Viharsarok népe, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-01 / 152. szám

------------------------------------------------------------------------------------------------ Wi Laisauik képe A füzesgyarmati „Vörös Csillag" tsz megkezdte árpabeadásának teljesítését A füzesgyarmati „Vörös Csillag tsz elsők között végezte el a megyében az őszi árpa aratását és elsőnek látott hozzá az Ár­pa elcsépléséhez is. Hétfőn reggel fogott hozzá a csépléshez a tsz Orosz-brigádjának cséplő munkacsapata a Pap-dűlőben lévő táblán s az első zsákokat egyenest a földművesszövetkezet áév®­­vő helyére vitték a beadási kötelezettség teljesítéséi®. A zsá­kokkal megrakott vontatón Orosz Imre brigádvezető vitte az évi munka első gyümölcsét. A szövetkezeti dolgozók fellobogózták erre a napra a magtárat s az első ünnepélyes terménybeadá­sn részt­­vett a községi pártbizottság titkára, F. Nagy elvtárs és a ta­nácselnök, Kardos elvtárs is. A­­délelőtt folyamán 50 mázsa árpát vitt be a szövetkezet s úgy számították, estig már 100 mázsa árpát szál­lítanak be az állammal szembeni kötelezettségük teljesíté­sére. A tsz árpatermése 14—*5 mázsásnak ígérkezik. A termelőszö­vetkezet a beadásban is példát mutatott a község minden dol­gozó parasztjának. A párt felvilágosító munkája a tömegek között (Folytatás az 1. oldalról,­ hogy ez az év döntő legyen a termelékenység emelése, az önkölt­ség csökkentése, a takarékosság, a munkafeg­yelem megszilárdítása te­rén. A terv teljesítéséért és túltel­jesítéséért folyó politikai tömeg­­mozgósítás siker© mindenekelőtt vb reenyagi­t­ációnkon mű­ti­k. ,Soroljuk el röviden a versenyt alátámasztó politikai munka leg­fontosabb feladatait: 1. Agitációnk céljává a felajánlások válogatásnél­­kü­li gyújtó­i helyett a vállalások te ja.-íté é* l'ő­ l­­enni. 2. A teljesít­ő nyilvántartása és a folyamatos el­lenőrzés megkönnyítése céljából az egyéni váll­alá­sok alapja általában a te­l­jesít­mé­n­y s­záza­lék legyen, a he­lyi követelményeknek megfelelően kibővítve a minőség, a takarékos­ság, a munkafegyelem megszilárdí­­tás­ára vonatkozó vállalásokkal. 3. Fel kell karolnunk a területi vál­lalások új, eredményes versenyfor­máját, amelyben nemcsak egy-egy üzem, hanem egész iparág és te­rület dolgozói egyesítik felajánlá­saikat. A munkások és műszakiak szoros együttműködése Sztálin elvtárs tanításaiból tudjuk, hogy a szocialista m­unká­iverseny ter­melésünk fő hajtóereje s egyúttal a munkához fűződő szocialista vi­szony legfontosabb iskolája. Ezek­ben az években, amikor üzeme­inkben százezrek tanulnak meg szocialista öntudattal gondolkozni és dolgozni , neveljük dolgozóinkat mindenekelőtt a szocialista kötele­zettség­vállalások komolyságára, az adott szó szentségére. Agitációnk sikere és eredmé­nye az ss, ha a dolgozók har­colnak a fogadalmuk teljesítésé­hez szükséges műszaki feltételekért és egyáltalán nem elégszenek­­meg a fel­aj­án­l­ások megtételével. Ameny­­nyire helyesen­ és joggal követeli meg minden igazgató, műhelyfő­­nök, mester, hogy a műszakkezdés­­nél, sőt a műszakkezdés előtt min­den dolgozó munkára készen ott legyen a munkahelyén, ugyanilyen joggal követelhetik meg ezek a dolgozók, hogy álljon rendelkezé­sükre a nyersanyag, a szerszám, a rajz, vagy egyéb munkamegbíza­­tás. Ezen az alapon jön létre az élen­járó munkások és műszakiak szoros együttműködése, amely a szocia­lizmus építésének hatalmas előre­­lendítője, áldásos hatással van mind a műszaki tudományos fejlődésre, mind a termelés emelkedésére. A műszakiak átveszik az élenjáró munkások példamutató stílusát,ma­guk is kezdeményezőkké válnak, ugyanakkor a munkások elsajátít­ják a magasabb műszaki képzett­séget, ami gazdagítja az újítási lehetőségeket, növeli a munka ter­mel­ékeny­ségát. A munkás-paraszt szövetségről Dolgozó parasztságunk emlék­szik arra, hogy a földosztás cö­­vekeinek leverésétől kezdve, mit köszönhet a munkásosztályhoz fűződő testvér­i szövetségnek. Ka­pott földet, kapott védel­met a »földesúri roham« visszaveréséhez 1946-ban. Ka­pott vezetést és segítséget a régi úri rend visszaállítására törekvő reakció elleni harcban. .Kapott "anyagi, termelési támogatást. A dolgozó, parasztság szövet­­módján viszonozta ezt. ö­­ .rftso­ t adott a mun­­aagybir­­gsemmi­­­n a szorosabbra fűzésében helytelen lenne azonban kizárólag az ed­digi eredményekre támaszkodni, bármily nagyok is azok. A munkásság és parasztság szö­vetségének más volt a tartal­ma a fordulat éve előtt és más lett azóta, amióta az országban a munkásosztályé lett az osztat­lan hatalom és napirendre került a szocializmus alapjainak leraká­sa, nemcsak az iparban, hanem a mezőgazdaságban is. Szüksé­ges, hogy ezzel kapcsolatosa­n emlékezetünkbe idézzük Sztálin elvtárs tanítását arról, hogy ne­künk nem akármilyen munkás­paraszt szövetségre van szüksé­günk, hanem csak olyanra, amelyben biztosítva van a mun­kásosztály vezető szerepe, amely erősíti a munkásosztály pozí­cióit, a szocialista építést szol­gálja; tehát olyan munkás-pa­raszt szövetségre, amely a dol­gozó parasztságot is rávezeti a fejlődés szocialista vágányára. A munkásság ma is segíti szövet­ségesét, a parasztságot, segíti iparcikkekkel, gépekkel és első­sorban segíti a mezőgazdaság szocialista fejlődésének előmoz­dításával. A dolgozó parasztságnak is kö­telessége segíteni a szocializmust építő munkásosztályt, a népi de­mokratikus államot. Ezt a segí­tést, a munkásosztály iránti szö­vetségi hűséget meggyőzéssel, ne­veléssel, politikai munkával, ál­lami intézkedésekkel kell megszi­lárdítani és fejleszteni a dolgozó parasztságban — leküzdve a két­ségkívül fennálló nehézségeket. A fő nehézségek a követke­zők: 1. A földhözjuttatás és az egyé­ni gazdálkodás megerősödése kö­vetkeztében részben fokozódott a dolgozó parasztok gondolkodá­sában a tulajdonosi beállítottság. A földreform kettős hatása kö­vetkeztében a zömét kitevő kö­zépparasztok helyeslik a népi demokratikus rendszert, elisme­rik, hogy jó gazdasági helyzetü­ket munkásosztályunknak kö­szönhetik, de ugyanakkor több­ségük még tartózkodik a szövet­kezeti gazdálkodástól­­. Népi demokratikus rendsze­rünk által a dolgozó parasztság­nak nyújtott rendszeres állami támogatás és engedmények (adó­fizetés, földmegváltási ár tör­lesztésénél adott hátralék stb) egyrészt mellénk állították a ré­gebben habozó paraszti tömege­ket, másrészt az egyoldalú se­gítség és az engedmények követ­­vetkez­tében a parasztság sorai­ban elterjedt az a nézet, hogy a munkásosztály segítségét nem kell az állam iránti kötelezett­ségek teljesítésével viszonozni. Ebből következik, hogy a mun­kás-paraszt szövetség további erősítésének mai legfontosabb feladatai: 1. Megnyerni a dolgozó parasztság egészét az állam iránti kötelezettségek maradéktalan tel­jesítéséhez; 2. Megszilárdítani a szocialista szektort a mezőgazda­ságban, megnyerni a dolgozó pa­rasztok egyre szélesebb töme­gét a tsz-ekbe való belépésre. A munkás-paraszt szövetség­nek — ismétlem — a szocialista építést kell szolgálnia. A pa­rasztság részvételének biztosítása a szocialista építésben, akár­­a termelőszövetkezetekben kifejtett meló munkája, akár az állam kötelezettségeinek pontos se révén — az egyetlen munkás-paraszt szövetséget, tehát a dolgozó pa­rasztság érdekeit is szolgálja. A parasztság megérti ezt. Tud­ja, hogy a diósgyőri kohók és Sztálinváros megépítése éppúgy »paraszti«, mint »munkás« érdek — amint az ország békéje és biz­tonsága is az. Az adózási és beadási kötelezettségek javuló tel­jesítése, továbbá a december 1-i rendszabály fogadtatása bebizo­nyította, hogy dolgozó parasztsá­gunk megérti és támogatja pár­tunk politikáját, a köztehervise­lés politikáját, a szocialista épí­tés érdekében. Ugyanakkor akadnak egyes párt- és vezető állami funkcioná­riusok (a földművelésügyi mi­nisztériumban és egyebütt), akik a munkásosztállyal szemben akarják »védeni« a falut, lazítani szeretnék a közteherviselést, ami vagy arra vezetne —, ha enged­nénk —, hogy a szocialista építés terheiből aránytalanul sok há­rulna az ipari munkásosztályra és a többi városi dolgozóra­, vagy arra, hogy lassítanunk kel­lene a szocialista iparosítás poli­tikáját. Ezért kell fellépnünk az ilyen opportunistákkal szemben, ,akik — ha nem vigyázunk — alá­­"l­áshatják a szocialista iparosítást is, a munkás-paraszt szövetséget is. Az ilyen jelenségekre a kezdet kezdetén­ fel kell figyelni, mert ez ma az opportunizmus legko­molyabb jelentkezési formája. A termelőszövetkezetek Térjünk rá a termelőszövetke­zetek megszilárdításának kérdé­sére. A megszilárdítás feladatai­ból kiindulva az eddiginél következetesebben kell politi­­­ai tö­megmun­­kánk hangsúl­­yát a szocialista szektor­ra helyezni oly módon, hogy — elsősorban példamutatásukkal — a szövetkezetek, gépállomások, állami gazdaságok a nevelőm­­un­ka igazi központjaivá váljanak az egész falu számára. Ahhoz, hogy a dolgozó parasztsággal megismertessük és elfogadtassuk a szocialista nagyüzemi gazdál­kodás előnyeit, fő feladat, hogy a mezőgazdaság szocialista szek­torában dolgozók között kifej­lesszük a szocialista öntudat olyan fokát, amely biztosítja a fegyelmezett munkát, az állam iránti kötelezettségek példamu­­tató teljesítését, a közös tulajdon védelmét, a termelés magasabb kultúrájának elsajátítása­ és al­­­kalmazását A termelőszövetkezetek külö­nösen­ az állasbeadásnál, elma­radnak az állam iránti kötelezett­ségek teljesítésében. Míg például Fejér megye a sertési beadási ter­vét 70,3 százalékra teljesítette, addig a megye termelőszövetke­­zetei csak 29,6 százalékra. Talál­kozunk a tsz-en­ belül munka­egység-hígítással, el nem vég­zett, vagy rossz minőségű mun­káért teljes munkaegység elszá­molásával, a terület és a mun­kaegység tört számainak felfelé kerekítésével. Hogyan nevelj­ü­k így a falu dolgozóit az egyéni gazdálkodás és a szövetkezeti élet első parancsolatára, am­giy úgy szól: Hogy az állam járandósága mindenekelőtt?! A tsz-tagok felelősségérzetét fejleszteni kell , nemcsak a saját kollektívájukkal, hanem az egész dolgozó paraszt­sággal kapcsolat­ban. Tudatosít­ani kell­­bennük, hogy a m­­agasabbrendű, kulturál­­tabb, újj paraszti élet úttörői. Moder­n, nagyüzemi termelési módszereikkel nem­ csupán saját jövedelmüket fokozzák, hanem általában segítik a falu dolgozóit a paraszti robottól való szaba­dulásban. Dühtős jelentőségű az agrotechnika és a gépi munka megbecsülésének fokozása. A DISZ-szervezetek, elsősorban a gépállomások segítségével, szer­vezzék meg a technika és az új termelési, állattenyésztési mód­szerek iránt lelkesedő falusi fia­talokat, akik elsajátítják a gépek kezelését, népszerűsítik és al­kalmazzák az új termelési mód­szereket, az élenjárók tapaszta­latait. A begyűjtéssel szerzett kedve­ző tapasztalatok alapján minden fontosabb falusi feladattal kap­csolatban tegyük a poli­tikai tömegmunka főmódsze­révé az élenjárók, a pél­damutatók előre megszervezett tö­megmozgalmat, amely buzdít és társadalmi nyomást fejt ki az elmaradókkal szemben. Ez vo­natkozik a beszolgáltatásra, adó­zásra, munkafegyelemre csak-­­úgy, mint a nagy munkakampá­nyokra. A falusi tanácsok mun­kájában az apparátus tevékeny­ségét sokkal bátrabban egészít­ik ki a rendszeresen tartott nyil­vános tanácsülések módszerével Békemozgalmunkról Az­­ipar és mezőgazdaság isfl­pi mozgósít­ást kívánó feladatain túl, politikai felvilágosító si munkánknak válaszolnia kell azokra, az átfogó jellegű kérdésekre,­ amelyek felve­tődnek a tönzegekben. Ezek közül egyik© a­­legfontosabbaknak az im­­periel­isták háborús provokációinak leleplezése és visszaverése. Horváth elvtárs ezután az ame­rikai imperialisták gyalázatos ko­ncai agressziójáról és a Tito-banda fasiszta gaztetteiről beszélt, majd így folytatta: Az imperialista háborús provo­kációk különös jelentőséget adnak békénk védelmének. A június 1-i megyei béket­alálkozók ékesszólóan bizonyították, hogy immár nemcsak a magyar munkásosztályt, hanem a parasztságot és­ értelmiséget is a rokonszenv egyr­e szorosabb kapcso­lata fűzi a bek© ügyéért harcoló laépekhoz , e harc kiemelkedő hő­seihez. .Nyugodtan elmondhatjuk, hogy T remzsettezi szolidst­itás­r­a?d eszmeijével a békemozgalom itatta át tömegméretekben a magyar fa­rmt. Ugyancsak nőtt a békemozga­­lom mozgósító ereje a termelésben. A mozgalom fő hiányossága to­vábbra is az, hogy nem küzd eléggé a soraiban fellelhető pacifista han­gulatokkal. Nem mozgósít eléggé helytállásra és nem tudta megol­dani a béke védelmének szükség­szerű összekapcsolását a honvéde­­lemi évcal. Meg kell magyarázni ha­­zánkban a béke minden hívének,­­más szóval minden becsületes dol­gozó embernek: amíg a koreai pes­­tisteifjesztők, fenyegetik a békét,­­addig a bök­evédelem és honvéde­lem egy és ugyanaz. Bizonyos pacifista elferdülés ta­pasztalható a békemozgalom fő jel­szavával kapcsolatban is. Fiatalsá­gunk kö­zben népszerűsíteni kell néphadseregünket, azt a gondolatot, hogy a »honvédelemmel a békéért« nem kevésb­é fontos, mint a »­mun­kéval a békéért«. Il a milliók szá­mára tesszük magától értetődővé „a ’ honvédelem kötelezettségét — ez­zel egyúttal a termelőmunka lelke­sedését is magasabbra szítottuk és jobban biztosítottuk a termelési felajánlások teljesítését. Hazafiasság .Mindenekelőtt a népünkben fej­fedő új hazat meretet az, amely ne­­kieli a munkatelkesedés és a helyt­állás "Szellemét, amely nem tűr mulasztást a honvédelem szent kö­telezettségében. A szocializmus építésének ered­ményei megteremtették népünkben a szocialista hazaszeretet kialakulá­sának feltételeit. Új­ra aszer­etetünk erejét az alja, hogy bennfoglaltatik a régi is. Pár­tunk nemcsak a jövőt, hanem né­pünk múltjának minden nagy ta­nulságát is közelebb hozta.. Nagy munkáselődaink harcai összekap­csolják mai győzelmeinket elmúlt­­századok szabadságmozgalmaival. Hegyen döntő szerep© népünk neve­lésében a közelmúlt történelemfor­­m­áló éveinek. l.népi demokráciánk történte©, más szóval népünk néhány év­­alatt megszerzett tapasztalatai váljanak az új nemzeti öntudat ki­­­fejlesztésének egyik fő forrásává. Szocialista hazafiságunk másik forrása a népi egység. Régen nem ismertük a népi-nemzeti egységet. Régen a hazaszeretet a hazai zsarnokok ellenii gyűlölettel együtt lebegett népünk szélében. Ma né­pünk egységét megteremtette nagy pártunk, a Magyar Dolgozók Párt­ja, élén vezérünkkel, Rákosi Má­tyás elvtárssal. Népünk győzelmes harcok tapasztalataiból tanulta meg, hogy a párt, Rákosi elvtárs köve­tése egyértelmű a földesurak és lö­kések vereségével, az imperialisták hazaándó ügynökségeinek szétzúzá­sával, az ötéves terv megvalósítá­sával, a szocializmus diadalával ha­zánkban. Hazánk erejének másik forrása a Szovjetunió és a nagy Sztálin iránti határtalan ragaszkodás. Azok a szovjet hősök, akik úgy áldozták életüket Magyarország felszabadítá­sáért, mintha saját hazájuk lesz-a. . örökre megtanították népünk.1* -■," re, hogy saját szabadságunk­­vá­laszthat-d­­an a. többi nép szabadsá­gától. Megtanítottak arra, iwgy­­hazaszeretet egyet jölítüt­t, fül­­ké­pünk volt zsarnokainak és más fli­pek mai zsarnokainak gyűlöletével, egyet jelent saját hazánk és man­den dolgozó hazája, a szocialista Szovjetunió szeretetével. Horváth elvtárs végül a szovjet tapasztalatok hatul más® segítő, ta­nító jelentőségéről beszélt , m­­aj­d­ beszámolóját így fejezi© be: Politikai nevelőm­unkánk akkor­ra csak akkor tekinthető eredmé­nyesnek, ha tömegméretekben el­terjeszti az internacionalista és ha­zafias helytállás szellemét, amely legfőbb biztosítéka minden nehéz­­ségünk legy­őz­é érek, megnövekedés a termelési és harci feladataink si­keres elvégzésének. 4 ---5

Next