Viharsarok népe, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)
1952-07-01 / 152. szám
------------------------------------------------------------------------------------------------ Wi Laisauik képe A füzesgyarmati „Vörös Csillag" tsz megkezdte árpabeadásának teljesítését A füzesgyarmati „Vörös Csillag tsz elsők között végezte el a megyében az őszi árpa aratását és elsőnek látott hozzá az Árpa elcsépléséhez is. Hétfőn reggel fogott hozzá a csépléshez a tsz Orosz-brigádjának cséplő munkacsapata a Pap-dűlőben lévő táblán s az első zsákokat egyenest a földművesszövetkezet áév®vő helyére vitték a beadási kötelezettség teljesítéséi®. A zsákokkal megrakott vontatón Orosz Imre brigádvezető vitte az évi munka első gyümölcsét. A szövetkezeti dolgozók fellobogózták erre a napra a magtárat s az első ünnepélyes terménybeadásn résztvett a községi pártbizottság titkára, F. Nagy elvtárs és a tanácselnök, Kardos elvtárs is. Adélelőtt folyamán 50 mázsa árpát vitt be a szövetkezet s úgy számították, estig már 100 mázsa árpát szállítanak be az állammal szembeni kötelezettségük teljesítésére. A tsz árpatermése 14—*5 mázsásnak ígérkezik. A termelőszövetkezet a beadásban is példát mutatott a község minden dolgozó parasztjának. A párt felvilágosító munkája a tömegek között (Folytatás az 1. oldalról, hogy ez az év döntő legyen a termelékenység emelése, az önköltség csökkentése, a takarékosság, a munkafegyelem megszilárdítása terén. A terv teljesítéséért és túlteljesítéséért folyó politikai tömegmozgósítás siker© mindenekelőtt vb reenyagitációnkon műtik. ,Soroljuk el röviden a versenyt alátámasztó politikai munka legfontosabb feladatait: 1. Agitációnk céljává a felajánlások válogatásnélküli gyújtói helyett a vállalások te ja.-íté é* l'ő lenni. 2. A teljesítő nyilvántartása és a folyamatos ellenőrzés megkönnyítése céljából az egyéni vállalások alapja általában a teljesítmény százalék legyen, a helyi követelményeknek megfelelően kibővítve a minőség, a takarékosság, a munkafegyelem megszilárdítására vonatkozó vállalásokkal. 3. Fel kell karolnunk a területi vállalások új, eredményes versenyformáját, amelyben nemcsak egy-egy üzem, hanem egész iparág és terület dolgozói egyesítik felajánlásaikat. A munkások és műszakiak szoros együttműködése Sztálin elvtárs tanításaiból tudjuk, hogy a szocialista munkáiverseny termelésünk fő hajtóereje s egyúttal a munkához fűződő szocialista viszony legfontosabb iskolája. Ezekben az években, amikor üzemeinkben százezrek tanulnak meg szocialista öntudattal gondolkozni és dolgozni , neveljük dolgozóinkat mindenekelőtt a szocialista kötelezettségvállalások komolyságára, az adott szó szentségére. Agitációnk sikere és eredménye az ss, ha a dolgozók harcolnak a fogadalmuk teljesítéséhez szükséges műszaki feltételekért és egyáltalán nem elégszenekmeg a felajánlások megtételével. Amenynyire helyesen és joggal követeli meg minden igazgató, műhelyfőnök, mester, hogy a műszakkezdésnél, sőt a műszakkezdés előtt minden dolgozó munkára készen ott legyen a munkahelyén, ugyanilyen joggal követelhetik meg ezek a dolgozók, hogy álljon rendelkezésükre a nyersanyag, a szerszám, a rajz, vagy egyéb munkamegbízatás. Ezen az alapon jön létre az élenjáró munkások és műszakiak szoros együttműködése, amely a szocializmus építésének hatalmas előrelendítője, áldásos hatással van mind a műszaki tudományos fejlődésre, mind a termelés emelkedésére. A műszakiak átveszik az élenjáró munkások példamutató stílusát,maguk is kezdeményezőkké válnak, ugyanakkor a munkások elsajátítják a magasabb műszaki képzettséget, ami gazdagítja az újítási lehetőségeket, növeli a munka termelékenységát. A munkás-paraszt szövetségről Dolgozó parasztságunk emlékszik arra, hogy a földosztás cövekeinek leverésétől kezdve, mit köszönhet a munkásosztályhoz fűződő testvéri szövetségnek. Kapott földet, kapott védelmet a »földesúri roham« visszaveréséhez 1946-ban. Kapott vezetést és segítséget a régi úri rend visszaállítására törekvő reakció elleni harcban. .Kapott "anyagi, termelési támogatást. A dolgozó, parasztság szövetmódján viszonozta ezt. ö .rftso t adott a munaagybirgsemmin a szorosabbra fűzésében helytelen lenne azonban kizárólag az eddigi eredményekre támaszkodni, bármily nagyok is azok. A munkásság és parasztság szövetségének más volt a tartalma a fordulat éve előtt és más lett azóta, amióta az országban a munkásosztályé lett az osztatlan hatalom és napirendre került a szocializmus alapjainak lerakása, nemcsak az iparban, hanem a mezőgazdaságban is. Szükséges, hogy ezzel kapcsolatosan emlékezetünkbe idézzük Sztálin elvtárs tanítását arról, hogy nekünk nem akármilyen munkásparaszt szövetségre van szükségünk, hanem csak olyanra, amelyben biztosítva van a munkásosztály vezető szerepe, amely erősíti a munkásosztály pozícióit, a szocialista építést szolgálja; tehát olyan munkás-paraszt szövetségre, amely a dolgozó parasztságot is rávezeti a fejlődés szocialista vágányára. A munkásság ma is segíti szövetségesét, a parasztságot, segíti iparcikkekkel, gépekkel és elsősorban segíti a mezőgazdaság szocialista fejlődésének előmozdításával. A dolgozó parasztságnak is kötelessége segíteni a szocializmust építő munkásosztályt, a népi demokratikus államot. Ezt a segítést, a munkásosztály iránti szövetségi hűséget meggyőzéssel, neveléssel, politikai munkával, állami intézkedésekkel kell megszilárdítani és fejleszteni a dolgozó parasztságban — leküzdve a kétségkívül fennálló nehézségeket. A fő nehézségek a következők: 1. A földhözjuttatás és az egyéni gazdálkodás megerősödése következtében részben fokozódott a dolgozó parasztok gondolkodásában a tulajdonosi beállítottság. A földreform kettős hatása következtében a zömét kitevő középparasztok helyeslik a népi demokratikus rendszert, elismerik, hogy jó gazdasági helyzetüket munkásosztályunknak köszönhetik, de ugyanakkor többségük még tartózkodik a szövetkezeti gazdálkodástól. Népi demokratikus rendszerünk által a dolgozó parasztságnak nyújtott rendszeres állami támogatás és engedmények (adófizetés, földmegváltási ár törlesztésénél adott hátralék stb) egyrészt mellénk állították a régebben habozó paraszti tömegeket, másrészt az egyoldalú segítség és az engedmények követvetkeztében a parasztság soraiban elterjedt az a nézet, hogy a munkásosztály segítségét nem kell az állam iránti kötelezettségek teljesítésével viszonozni. Ebből következik, hogy a munkás-paraszt szövetség további erősítésének mai legfontosabb feladatai: 1. Megnyerni a dolgozó parasztság egészét az állam iránti kötelezettségek maradéktalan teljesítéséhez; 2. Megszilárdítani a szocialista szektort a mezőgazdaságban, megnyerni a dolgozó parasztok egyre szélesebb tömegét a tsz-ekbe való belépésre. A munkás-paraszt szövetségnek — ismétlem — a szocialista építést kell szolgálnia. A parasztság részvételének biztosítása a szocialista építésben, akára termelőszövetkezetekben kifejtett meló munkája, akár az állam kötelezettségeinek pontos se révén — az egyetlen munkás-paraszt szövetséget, tehát a dolgozó parasztság érdekeit is szolgálja. A parasztság megérti ezt. Tudja, hogy a diósgyőri kohók és Sztálinváros megépítése éppúgy »paraszti«, mint »munkás« érdek — amint az ország békéje és biztonsága is az. Az adózási és beadási kötelezettségek javuló teljesítése, továbbá a december 1-i rendszabály fogadtatása bebizonyította, hogy dolgozó parasztságunk megérti és támogatja pártunk politikáját, a közteherviselés politikáját, a szocialista építés érdekében. Ugyanakkor akadnak egyes párt- és vezető állami funkcionáriusok (a földművelésügyi minisztériumban és egyebütt), akik a munkásosztállyal szemben akarják »védeni« a falut, lazítani szeretnék a közteherviselést, ami vagy arra vezetne —, ha engednénk —, hogy a szocialista építés terheiből aránytalanul sok hárulna az ipari munkásosztályra és a többi városi dolgozóra, vagy arra, hogy lassítanunk kellene a szocialista iparosítás politikáját. Ezért kell fellépnünk az ilyen opportunistákkal szemben, ,akik — ha nem vigyázunk — alá"láshatják a szocialista iparosítást is, a munkás-paraszt szövetséget is. Az ilyen jelenségekre a kezdet kezdetén fel kell figyelni, mert ez ma az opportunizmus legkomolyabb jelentkezési formája. A termelőszövetkezetek Térjünk rá a termelőszövetkezetek megszilárdításának kérdésére. A megszilárdítás feladataiból kiindulva az eddiginél következetesebben kell politiai tömegmunkánk hangsúlyát a szocialista szektorra helyezni oly módon, hogy — elsősorban példamutatásukkal — a szövetkezetek, gépállomások, állami gazdaságok a nevelőmunka igazi központjaivá váljanak az egész falu számára. Ahhoz, hogy a dolgozó parasztsággal megismertessük és elfogadtassuk a szocialista nagyüzemi gazdálkodás előnyeit, fő feladat, hogy a mezőgazdaság szocialista szektorában dolgozók között kifejlesszük a szocialista öntudat olyan fokát, amely biztosítja a fegyelmezett munkát, az állam iránti kötelezettségek példamutató teljesítését, a közös tulajdon védelmét, a termelés magasabb kultúrájának elsajátítása és alkalmazását A termelőszövetkezetek különösen az állasbeadásnál, elmaradnak az állam iránti kötelezettségek teljesítésében. Míg például Fejér megye a sertési beadási tervét 70,3 százalékra teljesítette, addig a megye termelőszövetkezetei csak 29,6 százalékra. Találkozunk a tsz-en belül munkaegység-hígítással, el nem végzett, vagy rossz minőségű munkáért teljes munkaegység elszámolásával, a terület és a munkaegység tört számainak felfelé kerekítésével. Hogyan neveljük így a falu dolgozóit az egyéni gazdálkodás és a szövetkezeti élet első parancsolatára, amgiy úgy szól: Hogy az állam járandósága mindenekelőtt?! A tsz-tagok felelősségérzetét fejleszteni kell , nemcsak a saját kollektívájukkal, hanem az egész dolgozó parasztsággal kapcsolatban. Tudatosítani kellbennük, hogy a magasabbrendű, kulturáltabb, újj paraszti élet úttörői. Modern, nagyüzemi termelési módszereikkel nem csupán saját jövedelmüket fokozzák, hanem általában segítik a falu dolgozóit a paraszti robottól való szabadulásban. Dühtős jelentőségű az agrotechnika és a gépi munka megbecsülésének fokozása. A DISZ-szervezetek, elsősorban a gépállomások segítségével, szervezzék meg a technika és az új termelési, állattenyésztési módszerek iránt lelkesedő falusi fiatalokat, akik elsajátítják a gépek kezelését, népszerűsítik és alkalmazzák az új termelési módszereket, az élenjárók tapasztalatait. A begyűjtéssel szerzett kedvező tapasztalatok alapján minden fontosabb falusi feladattal kapcsolatban tegyük a politikai tömegmunka főmódszerévé az élenjárók, a példamutatók előre megszervezett tömegmozgalmat, amely buzdít és társadalmi nyomást fejt ki az elmaradókkal szemben. Ez vonatkozik a beszolgáltatásra, adózásra, munkafegyelemre csak-úgy, mint a nagy munkakampányokra. A falusi tanácsok munkájában az apparátus tevékenységét sokkal bátrabban egészítik ki a rendszeresen tartott nyilvános tanácsülések módszerével Békemozgalmunkról Azipar és mezőgazdaság isflpi mozgósítást kívánó feladatain túl, politikai felvilágosító si munkánknak válaszolnia kell azokra, az átfogó jellegű kérdésekre, amelyek felvetődnek a tönzegekben. Ezek közül egyik© alegfontosabbaknak az imperielisták háborús provokációinak leleplezése és visszaverése. Horváth elvtárs ezután az amerikai imperialisták gyalázatos koncai agressziójáról és a Tito-banda fasiszta gaztetteiről beszélt, majd így folytatta: Az imperialista háborús provokációk különös jelentőséget adnak békénk védelmének. A június 1-i megyei béketalálkozók ékesszólóan bizonyították, hogy immár nemcsak a magyar munkásosztályt, hanem a parasztságot és értelmiséget is a rokonszenv egyre szorosabb kapcsolata fűzi a bek© ügyéért harcoló laépekhoz , e harc kiemelkedő hőseihez. .Nyugodtan elmondhatjuk, hogy T remzsettezi szolidstitásra?d eszmeijével a békemozgalom itatta át tömegméretekben a magyar farmt. Ugyancsak nőtt a békemozgalom mozgósító ereje a termelésben. A mozgalom fő hiányossága továbbra is az, hogy nem küzd eléggé a soraiban fellelhető pacifista hangulatokkal. Nem mozgósít eléggé helytállásra és nem tudta megoldani a béke védelmének szükségszerű összekapcsolását a honvédelemi évcal. Meg kell magyarázni hazánkban a béke minden hívének,más szóval minden becsületes dolgozó embernek: amíg a koreai pestisteifjesztők, fenyegetik a békét,addig a bökevédelem és honvédelem egy és ugyanaz. Bizonyos pacifista elferdülés tapasztalható a békemozgalom fő jelszavával kapcsolatban is. Fiatalságunk közben népszerűsíteni kell néphadseregünket, azt a gondolatot, hogy a »honvédelemmel a békéért« nem kevésbé fontos, mint a »munkéval a békéért«. Il a milliók számára tesszük magától értetődővé „a ’ honvédelem kötelezettségét — ezzel egyúttal a termelőmunka lelkesedését is magasabbra szítottuk és jobban biztosítottuk a termelési felajánlások teljesítését. Hazafiasság .Mindenekelőtt a népünkben fejfedő új hazat meretet az, amely nekieli a munkatelkesedés és a helytállás "Szellemét, amely nem tűr mulasztást a honvédelem szent kötelezettségében. A szocializmus építésének eredményei megteremtették népünkben a szocialista hazaszeretet kialakulásának feltételeit. Újra aszeretetünk erejét az alja, hogy bennfoglaltatik a régi is. Pártunk nemcsak a jövőt, hanem népünk múltjának minden nagy tanulságát is közelebb hozta.. Nagy munkáselődaink harcai összekapcsolják mai győzelmeinket elmúltszázadok szabadságmozgalmaival. Hegyen döntő szerep© népünk nevelésében a közelmúlt történelemformáló éveinek. l.népi demokráciánk történte©, más szóval népünk néhány évalatt megszerzett tapasztalatai váljanak az új nemzeti öntudat kifejlesztésének egyik fő forrásává. Szocialista hazafiságunk másik forrása a népi egység. Régen nem ismertük a népi-nemzeti egységet. Régen a hazaszeretet a hazai zsarnokok ellenii gyűlölettel együtt lebegett népünk szélében. Ma népünk egységét megteremtette nagy pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja, élén vezérünkkel, Rákosi Mátyás elvtárssal. Népünk győzelmes harcok tapasztalataiból tanulta meg, hogy a párt, Rákosi elvtárs követése egyértelmű a földesurak és lökések vereségével, az imperialisták hazaándó ügynökségeinek szétzúzásával, az ötéves terv megvalósításával, a szocializmus diadalával hazánkban. Hazánk erejének másik forrása a Szovjetunió és a nagy Sztálin iránti határtalan ragaszkodás. Azok a szovjet hősök, akik úgy áldozták életüket Magyarország felszabadításáért, mintha saját hazájuk lesz-a. . örökre megtanították népünk.1* -■," re, hogy saját szabadságunkválaszthat-dan a. többi nép szabadságától. Megtanítottak arra, iwgyhazaszeretet egyet jölítütt, fülképünk volt zsarnokainak és más flipek mai zsarnokainak gyűlöletével, egyet jelent saját hazánk és manden dolgozó hazája, a szocialista Szovjetunió szeretetével. Horváth elvtárs végül a szovjet tapasztalatok hatul más® segítő, tanító jelentőségéről beszélt , majd beszámolóját így fejezi© be: Politikai nevelőmunkánk akkorra csak akkor tekinthető eredményesnek, ha tömegméretekben elterjeszti az internacionalista és hazafias helytállás szellemét, amely legfőbb biztosítéka minden nehézségünk legyőzé érek, megnövekedés a termelési és harci feladataink sikeres elvégzésének. 4 ---5