Viharsarok népe, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)
1952-09-02 / 205. szám
3952 vs"Monsot 2. yi UnbsaAoU kép* Jevavitíi)í éi miért nem kell teljesíteni a kukkoknak beadási kötelezettségüket? »Az uppmtunizmus egyik legsúlyosabb metny.lvím.láíi ííimá'a az a meg.a jcvh.letlen liberalizmus, amelyet faluéi párt- és tanácsszerveinlí ■lágyrésze a kulákokkal szemben tanúsít... Nem neveztető mínná, mint az osztályérzék eltompulásának az a gyakorlat, hogy gyakran a kukk beadási téríteit hárítják át a dolgozó parasztok vállára, ahelyett, hogy érvényt szereznének államunk rendelkezésének, amelyek tudvalevőleg a dolgozó parasztokat védik a kulákokkal szemben és nem mgfordítva. (Horváth Márton elvtárs beszédéből.) Ez a megállapítás teljesen vonatkozik a dévaványai pártszervezet és a tanács munkájára. Ha megnézzük azt, hogy a kuktászok beadási kötelezettségüket hogyan teljesítették, bizony elszomorító képet kapunk. 1951- ben 92 kuláknak csak a fele tett eleget részben sertésbeadási kötelezettségének. 1952. első félévben 92 kulákból 83 egyáltalán nem teljesített. Az új 1952—53-as gazdasági év első negyedévében mindössze csak, kettő adott be, de ezek sem teljesítették 100 százalékig előírásukat. Van olyan kutak is, mint Szarka Istvánná, aki 24 mázsa 50 kiló sertéssel tartozik, Bodó Mihályné 8 mázsa 50 kilóval, de a többieknek is ilyen nagymennyiségű sertéshátralékuk van. Ezért a nagyfokú szabotálásért egyetlen egy kulákot sem vontak még felelősségre Sok esetben maga a tanács is segíti a szabó látókat. Ezt mutatja az is, hogy vannak olyan kulákok, akik némi teljesítették ugyan beadásukat, mégis kaptak sertésvágási engedélyt. A tanácsnál úgy vélekednek: a kulákok szegények, csak két kuláknak van sertése, azok meg már be is adták, amit tudtak. Az ilyen véleményből egyenesen következik az, hogy a hiányt jogtalanul kivetik a dolgozó parasztokra. Ezzel aredd, ahol éred, begyűjtéssel pártunk parasztpolikáját sértik meg, így érvényesül az osztályellenség politikája. A község 1952 -53-as első negyedévi sertésbeadási tervét mindössze 14 százalékra teljesítette. Ez is a termelőszövetkezetek teljesítése, akik tudják, hogy mivel tartoznak államunknak. De nemcsak a sertésbeadásnál mutatkozik ez a megalkuvás, hanem a terménynél is. A község beadási tervét mindössze 78,6 százalékra teljesítette. Ki a felelős mindezért? Elsősorban természetesen a községi pártszervezet, mely tétlenül nézte, hogy a tanács megalkuszik a kulákokkal. A tanácsnál azt sem tudták megmutatni, hogyan bontották fel az 52—53-as tervet, hogyan ütemezték be a kulákok beadását. A másfélórás keresés után belenyugodtak abba, hogy nincs meg. A begyűjtési csoport gyengén működik, az osztályvezető az aktákat sem ismeri. De ez irányban semmi támogatást nem adnak az elvtársnak. Ezekért a hibákért felelős a járási tanács, mely nem figyelt fel erre, pedig ez igen sokban hozzájárult ahhoz, hogy a járás az utolsók között van a sertésbeadásban. De itt a felelősség, kérdése felvetődik a Megyei Tanács felé is, mert nem léptek fel erélyesen az ellen a lazaság, és megalkuvás ellen, amit a kulákokkal szemben tanúsítanak Dévaványán. Sürgős intézkedést kíván a dévaványai tanácsnak a ladikokkal szembeni magatartása, mert ha így folytatódik tovább az »osztályban.« Dévaványán, akkor a kidákoknak lassan jobb lesz, mint a múltban, hiszen terheiket a tanács jogtalanul a dolgozó parasztokra hárítja át. — Csepfcő — Teses-nk területe 1500 holdra nőtt A körösladányi »Új barázda« III-as típusú tszcs irodáját egyre több egyénileg dolgozó paraszt keresi fel. Érdeklődnek,hogy a csoport milyen eredményt ért el. Jó felvilágosító munkánk nyomán másfél hét alatt 85 egyénileg dolgozó paraszt kért© felvételét a csoportba. A kis »Új barázda« tszcs hatalmas, 1500 kat.holdas termelőcsoporttá nőtt. De ezzel még nem elégszünk meg, azon vagyunk, hogy továbbfejlesszük termelőszövetkezeti csoportunkat. Az újonnan belépő dolgozó parasztok 56 lovat, kilenc csikót és teljes gazdasági felszerelést adtak át a csoportnak. .Bárdi Julianna, Körösladány. Eddigi munkaegységei alapján 22 mázsa búzát keresett a békéscsabai „Petőfi“ tszcs-ben a háromtagú Novák-család A BÉKÉSCSABAI »Petőfi« ez év március 9-én alakult át I- típusból III. típusú tszcs-téf A jó munkaterve évi eredményeként az őszi zárszámadás elep jövedelmet kér. Március 9-től augusztus 30-ig egyébenként 180—200 munkaegység jut. Akik családostól dolgozniuk a csoportban, nagyon ezen bevételhez jutnak. Kovák Amimék hárman vannak a tszcs-ben, 380 munkaegységük van. A csoportban 10—12 mázsák fizetett a búza katasztridis holdanként, az állam iránti" kötelezettségek teljesítése és a vetőmag biztosítása után 5,74 kg búza jut egy munkaegységre. Kovák Andrásék tehát eddigi munkaegységeik alapján 22 mázsa búzát kapnak. A háromtagú család hét mázsát tart meg saját szükségletére, 15 mázsát a piacon ad el. Minden, juttatás pénzre átszámítva az előzetes számításk szerint minden munkaegységre 41 forrint jel . Kovátsnak addigra szerény becslések szerint 450 munkaegységük lesz, mindent összevetve 18.450 forintot kapnak. Ilyen jövedelemmel egyénileg dolgozó párását aligha diccekedhet. SURINÁS JÁNOSÉK is hárman vannak, 318 munkaegységük van. Ők sem, meg a többiek sem bánták meg a közös gazdálkodást. A tszcs jóreredményei vonzák az egyénieket. Aratás óta 35 család, 320 katasztrális hald földdel lépett be a csoportba. Az új belépők magukkal viszik lovaikat, gazdasági feszíne is,ük©t. Kojnok János, 16 holdas közép paraszt két lóval, két tehénnel, 10.000 forint értékű gazdasági felszereléssel lépett be. A bevitt állatállomány és gazdasági felszerelés 25 százalékát a harmadik negyedév végén fizetik a csoportban. Aratás óta20 lóval gyarapodott a »Petőfi« tszcs állatállománya. JÖVŐRE: még gazdagabb lesz, a csoport. Elhatározták, hogy minden gabonafélét az ősszel kenesztsorosan vetnek. Látták, hogy a kenesztsoro, 8-n vetett búza a békéscsabai határban általában két mázsával adott többet holdanként, mint az egysorú vetés. Négyzetesen vetett kukoricájuk is három-négy mázsával ígér többet holdanként, mint a sorba vetett kukorica. Jövőre még fokozottabb mértékben alkalmazzák a fejlett agrotechnikát, saját maguk és a népgazdaság gyarapodása érdeke,mi is új szovjet agrotechnika segítségével alapozzák meg a jövő évi termést a mezőberényi „Petőfi“ tss-ben MÁR AZ ELMÚLT ÉVBEN is, de legfőképpen most a betakarítás után tapasztalhatjuk, hogy a szovjet termelési módszerek alkalmazásával magasabb terméseredményeket lehet elérni —1 . mondja a mezőberényi »Petőfi« termelőcsoport elnőise. Nálunk az elmúlt év őszén 30 holdon vetettünk keresztsoroson búzát. Ez a 30 hold egész éven keresztül nagyban különbözött a többitől. Hogy magasabb terméseredményeket lehet elérni a szovjet agrotechnika alkalmazásával, bizonyítja az is, hogy a »Petőfi” termelőcsloport versenyben levő három növénytermesztő brigádjaközül a »Kossuth« brigád az őszi árpát jó mély» szántásba vetette, Hengerelte, boronálta és a műtrágyát is kellő időben elszórta, így a »"Kossuth« brigád 11 mázsa ősei árpát, takarított be holdanként. A másik két brigádban, ahol úgy végezték el a szántás-, vetés-, aratási munkákat, mint azelőtt — alig értek el 9—10 mázsát. AZ IDÉN mág mi is úgy csináljuk — monduk a másik két növénytermesztő brigádban. Nem akarunk lemaradni a »Kossuth« brigádtól. Eár készítették már a csoportban az őszi munkákhoz a tervet. Most 280 holdon vetnek búzát. — Ezt mind keresztsorosan fogjuk vetni — mondja az elnök elvtárs. Szántani is húsz—huszonkét centiméter mélyen fogunk — teszi hozzá. Az intéző bizottsági ülésén úgy határoztak, hogy előhúzni tószkével ezáltalank. Már a gépállomással meg is egyeztünk. Igaz, hogy így több lesz a kiadás, de megéri, mert a terméseredmény magasabb lesz. Az őszi vetésre vonatkozó tervet aztán a 29-én megtartott csoportgyűlésen meg is beszélték a tagsággal." A búza vetőére« már tervet késztettünk. Három, erőgépünk van. Egy gép után három» vetőgépet kapcsolunk, így nemcsak üzemanyagot takarítunk meg, hanem biztosítjuk a vetés egyeezetességét is. A »PETŐFI« TSZ-BEN az elnök elvtárson kívül a brigádcezetők is és maguk a brigád tagok is termányoatják a szovjet agrotechnika módszereiről, A kolhozok vetéseiről szóló brosúrákat. Megtanulják, hogy csak jó agrotechnikai módszerekkel ledte magasabb terméseredményeket, elérni. ■—Lipcsei— 4 Mezőgazdasági szaktanácsadó Termeljünk másodvetésű zöldségféléket A csapadékosra fordult, időjárás lehetővé teszi a zöldségnövények eredményes másodtemelését. A retermett terültetek, de különösen az öntözhető területek másodtermeléssel való kihasználása jelentősen növeli a temetők jövedelmét és erősíti népgazdaságunkat. Éppen ezért minden kertészetben fokozott mértékben alkalmazzák a másodtermelést. A másodtermelés nem kíván különösebb tulajdőkészítést, vagy befektetést. A zöldségfélék magvait állandó helyükre kell átvenni és a kikelés után a növényápolás csupán 1*—2 kapálásból áll. A vánodverőne legalkalmibabbak a spinót, saláta, retek, fürtös uborka, zöldborsó, de érdemes még céklát is termelni. Ezeket a zöldségféléket bármilyen mennyiségben könnyen lehet értékesíteni. A várható nagy kereslet indokolttá teszi, hogy a fősorait zöldségféléket a háztáji földeken és a házikertekben is minél nagyobb mértékben termeljük. Aszabadföldi temetén mártett caxlaaive a megtevő metegágyi fát vezereléseket és üvegházakat is az őszi zöldségtermelésba bevonni. Az hűvösebb ‘üyeg alatt termelt fürtös uborka» «saláta, retek letek, spenót, korai kaálife, ha a karokba is jó jövedékmet biztosít. Az ágyak beosztását, úgy kell elvégezni, hogy az őszifagyok beállta előtt a, metegágyi tibitakokat azó drogrétekre rá lefeletsen rakni. A m&Legágyi abokvak még arra is jele, hogy a fogyok fölött .leszedett paradiesomtermécakw tovább érleljük. A máredvetée során a. magvakaí■a szokásos sortávolságra. Belli el'åbni, egy.si.erit vetőgéppel. hlyedül a. fürtös. uborkát kell visszavágni p-ft—& Ismét, feltett, aajakívül egyik zöldtégféje sem kíván semmiféle különösebb gondozást, csak a taraj porhtnyítását. A termelők hasapálják fai saját vetőmagvaikat, ha magvakat bármely vetőmag-boltban is vásaárért hatnak. A másodttermelés és az őszi üveg flatti termelés kevés munkát és befektetést igényel, a várható termés viszont jó jövedelmet biztosít. Éppen ezért minden költészetben, és házibertésen minden alkalmas területet használjunk ki, ma- Bodfalmielemű zöldségek vetéseié. Kössünk sertéshizlalási szerződést A sertéslzlaláíít szerződikek közés» igen előnyös a dolgozó parasztok léezése« . Íriszen a sertéshizlalásra a dolgozó parasztok beteget és takarrványt is kapnak. A meghízlalt sertésekat jó áron veszi át a vállalat és ez a körülmény is hozzád Jákrul a dogozó parasztok jobbkezének élőm ózdiságéhoz. Jól lehat hasznosítani a hizlalás során a sülótakarmányolást. A jó álétakarmányokat a Kertének néhány mnjd fokozatos hozzá,szorilitása után szívesen fogyasztják. A sarléreknek allótakarmányra való fokozatos szoktatását 5—6. nap alatt kell végrehajtani. A jó minőségű és magas tápértékű, helyesen készített sertés-silótyakormányokból:a 4 hetesnél idősebb szopósanal’iacokiik napi 10—30 dekát, a választott malacokkal és fiatalsüldőkkel napi 0.3—1 kilót, a nehezebb (30—90 kilós) süldőkkel és kifejlett sertésekkel napi ,2—4 kilót etethetünk. A tenyéssskanokkal a. bngat és tarsteiaa. áttett éatőrehaladottan vemhes kocákkal (a vamhesség, utolsó két heteken) ollótakarmányt csak egészen kis ímrinyin égbin (vagy egyáltalán, n®) etessünk. A silótakarmányokat az abraktakíumiúiyakival elteverve kell etetni. Az egyszeri etetésre szánt abrakmennyi tévet a keverőkádban melegvíz»e le kell forrázni. A forrázás a használt víz ne legyen több, mint amennyi a dara jó átnodvvá,áséhoz szükséges. A dara maradj ki baomsalélve. Az etetésre szánt, összekevert, (összetört) silótakamányt a melegvíztől átforrósodott, darára kell sszórni. A silófakamrányt a darával nem szabad azonnal összekeverni, azt, a dara mfelatt szétlazítva kell hagyni, hogy mintegy fedőt képezzen rajta olyzut úti a kádat üres zsákokkal le kell fedni, hogy a nilfuti ni ii»mijiadarából feljövő gőzök átjárjsák. Egy másfél óra-eéta türey közútlan az etejtés előtt, a darát aranytakarmánnyal jól össze kell laevalni és kevert állapotban kell a certó-ok elé adni. Ezt i± gőzölő es eljárást’ ön*,e lebét kapcsol’-marmusátásítással, jlteiiv© aaszterrősítéssal. Dolgozó parasztjaink kössenek bérsílózási megállapodást a földművesszövetkezettel Az állam által nyújtott többmillió forintos zsilóépítési és beruházási költségek igen nagy anyagi segítséget jelentenek a dolgozó parasztok részeire ahhoz, hogy a kétéves állattenyésztési fejlesztési tervüket kevesebb ráfordítással is teljesíteni tudják. A silózási akció a meglévő talarmszonyal való helyes gazdálkodást segíti elő. Ezenkívül biztosítja az eddig kismértékben, vagy egyáltalán fel nem használt takarmányféleségeknek értékes takarmánnyá való előállítását. A silózási akció lényege, hogy a dolgozó parasztok a kukoricás árakat, vagy más silózásra alkalmas takarmányféleségüket átadják silózás céljára a földötüves szövetkezetnek, tehát a föld más vés szövetkezei telersllózási megállapodást létesítenek. Az átvett takarmányféleségekből a földmívesszövetkezet 20 százalékos nedves répaszelet hozzáadásával jómenűsége silótakítmányt készít. A bérsilóztató dolgozó parasztokat az általuk silé■zás céljára beszállított takarmányféleségekkel egyenlő sültes silótakarmány illeti meg, amelyet legkésőbb 1953. március 31. napjáig tartoznak visszaigényelni, illetve elszállítani. A határidőig átvett kész silótakampány minden mázsája után 70 forint bérsilózásiköltszegmegtérülést kell a földművesszövetkezet részére az átvétel napján befizetni. A földmvesszövetkezet már megkezdte altersilózási szerződések kötését és a dolgozó parasztok igyekezzenek takarmányukat a földművesszövetkezetnél silózásra lekötni. A gondosan elkészített silótakarmány etetésének nagymértékben befolyása lesz a tej-, hús-, gyapo jü-, stb termelés növelése. A silótakarmány etetésével elrjnk. ■hogy mindenkor, de főleg, a telihón* [ Kikimi is ízletes nedv dús takarmányt etethetünk állataink■lcaL OLY BSD 3 Viharsarok képét!