Békés Megyei Nap, 1999. november (6. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-04 / 257. szám

1999. NOVEMBER 4. CSÜTÖRTÖK \im MSZP-s szembesítés: ígéretek és tények (Folytatás az 1. oldalról) Elismerte: nem volna igazságos négy év elvégzendő feladatait egy év után számon kérni, ám hozzá­tette: időarányosan is rosszul áll a kormánykoalíció programja telje­sítésével. Kijelentette, hogy 2000- ben csökkenni fog a pedagógusok jövedelme, gyakorlatilag semmi nem valósult meg a vidék és ezen belül Békés megye felzárkóztatá­sából, és nyoma sincs annak, hogy Kelet-Magyarországra jelentős mennyiségű külföldi tőke érkezett volna..Ezzel szemben Békés ipari teljesítménye 19,3 százalékkal esett vissza ebben az évben 1998- hoz viszonyítva, miközben orszá­gosan az ipar 4,5 százalékkal múlja fölül előző évi teljesít­ményét. Domokos Lászlót, a me­gyei közgyűlés elnökét idézte Vastagh Pál, aki beiktatása után úgy fogalmazott: az önkormány­zatokat nem lehet csupán intéz­ményfenntartói szerepre kárhoz­tatni. - A kormány azonban újabb forrásokat von el az önkormány­zatoktól, így azoknak másra nem lesz lehetőségük - utalt az MSZP megyei elnöke arra, hogy a sze­mélyi jövedelemadó helyben - önkormányzatoknál - maradó ré­sze 15-ről 5 százalékra csökken. Az osztogató típusú fejlesztési rendszer megváltoztatásának ígéretéből sem látszik semmi megvalósulni, amit Vastagh azzal támasztott alá, hogy a területfej­lesztési tanácsokat centralizálták, és biztos kormánytöbbséget alakí­tottak ki bennük. Maximalizálták a kistérségek ide delegálható képviselőinek számát, kizárták belőlük a kamarák, a munkaadók és a munkavállalók képviselőit -hangzott el. - Ez megcsúfolása az EU területfejlesztési alapelveinek - fogalmazott élesen a szocialis­ták megyei első embere, hozzá­téve: ennél sokkal korrektebb munka jellemezte a területfej­lesztési tanácsokat a kormány­­váltás előtt. Emlékeztetett rá, hogy Sümeghy Csaba (Fidesz) és Tóth Imre (FKGP) országgyűlési képviselők a Budapest-Bukarest autópálya nyomvonalának újra­tárgyalásáról szóltak korábban, de esély sincs rá, hogy az érintse Békés megyét. - A demokratikus jogállam alappillére az önkormányzat - kezdte beszédét Lamperth Mónika, az MSZP országos alelnöke, a Baloldali Önkormányzati Közös­ség (BÖK) elnöke. - A mondat evidens, de nem árt hangsúlyozni, hiszen Orbán Viktor az önkor­mányzati választások előtt a kor­mányzati akarat végrehajtójának nevezte az önkormányzatokat - fűzte hozzá a politikus asszony. Nézete szerint a helyhatóságok működését a minimumra szorítja le a kabinet, és többletforrások­hoz csak a kormánypárti önkor­mányzatok juthatnak. A kistér­ségeket „kigolyózták” a terület­­fejlesztési tanácsokból.­­ Kétsé­gük ne legyen afelől, hogy a tanácsok munkáját a politikai diszkrimináció fogja jellemezni - nyomatékosított Lamperth Mónika, amit politikailag rövid­látó taktikának nevezett. A régiók kialakításának szüksé­gességét hangsúlyozta, nemcsak azért, mert az EU-s fejlesztési pénzek „befogadása” így lehetsé­ges, hanem, mert Magyarország kicsi ahhoz, hogy olyan differen­ciált közigazgatási rendszert mű­ködtessen, mint a mostani. Ezzel lényegében a megyék szerepét kérdőjelezte meg. B. P. Az MSZP országos alelnöke (középen) szerkesztőségünkbe is ellátogatott Fazekas ferenc felvétele A résztvevők nagy érdeklődéssel hallgatták Lamperth Mónika eszmefuttatását macharek rebeka felvétele A cserkészek megemlékeztek Az 1956-os mártírok között Angyal István is ott volt. Az az Angyal István, aki Magyarbán­­hegyesen született, a Kossuth ut­cában lakott. Szülőháza falán emlék­tábla örökíti meg nevét, melyet az 1990-es évek elején állított az SZDSZ helyi szervezete. A történelmi esemény évfordu­lója kapcsán kíváncsiak voltunk, hogy hogyan emlékezett meg szülőfaluja Angyal Istvánról. - Nálunk nincsenek hősök, csak halottak. Az önkormányzat a rendszerváltozás óta nem állí­tott senkinek emléket. Kialakult gyakorlat szerint nem október 23-án, hanem halottak napján ko­szorúzunk a temetőben. Akkor tisztelgünk két ’56-os halottunk, valamint a II. világháborús ál­dozatok emlékének - nyilatkozta Szokola Béla polgármester. A községben 1992-ben alakult meg a cserkészcsapat Torzsa Sándorné vezetésével. Vicuska néni meghatottan mesélt Angyal Istvánról. - Az öregek sokat beszéltek egykor róla, tudták, hogy itt élt. Zsidó kereskedő családból származott. Egyszer arra lettem figyelmes a televízióban, hogy Göncz Árpád köztársasági elnök is elsőként említette nevét társai közül, Bibó István és Mécs Imre mellett. Mécs Imre egyébként járt is itt, Magyarbánhegyesen, s elmondta, hogy ő is halálra volt ítélve Angyal Istvánnal együtt, akiről messzemenően csak pozi­tívan beszélt. Ezért sem mehetünk el szó nélkül a mi mártírunk mellett, kötelességünk is őrizni emlékét. A cserkészekkel évek óta októ­ber 22-én este gyertyákat gyújtunk a templomnál és a mécsesekkel kivonulunk az emléktáblához és a temetőbe is. Egy verssel, dallal és esetleg egy imával is emlékezünk. Ezeken az alkalmakon azért néhá­­nyan odaállnak mellénk, de lehet­nénk többen is. B. I. 1956. november 4. után (Folytatás az L oldalról) November 4-e után mintegy 25 ezer kiszabadított rab kószült, fő­leg a nagyvárosokban. Érthető, hogy nem akartak újra börtönbe kerülni, így fegyveres akcióik mindennaposak lettek. Valóságos embervadászatok folytak elfo­gásukra, így került rendőrkézre, bíróság elé például Gy. S. és tár­sa, J. E., akik a bitón végezték. Mint sokan mások. Megkezdő­dött a valódi forradalmárok elleni felderítés. Talán nem mondok újat az idősebb olvasóknak, hogy még 1958-ban is folytak fegyve­res forradalmi akciók. Majd meg­kezdődtek a koncepciós perek, százasával töltötték meg - csak a fővárosban - a ma már közismert parcellákat a kivégzettekkel. A tényekhez tartozik, hogy a forradalom és szabadságharc sok exponált résztvevője és vezető­je időben nyugatra disszidált. Ausztria és Jugoszlávia felé még 1957 januárjában és februárjában is voltak menekülési „ablakok”. .A most kitüntetett Fehérváry Ist­­­váni vezető forrradík­ már, nagy összeesküvési per elítéltje (gulág, egyebek) a jeges Dráván mene­kült Jugoszláviába. Ma az USA- ban él, a Politikai Elítéltek elnö­ke. De menekültek a kiengedett bűnözők is. Egyik „neves kassza­fúrónk” Bécsben bukott le. A kor kutatóinak azonban már arról is vannak adatai, hogy a feloszlatott magyar Államvédelmi Hatóság és hírszerzés, szoros együttműkö­désben a szovjet KGB-vel és GRU-val, 1956 végén megkezdte hálózatépítését. Felhasználva a magyar disszidálók közel kétszáz­­ezres tömegét, saját ügynökei­nek sorozatát dobta át nyugat­ra. Különösen megcélozták az MHBK-t (Magyar Harcosok Baj­társi Közösségét, Zákó tábornok vezetésével, mely a nyugati felde­rítés számára dolgozott), az emig­ráns magyar szervezeteket Ame­rikában és Európában, akik nem adták fel a politikai küzdelmet a magyar szabadságért. Egyik saj­tótermékük volt a Münchenben megjelent „Nemzetőr”, melyet a már,­ elhunyt Tollas Tibor szer­­­kesztett. (Göncz Árpád még életé­ben kitüntette.) Végül arról is szólni kell, hogy a magyar forra­dalom és szabadságharc élén politikai profik álltak. (Kivétel akadt.) Volt idejük arra, hogy a hármas szervezési módszert meg­valósítsák. Ennek „tudománya” még a nevezetes „Magyar Közös­ségtől” származik. Ennek lényege az, hogy voltak, akik 1956 őszén a szabadságharc élére álltak, azaz jól ismertek lettek. A második kör a háttérben lévő tanácsadókból, szervezőkből állt. Alig ismertek. Néhányuk mégsem kerülhette el később az akasztófát. A harmadik - kisebb - réteg volt a tulajdon­képpeni „agytröszt”, ha úgy tetszik, a vezérkar. Ők csak egymást, vagy csak egy második embert ismertek. Lebukás alig akadt. Találkoztam némelyikük­kel, nem fiatalok ma már, de aktí­vak, akik itthon élnek. De innen már ez egy másik történet. Emlékezzünk tisztelettel a no­vember 4-e utáni szabadsághar­cosokra, akármi is lett a későbbi egyéni sorsuk. 1­. 1 Nemetre Gábor Miről árulkodik? (Folytatás az 1. oldalról) Lépoldné véleménye, hogy a Kuzma Mihály érzelmi életében bekövetkezett változás, a család­centrikusság hiánya, az állandó munkahelyi feszültség, a vélt vagy valós sérelmek mind közrejátszot­tak az öngyilkosságban. A végső lökést pedig­­ Lépoldné szerint - érzelmi csalódás adta meg. A fentiekkel nagyban ellent­mondó véleményt fogalmazott meg Katona Ágnes, az Országos Írásszakértői Intézet igazgatója a hétfői Népszabadság címlapján. A szakértőnő álláspontja szerint a búcsúlevél arra utal, hogy meg­írásakor Kuzma Mihály nem volt az öngyilkosokra jellemző, úgy­nevezett beszűkült lelkiállapot­­­­ban. Éppen ellenkezőleg: dühös­­ volt. Katona Ágnes szerint az al­­­­ezredesre - írása elemzése alap­ján - nem volt jellemző sem a depresszió, sem az öngyilkossági­­ hajlam. Meglepő és elgondolko­­­­dásra késztető a grafológusnő azon megállapítása, mely szerint a levél utolsó mondatát („Három­évi szabadságom bent van, ebből eltemethettek.”) Kuzma Mihály utólag, félelemérzettől vezérelve, netalán kényszer hatására írta. A fenti két vélemény enyhén­­ szólva sem fedi egymást s hogy­­ mi ennek az oka, azt nem tisz­tünk eldönteni. A két szakértőnő­­ felkészültségéhez és objektivitá­­­­sához nem férhet kétség, s hogy a szakvéleményeik miért ennyire­­ különbözőek, az további kérdé­­­­seket vethet fel. Gajdács Emese Személyszállítás, teherfuvarozás, autómentés ÉJJEL-NAPPAL. Telefonos rendelés esetén a legkisebb tarifát alkalmazzuk! 444422 @ 444-555 '_ * _ )_____' BÉKÉS MEGYEI NAP 5 Vállalkozói SAPARD-fórum Sarkadon Az Északkelet-Békés Megyei Kistérségfejlesztő Egyesület szervezésében pénteken dél­előtt kilenc órától vállalkozói SAPARD-fórumot tartanak a sarkadi polgármesteri hivatal tanácstermében - tájékoztatta lapunkat Gulyás Imre térségi menedzser. Ezen a fórumon, akárcsak a kistérségi polgár­­mesterek hétfői, újszalontai ta­nácskozásán, a SAPARD-, ISPA- és egyéb EU-s programokhoz kapcsolódó kistérségi vidékfej­lesztési programmal foglalkoz­nak majd a megjelentek. A SAPARD-projektek elbí­rálásánál a legjobbnak számító A kategóriás minősítést kapott a kistérség, így a leginkább ked­vező pozícióból várhatják a konkrét projektek kiírását. Mind­ehhez azonban kistérségi straté­giai programot is kell készíteni, s ennek a munkának a része az is, hogy a készülő programterveze­tet nyílt fórumon megvitassák a térség településeinek vezetőivel - ez már megtörtént -, a vállal­kozókkal, majd a civil szerveze­tek képviselőivel is - mondta Gulyás Imre. Pénteken tehát a vállalkozók mondhatják el véle­ményüket a stratégiai program­ról, mely - ha elkészül - alapja lehet a későbbi, már konkrét pro­jekteket tartalmazó kistérségi programnak. H. J. Nem vonulnak a tenyésztők a Parlament elé Karsai partnerének nevezte Torgyán Józsefet (Folytatás az 1. oldalról) Karsai munkatársunknak el­mondta: a viharsarki gazdák, köztük Sipos Sándor eleki sertéstenyésztő vészjelzése nyomán a felvásárlók az utóbbi napokban csak Elekről legalább háromszáz túlsúlyos sertést vit­tek el, így a legnagyobb gonddal küszködő kisvárosban levezet­ték az indulatokat. Az eredeti terv úgy szólt - tudtuk meg -, hogy november 8-án hatvan, kétszáz kilogramm feletti sertést vittek volna két tehergépkocsi­val a fővárosba, a Kossuth térre. A battonyai gazda a Békés Me­gyei Napnak kifejtette: a Vágó­állat- és Hús­ Terméktanácstól szerzett információi szerint a közeljövőben újabb 50 millió forintot fordítanak a 150-160 kiló feletti élő állatok felvásárlá­sára, ami becslések szerint mint­egy 15 ezer túlsúlyos sertés átvételére elegendő összeg. - Látható, hogy ez a pénz nem lesz elegendő, hiszen csak Bé­késben 8, míg a többi megyében 4-4 ezer nagy súlyú disznó van. Becsléseink szerint számuk or­szágosan elérheti a 45-50 ezret - jegyezte meg a Mezőgaz­dasági Demonstrációs Bizottság elnöke. Emellett Karsai a tegna­pi budapesti ülés után üdvözölte, hogy az agrártárca nemrégiben a gazdák éven túli hiteleinek átütemezéséről döntött, ami egyéves fizetési haladékot ad a legnehezebb helyzetben lévő termelőknek. - Nem kevesebbről van szó, mint hogy ezzel az intézkedéssel új tagot köszönthetünk a bizott­ságban, Torgyán Józsefet - hang­súlyozta Karsai, akinek korábban kifejezetten rossz volt a viszonya a Földművelésügyi és Vidékfejlesz­tési Minisztérium irányítójával. (Torgyán egyszerűen csak mint megengedhetetlen bűnről szólt a Karsai szervezte múlt nyári battonyai búzaégetés kapcsán.) Ehhez hozzátette: a demonstráci­ós bizottság nem az ellentéteket élezi, de egyelőre nem is oszlik fel. Legfőbb feladata az augusz­tusi szolnoki országos agrárnagy­­gyűlés követeléseinek ellen­őrzése, ezen keresztül pedig az agrárbéke védelme. Karsai első eredménynek azt tudja be, hogy a gazdák és a gazdálkodók bíznak az agrártárcával megkötött megállapodásban. Ezt jelzi, hogy november elejére több mint egymillió hektáron vetették el a búzát az országban. Bőd Tamás A párbeszéd napja A Magyar Szocialista Párt Gyula Városi Szervezetének vezetősége személyesen vagy telefonon várja a lakosság érdeklő­dését november 5-én, pénteken 15-17 óra között a Gyula, Vásárhelyi Pál u. 2. szám alatt, vagy a 362-160-as telefonszámon. Nosztalgiaest A Füzesgyarmati Nők Egye­sülete november 6-án, szomba­ton 17 órától Nosztalgiaestet szervez a napközi konyha étter­mében. Műsort ad a Gyöngy­­sarkantyú néptánccsoport, az „Életet az Éveknek” és a Vésztői Barátság Nyugdíjas Klub dalköre. Lesz ruhabemu­tató a füzesgyarmati és a vésztői népdalkör fellépő­­ruháiból, ruhaötletek mojett hölgyeknek és lesz „Est nagy­­mamája”-választás. Zenét a Turbucz testvérpár szolgáltat. Borbíró Lajos Ünnepség a A cukorbetegek világnapja alkalmából a cukorbetegek sarkadi egyesülete ünnepi meg­emlékezést szervez november 10-én délután három órától a Bartók Béla Művelődési Köz­pontban.,, A rendezvényen,­­ melyben nemcsak a városban élő világnapon cukorbetegeket, hanem az érdek­lődő sarkadiakat is szívesen lát­ják a szervezők - vércukorszint- és vérnyomásmérési lehetőséget is biztosítanak a megjelenőknek, emellett pedig dr. Gyimesi András főorvos, tart előadást a­­ cukor­betegségről. if­­­j . H. J.

Next