Viharsarok népe, 1950. november (6. évfolyam, 255-279. szám)

1950-11-01 / 255. szám

11150 NOVEMBER 1., SZERDA Ara SO fillér A dolgozóit hangja Rákosi Mátyás elvtárs n­agyj­elentőségű beszédéről Községeink egymással versenyben kötik a termelési szerződéseket VI. ÉVFOLYAM, 255. SZÁM Továbbra is a komloroNi­ve|»a Alom­sín áll a gt'pnlLomaNok között i'oflye k­arIyNzan­taNi verseny élén Megyénk gépállomásai egymás­sal versenyezve segítik dolgozó parasztságunkat az őszi mély­szántás határidő előtt való elvég­zésében. Ahol a gépállomások ve­zetősége jól megszervezte a mun­kát, ott a község a mélyszántás elvégzésében is az élenjárók kö­zött halad. Az elmúlt héten az esőzések egy kicsit visszavetették a mun­­ka­t­­ de még így is jól haladtak egyes gépállomásaink. A heti versenykiértékelés sze­rint változatlanul tartja az első helyet Kondoros gépállomá­sa, mely az ország gépállo­másai között is az első helyre tör. őszi szántási ter­vért a gépállomás 138 szá­zalékra teljesít étt.­. Heti tervet 95,8 százalékra. A versenyben a második helyre is­mét a kaszaperi gépállomás ke­rült 121 százalékos teljesítményé­vel. A h­eti tervet a kaszaperi traktoristák 80.2 százalékra tel­jesítenék. Harmadik helyen a bé­késcsabai gépállomás áll, mely a tavasz­i kampányban elkövetett hibákat kijavítva az élenjárók közé került. Az ok így ősi gép­állomás a negyedik helyen áll, 91.1­ százalékos teljesítménnyel. A brigádok között­i versenyben a legjobb brigád a megye leg­jobb gépállomásáról került ki. A kondorosi Stol­ír-b­rigád 110 százalékos állagtertjesít­­ményével maga mögött hagyta a megye valamennyi traktoros brigádját. A szabadkigyósi gépállomás Ko­vács-brigádja 125,8 százalékos tel­jesítményével a második helyre került. Erősen a nyomában ha­lad a kaszaperi gépállomás Joa­­chim-brigád­ja 120.7 százalékkal. A füzesgyarmati C­sirik-brigád 10­ százalékkal a negyedik helyen áll. A traktorosok egyéni ver­senyében a legjobb ered­ményt a kondorosi gépállo­más két traktoristája, Kasuba András és Sárosi István érte el, 172, illetve MIS szá­zalékos átlagteljesítménnyel. A harmadik Bakos Inne, az orosházi gépállomás traktoyis­tája telt 155 százalékkal. Egyes gépállomásaink az el­múlt héten alaposan lemaradt­a­k a terv teljesítésében. I..,­ Dobol 22, Nagygyanté 29, Vésztő 27 szá­­zalékra teljesítették heti tervü­i­ket. Ezeken a gépállomásokon a vezetőségnek jobban meg kell szervezni a munkát, mert a gép­­állomás lemaradása miatt a köz­ségek dolgozó parasztjai is el maradnak vállalásuk teljesítésé­ben. Tagjelöltfelvételünk és agitációnk Rákosi elvtárs beszédének tükrében Pártunk Központi Vezet­őségének október 21-i ülésén. Rákosi elvtárs meghatározta azokat a faladátokat, melyek nyomain m­eg­ kell javíta­nunk­ munkánkat Békés megyében is. Eredményeink ugyanúgy van­nak, mint a­, egész országban. Fejlődés­einkkel járó átmeneti ne­hézségek szintén fennállnak. A nagy választási győzelem népi de­mokráciánk erejének világos bizo­nyítéka. Azonban fel kell figyel­nünk Rákosi elvtárs útmutatása alapján meglévő hiányosságaink kiküszöbölésére, mert mi­, béké­s­­megyeiek a leginkább vagyunk hajlamosak elbiza­kodott ágra. Mun­kánk jobbátétele szempontjából két­ fő kérdést: a sar/jel ült fel vet­ett és az ágiját­iánkat vizsgáljuk meg Rá­kosi elvtárs beszéde alapján. s pártszervezeteink erősödésében -■fejlődés. van Rákosi elvtárs február 10-i beszéde óta megyénkben is. De nálunk is ugyanúgy fennáll, amint Rákosi elvtárs mondott a pártszerve­zet­einkről : »AV«» tartották fontos­ra!; a tagfel­vételt és­­inkább gá­tolták, mint clijsp­ynéltét. Pártunké­v­al; az új tagokkal való felfris­sítését, különösen fülen.", ...»A mi valcki szervezv'vink fosunként rá­­es. sek „giyr/. 1 ■--t,/,f fia egyénileg ö.'i­­gaző vinteztot, különösen a közép­­parasztot figyelmen kívül hagy­ták.« Néhány példa bizonyítja ezt: Mezőgyántaui 1949 szeptember, Békéscsabán 1959 január óta nem vettek fel egyellen egyénileg dol­gozó paraszt f­aijelölyt sem. azarva.hu Molnár Zsuzsanna és Os­­gyán Judit parti­ztleányok a múlt hónapban kérték tagjelölttel vételü­­­.kot a a f,áitsíelvo,ei. tagjelöltfelvé­­­tel kérdőí­vet sem adott nekik az­zal, hogy szüleik nem tagjai a Pártnak. Békésen a párttitkár elv­­társnak az a véleménye a dol­gozó parasztok t­agyelt Itfel­vét­eléről­ . Illőbb lépjenek Iw­a tszos­ l­e, az­tán kérjék felvételüket.­ Battonyán hiba az is, hogy elhanyagolják a délszláv nemzet­s­égi dolgozó parasz­tok felvételét. Pedig Timotity Mi­lán, Madár­slinten dolgozó parasz­tok 500 forintos békekölcsön jegy­zés­ükkel, a termelésben és más módon is megmutatták: érdemes feléjük fölvetni a tagjelöltség ■ kérdését. A párt sze­rvezőtől­üknek fel­adata, megyénkben is a tagjelöltfelvétel­nél előtérbe helyezni az egyénileg dolgozó ■ parasztok­at, tizen felül a köz­épparasztokat. Ugyanekkor fi­gyeljünk fel arra, hogy a tagfe­­lül felvételt eddig nem végeztük kellően az ipari üzemekben, ter­­mt­ő­z­selke­­lekben, gépállomáso­­kon, állam­i gazda­ágakban sem. Elsősorban a t­é­kekö­sönjegyzés-­­­­ és a tanácsválasztások­­run­­k­ájában kitűnt kádereket­ segítsük a Pártba. Ote le szűkítenénk felada­tunkat e téton, ha ezektől a dol­gozó parasztoktól nem néznénk to­vább. Már most törődjön minden­egyes pártszervezet és elvtársunk azokkal a dolgozó parasztokkal, köz­zépparasztokkal, akik bár nem tűn­­tek ki különös módon munkájukkal, de mindenkor becsületes­en tesznek eleget kötelezettségüknek. A dol­gozó parasztságon belül ők az a legszélesebb réteg az eddig kitün­­­tekkel szemben, akik a legkevésbéré ismertek. A tanácsválasztások al­kalmával számtalan m­egható jele­nettel találkoztunk, amikor ilyen ,senkitől sem ismert , becsületes egyénileg dolgozó parasztok Indá­jukat fejezték ki Pártunk iránt jelölésükért. Békésen Mészáros Ist­ván pártonkívüli középparaszt fele­sége meghatott szavakkal ezt kér­dezte: "i Ki lelt figyelmes árut, hogy férjemet ilyen megtiszteltetésben részesítenék, íagy tanácstagnak je­lölték, hiszen, mi egyszerű embe­rek, nem vagyunk olyan, ismerete­sek a községben és Rákosi elvtárs tehát arra is fel­hív bennünket: az ilye­n dolgozók­kal rendszere­sen foglalkozzunk s ezt tegyük állandó napi feladatunk­ká. Ezzel kapcsolatban mindjárt át is térhetünk Rákosi elvtárs másik nagy figyelmeztető ére: z Pártmun­­kánk másik hibája, hogy elsorvadt Imimé az agitáció. ... Mióta azon­ban halalmon lágyunk, gyakran akadnak olyanok, akik nem látják ■szükségesnek, hogy a nap-nap­i­tán fel­merülő új kérdéseket minden ol­dalról megvilágítva népszerűen és közérthetően a helyi viszonyokra alkalmazva magyarázzák meg a tö­megeknek.". Az agitáció, a nép­po­roló munka szerepe, hogy az előt­tünk ü­­ló feladatok megvalósítása érdekében győzze meg népünket. De vájjon el­képzelhet­ő-e Pártunk szüntelen fejlődése a népnevelő munka megjavítása nélkül? Hiszen­ tagjelöltjeink mindenütt a népneve-­ lés hatása alatt tűnnek elő munká­juk közben. Üzemi pártszervezeteinknél leg­­többnyire úgy értelmezik az agi­­tác­iót, hogy nem annyira az üzem­ben, mint inkább kint a falujárás­kor kell népn­evelőmunkát végezni. A békéscsabai Pamutszövő párt­­szervezetének népnevelő értekezle­tén közvetlenül a választások után,­­a népnevelő felelős elvtárs nem be­szélt az üzemen belüli egyéni agi­­tációról. De ugyanakkor helyesen, a falujárás kérdésével foglalkozott. A népnevelőmunka lebecsülésével találkozunk pl. a Sarkadi Cukor­gyárban. Ifj. Mózes elvtársnak, az üb. termelési felelősének az a vé­leménye: «Az üzem munkásait nem lehet addig meggyőzni, amíg nem kapnak bakancsot. Különben be­szélhetünk mi nekik a béke meg­védéséről. Legfeljebb meghallgat­nak bennünket, vagy csapnak egyet­­­ kezükkel. Mit tehetünk mást, mint megmondjuk nekik, hogy mi képviseljük az ő érdekeiket, fel­terjesztettük kérésüket az iparügyi minisztériumhoz.» Sajti Mihály elv­­társ, vb-titkár ehhez kapcsolódva ilyenformán nyilatkozik: «N­a a munkásoknak adunk igazat, akkor a minisztériummal, ha a minisz­tériumnak adunk igazat, akkor a munkásokkal kerülünk szembe.» Ezek a gondolatok világosan mu­tatják az említett elvtársaknak vé­leményét a népnevelőmunkáról. Hogy Rákosi elvtárs olyan be­hatóan és részletesen foglalkozott a nemzetközi viszonyokkal, rámu­tat­ arra is: jobban foglalkozzunk agitációnkban a külpolitika kérdé­seivel. Saját ügyüket is jobban megértik a Sarkadi Cukorgyár dolgozói, ám a népnevelők meg­magyarázzák: Koreában számtalan városban nem csupán egy pár ba­kancs hiányzik a munkások jólété­sal Való komoly törődés egészen bizonyosan elősegíti, hogy népne­velő munkánkban Rákosi elvtárs tanítása alapján fordulat álljon be. Az útmutatás, melyet Rákosi elv­társ adott nekünk, sokoldalú. Min­den egyes kérdést ezért külön­­külön is tanulmányozzunk át, vo­natkoztassuk helyi viszonyainkra. Ezen keresztül még jobban meg­erősítjük Pártunkat, népi fil­r,i,vará­ciónkat, i­ ’ ’i­l; videót. A szarvasi járás 116 százalékkal első áll a terménybegyű­jtési versenyben A legutóbbi kiértékelés szerint javulás mutatkozik megyénkben a takarm­ánybegyűjtés terén. Azokban a községiekben, járásokban, ahol a Párt népnevelői, a DÉFOSz és a szövetkezet aktívái felvilágosító munkát folytattak, é­­ hatalmas lendületet vett a begyűjtés. Ilyen módszerrel érte el a szarvasi já­rás 116 százalékos kimagasló ered­ményét. Hasonlóan jó eredményt ért el a gyomai járás is, atyai az előirányzatot t6o százalékra tel­jesítették eddig. Jól halad még­ a munka a mezőkovácsházi és a békési járásokban is. Mindkét já­rásban öt-, illetve 86 százalékban teljesítették a begyűjtési előirány­zatot. A zabbegyűjtésben a mezőko­vácsházi járás 60 százalékkal bal­ja az első helyet. A békési és a szarvas járás 33 százalékos telje­sítménnyel halt versenyben áll a második helyen. A két járás kö­zött egyre jobban fokozódik a lendület a második helyért. A gyomai járás 36 százalékos telje­sítményével erősen a nyomukban­ h­alad s ha rákapcsolnak, meg is előzhetik a két járási­­hoz, hanem gyárak dőlnek romba a háború miatt, ahol kenyerüket kellene keresniük a koreai mun­kásoknak. Emberek életét ontják ki a banditák ott, akiknek szintén fzetuesupán egy pár bakancs hiány­zik, hanem életüket adják oda a mi békénkért is, hogy mi itt emel­hessük termelésünket és kiküszö­bölhessük fejlődésünknek ilyen át­meneti nehézségeit- Népnevelőmur­kául, irányítását az A kukoricabegyű­jtésben -veret­lenül tartja meg az első helyet a békési járás, ahol a dolgozó par­­rasztok eddig a 30 százalékban tel­jesítették a begyűjtési előirányza­tot. Az orosházi járás 38 száza­lékkal a második helyen maradt. Lassabb lett a begyűjtés üteme a mezőkovázsházi járásban, mely az első volt a járások közötti ver­senyben, azonban a 8 százalékos teljesítményénél megállt. A községek között továbbra is Al­agvardombegy háza az első, mely nemcsak kukoricabegyű­j­tési köte­lezettségét teljesítene Ikii, hanem az árpa és zabbegyüjtésnél is jó­val túlhaladt a too százalékon. Jól Indud a legyűjtés Gerendáson is. Ill a dolgozó /másztok árpa­­legyüjtési köt­­ez­­ségü­knek 123, zabbegyü­jtési k­ö­telezi 11 ég­üknek 1­6 százalékban leh­et­ eleget. 1: ft lemez ill a kukoriabeadásban kell fokozni, mert ebben a község 76 százalékos te­j­esítmén­yével a harmadik helyen áll. A népneve­lőknek m­eg kell magyarázni a dolgozó parasztoknak, hogy az ár­pa és zab begyűjtése mellett a kukoricabegyű­jtés is hazafias kö­telezettsége mindenkinek. Jellemzi leginkább, hogy csak szem­pontokat adnak párttitkár és nép­nevelő elvtársaink agitátorainknak. Nem egy esetben megütköz­nek tiz­on egyes funkcionárius elvtársak, ami­kor valaki helyi érvek után ér­deklődik. Rákosi elvtárs b­eszéde nemcsak népnevelőinknak szól, ha­nem a községi pártvezetőségeknek, városi és járási pártbizottságaink­nak is, hogy maguk is dolgoz­zanak ki ilyen érveket. Az oktatás-javulás mutatkozik a burgonya- beadásban is. A népnevelők ezeik a létén sokat javítan­ak munkáju­­kon. Nemcsak beszéltek a hegy­újü­lés fontosságáról, hanem maguk is élenjártak. Élben is a beléd járás szet ült az első helyre. A nép-­ nevelők­et fokozott, s írás jelei­, higositó munkával érték el, hogy a járás előirányzatát 38 százalékm teljesítette. A gyomai járás a má­sodik helyre tört fel ,’­() százaléké­kal. Az eddig élenjáró mezőko-­­vácsh­ázi járás a harmadik h­elyre került 35 százalékos teljesímé­­nyével. A mezőkovácsházi járás­ban fokozni kell a Zendük-In­t,­ hogy ism­ét az első helyre kerül­jenek. Javulás mutatkozik a megyében a takarmányt­egyű­­lés terén i-, de még mindig nem érte el dolgozó parasztságunk a begyűjtési elő-­ irányzat too százalékos teljesíté­sét. Dolgozó parasztságunk az őszi mélyszántás elvégzése mellett In­duljon harcba a Párt népnév­elői­nek vezetésével a takarmányba gyűjtés befejezéséért is a Nagy, Októberi Forradalom évfonlutója­

Next