Viharsarok népe, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)
1952-10-01 / 230. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! ! A haza javára, a magad hasznára jegyezz békekölcsönt! I.-J AZ M 0 P BÉKÉ S MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG AHA K LAPJA 1952 OKTÓBER 1., SZERDA Ár ti 50 fillér VIII. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM Elek dolgozói csatlakoztak a villányiak felhívásához és párosversenyre hívták a kétegyháziakat Hat nap telt el, hogy kormányunk felhívással fordult hozzánk: »A haza javára, a magad hasznára jegyezz békekölcsönt«. Községünk termelőszövetkezeteinek dolgozói, egyénileg dolgozó parasztságunk elgondolkoztak azon, hogy valóban a felszabadulás óta menynyit változott életük, fejlődött községünk. A hároméves tervben szociális otthon, szülőotthon, napközi otthon épült községünkben 372.000 forint beruházással, ötvenezer forint költséggel elhanyagolt iskoláinkat, óvodáinkat hoztuk rendbe, 107 ezer forint értékben új kút épült az új telepen. Csak a hároméves terv több mint félmillió forintot adott községünknek. Még tovább fokozódott ez az ötéves tervben. Hétszázezer forintos beruházással villamosítottuk községünket, 100.000 forintos beruházással új bölcsőde létesült, 20.000 forintos beruházással építettük meg Imltúrházunkat, 30.000 forintba került az új mozink. Felmérhetetlen az a segítség, melyet községünk lakosai, dolgozói kaptak kormányunktól. Dolgozó parasztságunkat a legmodernebb traktorok, kombájnok, aratógépek segítik, melyek munkája nyomán majd több termést takarítunk be. Ezért jegyzett községünk 900 dolgozója — 305 forintos átlagban — 275.000 forintot eddig. Mintegy 20 dolgozó paraszt van még községünkben, aki nem jegyzett békekölcsönt. Ugyanakkor Kétegyháza község parasztjai, pártbizottsága, tanácsa — mint ahogy értesültünk róla — lemaradtatok adott szavatok teljesítésében. Községetek 1262 dolgozójából 518 jegyzett be eddig 244 ezer forintot. Községetek dolgozóinak egyrészt nem igyekszik teljesíteni kötelezettségét. Mondjátok meg ezeknek: nem maradhat fe miattuk községetek, hisz ti is éppen úgy élveztétek és élvezitek pártunk, kormányunk támogatását, mint mi. Közel négymllió forintos beruházással épül az ifj gépállomás Villanyt, kultúrotthont, mozit kaptatok. Egymillió forintos beruházással építik meg községetekben az új mezőgazdasági szakiskolát. Azon is, de a többi közép és felső iskolákon is ott lehetnek most már a ti gyermekeitek is, gazdái tehettek sorsotok intézésének. Bennünket az őszi mezőgazdasági munkák időbeni elvégzésére vershnnyre hutátok. Ebben sem áll rátok szavatokat! Községünkben az őszi árpát, őszi takarmánykeveréket szeptember 27-re elvetettük, vetőszántás előirányzatunkat is 40 százalékban teljesítettük, őszi mélyszántásunkat eddig 934 holdon végeztük el, az előirányzat csaknem 50 százalékán. Ti még az őszi árpa vetésnek 30 százalékánál tartotok, de lemaradtatok a vető- és az őszi mélyszántásban is. A lehetőség pedig megvan a munkátok megjavítására, úgy a kölcsönjegyzésben, mint az őszi mezőgazdasági munkákban. Ehben elsősorban az kell, hogy a község pártbizottságotok vegye kezébe a munkák irányítását, tegye jobbá a politikai nevelő munkát, a népnevelők mozgósítását. De a tanács is váljon jobban az eddigieknél a munkák gazdájává, javítsa meg kapcsolatát a termelőszövetkezeti csoporttal, a község dolgozó parasztjaival. A Szabad Nép keddi számában olvastuk a villányiak versenyfels hívását, melyben megfogadjál, hogy községük minden dolgozója jegyez békekölcsönt és egyben versenyre hívták az ország valamenynyi községét. Mi, Elek község dolgozói csatlakozunk a versenyfelhíváshoz és párosversenyre írnunk ki benneteket, hogy ne legyen se Eleken, se Kétegyházin egyetlen olyan dolgozó, aki se jegyezni békekölcsönt. Bizonyítsuk be ezzel is, hogy a béke ügye mellett állunk, hogy imunkénak valljuk ötéves tervünket, szeretjük hazánkat, akarjuk, hogy községünk és egész hazánk tovább épüljön és szépüljön. P. Nagy Mihály MDF titkár, Matuska János tanácselnök, Tyírják Pál DISZ-titkár, Veszprém Lajosné MNDSZügyvezető. • Leveles főmozgalmunk segítése — erőnk növelése Egyre több levelet írnak megyénk dolgozói is a megyei pártsajtóhoz, a pártbizottságokhoz, állami szervekhez. S közlik javaslataikat, eredményeiket, bírálatukat, bejelentéseiket, panaszaikat. Tanácsot kérnek egyéni problémáikra, munkájuk, pártminkájuk jobb elvégzéséhez." A jóakarat, az őszinteség, a közös ügy előrevitele iránti lelkesedés, igazságéra!, a segíteni akarás, aggódás népünkért, alkotási vágy, harcosság, az ellenség iránti gyűlölet, az új, a szép, a jó felett érzett öröm diktálja ezeket a leveleket. Dolgozóink pártunk iránt érzett egyre növekvő szeretőtét, bizalmát fejezik ki ezzel. Sokszor reménység és aggódás tölti el a levélírót, míg a válasz megérkezik. Érthető, hiszen az elintézés módja, a válasz, hatással van azokra, akik azt várják. Egy-egy levélválasz komolyan beleszólhat életük alakulásába. A sajtóval való rendszeres levelezés pedig a válaszok által is neveik formálja, segíti a dolgozókat mindennapi harcukban. A tervért harcoló dolgozók, a tömettek fordulnak leveleikkel a pártszervezetekhez, vezetőikhez— illő, hogy figyelmesen foglalkozzunk azokkal. Olyan figyelmesen, mintha saját, személyes ügyünkről lenne szó. Rákosi elvtárs e téren is példaként állhat előttünk. Persze, vannak már eredmények megyénkben is. Egyes pártbizottságok, szervek igyekeznek mielőbb kivizsgálni a dolgozók leveleit. Komoly intézkedéseket is tesznek. Az orosházi tanács például a dolgozók leveleire két helyen azonnal megcsináltatta a járdát. Mindezeken túl komoly jelek vannak, amelyek figyelmeztetnek a levelező mozgalomban lévő hibákra. Sok helyen közömbösek a dolgozók levelei iránt,fittyet hánynak azokra. A Megyei Terményforgalmi Vállalatnál nem iktatják a dolgozók leveleit és nem is válaszolnak rájuk. Mások semmitmondó válaszokat küldözgetnek. Ahol hozzá is látnak a kivizsgáláshoz, gyakran felszínesen végzik. Nem nézik meg, mi és ki okozta az elkövetett hibákat — különösen politikai kérdésekben felelősségre sem vonják az illetékest. Nem egyszer a sajtóban leközölt bíráló levelet semilyen intézkedés nem követi A dolgozók levelei iránti közömbösség, hanyagság, felületesség olyan nézetekben gyökerezik, hogy: »az magánügy, nem pedig közügy«, »csekélység, ami a levélben van, nem érdemes vele foglalkozni«, más dolgunk van, nem érünk rá a levelekkel törődni«. Ezek az érvek azonban a kissé mélyebb vizsgálódás füzében, oly hamar elolvadnak, mint a tavaszi hó. Az egyéni panasz alaposabb körültekintés után a közügyekhez vezet. Kiss Andrásnak, a dobozi gépállomás traktorosának egyéni panasza volt, vajjy neki magyarázták neki, mely összeget, milyen munkáért fizettek ki. Ennek nyomán kiderült, hogy a gépállomáson sokan nem értik a premizálást, hogy a gépállomás igazgatója nem ellenőrzi a brigádvezetők munkáját, nem kellően folyik a traktoristák nevelése. Valami nincs rendben az üzemanyag kezelése körül sem. Persze, ehhez több mindent lehetne még hozzásorolni. És bizony, ha jól meggondoljuk, mindez nem is csekélység. Nyilván, valamelyik pártszervezet, állami szerv területével foglalkozó levelek elintézése nem külön munka a többi és a napi feladatok elvégzésétől, hanem azokhoz szorosan hozzátartozik. Nem teher, hanem nélkülözhetetlen segítség. Persze, amíg a levelezők csak szépet és jót írnak, az eredményekről számolnak be a pártsajtónak —, addig nincs is különösebb baj.. Mihelyt azonban valaki bírálni merészel, legtöbbször megfelelő »ellenintézkedéseket« kezdenek kigondolni. Különböző vélemények születnek» -Békésen egyik levelezőnknek Vári elvtárs, tanácselnök azt mondotta, hogy steki nincs joga bírálni, mert hibái vannak. »Nem pártszerű, ha valaki a párttitkár, az üzemvezető, a vezetők tudta nélkül ,firkál’ a sajtónak« — hangoztatják. Van, ahol »leváltják« a levelezőt és másikat neveznek ki helyette. Másokat eltávolítanak munkahelyükről. A nagykamarás »Visinszkij« tszcs-ben elhatározták, hogy az egyik csoporttag, aki a Viharsarok Népének megírta a hibákat — év végén »önként« lépjen ki a tszcs-ből, ellenkező esetben kizárják. Mindig fúrja a tagokat« — ezzel magyarázzák a határozatot. Sokszor ilyen és hasonló esetekben az ellenség keze is benne van. Ha pedig mégsem az ellenség a kezdeményező, akkor egészen biztosan csatlakozik hozzá. Mindent elkövet, hogy elhallgatassa a lelevelezőt. Módszerei változatosak és fondorlatosak. Mezőberényben egyik levelezőnknek 200 forintot ajánlottak fel, csakhogy ne írjon a Viharsarok Népének. Egyik nagykamarást levelezőnket névtelen levélben megfenyegették, a másikat mellbevágták. A levelek hanyag intézése és a levelezők munkája iránti közömbösség lényegében segítséget, bátorítást jelent az ellenségnek. Még inkább akkor, ha egyenesen a levelezők ellen lépnek fel azok, akiknek védelmezniök kellene. A levelezők a dolgozó tömegek véleményét köztik a pártsajtóval. Éppen ezért, abból, hogy miként foglalkoznak a levelekkel és a levelezőkkel, általában lemérhető: milyen ott a felvilágosító munka, milyen harc folyik a kulákság, a klerikális reakció, a szociáldemokratizmus ellen. Mintegy barométerszerűen jelzi mindérteket és azt is milyen az éberség, az ellenőrzés, a vezetés, a bírálat és önbírálat, a párt- és kormányhatározatok végrehajtása. A pártszervezetek, az állami szervek, a vezetők feladata éppen ezért a levelek lelkiismeretes kivizsgálása és elintézése. Senki — a pártszervezetek sem — tilthatják és szabhatják meg senkinek, hogy kinek, hová, mit írjanak, mit ne írjanak a levelezők. A pártitkárok sem követelhetik meg, hogy a levelet bárki is nekik bemutassa. Nincs olyan ok, ami miatt ezeket bárki is megtehetné. A pártszervezetek, pártbizottságok a legteljesebb mértékig saját munkájuk megjavítását szolgálják, ha védelmezik a levelezőket, ha pártfegyelmi elé állítják az olyanokat, akik a levelezők jogait durván megsértik. És ez egyben kötelességük is. A levelezőmozgalom kezdeteinél tartunk, messze vagyunk még ahhoz, hogy ezrével küldjék a dolgozók a pártsajtóhoz írásaikat. Szélesítenünk kell ezt a mozgalmat, mert ez képezi alapját annak, hogy a bírálat és önbírálat tömegméretekben kibontakozhasson megyénkben. Ehhez azonban a pártszervezetek, a népnevelők felvilágosító munkája is szükséges. Pártszervezeteink, pártbizottságaink feladata még az is, hogy az állami szerveket, tömegszervezeteket ellenőrizzék: hogyan foglalkoznak a dolgozók leveleivel? Időnként, vezetőségi üléseiken is tárgyalják meg Vegyék segítségül a levelezőknek, a nagyszerű, lelkes harcosoknak seregét munkájukhoz. Szeretettel, megértéssel, bizalommal közeledjenek feléjük, neveljék őket. Esetleges hibáik mellett lássák meg azt a harcos kiállást is, amely megmutatkozik akkor, amikor vállalva minden népszerűtlenséget, meg nemértést, ellenséges támadást, munkájuk után sokszor éjszaka írják meg leveleiket é s így is harcolnak. Ila eszerint cselekszünk, még jobbangyarapodik, erősödik, a tervért, a békéért küzdők győzelmes tábora. Tóth Géza Szeghalom dolgozóinak is van miért adniok Nyolc esztendővel ezelőtt, egy ködös október eleji hajnalon hatalmas robbanás rázta fel Szeghalom csendjét. A Körös három hídja repült a levegőbe. A menekülő fasiszta csapatok úgy akarták felégetni maguk mögött az utat. A szovjet harcosok minden akadályt legyőzve vitték el a szabadságot Szeghalom dolgozóinak is. Nyolc év múltán három új híd szeli át a Köröst Szeghalom határában A községet új vasútvonal köti öszsze Kertészszigettel. Az egykori nyomortelep büszkén viseli Rákosi elvtárs nevét, új házak sorakoznak a roskadozó viskók helyén. Ezenkívül új iskolát, kultúrotthont kapott Szeghalom. Az elmúlt hónapban lett szövetkezeti község, beláthatatlan darabban húzódnak az ősziek alá traktorokkal felszántott földek. Szeghalom lakói jó módban élnek. Ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy a legutóbbi piaci napon 227.000 forint értékű ruházati cikket vásároltak az egy héttel ezelőtt megnyílt Ruházati Boltban és a Népboltban. Mindezeket elmondták a népnevelők felvilágosító munkájuk során a község dolgozóinak, akik megértették a béke ügyének jelentőségét, örömmel adják forintjaikat a hazának, mert jól tudják, hogy milta jövő esztendőben sokszorosát kapják vissza. Rákosifalván, ahol túlnyomó részt sokgyermekes dolgozói laknak, a jövő évben 200.000 forint beruházással új napköziérte a honos óvoda épül. Három iskolába vezetik le a vízvezetékeit, amt 100.000 forintba kerül. Szülőothont építenek 100.000 forint költséggel. Az új egészségházat 30.000 a bölcsődét 30.000 forintos költséggel építik fel. A község főterein szemléltető ábrákon láthatók a jövő évi beruházások. A Szeghalom dolgozói vasárnap ekilig 574.800 forinttE békekölcsönt jegyeztek. Ebből az összegből az egészségház és a napköziotthonos óvoda építésére telzik. A kölcsönjegyzésben a párttagok mutattak példát. A párt tagjainak 50 százaléka vasárnap estig már lejegyzett. (Szenes)