket. A díjátadó ünnepség programját a hódmező­vásárhelyi Csúcsi Olvasókör as­­­szonykórusa színesítette. A rendez­vényre készült el a legújabb Kar­doskúti Antológia, mely a tavalyi pályázat legjobb írásait gyűjti cso­korba. A zsűri döntése alapján a vers kategóriában hárman érdemelték ki a megosztott első helyezést: Vad Zsigmond (Dévaványa), Witt Márta (Orosháza) és Szép­falusi József (Szeged). A próza­írók közül a füzesgyarmati Bor­bíró Lajos, a kardoskúti Csong­rádi Pál és az okányi Szabó Sán­­dorné nyerte el a szintén meg­osztott első díjat. A bírálóbizott­ság ezen túl tíz második, tizen­két harmadik és tizenegy külön­díjat adott ki a két kategória in­dulóinak. K. Gy. Egyelőre munka nélkül (Folytatás az L oldalról) Az oklevéllel járó képzés ápri­lis 21-én indult 11 hallgatóval. Tananyag: a mezőgazdasági ter­meléssel összefüggő elméleti is­meretek, illetve az ágazatban adódó gyakorlati munka elsajátí­tása. Az újrakezdési, önfoglal­koztatási program célja: szakmai tudás fejlesztése a munkanélküli cigányok körében. Az ünnepélyes „diplomaosz­tás” után Rátkai József az előb­biekhez hozzátette, a képzésben részt vevők tudása a vizsgán őszintén meglepte őt. Négyen ki­váló minősítést kaptak, 5-en jól végeztek, és csupán ketten kap­tak megfelelő osztályzatot. A szektorvezető sajnos arról nem tudta biztosítani a hallgatókat, hogy a megszerzett tudás egyben biztos elhelyezkedést is jelent számukra. A reményt azonban megcsillantotta, mondván, a közeljövőben jelentős progra­mok indulnak a cigány kisebbség szakmai és szellemi felkészültsé­ge hasznosítását illetően. Ezért a képzést tovább folytatják, Vésztő e tekintetben kistérségi képző központként fog működni. Szabó Lászlóné a szántóföldi növénytermesztő szakképesítést nyújtó vizsgán kiválóan megfe­lelt. Szabóné mint elmondta, nin­csenek illúziói, hogy ő munkát kap a nagyközségben. A képzés alatt szerzett ismereteket azon­ban mindenképpen hasznosítani tudja, mégpedig a saját héthek­­tárnyi földjén. Ezért is fogott be­le. A Vésztői Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Budai Zoltán és Balog Zoltánná alelnök a képzés korábbi, a jelenlegi és jövőbeli szervezői egybehangzó­an vallják: A Vésztői Cigány Ki­sebbségi Önkormányzat a kitöré­si pontot a képzésben látja. Ami annyit jelent az ő szóhasznála­tukkal: munka révén kíván meg­élni a cigányság Vésztőn. Oravszki Ferenc Segítség az emlékek feldolgozásához­ ­ Több hónapos kényszer­­munkát elfelejteni soha nem le­het, hiszen lelkileg mindenki megsérült, sokak pedig még fizi­kálisan is, mondta lapunknak Bátovszky Gábor, a mezőbe­­rényi 1. kerületi evangélikus gyülekezet lelkésze annak a há­laadó istentiszteletnek a kap­csán, melyet vasárnap délelőtt tartottak a mezőberényi I. kerü­leti evangélikus templomban a településről 1945 elején Szov­jetunióba kényszermunkára (malenkij robotra) szállítottak emlékére. A több mint 500 de­portált többségének útja 1947. július 29-ei hazatérése után másnap reggel egyenesen a templomba vezetett, ahol azóta minden évben egyszer találkoz­nak. Közülük ma már csak 183- an élnek, az elmúlt évben 14-en haltak meg, a tegnap megjelen­tek közül a legfiatalabb depor­tált is 73 éves. A tegnapi meg­emlékezésen Bátovszky Gábor mellett Prebovszky Gyula nyu­galmazott lelkész Isten hűségé­ről, szeretetéről és megtartó ere­jéről beszélt, rajtuk kívül még Köhler Júlia mezőtúri lelkész hirdette az igét. Bátovszky Gá­bor kérdésünkre kifejtette, ta­pasztalata szerint az emlékezés segít a történtek feldolgozásá­ban, és azt sem szabad elfelejte­ni, hogy a megpróbáltatások kö­zött egész életre szóló barátsá­gok szövődtek, így ez a nap al­kalmat ad a barátoknak a talál­kozásra. P. R. ÜGET FÜRDŐ ÉS KEMPING GTOMAINCTŰD VAl/"W A NAP NYERTESEI A Békés Megyei Nap szerkesztősége és a Gyo­­maendrődi Liget-Fürdő és Kemping „Velünk minden NAP nyerhet!” című augusztusi közös nyereményjátékán a Gyomaendrődi Liget- Fürdő és Kemping ajándékaként egy-egy ezer­forint értékű családi belépőt nyert a Gyoma­endrődi Liget-Fürdőbe. Sújtó János (Zsadány, Béke u.), Zsidó Ferencné (Elek, Arany János u.), Csarnai István (Békés, Tavasz u.), Mucsi Lajos (Békéscsaba, Wesselényi u.), Kovács György­­né (Újkígyós, Ady Endre u.). Gratulálunk! A nyereményt postán küldjük.

Next