Viharsarok népe, 1953. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1953-07-01 / 152. szám

/ Világ­ proletárjai egyesüljetek! A­Z M­D P BÉKÉ­S MEG­YEI PÁRT B­­IZOTTSÁGÁNAK L­APJA 1953 JÚLIUS­­ , SZERDA Ara 50 fillér Jobb ellenőrzést, alaposabb nevelőmunkát gépállomásainkon -»A f­eltakarítás — idénymunka és­ nem szeret várni. Ha a fe­jében betakarítottál — nyertél, ha elkéstél a betakarítással — vesztettél«, figyelmeztetnek bennünket Sztálin elvtárs szavai a betakarítás fontosságára. Minden napi késedelmeskedésért száz és száz mázsa gabonával fizetünk. A következő tietek nagy mim­teája tehát erőpróba mezőgazdaságunk dolgozóinak, erőpróbája­­ gépállomás­ dolgozóknak is. Ebből a munkából nagy rész hárul gépállomásaink dolgozóira, rajtánk is múlik a gazdag termés vesz­tesé­g nélküli betakarításának sikere, a dolgozók kenyerének biz­tosítása. A minisztertanács aratásról szóló határozata előírja, hogy a gépállomásoknak a termelőszövetkezetek gabona vetésterületének legalább 35 százalékán géppel kell végezni az aratást. Ezt teljesíteni kell gépállomásaink dolgozóinak, sőt az aratási tervek t­últeljesítéséért kell harcba indulni, hiszen minden hold, ami­vel­ túlteljesítjük a gépi aratás tervét, győzelmet jelent a szem­­veszteség nélküli aratás nagy csatájában. Egyetlen traktorista ha­nyag munkája is igen nagy károkat okozhat. A határozat értel­mében gépi vontiltású aratógép­pel lega­lább 150 holdon kell be­takarítani a búzát.­ De vájjon hogyan fogja teljesíteni a füzes­­gyarmati gépállomásnak azt a t­raktorosa a határozatot, aki a szeghalmi »Új Barázda« tüzes­ben három nap alatt mindössze három hordat aratott le? A sok gépkiesés miatt, ha hordón­ként csak egy mázsa pereg el ennek a traktoristának hanyag munkája következtében már 150 mázsás terméskieséssel kell számolni. .Ennyi búza pedig 70 gépállomást dolgozó egészévi kenyere. Nem végezhetik el jól gépállomásaink az előttünk álló nagy feladatokat, nem harcolhatnak sikeresen a jelentkező hibák kijavításáért, ha nem igyekeznek gyökerében felszámolni az ön­elégültséget, a megelégedettséget. Gépállomásaink tavaszi tervü­ket túltel­jesített­ék, elsők voltak a gépi flon­dosok országos ver­senyében. A siker azonban a fejébe szállt gépállomásaink veze­tőinek, dolgoztaainak, sőt a megyei­ igazgatóságnak is. Ez az ön­teltség oda vezetett, hogy gépállomásaink ma az utolsók között, kullognak, nem tettek, eleget szerződésben váll­olt kötetezettségeik­­nek a növényápolási munkában. Hogy ezek a hibák mennyi nő az önteltségből, az ellenőrzés hiányából erednek, arra példa a sar­kadi gépállomás munkája. A sar­­adi gépállomás a tavasszal először teljesítette tervét fennállása óta. Az­ eredményh­ez nem kis részben járult hozzá az, hogy a megyei igazgatóság rend­szeresen segítette a munkájukat, ott a helyszínen magyarázták meg a gépállomás vezetőinek, dolgozóinak, hogyan oldják meg a különböző problémákat. Nyilván úgy gondolták azonban a tavaszi sikerek után, hogy most már minden megy magától. Csak ennek tudható be az, hogy a tavaszi kampány óta igen ritkán látott vendégek a gépállomáson a megyei igazgatóság dolgozói, s ha kimennek is, nem vitatják meg a tapasztala­tokat­ a gépállomás vezetőivel. Nem vitás az sem, hogy ha ala­posabb lett volna az ellenőrzés, akkor nem az utolsó percben jönnek rá arra, hogy hiányzóinak a különböző fontos kombájn­­alkat­részek.­­ Nem ellenőrizte a megyei igazgatóság a gép­állomás vezetőit, nem volt megfelelő az ellenőrzés a dolgo­zók felé sem. Így fordulhatott elő például a körösladányi gép­állomáson, hogy már az aratás első napjaiban elromlottak a gépek és bár a nö­vény­ápolás­ban naponta 160 hold megművelé­sét vádolták, a nyolc gép összes teljesítménye alig haladja meg a 20—30 holdat. Nem megy a tarlóhántás, másodvotes munkája sem. Az ara­tás még nem folyik teljes lendülettel, a növényápolási mun­kát nem végzik, de ugyanakkor, bár volna hozzá elegendő erő­gép , elhanyagolják a tarlóhántást, műsodvetést is. A szeg­halmi járásban például több limit 1000 holdon aratták már le a gabonát, de csak 100 holdon végezték el a tarlóhántást. Nyilvánvaló ezért a gépállomások is felelősek. Nagy hiba az is gépállomásainkon, hogy nincs kellő poli­tikai munka, nem váljt a dolgozók szívügyévé a határozatok végrehajtása. A gépállomások munkájának megjavításáról szóló minisztertanácsi határozat kimondja, hogy a gépállomás felelős a termelőszövetkezet eredményeiért. De vájjon érzi-e ezt a fele­lősséget a csorvási gépállomás migroné­usa, aki nem tud szá­mot adni arról, hogyan állnak a növényápolási terv teljesí­tésével, nyilván azért nem, mert nem is törődik vele. A hatá­rozat­ azt is kimondja: ».­. .segítséget kell nyújtaniok a termelő­szövetkezeteknek a vezetésben, a tervezésben és munkaszervezés­­b­en, ...elő kell segíteniök a termelőszövetkezetek tagságának növelését.« Természetesen következik ebből, gépállomásaink fele­lősek a növényápolási tervek nem teljesítéséért, de felelősek a ternn­előszö­vetkezetek rossz munkaszervezéséért, az ebből eredő lemaradásért. Sürget, az aratás, a csáp­lés, s még mindég van mit tenni a n­ö­vény ápolóiban is. De ahhoz, hogy mindezt jól megoldják gépállomásaink, jobb ellenőrzés kell, alaposabb politikai fel­világosító munka. Ez lesz a biztosíték a nyári nagy feladatok végrehajtására. ­ A Békés megyei Terményforgalmi­­ Vállalat vállalja. Kenyérgabonabegyűjtési tervét augusztus 15-ig teljesíti Sok még a tennivaló a szeghalmi járásban, IX. ÉVFOLYAM, 152. SZÁM Megyénk termelőszövetkezetei, egyénileg dolgozó parasztjai a ve­téstől is létnek mintegy 70 százalé­kán már learatták az őszi árpát. Termelőcsoportjaink, — ahol kom­bájnnal arattak — megkezdték a l­eadási kötelezettség teljesítését is. Az első gabonát vitték l­e egyenest a géptől, •­példát mutatva ezzel a többi termelőcsoportnak és az egyé­nileg dolgozó páralatoknak. Tegnap az ecsagfalvi »Kossuth« és a sarkadi »Dózsa« termelőszö­vetkezetek teljesítették 100, illetve 104 száza­­kra évi árpabeadási ter­vüket. Több termelőszövetkezetben a komba­jncsépléssel egyidőban megkezdték az árpa beszállítását is. Az orosházi »Vörös Csillag» termelőszövetkezet már 265 má­zsa árpát szállított k­l», az endrődi »Béke« tsz­bői 137 mázsát adtak be eddig a kötelezettség teljesí­tésére. Hasonlóan folyamatosan tel­jesítik beadásukat, egyenest a gép­től a békési »Vörös Csillag«, a dévaványai »Dózsa« és »Gábor Áron«, a battonyai »Dózsa« és a reformátuskovácsházi Dózsa«­­ ter­melőszövetkezetek is. A­z első gabonái a hasának \'f. aratásban, tarlóbányákban a K.«SM#a4Ii term­előcsoport jár az élen Termelőszövetkezeteink nagy lendülettel végzik az ősziárpa aratását. Az aratásban élenjár a «Kossuth» tem­előcsoport, 30-án befejezte az ősziárpa ara­tását. Ezzel egy időben végzik a növényápolást. Június 27-én meg­kezdték a tarlós­ áll­ást és a má­­sod­eeté­st, ebből Itt­ holdat fog­nak bevetni kukoricával, köles­sel és napraforgóval. A «Kos­suth.") termelőcsoportban kiveszik részüket a munkából mind a fér­fiak, mind az asszonyok. A be­adásban a «Dózsa» tsz volt az el­ső. Az őszi árpa egy részét kom­bájnnal aratta s 27-én 1­0 szá­zalékra teljesítette az árpa beadási­­kötelezettségét, Menpl Sándor járási sajtó­szervező, Sarkad. 24 mázsás átlagtermés Kombájnunk befejezte egy lit­kát, holdas tábla ősziárpa ara­tását, cséplését. Eredmény: 24 mázsás átlagtermés. A szül­­ött állami gazdaságnak kiváló minő­ségű gabonái vannak. A gazda­ság területén mindenütt folyik az aratás, cséplés. Állag 18 20 mázsás ősziárpa termést értünk el. Vet­ró Jewel* Orosháza. A tótkomlósi verseny­vállalás nyomán: Egyre több községben tesznek ígéretet arra, hogy határidő előtt elvégzik a betakarítást, teljesítik a begyűjtési temet A tótkomlósiak v­ersen­yvállalá­sa nem maradt visszhang nélkül a megye dolgozói között. Egyre több községben vitatják meg a versenykihívás pontjait s falu­gyűléseken, tanácsüléseken csat­lakoznak a versenyhez.­ ­ Endrőd termelőszövetkezeti község dolgozói vállalták, hogy a tavaszi kalászosok aratását 3 nap alatt befejezik. A hordást szintén — határidő előtt két nappal — hat nap alatt végzik el az aratás után. A cséplést a kitűzött határidő előtt tíz nappal, augusztus 1- re fejezik be s ezzel egy időben egye­­nrest a géptől teljesítik a begyűj­tési tervet is. Egy cséplőgépen alkalmazzák a Bredjuk-féle gyorscséplést, ehhez a munka­erőt már biztosították. Mind a termelőszövetkezetek, mind a még egyénileg dolgozók az aratással egyidőben megkezdik a tanlób­án­­tást, másodvitást s ezt a munkát is határidő előtt elvégzik. A nagyszénás ..Dózsa“ tsz . dolgozói is csatlakoztak l­omom­­­lós termelőszövetkezeti község dolgozóinak In-takarítási, begyűj­tési békeversenyéhez. Vállaljuk, hogy a búza aratá­sát nyolc nap helyett hat nap, az árpa és zab aratását 3 flap alatt befejezzük. Egy kombájnnal 200 kai. hold helyett 300 kai­ hol­dat vágunk le. Kévekötő arató­­gépeinkkel a búza beérése után két műszakban dolgozunk. Az összes gabona 70 százalékát osz­tagba rakjuk július 18-ra,­­ csép­jéül 18 nap alatt, legkésőbb jú­lius 28 ra befejezzük. Árpabeadásunkat június 25-«»» Kijcsileltük, a búzabeadlásunkat július 5-ig 00 százalékban, július 10-ig 100 százalékban teljesítjük. Az aratás megkezdésekor gép­állomásunk gépei hozzákezdenek a tarlóhántáshoz és a gépeket két műszakban üzemeltetjük, így érjük el, hogy az aratás befejezé­sét­ő­ számítva, két nap alatt el­vetjük a m­ásodnövényt. Hat na­­pon belül elvégezzük a tarl­óhán­tást, a másodvetési tervünket 20 százalékkal túlteljesítjük. Gyapjas János Ivanics István növényien«. 1.­ i »iklvez- tsz-elnök Fiák Péter Pál tsz párt­titkár. ­ Kaszaper községben időben végezték a növényápolást Megyénkben egyes t­a­­lálcsairnk, ter­melős­zövet közelténk,­­sőt párkzterve­­ztetesük is szí®rőtnek arra hivatkozni, ha felelősség­­ül von­ják őket a nö­v­ény­­ápol­ás e­lhany­agolásáért, hogy az eső miatt késtek. Csupán ez hátráltatta a munka elvégzését. Az esőt szűrte »mentő’"' «an­gyalként« emlegetik, úgy s­apaszkod­nak b­elé, mint fuldokló »mbar a szabna» szóiba. Ez nem mentség, m­ert eső nemcsak Békés­csabán, Gyom­án, vagy Szeghalmon esett, ahol még mindég nagy az el­maradás, hanem éppúgy érett az Kaszaper község­­, hon in. Ott mégis har­madszorra kapálták, meg a kukoricát, napraforgót, s a kaszapert »Rákóczi« tszcs tagjai örömmel vég­zik az aratást. Egyenlőre nincs gondjuk a növény­ápolásra, a kukorica és a napraforgó náluk is har­madszorra tett megkapál­va. De van oly­an ipari növényük, mint a cuk­or­­ lép.), gyapot, mák, cirok, amit már negyedszerre i­s megkapáltak. — Igyekeztünk i­s — mondja Szana elv birs, a csoport fülőke. Tagjaink nem azt nézték, hogy mi­kor esik az eső, mikor fokot abbahagyni, finom amint kissé szikkadt, mindjárt mentek a f­öldre és dolgoztak. Kihasznál­ták a jó időt. Reggel már 4—5 órakor* a földe­ken dolgoztak. Verseny­ben ál Intik egymással. M­i ni ka­­­ukat na, mi difiit értékeljük és a jó dolgo­zók neveit vers­nytáblán népszerü­­iljü­k. 11 in­dón ltékyi brigádos lel­ezimtet is tartunk, ahol értékil­jü­k, hogyan végeztük azz elmúlt hetert a munkát és megbeszéljük a poron­­­lévő feladatokat. Kedvt­el, örömmel és jól végzi munkáját cso­po­rtun­k­ban min­dem ki,­­mert tudjuk: e­z érdekünk. Tudjuk, hogy minden egyes jól kihasznált perc magasabb termést, több jövedelmet, keresetet je­lent — mondja Szama elv­tár«. Káézaper közcég dolgo­zói példamutatóan végzik m­­u­nkáju­kat. Vegyenek példát róluk a­­»maródi» k­özségek isn fon­ói.

Next