Viharsarok népe, 1950. december (6. évfolyam, 279-301. szám)

1950-12-01 / 279. szám

1958 DECEMBER 1., REUTER Ára SO fillér A kommunista példamutatás anyagi erővé válik Kunágota dolgozó parasztjai versenyre keltek a takarmánygabona-begyűjtés sikeréért VI. ÉVFOLYAM, 279. SZÁM takarmánygabona-lsegyüttes sikeréért A Békevilágkongresszus kiált­ványa minden békeszerető em­berhez szól, minden emberhez, aki meg akarja védeni békés épí­tő munkájának eredményeit, aki nem akar virágzó városok, fal­vak helyén romokat. A felhívást megértették a dolgozók, megér­tették megyénk dolgozó paraszt­jai is. A kongresszusra való ké­szülődés heteiben a kongresz­­szus óta eltelt napok alatt is so­ha nem tapasztalt lendülettel láttak hozzá megyénk dolgozó parasztjai, hogy határidő előtt teljesítsék kötelezettségeiket A mélyszántási munkában me­gyénket már csak 2 százalék vá­lasztja el a befejezéstől, de le­maradt járásaink, városaink is ígéretet tettek arra, hogy vasár­nap estig behozzák lemaradásu­kat. befejezik a mélyszántást s"s lendülettel halad az átmeneti megtorpanás u­tán a szerződés­kötési munka is. Megyénk az előirányzatot eddig 72 százalék­ra teljesítette. Dolgozó paraszt­jaink nagy része a jó népnevelő­­i munka eredményeként megér­tené, hogy nem elég csak beszél­ni a békéről, unót, hogy­­utat akarunk rolinill­sfitinni, ezt téliek­kel be is kell bizonyítani. Új eredményeket tud felmu­tatni megyénk dolgozó parasztsá­ga a takarmánybegyűjtés terén is. Méhkerék dolgozó parasztjai pl. a szénabeadás után a burgo­­nyabegyűjtésnél is 121­ százalék­ra teljesítették az évi előirány­zatot. S rajtuk kívül egész sor más községünk is a túlteljesí­tésért harcol már. Bocsa, Sarkadkeresztúr, Ma­­gyardom­begyháza, Csabacsüd, Kü­rösnagyharsány dolgozó pa­rasztjai az elmúlt hetekben meg­mutatták, hogy valóban harcos katonái a békéért küzdők tábo­rának. Maguk a dolgozó parasz­tok mondták el, hogy amit be­adnak, azt maguknak adják. Az állam a gépállomásokkal hozzá­segítette őket a nagyobb termés­eredményhez, most pedig, ami­kor állatállományunk takarmá­nyát biztosítják, saját maguk­nak biztosítják jövőre­­ a több cipőt, a több talpat. Az elmúlt hetek alatt egyre több községben vált mindinkább a termény­begyűjtés gazdájává a tanács. Kunágotán a tanács meg­szervezte a versenyt a dolgozó parasztok között és a falu dol­gozói Balázs Istvánhoz hason­lóan kötelezettségük teljesítésé­ért, illetve túl­telj­esítéséért egy­­­­mással versenyre, keltek. Meg­mutatkozott Dobozon is, hogy a tanács valóban gazdája lett­­ a beadásnak. Itt minden tanács­tag népnevelő lett. Ennek ered­ményeként a dolgozó passziók között, sokan vannak,­ akik kö­telezettségükön felül nagyobb mennyiségű kukoricát adnak be. De beszélnünk kell Mezőberény, Elek és Gerendás eredményeiről, ahol a falu kommunistáinak pél­damutatása lendíti előre a be­adást. A siker titka­ ezekben a köz­ségekben az, hogy a községi tanács gazdája lett a begyűjtésnek s a népnevelők segítségével egyre szé­lesebb tömegét világosítja fel a dolgozó parasztoknak. Ezekben a községekben elmagyarázták min­den egyes dolgozó parasztnak, hogy « begyűjti» is harci kérdés. A terménybegyűjtés teljesítése is egyik módja annak, hogy megvéd­jék békés életüket, építő munká­juk eredményeit. Az eredmények mellett azonban vannak hiányosságok is a begyűj­tési munkában. Jó dolgozó taná­v­­saink mellett találunk olyano­kat, melyek még ma sem értették meg a rájuk háruló feladat fon­tosságát. Lélektelen, bürokratikus módon kezelik a begyűjtést, így van ez például Csanádapácán, arról a tanács­­­B titkára egy­szerűen rábízta az egész begyűjtést a nyilvántartókra. Ezért a hibá­ért felelősség, terheli magát a köz­ségi pártszervezetet is­, mert nem figyelt fel éberen erre a hibára, nem figyelmeztette a tanácsot,­­hogy helytelen úton jár. Nem tekinti szmv­ígyének a le­gyűjtést a zsadányi tanács sem. A jó népnevelő munka, a példamu­tatás helyett adminisztratív útjon akarják elintézni a begyűjtést. A bürokratikus ügyintézés egyik bi­zonyítéka az is, hogy például Kar­­doshuton a tanácselnök nem tud felvilágosítást adni arról, hogy a községben hogyan állnak a be­gyűjtés­ei. A kardo­kuti tanács úgy­ gondolta, hogy néhány kiló krumpli beadásával lerakták vál­lukról a terménybeadás gondját. Ezek a tanácstagok az állami fegyelmet sértették meg. Mem­ ke­vesebbet tesznek, mint ötéves ter­vünk sikeres megvalósításáért fo­lyó harcunkat gátolják. Ezzel lé­nyegében az ellenség malmára hajtják a vizet. Nem véletlen az sem,­­hogy ép­pen ezekben a községekben, ahol a tanács csupán adminisztratív munkának tekinti a begyűjtést, ott üti fel fejét egyre erősebben az ellenség hangja. Példa erre l­űkös- f­­­ó­ra, vagy Bel megyer, ahol­­ lélek óta nem­ javul a begyűjtés lendü­lete. Nemcsak a falu dolgozói ad­nak hitelt az ellenség hangjának hanem a pártvezetőségben, a ta­nácsban­­s akadnak olyanok, akik az ellenség uszályába kerültek, azt hangoztatják maguk is: nem ter­mett elég, nincs miből beadni. Hogy ez mennyire nem igen, arra bizonyíték Mezőberény, vagy klek ahol az átlagtermés kukoricába annyi, mint Bélmegyeren, iletv kertesebb, a dolgozók mégis túl­szárnyalták az említett két község eredmény­ét. A terményhegyűjléd munkában komoly feladatok állanak ,még előttünk s ahhoz, hogy ezeket meg is oldjuk, elmaradt községeinkben a tanácsnak a pártszervezet segít­ségével ki kell­ értékelni az eddigi munkát s a gyomai tanács példá­ján meg kell kezdeni a hibák kijavítását. Ehhez a munkához se­gítséget nyújtanak a tegnap meg­­tartott népnevelőértelmeztetik is, melyen a népnevelők a takar­mánybegyűjt­éssel kapkcsolatos fel­adatokat beszélteti meg. A népnevelő értekezletek után népnevelőink s velük együtt min­den becsületes dolgozó paraszt, aki a béke oldalán áll, induljon harcba, hogy beh­ozunk lemaradá­sunkat ez­en a téren is. A takar­­mánybegyűjtésnél is bizonyítsuk be: harcos katonái vagyunk a Szern­yei unió vezette béketábornak. CD. Ti." Jövő évi költségvetésünk kiadási adataiban tükröződik népünknek az a szilárd elhatározása, hogy békés építőmu­nkánk, államunk biztonságának védelme érdekében mindent megtesz Megkezdődött az országgyűlés új ülésszaka Olt Károly pénzügyminiszter beterjesztette az 1951. évi költségvetést Csütörtökön délelőtt összeült az­ országgyűlés. Az új ülésszak első ülésén megjelent J. D. Ki­­szeljov, a Szovjetúnió magyar­országi nagykövete és a diplo­máciai testület több tagja. Röviddel 11 óra után nagy laps közben foglalta el helyét az ülésteremben a magyar nép szeretett vezére. Rákosi Mátyás, az MDP főtitkára. Rónai Sán­dor, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Dobi István, a minisztertanács elnöke és a kormány tagjai. Az ülést Drahos Lajos, az or­szággyűlés elnöke nyitotta meg. Napirend előtt Andics Erzsébet Kossuth-díjas egyetemi tanár szólalt fel. Ezután Szabó Piroska, az El­nöki Tanács titkára számolt be a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanár--ának az er. :"\'A jíy.í.lé -Lét ülésszaka közötti működéséről. Beszámolóját az országgyűlés tv- áruhalmozással zavart kelteni,­domásul vette. Ezután Olt Károly trénz­ügy­mi­niszter beterjesztette az 1951. évi költségvetést és a költségvetés­ről szóló törvényjavaslatot, majd elmondotta beszámolóját, mely­ben ismertette népgazdaságunk ed­dig elért eredményeit. A költ­ségvetés folyamatosan fejlődő tén­yszámai bizonyítják — mon­dotta —, hogy felszabadult né­pünk a munkásosztály vezetésé­vel győzelmesen­­halad előre a szocializmus építésének útján. Megállapította, hogy rohamos fej­lődés elsősorban az ipari ter­melés nagyarányú bővülésében mutatkozik meg. A gyáripar felemelt termelési tervét 6,9 százalékkal telje­sítette túl. Hangsúlyozta, hogy a munkanélkülis­ég felszámo­lása u­tn ma már munkaerő­­hiány mu­atkozik. A szakmun­kás utánpótlás ötéves tervünk egyik központi kérdésévé vált. , Olt pénzügyminiszter ezután a szénellátás kérdésével foglalkoz­va megállapította, hogy bányáink széntermelése ma több, mint va­laha, mégis kevésnek bizonyul népgazdaságunk nagy fejlődésé­hez viszonyítva. Szerszámgép­­gyártásunkra vonatkozólag meg­állapította, hogy bár harminc­­szorosan múlta felül a h­áború­­lőttit, a fokozott követelmé­­nyekhez képest viszonylagosan kevésnek mutatkozik. Ezután mezőgazdaságunk fejlődésével kapcsolatosan megállapította, hogy­ a falusi lakosság anyagi és kulturális felemelkedésének moz­gatója a mezőgazdasági szociá­lis szektorok erősödése. M­e­z­őgazdas­ági termelésünk egészé­ben véve — mondotta — jelentősen emelkedett, annak el­lenére, hogy­ némely tömegfo­gyasztási cikkben a termés gyen­ge volt. Majd így­ folytatta: Ha figyelembe vesszük, hogy egy esztendő aluli a bérek és fizeté­sek tíz százalékkal­­emelkedtek, megállapítható, hog­y a munkások és alkalmazottak összes jövedelme 35 -40 szá­zalékkal haladja meg a múlt­­évit. Egy év alatt sokszáz­ millió forinttal növekedett a falu vásárlóereje is. Az itt-on mutatkozó ellátási ne­­h­ézségeket a reakció igyekszik kihasználni és spekulációval. Népünk kártevőivel szemben a továbbiakban is kíméletlenül fo­gunk eljárni. A fegyelem man­den vonalon való megszilárdítá­sával akadály­ozzuk meg, hogy a spekulánsok és sokszor a keres­kedelmi szervezetekben megbúvó ellenséges elemek tovább garáz­dálkodhassanak. Népünk növekvő jóléte tükrö­ződik vissza közlekedésünk ada­taiban is. A vasúti utas- és áru­forgalom az idén ősszel az 1998. évinek már kétszeresét érte el. A pénzügyminiszter ezután az állami pénzügyi gazdálkodás elő­­irányzatával fogla­l­k­ozott. Jelentősen növelni kellett — mondotta többek között — terme­lésünk szocialista szektorának for­góeszköz ellátását is.­­• A megnövekedett kiadások között szerepel az i()ev. év már­ciusában végrehajtott közalkalma­zotti, pedagógus, orvos-, egészség­ügyi­­alkalmazottak fizetésének rendezésével kapcsolatos többletki­adás is. Ült miniszter ezután az­ őszi beiskolázási programmal kapcsola­tos végrehajtásról beszélt, ami százmillió forinttal emelte meg a tényleges kiadásokat. A bankjegy­­forgalom­mal kapcsolatban megje­gyezte, hogy pénzünk értéke az ip56-es évben tovább szilárdul. Eredményeink még élesebben domborodnak ki, ha ös­zehasonlít­­­ást teszünk az imperialista orszá­gok gazdasági helyzetével Amíg nálunk se a Szovjetunió vezette béketábor országaiban a népgazdaság adandó és ha­talmas arányú fejlődése, a dol­gozók állandó anyagi és kul­turális ésszezinvonalának szün­telen em­lked­e­ tapasztalható, addig az Egyesült Államokban, valamint csallódainál a békés termelőmunka helyett lázas fegyverkezés folyik, aminek következtében a dolgozók el­­nyomorodása még nagyobb arányokat ölt és életszínvona­luk katasztrófáiban süllyed. Maguk az amerikai lapok *43 nyíl­tan írnak arról, hogy az Egye­sült Államok az, imperializmus­­sokkjában álló Tildék népelnyo­­mó hatalma összeomlásának meg­akadályozására kénytelenek f­elul b­un­szerszállítmányokat küldeni Ji­­lo hadseregének. Ezek a küldemén fixek -f­­er iTTiperlan­eti egyéb mesterkedő­ei azonban csak elodáz­hatják, de meg­ nem akadályozhat­juk a Tito banda bukását és a jugoszláv dolgozók felszabadulá­sát.. A Valutáris téren, amíg a terv­­gazdálkodást folytató országokban a termelő erők gyors kifejlesztése még jobban megszilárdítja a pénz stabilitásának alapjait, addig a tő­kés országokban, különösen az Egyesült Államok koreai agres­szióját követően, még csak fokozó­dott az amúgy is fennálló nagy­fokú pénzügyi bizonytalanság és egyensúlyhiány."­­ Az atombomba őrültjeinek féktelen fegy­ver­kezése folytán egy­re növekvő állam­háztartási hiá­nyok, valamint a hadiipar profit­érdekeinek szolgálatában álló in­­terpubilika­ követ­kezé­tében fokozó­dik a kapitalista országok gazda­sági életére nehezedő inflatorikus nyomás. A fog­­a­z­lási javak elő­állítása egyre csak km.­­ Ötéves tervünk első éveiben elért hatalmas eredményeink mu­tatják, hogy dolgozó népünk hí­ven követi a Magyar Dolgozók Pártja és Rákosi elvtárs útmutatá­sait, fokozza munkalendületét és nap-nap után arat győzelmeket a munka frontján. Szocialista építésünk számára felmérhetetlen hatalmas Segít­séget jelent az a baráti támo­gatás, amit anyagban, gépek­ben, munkaeszközökben, szak­emberekben, szovjet mérnökök, sztahanovisták idejövetelével biztosít a nagy Szovjetunió és a magyar nép nagy barátja, nn-riiimwiii.ii u—n.i, ■miunv—m

Next