Békés Megyei Nap, 1999. november (6. évfolyam, 254-279. szám)
1999-11-29 / 278. szám
1999. NOVEMBER 29., HÉTFŐ Sapard-remények Közép-Békésben Mint arról a Békés Megyei Nap már többször beszámolt, a közép-békési térség kilenc településén, köztük három városban (Békéscsaba, Békés, Gyula) beindultak az Európai Unió hétéves előcsatlakozási mezőgazdasági és vidékfejlesztési programjának, a Sapardnak a munkálatai. A Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Közhasznú Közalapítvány koordinálásával az érintett települések küldötteiből négy szakértői bizottság alakult, az alábbiakban ezen bizottságok egy-egy tagja fejti ki röviden elképzeléseiket A dolognak egyébként az is külön aktualitást ad, hogy az alábbiakban olvasható elképzelésekből az alapítvány részéről felkért szakértők által elkészített anyag ismertetését ma délután négy órakor a mezőberényi Petőfi Sándor Művelődési Központban, este hattól pedig a békéscsabai városházán tartják. A békési városházán csütörtökön délután két órakor történik meg ugyanez. Békési István mezőgazdász, környezet- és természetvédelmi bizottság: - A SWOT-analízis során az előnyöket és a hátrányokat, a lehetőségeket és a veszélyeket kerestük meg. A későbbiekben majd nyilvánvalóan az előnyök és a lehetőségek válhatnak programokká, melyekre aztán majd különböző pályázati projekteket lehet kidolgozni. Mi gyakorlatilag mindig abba a sajátos helyzetbe futottunk bele, hogy miközben környezeti állapotról és lehetőségekről beszéltünk, rögtön az idegenforgalom, ezen belül az ökoturizmus, falusi és kerékpáros turizmus, vízisportok témaköröknél találtunk magunkat. Megfogalmaztuk azt is, hogy a Sapard keretében a holtágakat is fel kellene támasztani valamilyen szinten. Az épített környezet is szóba került. Én békési vagyok és ott például nagyon sok olyan utca, városrész maradt meg, ami nagyon jól tükrözi a néhány száz évvel ezelőtti állapotokat. Megvan a természeti környezet egy ehhez szervesen kapcsolódó építészeti környezettel, ez olyan kuriózum, amely a nálunk fejlettebb államokban csak nyomokban lelhető fel. Fel kell mérni az ezekkel kapcsolatos lehetőségeket, hogy hogyan lehetne ezeket az épületeket használni, ki tudna vendégfogadást vállalni. Ez egyébként üzletnek sem rossz, hiszen például ma már a gyulaiak nagy része ebből él. Bízom abban, hogy a Saparddal elindul valami és megfordul az a mostani negatív Békés megyei tendencia, ami az elöregedésben, elvándorlásban jelenik meg és egy idő után megállíthatatlan. P. R. Csarnai Erzsébet élelmiszermérnök, mezőgazdasági bizottság: - Két ülésen végeztük el a helyzetfeltárást: az elsőn a kistérség mezőgazdaságát jellemeztük, a másodikon pedig a SWOT- analízist készítettük el. Élénk munka folyt, a térség mezőgazdasági szakemberei gyengeségként említették például az úthálózat hiányát, hogy nehezen lehet közlekedni, illetve az elavult gépparkot. Persze előnyök is vannak: a térség nagyon jó talaj- és klimatikus adottságokkal bír. Jelentős hagyományai vannak az az állattartásnak, de mint azt megfogalmaztuk, az kisgazdasági keretek között nem nyereséges, csak szövetkezeti formában. Konkrét programokról még nem esett szó, ötletek merültek fel, melyekből később programok lehetnek, így említettük például a biogazdálkodást, a kecske- és baromfitartást. Ezek is olyan területek, ahol a szakmai tapasztalat tulajdonképpen már megvan, csak az összefogás hiányzik. A termékpályás szövetkezésről is beszéltünk, illetve Békéscsaba esetében mint szükségről a szennyvíziszap komposztálásáról. Nagyon érdekesnek tartom a Sapard-programot, sok olyan adat kerül most ennek keretében feldolgozásra, melyekre eddig nem volt szükség. Ma már például mérhető adatokkal rendelkezik Békés arról, hogy hány baromfija van. Azt is most tudtuk meg, hogy a kilenc település közül Bélmegyeren nincs élelmiszer-ipari üzem... Mindezekre szerintem nagyon jól lehet majd a későbbiekben építeni. P. R. Rákóczi István Péter vegyész-üzemmérnök-tanár, oktatási és közművelődésügyi bizottság: Őszintén szólva váratlanul ért a felkérés, de azt gondolom, vannak megfontolandó ötleteim a fejlesztési lehetőségekkel kapcsolatban. Megítélésem szerint a közép-békési térségnek mindenekelőtt az infrastruktúra terén kell előrelépnie. Óriási itt a tőkehiány és az értelmiség elvándorlása. Elég csak megemlíteni a rossz minőségű utakat. Gond még, hogy a térség intézményei között alig működik érdemi kommunikáció, enélkül a kilenc település a jövőben sem működhet együtt. Személy szerint is híve vagyok az informatikai fejlesztéseknek, de ettől függetlenül égetően szükségesnek érzem az ezzel kapcsolatos fejlesztést. Szerintem csak azután láthatunk hozzá az oktatás jelentős korszerűsítéséhez, ha ezeken a nehézségeken sikerül túllépni. A helyi oktatási intézmények nem rosszabbak, mint máshol az országban, de megfelelő közeg nélkül a tanulás csak egy kitörési pont lesz ahhoz, hogy el lehessen menni Békésből, amit már eddig is sokan megtettek sajnos. G. R. Vozár Márton vendéglátó-ipari technikus, idegenforgalmi, szabadidős, kulturális és sportbizottság: - Meggyőződésem, hogy egy sikeres Sapard-pályázat óriásit lendíthet az EU-csatlakozásunk pozitív megítélésében. Véleményem szerint kistérségünknek meg kell őriznie meglévő értékeit. Tisztában kell lennünk azzal is, hogy a tehetősebb turisták már csak azért jönnek ide, mert itt olyat látnak, amit a világ más részein nem. Egy ilyen terület az ökoturizmus, persze csak akkor, ha sikerül bevonni ennek előkészítésbe a környezetvédelmi szervezeteket. Könnyebbséget jelent, hogy az ökoturizmusnak nincsenek még nálunk rossz sémái. Egy másik kiugrási pont a vadászturizmus lehet, ebben már vannak tapasztalataink. Úgy gondolom, Békéscsaba az ún. konferenciaturizmus központja lehetne, hiszen itt rendelkezésre áll az ehhez szükséges szellemi és intézményi háttér. Sehol nem eléggé fejlett a térségben az informatikai infrastruktúra, ezen változtatni kell. Komolyan tartok viszont attól, hogy a kistérségekre szabdalt megye egyes települései egymás ellen fognak harcolni és kérdés számomra az is, hogy hasonló beruházások nem teremtenek-e majd néhány területen túlkínálatot. Fontos lesz összefognunk és együttműködnünk egymás sikeréért. És még valami: nem szabad engedni, hogy a politikai érdekek a szakmai szempontok elé kerüljenek a stratégia kidolgozásakor. G. R. Sapard-viták Közép-Békésben Elkészült a közép-békési térség (Békés, Békéscsaba, Bélmegyer, Kamut, Kétsoprony, Köröstarcsa, Mezőberény, Murony, Telekgerendás) mezőgazdasági és vidékfejlesztés-stratégiai programjának (Sapard) helyzetfeltáró munkarésze. Nagyon fontos, hogy az elkészült anyagról minél többen mondhassák el véleményüket, javaslataikat, hogy a térségfejlesztési program valóban az itt élő emberek életminőségének javulását, szőkébb környezetük fejlődését szolgálhassa, ezért a Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Alapítvány szakértői nyilvános fórumokon, vitákon ismertetik az elkészült vitaanyagot. A fórumokat a következő helyeken és időpontokban rendezik: Mezőberény, művelődési központ: november 29., hétfő 16 óra; Békéscsaba, városháza: november 29., hétfő 18 óra; Békés, városháza december 2., csütörtök 14 óra. J. M. BÉKÉS MEGYEI NAP 7 Befektetési konferencia Az Amerikai Egyesült Államok nagykövetsége, az Amerikai Kereskedelmi Kamara, az ITD Hungary és a Békés Megyei Önkormányzat közösen szervezi meg december 8-án a „Hogyan tehetők vonzóvá a magyar települések a befektetők számára” elnevezésű konferenciát. A rendezvény szeretné megismertetni a résztvevőkkel tapasztalt szakemberek közreműködésével - a külföldi befektetési szokásokat, elvárásokat és igényeket. A konferenciára a szervezők véleménye szerint azért van szükség, mert bár az elmúlt években nőtt a külföldi beruházók érdeklődése Magyarország keleti régiói iránt, ez Békés megyében nem nagyon érezhető. A konferenciát Domokos László, a megyei közgyűlés elnöke nyitja meg, majd Thomas Robertson, az Egyesült Államok nagykövetségének misszióvezető-helyettese ismerteti magyarországi kezdeményezéseiket. A résztvevők tájékoztatót hallgathatnak meg az Amerikai Kereskedelmi Kamara és a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. befektetéseket támogató munkájáról. Az előadók között olyan neves vezetők találhatók, akik külföldi befektetőket képviselnek megyénkben, így személyi tapasztalataik igen hasznosak lehetnek. A meghívottak között van Fekete István, a Henkel Magyarország Kft. ügyvezető-igazgatója és Sápi Lajos, a Hunguard Float Üveg Kft. ügyvezető-igazgatója is. Mellettük kiváló szakemberek beszélnek majd a településmarketing-stratégiáról, sikeres, piacképes befektetési projektek kidolgozásáról, illetve azokról az önkormányzati eszközökről, amelyek elősegíthetik a befektetések megvalósulását. M. A. Három mezőkovácsházi alkotó November 27-én, szombaton Mezőhegyesen az Erdélyi Udvarházban három mezőkovácsházi kötődésű képzőművész: Vargáné Kokavecz Julianna, Krisztóf György és Dunainé Szota Mária mutatkozott be műveivel. Vargáné Kokavecz Julianna a debreceni Tanítóképző Főiskola elvégzése után Nagykamaráson kezdett el tanítani. Mezőkovácsházán az 1. Számú Általános Iskolában tevékenykedett, közben elvégezte a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola rajzkiegészítő szakát. A szövést barátnője, Dunainé Szota Mária szerettette meg vele. A népművészeti egyesület tagjaként tevékenykedik. A szövés nemcsak munkája, hanem hobbija is lett. Jelenleg Magyarbánhegyesen tanítja a népművészethez vonzódó általános iskolai tanulókat. Alkotásaival igyekszik a múlt értékeit átörökíteni a mai modern lakások szín- és formavilágába. Krisztuf Györgyben a festészet szeretete az 1960-as évek közepén alakult ki rajztanára hatására. Igazából azonban 1994-től nyílt lehetősége kellő komolysággal művelni ezt a képzőművészeti ágat. Ebben az időben lett tagja a Békés Megyei Művelődési Központ felnőtt képzőművészeti stúdiójának, majd két évvel később a Békés Megyei Képzőművészeti Szabadiskola Egyesületnek. 1997-től a Független Magyar Szalon Képzőművészeti Egyesületbe is felvételt nyert. 1995- től több csoportos és egyéni kiállításon vett részt. Dunainé Szota Mária a tanárképző főiskolán népművelés és pedagógia szakon végzett. Békéscsaba után rövid ideig Budapesten, majd Kaposváron dolgozott népművelőként. A Dunántúlon ismerte és szerette meg a népművészetet. Elsősorban kéziszövéssel foglalkozott, de a bábozás is közel állt szívéhez. Több mint 10 éve költözött Mezőkovácsházára. Rögtön bekapcsolódott a Békés Megyei Népművészeti Egyesület munkájába. A természetes anyagokkal szeret dolgozni. Munkáit több csoportos kiállításon mutatták be. Az est háziasszonya dr. Sas Menyhértné volt, s az alkotók bemutatkozása között Sas Péter, a budapesti színművészeti főiskola másodéves hallgatója adott elő az alkalomhoz illő prózát és verset. A tárlatot december 4-éig tekinthetik meg az érdeklődők az Erdélyi Udvarház nyitva tartási idejében. M. Sz. M. Banya az ülésen Benéné Szerető Hajnalkának, a művelődési központ igazgatójának a társaságában egy banya látogatott el Békés város képviselőinek csütörtök délutáni ülésére. A látogatás a kulturális intézmény ünnepi hetéhez kapcsolódott, a banya a hagyományőrzés kapcsán egy gyűszűnyi pálinkával és egy kis sült kolbásszal kínálta meg a várost irányító testület tagjait. A Pataki István polgármester által összeállított, a legutóbbi ülés óta eltelt eseményekről szóló beszámolóban egyebek mellett szerepelt, hogy november 9-én megalakult a Békési Víziközmű Társulat II/3-as üteme 470 érdekelttel, így összesen 1479 tagja van a társulatnak. A költségvetés helyzetét is megvitatták ülésükön a grémium tagjai, majd a tavaly júliusban elindított szennyvízberuházással foglalkoztak. Kiderült: jelenleg a Hunyadi utcában folyik a jövőre befejeződő fejlesztés. Csütörtök délután határoztak a képviselők arról is, hogy a Május 1. parkban szánkózódombot létesítenek. A park jól megközelíthető, a városközpontban van és védett hely a közlekedés szempontjából. P. R. Szivárvány a sártenger felett November 30-án 17 órától a budapesti Szlovák Intézetben „Szivárvány a sártenger felett” címmel nyílik cigány gyermekrajz-kiállítás a Szlovák Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetének, a Magyarországi Országos Cigány Önkormányzat elnökének és a Szlovák Intézet igazgatójának szervezésében. A gyermekrajz-kiállítás fővédnöke Rudolf Schuster, a Szlovák Köztársaság köztársasági elnöke, a tárlatot Csáky Pál, Szlovákia miniszterelnök-helyettese nyitja majd meg. A roma gyerekek rajzaiból összeállított kiállítás 1988 és 1999 között bejárta a világot. Eddig láthatták az érdeklődők Zánkán (1988-ban), Bécsben (’89), Lidicében (’89), Eperjesen (’92), Tokióban (’92), Újdelhiben (’93), Yokohamában (’93), Innsbruckban (’95), Los Angelesben (’95), Trencsénben (’95), Strasbourgban (’96) és most Budapesten is: a Szlovák Köztársaság Nagykövetségének Szlovákia Kulturális Intézetében (Rákóczi út 15., Bp.). V. A. Szavalóverseny Az államalapítás ezeréves évfordulójának tiszteletére a IV. „Csengey Dénes” Vers- és Prózamondó Versenyt hirdeti meg a Nemzeti Alapítvány. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Móricz Zsigmond Művelődési Ház és a Kanizsai Kultúráért Alapítvány magyarországi és határainkon túli versmondók részére. A versenyt ifjúsági és felnőtt kategóriában rendezik meg, a nevezéskor betöltött életkor szerint. Az ifjúsági kategóriában a 14 és 18 év közötti, a felnőttben pedig a 18 év feletti versmondók vehetnek részt. Mindkét csoportban öt, az egyetemes magyar irodalomból választott olyan verssel vagy prózával lehet benevezni, amelyek időtartama egyenként nem haladja meg a 7 percet. A nevezéseket december 10-éig kell beküldeni a Móricz Zsigmond Művelődési Ház címére: Nagykanizsa 8800 Hajgató Sándor utca 1. Érdeklődni a 06 (93) 319-202-es telefonszámon lehet Gödinek Ibolya szervezőnél vagy Farkas Tibor igazgatónál. A magyarországi elődöntők tervezett helyszínei és időpontjai: január 15. Debrecen, 29. Budapest, 30. Győr, február 5. Szeged, 6. Pécs, 12. Nagykanizsa. A szervezők kérik, hogy a jelentkezők a nevezési lapokon tüntessék fel, melyik elődöntőn kívánnak részt venni. Az elődöntőkön azonos összetételű, háromtagú zsűri válogatja ki korosztályonként azt a 20-20 előadót, akik részt vehetnek a nagykanizsai döntőn, előreláthatólag 2000. április 7-, 8-, 9-én. A jelentkezési lap beszerezhető Békéscsabán, a Megyei Művelődési Központban Fábián Tamásnál [telefon: (66) 442-122), vagy számítógépre is letölthető a nagykanizsai városi könyvtár internetcíméről: www.vkkanizsa. c3.hu. J. M. Sallai Lajos a Panaszban December 3-án, pénteken délután 2-kor nyitja meg Sass Ervin újságíró Sallai Lajos Tájak és emberek című kiállítását a Pallasz Galériában (Pallasz Áruház, Békéscsaba, Trefort utca 2/1). A kiállítást a Békés Megyei Általános Építőipari és Vállalkozási Részvénytársaság, valamint Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának védnökségével rendezik. - kovács -