Viharsarok népe, 1953. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1953-09-01 / 204. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! (---------------——. ^ Országos újító és sztahanovista ankét volt szombaton a Békéscsabai Kötöttárugyárban A békéscsabai gépállomás minden dolgozója küzd az őszi talaj munkatér*' teljesítéséért V.____________________| 4: 7.' M D P BÉKÉ­SHE­GYE I PÁR­TBIZOTTSÁGÁNA­K L­A­P­J­A 1953 SZINTEMBEr 1, KEDD Ára SC fillér IX. ÉVFOLYAM, 204. SZÁM Mozgósítsanak a szeptemberi tanácsülések az őszi munkák sikeres elvégzésére Jövő évi gazdag termésünk alapja a most következő őszi betakarítás,­­ a szántás-vetés jó minőségű elvégzése. A na­pokban jelent meg a minisztertanács határozata, amely meg­állapítja az egyes fel­­m­unkák határidejét, minőségét, megjelöli a legfontosabb módszereket, amelyek mezőgazdaságunk to­vábbi fejlődését kell eredményezzék, ha mezőgazdasági dol­gozóink ezeket helyesen végrehajtják. A határozat kimondja: »Az őszi betakarítás, vetés, trágyá­zás, mélyszántás megszervezéséért, végrehajtásáért, ellenőr­zéséért.. . községekben a ta­nác­s végrehajtóbizottságának el­nöke felelős.« Ez a felelősség megköveteli, hogy tanácsaink minden lehetőséget használjanak fel a határozat széleskörű ismertetésére — arra, hogy minden egyes termelőszövetkezet, egyénileg termelő ismerje meg saját, közvetlen feladatát. Ebből következik, hogy a munkák beindulása közben, a szeptember 4—15-ig tartandó községi tanácsülések központi kérdése a határozat végrehajtásának megvitatása kell le­gyen. Komoly feladatot jelent tanácsainknak a tanácstagok és ezentúl a község lakosságának mozgósítása, továbbá a ta­­nácsülési beszámoló gondos előkészítése, az ahhoz szüksé­ges adatok beszerzése és összeállítása, stb. Kétségtelen, hogy a jól előkészített, sikeres tanácsülések, melyeken a lakosság nagy többsége ismeri a községre váró közvetlen feladatokat, nagy lendüle­tet jelentenek az őszi munkákban. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy tanácsaink kö­zött v­ínnak olyanok, amelyek lebecsülik a tanácsülés jelen­tőségét. A sarkadi és mezőkovácsházi járás több községé­ben például a gondosan elkészített, a község életéből merí­tett beszámoló helyett »rendeleteket« ismertetnek, ami kime­rül egy rendelet felolvasásában. Egyes alkalomkor a járási tanácsok még ettől a »fáradtságtól« is megkímélik a köz­ségi tanácselnököt — központilag készítik el számukra az úgynevezett beszédvázlatot, amit aztán tanácsülésen csak fel­olvasnak. Az ilyen beszámolókat a tanácsülésen megjelentek unatkozva hallgatják, mert érzik.., hogy semmi közük az i­gen beszámolókhoz. Tanác­sülése­inken a határozatokat nem felolvasással kell ismertetni, hiszen azt a község dolgozói maguk is el­olvashatják. A határozatokat úgy kell ismertetni, hogy a vég­rehajtó bizottság hogyan lát hozzá annak végrehajtásához, mit tesz a­­határidők betartásáért és milyen feladat hárul a határozat végrehajtásánál a végrehajtóbizottság tagjaira, ál­landó bizottságokra, gépállomásokra, termelőszövetkezetekre. Hogyan biztosítják például a fogaterőt a betakarításhoz, hogyan szervezik meg az ellenőrzést, hogy a megfelelő területet időben bevessék, hogyan értékelik a versenyt. Ezek azok a kérdések, amelyek tanácsüléseken megvitatásra várnak. Az idei nyár egyik nagy tanulsága, hogy a termelő­­szövetkezetek jól ápolt gabonatáblái — a haladó agrotechni­kai módszerek alkalmazása következtében — nagyobbrészt négy-öt mázsával termettek többet holdanként, mint az egyénileg termelők földje. Most a kormány fokozott segít­séget ad a mezőgazdaságnak­­, minőségi vetőmaggal, műtrá­gyával látja el a termelőszövetkezeteket, egyénileg dolgozó­kat, a gépállomások nagyobb területen végeznek talaj­munkát — s így megvan a lehetőség arra, hogy minél na­gyobb területen alkalmazzuk az agrotechniki módszereket, gazdagabb terméseredményt érjünk el a jövő évben. Az a legfontosabb feladat, hogy községeink mindegyikében jól ké­szüljenek fel az őszi munkákra. Ehhez meg kell javítani a felvilágosító munkát, jobbá kell tenni a munkaszervezést és az ellenőrzést. Ezek a feladatok várnak a szeptemberi ta­nácsüléseinkre. Községi és járási tanácsaink kövessenek el mindent, hogy a tanácsülések az őszi munkák idejében való elvégzését segítsék elő. Zalai Lajos.j G g­yors beadási prémiumot kapnak a burg­o­nyabeadást teljesítők Kormányzatunk rendelkezése ét- Kormányzatunk ezzel is jutalmazni kellében, azok a termelők, akarja azokat a termelőszövetke­­­tek b­urgonyabeadásu­k­at szép­ és egyénileg dolgozó pa­támkor 1-e és 10-e között, tel ad­ik gyorsan, kellő idő­jasitik 6, alak szeptember 10-e ’ , , , ,, ... , is 20-a között teljesitik 4 forint ben tesznek eleget beadasa kotok­­gyorsbeadási prémiumot!! kapnak, nettségüknek. Kommunista helytállás az új életért Egy levél nyomában Egy levél csupán. Élő, érző, harcoló emberek sorsáról ad jel­zéseket: példát mutat, tanít, bí­rál, figyelmeztet.* Gulyás Imre elvtárs évek óta a bék­éstarkosi «Petőfi» tsz tagja. Nemrégiben levelet küldött a szerkesztőségnek, benne e sorokat írta: «Ebben az esztendőben min­dig veszekedtünk a feleségem­mel. Azt mondta: ha továbbra is a szövetkezetbe jársz dolgozni, itthagylak...» Ezt hozta hát az elmúlt nehéz esztendő. De helyt kellett állni s Gulyás elvtárs ezt megtette. Volt már a helytállás­ból iskolája, hisz ő a munkás­mozgalom régi harcosa, az urak bírósága egyszer el is ítélte. Meg­­harcolt ő ezért az életért, gyer­mekeiért. «Aki kilép a csoportból, visz­­szakapja a földet» — mondogat­ták az emberek Nagy Imre elv­társ beszéde után. «Te is vedd vissza» — követelte a feleség. «Megírtam a levelet, hogy ki­lépek október elsején és visszave­szem a földet» — olvassuk Gulyás elvtárs leveléből. Hogy miért tette ezt? Talán ő maga is in­gadozott kissé — de leginkább a családi békesség kedvéért. Az­tán jött a Rákosi-beszéd, jöttek a minisztertanácsi határozatok a tszcs-tagok megsegítéséről. Gábor fiuk — aki a gyulai állami gaz­daság agronómusa — gyakran ha­zalátogatott, Imre, az állami gaz­dasági igazgató — a legidősebb fiú — meg szabadságon volt itt­hon s elbeszélgettek a tszcs-ről is, így születtek meg ezek a so­rok: «De azóta már egészen más a helyzet. Kormányunk sok ked­vezményben részesíti a termelő­­szövetkezeteket. Ezért megálla­podtunk feleségemmel, hogy nem hagyjuk ott a szöv­etkezetet. Mon­dom is a többi elvtársaimnak, hogy most, amikor kormányunk napról-napra segít, újabb és újabb kedvezményeket ad a termelő­szövetkezeteknek, nem érdemes otthagyni. Csak gondolják meg az én helyzetemet: egyik fiam az állami gazdaság igazgatója, a másik segédállatorvos, a harma­dik agronómus. Pártunk és kor­mányunk taníttatta ki őket. Az a párt, amelyiknek szavai után új élet veszi kezdetét a termelőszö­vetkezetekben. » — Hogyne hinnék pártunknak — mondja Gulyás elvtárs —, mi­kor oly sokat köszönhetünk neki és hát párttag vagyok!... Vannak nehézségek, — de még­is mérhetetlen az öröm a Gulyás­családban, amikor végignézik fiaik fényképeit. Lám, a párt se­gítségével ennyire vitték!. . . Va­lamikor mind a három urasági kanászgyerek volt. Két fiukat a tszcs küldte iskolára. Ferenc csak négy elemit járt, mégis segédál­latorvos lehetett. Hát ilyen nagy dolog a párt. Igaza volt Gulyás elvtársnak, amikor helyesen úgy határozott: «Nekünk, kommunis­táknak kell tudni legjobban, mit­ jelent az új élet, a termelőszö­vetkezetben maradok.» S azzal, hogy végleg határozott, Á. Szabó Péter bácsinak is segített. Őt is felzaklatták a híresztelések, két­ségek között élt egy ideig. Beszélt vele s m­ost már ő is tsz-tag ma­rad. Tóth Géza: Gulyás Gábor, a gyulai állami gazdaság állattenyésztési agron­ormisa. Gulyás Imre, a szakonysárkányi állami gazdaság vezetője. Gulyás Ferenc, a bőslyn­h­áti állami gazdaság segédállatorvosa. A jobb minőségért, a dolgozók jobb ellátásáért A rossz minőségű cérna sok bosz­­szúrságot okozot­t a háziasszonyok­nak és azoknak, akiknek a cérna és a varrótű a munkaeszközük. Az ország legnagyobb cérnagyá­­rai, az Újpesti Cérnagyár dolgo­zói felvették a harcot a minőség megjavításáért. A minőség meg­javítása érdekében szakmai to­vábbképző tanfolyamokat szer­veztek a dolgozók számára. Be­vezették a gyártásközi ellenőr­zést. Műszaki intézkedéseket is tettek: — a gyűrűsfonó géppark 72 százalékára — ballongátlókat szereltek fel. Ezzel megakadá­lyozzák, hogy az egymáshoz túl közel lévő orsókról összecsapód­janak a szálak és csomós legyen a cérna. A dolgozók pedig a minőség megjavítására tettek felajánláso­kat. Szovjet módszerek alkalmazását­ól­­ magasabb terméseredmények Ebban az évben több termelő­szövetkezetben bebizonyosodott, hogy a ker észt sorosan vetett őszi­búza, őszi árpa több termést adott, mintha egy irányban vetették volna. Az okányi »Új Élet« termelő­szövetkezet az elmúlt évben 20 hold őszibúzát vetett keresztsoro­­san. Ebben az évben már 50 hol­dat akarnak venni, így nagyobb lesz a termés, könnyebben, telje­sítik majd a beadási kötelezett­­ségeiket és a tagságnak is több jut a részesedésnél. Eddig 70 hold földet szántottak fel őszibúza alá. Jól halad a munka a sarkadi »Kossuth« termelőszövetkezetben is. Huszonegy hold cukorrépából 18 holdat már felszedtek. Augusztus 28-ig 588 mázsát szállítottak be és mázsánként öt kg prémiumot­ kaptak. Szeptember elsején megy, kezdik a siló­zást, a napraforgó Rapi­desét. A napraforgó fejéből, a cu­korrépa koronájából, lucernából, muharból, silót készítenek. A tervi szerint a silózást a termelőszö­vetkezet 100 százalékig teljesíteni akarja. Szekeres Sándor, járási agropropagandista, Sarkad. Igr.v válik valóra a korm­ányprogram­ra A napokban jelent meg a minisztertanács határozata, melynek értelmében 15 százalékkal csökkentik a dolgozó parasztok jövedelemadóját. Gazsó Pál 12 holdas mező­berényi dolgozó pa­raszt felesége a napokban bement a tanácsházára, hogy törlessze az 1953-as évre kivetett 5904 forint adóját. Meglepett örömmel tudta meg, hogy adójukból 1176 forintot töröltek. Nagy megelé­gedettséggel ment haza, miután a még fennmaradt adóból ,100 forintot törlesztett. Békési Pál 6 holdas újkígyóst dolgozó parasztnak 1911 forint volt a j­ö­ved­elem­ad­ó 1­­ive­lé. A rendelkezés szerint ez az összeg — Békési Pál megelégedésére — most már évi 1689 forintra csökkent. Ennek törlesztésére ismét fizete­tt, 220 forintot. Özv. Tóth Sándorné 5 holdas sarkadi parasztasszonynnak 1145 forint összegű volt a jövede­lemadó kivetése. A minisztertanács határozata után ez évre csak 688 forint adót kell fizetnie. Az idén ebből már 571 forintot fizetett be s vállalta, hogy a fennmaradó részt is kifizeti, hogy tő- tdekedvezm­ényben is részesülhessen

Next