Békés Megyei Nap, 1999. november (6. évfolyam, 254-279. szám)
1999-11-04 / 257. szám
1999. NOVEMBER 4. CSÜTÖRTÖK \im MSZP-s szembesítés: ígéretek és tények (Folytatás az 1. oldalról) Elismerte: nem volna igazságos négy év elvégzendő feladatait egy év után számon kérni, ám hozzátette: időarányosan is rosszul áll a kormánykoalíció programja teljesítésével. Kijelentette, hogy 2000- ben csökkenni fog a pedagógusok jövedelme, gyakorlatilag semmi nem valósult meg a vidék és ezen belül Békés megye felzárkóztatásából, és nyoma sincs annak, hogy Kelet-Magyarországra jelentős mennyiségű külföldi tőke érkezett volna..Ezzel szemben Békés ipari teljesítménye 19,3 százalékkal esett vissza ebben az évben 1998- hoz viszonyítva, miközben országosan az ipar 4,5 százalékkal múlja fölül előző évi teljesítményét. Domokos Lászlót, a megyei közgyűlés elnökét idézte Vastagh Pál, aki beiktatása után úgy fogalmazott: az önkormányzatokat nem lehet csupán intézményfenntartói szerepre kárhoztatni. - A kormány azonban újabb forrásokat von el az önkormányzatoktól, így azoknak másra nem lesz lehetőségük - utalt az MSZP megyei elnöke arra, hogy a személyi jövedelemadó helyben - önkormányzatoknál - maradó része 15-ről 5 százalékra csökken. Az osztogató típusú fejlesztési rendszer megváltoztatásának ígéretéből sem látszik semmi megvalósulni, amit Vastagh azzal támasztott alá, hogy a területfejlesztési tanácsokat centralizálták, és biztos kormánytöbbséget alakítottak ki bennük. Maximalizálták a kistérségek ide delegálható képviselőinek számát, kizárták belőlük a kamarák, a munkaadók és a munkavállalók képviselőit -hangzott el. - Ez megcsúfolása az EU területfejlesztési alapelveinek - fogalmazott élesen a szocialisták megyei első embere, hozzátéve: ennél sokkal korrektebb munka jellemezte a területfejlesztési tanácsokat a kormányváltás előtt. Emlékeztetett rá, hogy Sümeghy Csaba (Fidesz) és Tóth Imre (FKGP) országgyűlési képviselők a Budapest-Bukarest autópálya nyomvonalának újratárgyalásáról szóltak korábban, de esély sincs rá, hogy az érintse Békés megyét. - A demokratikus jogállam alappillére az önkormányzat - kezdte beszédét Lamperth Mónika, az MSZP országos alelnöke, a Baloldali Önkormányzati Közösség (BÖK) elnöke. - A mondat evidens, de nem árt hangsúlyozni, hiszen Orbán Viktor az önkormányzati választások előtt a kormányzati akarat végrehajtójának nevezte az önkormányzatokat - fűzte hozzá a politikus asszony. Nézete szerint a helyhatóságok működését a minimumra szorítja le a kabinet, és többletforrásokhoz csak a kormánypárti önkormányzatok juthatnak. A kistérségeket „kigolyózták” a területfejlesztési tanácsokból. Kétségük ne legyen afelől, hogy a tanácsok munkáját a politikai diszkrimináció fogja jellemezni - nyomatékosított Lamperth Mónika, amit politikailag rövidlátó taktikának nevezett. A régiók kialakításának szükségességét hangsúlyozta, nemcsak azért, mert az EU-s fejlesztési pénzek „befogadása” így lehetséges, hanem, mert Magyarország kicsi ahhoz, hogy olyan differenciált közigazgatási rendszert működtessen, mint a mostani. Ezzel lényegében a megyék szerepét kérdőjelezte meg. B. P. Az MSZP országos alelnöke (középen) szerkesztőségünkbe is ellátogatott Fazekas ferenc felvétele A résztvevők nagy érdeklődéssel hallgatták Lamperth Mónika eszmefuttatását macharek rebeka felvétele A cserkészek megemlékeztek Az 1956-os mártírok között Angyal István is ott volt. Az az Angyal István, aki Magyarbánhegyesen született, a Kossuth utcában lakott. Szülőháza falán emléktábla örökíti meg nevét, melyet az 1990-es évek elején állított az SZDSZ helyi szervezete. A történelmi esemény évfordulója kapcsán kíváncsiak voltunk, hogy hogyan emlékezett meg szülőfaluja Angyal Istvánról. - Nálunk nincsenek hősök, csak halottak. Az önkormányzat a rendszerváltozás óta nem állított senkinek emléket. Kialakult gyakorlat szerint nem október 23-án, hanem halottak napján koszorúzunk a temetőben. Akkor tisztelgünk két ’56-os halottunk, valamint a II. világháborús áldozatok emlékének - nyilatkozta Szokola Béla polgármester. A községben 1992-ben alakult meg a cserkészcsapat Torzsa Sándorné vezetésével. Vicuska néni meghatottan mesélt Angyal Istvánról. - Az öregek sokat beszéltek egykor róla, tudták, hogy itt élt. Zsidó kereskedő családból származott. Egyszer arra lettem figyelmes a televízióban, hogy Göncz Árpád köztársasági elnök is elsőként említette nevét társai közül, Bibó István és Mécs Imre mellett. Mécs Imre egyébként járt is itt, Magyarbánhegyesen, s elmondta, hogy ő is halálra volt ítélve Angyal Istvánnal együtt, akiről messzemenően csak pozitívan beszélt. Ezért sem mehetünk el szó nélkül a mi mártírunk mellett, kötelességünk is őrizni emlékét. A cserkészekkel évek óta október 22-én este gyertyákat gyújtunk a templomnál és a mécsesekkel kivonulunk az emléktáblához és a temetőbe is. Egy verssel, dallal és esetleg egy imával is emlékezünk. Ezeken az alkalmakon azért néhányan odaállnak mellénk, de lehetnénk többen is. B. I. 1956. november 4. után (Folytatás az L oldalról) November 4-e után mintegy 25 ezer kiszabadított rab kószült, főleg a nagyvárosokban. Érthető, hogy nem akartak újra börtönbe kerülni, így fegyveres akcióik mindennaposak lettek. Valóságos embervadászatok folytak elfogásukra, így került rendőrkézre, bíróság elé például Gy. S. és társa, J. E., akik a bitón végezték. Mint sokan mások. Megkezdődött a valódi forradalmárok elleni felderítés. Talán nem mondok újat az idősebb olvasóknak, hogy még 1958-ban is folytak fegyveres forradalmi akciók. Majd megkezdődtek a koncepciós perek, százasával töltötték meg - csak a fővárosban - a ma már közismert parcellákat a kivégzettekkel. A tényekhez tartozik, hogy a forradalom és szabadságharc sok exponált résztvevője és vezetője időben nyugatra disszidált. Ausztria és Jugoszlávia felé még 1957 januárjában és februárjában is voltak menekülési „ablakok”. .A most kitüntetett Fehérváry Istváni vezető forrradík már, nagy összeesküvési per elítéltje (gulág, egyebek) a jeges Dráván menekült Jugoszláviába. Ma az USA- ban él, a Politikai Elítéltek elnöke. De menekültek a kiengedett bűnözők is. Egyik „neves kasszafúrónk” Bécsben bukott le. A kor kutatóinak azonban már arról is vannak adatai, hogy a feloszlatott magyar Államvédelmi Hatóság és hírszerzés, szoros együttműködésben a szovjet KGB-vel és GRU-val, 1956 végén megkezdte hálózatépítését. Felhasználva a magyar disszidálók közel kétszázezres tömegét, saját ügynökeinek sorozatát dobta át nyugatra. Különösen megcélozták az MHBK-t (Magyar Harcosok Bajtársi Közösségét, Zákó tábornok vezetésével, mely a nyugati felderítés számára dolgozott), az emigráns magyar szervezeteket Amerikában és Európában, akik nem adták fel a politikai küzdelmet a magyar szabadságért. Egyik sajtótermékük volt a Münchenben megjelent „Nemzetőr”, melyet a már, elhunyt Tollas Tibor szerkesztett. (Göncz Árpád még életében kitüntette.) Végül arról is szólni kell, hogy a magyar forradalom és szabadságharc élén politikai profik álltak. (Kivétel akadt.) Volt idejük arra, hogy a hármas szervezési módszert megvalósítsák. Ennek „tudománya” még a nevezetes „Magyar Közösségtől” származik. Ennek lényege az, hogy voltak, akik 1956 őszén a szabadságharc élére álltak, azaz jól ismertek lettek. A második kör a háttérben lévő tanácsadókból, szervezőkből állt. Alig ismertek. Néhányuk mégsem kerülhette el később az akasztófát. A harmadik - kisebb - réteg volt a tulajdonképpeni „agytröszt”, ha úgy tetszik, a vezérkar. Ők csak egymást, vagy csak egy második embert ismertek. Lebukás alig akadt. Találkoztam némelyikükkel, nem fiatalok ma már, de aktívak, akik itthon élnek. De innen már ez egy másik történet. Emlékezzünk tisztelettel a november 4-e utáni szabadságharcosokra, akármi is lett a későbbi egyéni sorsuk. 1. 1 Nemetre Gábor Miről árulkodik? (Folytatás az 1. oldalról) Lépoldné véleménye, hogy a Kuzma Mihály érzelmi életében bekövetkezett változás, a családcentrikusság hiánya, az állandó munkahelyi feszültség, a vélt vagy valós sérelmek mind közrejátszottak az öngyilkosságban. A végső lökést pedig Lépoldné szerint - érzelmi csalódás adta meg. A fentiekkel nagyban ellentmondó véleményt fogalmazott meg Katona Ágnes, az Országos Írásszakértői Intézet igazgatója a hétfői Népszabadság címlapján. A szakértőnő álláspontja szerint a búcsúlevél arra utal, hogy megírásakor Kuzma Mihály nem volt az öngyilkosokra jellemző, úgynevezett beszűkült lelkiállapotban. Éppen ellenkezőleg: dühös volt. Katona Ágnes szerint az alezredesre - írása elemzése alapján - nem volt jellemző sem a depresszió, sem az öngyilkossági hajlam. Meglepő és elgondolkodásra késztető a grafológusnő azon megállapítása, mely szerint a levél utolsó mondatát („Háromévi szabadságom bent van, ebből eltemethettek.”) Kuzma Mihály utólag, félelemérzettől vezérelve, netalán kényszer hatására írta. A fenti két vélemény enyhén szólva sem fedi egymást s hogy mi ennek az oka, azt nem tisztünk eldönteni. A két szakértőnő felkészültségéhez és objektivitásához nem férhet kétség, s hogy a szakvéleményeik miért ennyire különbözőek, az további kérdéseket vethet fel. Gajdács Emese Személyszállítás, teherfuvarozás, autómentés ÉJJEL-NAPPAL. Telefonos rendelés esetén a legkisebb tarifát alkalmazzuk! 444422 @ 444-555 '_ * _ )_____' BÉKÉS MEGYEI NAP 5 Vállalkozói SAPARD-fórum Sarkadon Az Északkelet-Békés Megyei Kistérségfejlesztő Egyesület szervezésében pénteken délelőtt kilenc órától vállalkozói SAPARD-fórumot tartanak a sarkadi polgármesteri hivatal tanácstermében - tájékoztatta lapunkat Gulyás Imre térségi menedzser. Ezen a fórumon, akárcsak a kistérségi polgármesterek hétfői, újszalontai tanácskozásán, a SAPARD-, ISPA- és egyéb EU-s programokhoz kapcsolódó kistérségi vidékfejlesztési programmal foglalkoznak majd a megjelentek. A SAPARD-projektek elbírálásánál a legjobbnak számító A kategóriás minősítést kapott a kistérség, így a leginkább kedvező pozícióból várhatják a konkrét projektek kiírását. Mindehhez azonban kistérségi stratégiai programot is kell készíteni, s ennek a munkának a része az is, hogy a készülő programtervezetet nyílt fórumon megvitassák a térség településeinek vezetőivel - ez már megtörtént -, a vállalkozókkal, majd a civil szervezetek képviselőivel is - mondta Gulyás Imre. Pénteken tehát a vállalkozók mondhatják el véleményüket a stratégiai programról, mely - ha elkészül - alapja lehet a későbbi, már konkrét projekteket tartalmazó kistérségi programnak. H. J. Nem vonulnak a tenyésztők a Parlament elé Karsai partnerének nevezte Torgyán Józsefet (Folytatás az 1. oldalról) Karsai munkatársunknak elmondta: a viharsarki gazdák, köztük Sipos Sándor eleki sertéstenyésztő vészjelzése nyomán a felvásárlók az utóbbi napokban csak Elekről legalább háromszáz túlsúlyos sertést vittek el, így a legnagyobb gonddal küszködő kisvárosban levezették az indulatokat. Az eredeti terv úgy szólt - tudtuk meg -, hogy november 8-án hatvan, kétszáz kilogramm feletti sertést vittek volna két tehergépkocsival a fővárosba, a Kossuth térre. A battonyai gazda a Békés Megyei Napnak kifejtette: a Vágóállat- és Hús Terméktanácstól szerzett információi szerint a közeljövőben újabb 50 millió forintot fordítanak a 150-160 kiló feletti élő állatok felvásárlására, ami becslések szerint mintegy 15 ezer túlsúlyos sertés átvételére elegendő összeg. - Látható, hogy ez a pénz nem lesz elegendő, hiszen csak Békésben 8, míg a többi megyében 4-4 ezer nagy súlyú disznó van. Becsléseink szerint számuk országosan elérheti a 45-50 ezret - jegyezte meg a Mezőgazdasági Demonstrációs Bizottság elnöke. Emellett Karsai a tegnapi budapesti ülés után üdvözölte, hogy az agrártárca nemrégiben a gazdák éven túli hiteleinek átütemezéséről döntött, ami egyéves fizetési haladékot ad a legnehezebb helyzetben lévő termelőknek. - Nem kevesebbről van szó, mint hogy ezzel az intézkedéssel új tagot köszönthetünk a bizottságban, Torgyán Józsefet - hangsúlyozta Karsai, akinek korábban kifejezetten rossz volt a viszonya a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium irányítójával. (Torgyán egyszerűen csak mint megengedhetetlen bűnről szólt a Karsai szervezte múlt nyári battonyai búzaégetés kapcsán.) Ehhez hozzátette: a demonstrációs bizottság nem az ellentéteket élezi, de egyelőre nem is oszlik fel. Legfőbb feladata az augusztusi szolnoki országos agrárnagygyűlés követeléseinek ellenőrzése, ezen keresztül pedig az agrárbéke védelme. Karsai első eredménynek azt tudja be, hogy a gazdák és a gazdálkodók bíznak az agrártárcával megkötött megállapodásban. Ezt jelzi, hogy november elejére több mint egymillió hektáron vetették el a búzát az országban. Bőd Tamás A párbeszéd napja A Magyar Szocialista Párt Gyula Városi Szervezetének vezetősége személyesen vagy telefonon várja a lakosság érdeklődését november 5-én, pénteken 15-17 óra között a Gyula, Vásárhelyi Pál u. 2. szám alatt, vagy a 362-160-as telefonszámon. Nosztalgiaest A Füzesgyarmati Nők Egyesülete november 6-án, szombaton 17 órától Nosztalgiaestet szervez a napközi konyha éttermében. Műsort ad a Gyöngysarkantyú néptánccsoport, az „Életet az Éveknek” és a Vésztői Barátság Nyugdíjas Klub dalköre. Lesz ruhabemutató a füzesgyarmati és a vésztői népdalkör fellépőruháiból, ruhaötletek mojett hölgyeknek és lesz „Est nagymamája”-választás. Zenét a Turbucz testvérpár szolgáltat. Borbíró Lajos Ünnepség a A cukorbetegek világnapja alkalmából a cukorbetegek sarkadi egyesülete ünnepi megemlékezést szervez november 10-én délután három órától a Bartók Béla Művelődési Központban.,, A rendezvényen, melyben nemcsak a városban élő világnapon cukorbetegeket, hanem az érdeklődő sarkadiakat is szívesen látják a szervezők - vércukorszint- és vérnyomásmérési lehetőséget is biztosítanak a megjelenőknek, emellett pedig dr. Gyimesi András főorvos, tart előadást a cukorbetegségről. ifj . H. J.