Viharsarok népe, 1953. október (9. évfolyam, 230-256. szám)
1953-10-01 / 230. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! Vasárnap tartotta a DISZ megyei választmányi ülését Minden erővel harcoljunk az őszi munkák gyors elvégzéséért V______________________| AZ MDP BÉKÉS MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1953 OKTOBER 1. CSÜTÖRTÖK Ara 50 fillér IX ÉVFOLYAM, 23. SZÁM Virágzó termelőszövetkezetekért -Döntő szakaszába léptünk az őszi munkáknak. Itt az ideje, hogy teljes erővel hozzákezdjünk a búza vetéséhez. Természetesen ehhez el kell végezni a szántást, s ezt megelőzően, le kell takarítani a termést. Megyénk ma utolsó helyen áll ezekben a munkákban. Az öregek úgy hívták a búzát: célét. Találó elnevezés, hiszen az emberek kenyerérőlvan szó. És most, amikor a jövő esztendei kenyérről van szó, van-e joga bárkinek is kockáztatni azt, azzal, hogy Pató Pál módjára halogatja a vetést? Mi, békésmegyeiek sokszor emlékszünk vissza büszkén és jogosan arra, hogy az elnyomatás sötét éveiben megyénk szinte központja volt a forradalmi mozgalmaknak, száz és száz viharsarki áldozata életét a dolgozók ügyéért. Kétszeresen szégyen tehát, hogy most, amikor mienk ez az ország, akkor nem egy helyen az ellenséges elemekre hallgatva halogatják a vetést, saját maguk elé raknak gátat a magasabb eredmények eléréséhez vezető útra. Számos termelőszövetkezetünkben van példa arra, — sokszor egy szövetkezeten belül is, — hogy míg az egyik táblán, ahol korán vetettek, 14-15 mázsás termést arattak, a későn vetett tábláról alig került le C—7 mázsa, vagy még ennél is kevesebb. Ahol pedig kevés terem, ott kevesebb a jövedelem is. Vájjon gondolnak-e arra például a dombiratosi «Előre» tsz tagjai, mikor halogatják a vetés megkezdését, hogy szinte az ablakon dobnak ki egy csomó pénzt, saját jövedelmüket kisebbítik. De még ennél is többről van szó. A késői vetésnél 2—3 mázsás terméskieséssel kell számolni. 11a csak 100 hold vetésterületet számolunk, egy csoportnál, ez 2 —300 mázsa búzával jelent kevesebbet, 100-150. ember évi kenyerét. Van-e joga a, dombiratos! Előre letsz tagjainak ennyi ember kenyerét kockára tenni? És van-e joga a többi szövetkezeti tagnak, akik ma sok esetben egyenesen gátolják a vetést, mert még nem döntötték el, a szövetkezeti úton haladjanak-e, vagy az egyéni gazdálkodás rögös útját válasszák? Ehhez senkinek nincs joga! Kormányunk rendelete lehetővé teszi a kilépést azok számára, akik azt gondolják, így találják meg számításukat. De egyszer és mindenkorra meg kell értenie mindenkinek, hogy erről csak az őszi vetés befejezése után, a gazdasági év végén lehet szó, így kívánja ezt az egész ország, az egész dolgozó nép érdeke, s nyilvánvaló, hogy az egész nép érdekét nem lehet kockára tenni néhány ember miatt. Termelőcsoportjainkban ma ismét számolgatnak a tagok. Mérlegre teszik, hogyan érdemes tovább dolgozni. És ezek a számvetések természetesen a közös út előnyét mutatják. Pártunk és kormányunk számtalan kedvezménye nagymértékben növelte a szövetkezeti parasztok jövedelmét A kamuli «Lenin» tsz-ben az eddig nyújtott kedvezmények átlagosan 1600 forinttal növelték egy-egy család jövedelmét. A rövidlejáratú hitelek elengedése újabb négy forintot jelent munkaegységenként. Ez további 1000 1200 forinttal több jövedelmet jelent egy-egy jól dolgozónak. Vagy nézzünk egy «kisebb» kedvezményt. A háztáji tehén után kivetett tejbeadás elengedése egy-egy szövetkezeti család jövedelmét a következő három hónapban mintegy 000 forinttal növeli. Ezek a tények mindezt szónál ékesebben bizonyítják: a jobb élet, a felemelkedés útja a közös út. És éppen ez a felismerés, ingerli egyre élesebb támadásra szövetkezeti mozgalmunk ellenségeit. Válogatás nélkül, minden eszközzel igyekeznek a helyes úttól eltéríteni a szövetkezeti parasztokat. Céljuk kettős: visszavinni a szépülő jövő előtt álló szövetkezeti parasztot az egyéni gazdaság ezer gondja, baja közé. Egynémelyikük annyira elszemtelenedett, hogy azt ajánlgatja a szövetkezeti parasztnak: «Aztán eljöhetsz hozzám negyedében kapálni». De ugyanakkor arra is számítanak, hogy a zavarosban halászva, széjjelhurcolják a szövetkezeti vagyont, a többéves kemény munka gyümölcsét. A szövetkezeti mozgalomhoz hű parasztságnak most kétszeres erővel kell harcolni ezek ellen. A szövetkezeti vagyon nem Csáki szalmája! Védjék meg a becsületes szövetkezeti tagok s ebben a harcban minden erejével hátuk mögött áll kormányunk és a párt. Legyen a következő felek munkára csattanó válasz minden ellenséges törekvésre- kerüljön a földbe minden szemvetésre váró búza, hogy meglegyen jövő évi kenyerünk, hogy ebből a harcból megerősödve, megszilárdulva kerüljenek ki termelőszövetkezeteink. Gyermekeik jobblétéért jegyeznek a ruhagyári anyák A Békéscsabai Ruhagyár homlokzatán csillogó élüzem jelvényre százágra süt a nap. Az üzem díszbe öltözött, zászlók lengnek a magasban. A bejárati kapu felett felirat! Harcolj a békéért, jegyezz békekölcsönt! A szerda délelőtti műszakban dolgozókat csasztuskabrigádok üdvözlik. Az üzemrészekben röpgyűlések vannak, megkezdődik a negyedik békekölcsönjegyzés. A 111-as gépteremben éppen most jegyez Varga Györgyné, aki havi keresetének felét, 550 forintot jegyez. Elmondja, hogy üzemrészükben többnyire asszonyok dolgoznak. Neki három gyermeke van. Nagyon sok segítséget adott neki az üzem napközije azzal, hogy gyermekét ott helyezhette el és ő a napi munkaidejét mindig nyugodtan dolgozhatja le. Ez a nyugodtság segítette elő munkájában azt, hogy szeptember harmadik dekádjának átlaga 184 és fél százalék. A párt és a kormány az árleszállítással tovább növelte keresetét. Ezért tudott egy kályhán és két paplanon kívül venni gyermekeinek még ruhát is. Azért jegyez szívesen és az elsők között, hogy hozzájáruljon— jó munkája mellett — megtakarítottforintjaival is a kormányprogramos megvalósításához, gyermekei még jobb életéhez. Jó munkával, békekölcsönnel *. * Az újkígyósi «Dózsa» tsz kukoricatáblája a ricinustábla mellett van. Most, hogy mind a két táblán dolgoznak, ebédidő alatt összeülnek beszélgetni. Így volt ez szerdán délben is. Horváth József elvtárs, a szövetkezet párttitkára ebéd közben hozta szóba a negyedik békekölcsönjegyzést. Beszélt arról, mi mindent kapott a szövetkezet az utóbbi időben is. Meg arról, hogy az eddig lejegyzett pénz is viszszatérült a szövetkezet tagjainak, többen voltak, akik több száz forintot nyertek a szövetkezetben. Szujó Jánosné először magának töltötte ki a békekölcsön jegyzéket. ő maga 100 forintot jegyzett, a férje is annyit. Pedig az elsőséget a jegyzésnél Bús Józsefné akarta megtartani. De így második lett.Száz forintot jegyzett ő is. Gera elvtárs is beleelegyedett a beszélgetésbe. Ő sem akar kimaradni a jegyzésből. Hiszen az elsők között van a munkában is. Most is arról beszélt, hogy a jegyzés mellett tovább kell igyekezni a betakarítással, meg a vetéssel. — Igaz, hogy abúzán kívül minden őszi mag a földben van már, de nem lehet, hogy a búza vetésével elmaradjunk — mondotta. — Ha jobban igyekszünk, még határidő előtt tíz nappal, október 20-ra elvetjük. Ehhez csatlakozott Frankó György is. Termelési fogadalmát még100 forint jegyzéssel toldotta meg. Mazán János 400 munkaegysége mellé 100 forintot jegyzett. Boros Jánosné nem fiatal aszszony, de tudja, hogy most minden dolgos kézre szükség van a szövetkezetben. Kora hajnaltól késő estig dolgozik kint, hiszen ami kukoricát nappal letörnek, annak a szárát éjjel letakarítják.. Jó munkája mellé még 100 forintot jegyzett. Egymás után itták alá ott, ebédidő alatt a békekölcsön-jegyzéseket. Horváth elvtárs 200 forintot és így tovább. Az ebédidő egy óránál nem tartott tovább, aztán újra munkába indultak, hogy az itt lejegyzett öszszegeket további jó munkájukkal megerősítsék. Az őszi kalászost keresztsorosan vetik A füzesgyarmati «Vörös Csillag» termelőszövetkezetben ez évben alkalmazták a gabonánál először a keresztsoros vetést. Holdanként 2,5—3 mázsával termett több. A vezetőség és a tagság elhatározta, hogy az őszi kalászosokat mind keresztsorosan vetik. Eddig elvetettek 200 hold búzát, 340 hold őszi árpát, 50 hold rozst, 20 hold takarmánykeveréket. A talajelőkészítésnél jó magágyat készítettek, továbbá nemesített vetőmagot biztosítottak. A tagság véleménye az: csakis tiszta, egészséges mag után várhatunk jó termést. Ezért ügyelnünk kell a csávázásra, szelektorozásra. . A körösladányi «Zalka Máté» termelőszövetkezetben az Egressi-brigád is alkalmazza az agrotechnikai módszereket. Még e héten befejezik az őszi vetési munkákat. Ebben az évben az Egressi-brigád járt élen minden munka elvégzésében. Hiba volt azonban az, hogy a brigád nem adta át munkamódszerét a többi tíz dolgozónak. Pásztor Ferenc eié Szeghalom, járási tanács agroprop. Nem lehet büntetlenül akadályozni fejlődésünket A szebb és gazdagabb élet megteremtésének feltétele a mezőgazdasági termelés fellendítése, a szövetkezeti gazdálkodás fejlesztése, amitermészetesen egyúttal dolgozó parasztságunk felemelkedését emberibb életét is jelenti. Felis,merte ezt az ellenség is. Céljai ■elérésére minden módszert, éberségünk minden gyengébb pontját felhasználja. Ártani mindenhol, ahol tehet, ez a jelszava. Íme a példa: Kondoroson PETROVSZKI JÁNOS 33 holdas kulák befurakodott a termelőszövetkezetbe. Kezdetben igyekezett megszerezni a tagok bizalmát, titkolta igazi érzelmeit, gyűlöletét, de a kormányprogram után neki is szarva nőtt. Szervezte, fűtötte a kevésbbé jól dolgozókat, a még ingadozókat a termelőszövetkezet ellen, a közös munka, a szántás-vetés ellen. A hazug híveitől, ostoba rágalmaitól megtívott tagokat elégedetlenségre, a tsz feloszlatására ösztönözte. Visosza a régibe, amikor a kulák volt az úr, a cselédek, a szolgák nyomorúságána, ez volt a terve, a célja. RAK ANDRAS kulák (42 holdja volt és 12-őt bérelt) ugyancsak a termelőszövetkezetbe igyekezett, hogy belülről, végezzen bomlasztó krinkát. Mint Petrovszki komája, úgy ő is szervezte az elégedetlenséget, a kormányprogramm ellen ágált, buzdította a tagokat, traktorosokat, hogy ne szántsanak, ne vessenek. Ahol »szép szóval«, aljas rágalmaival nem tudott eredményt elérni, a fenyegetéstől sem riadt vissza, így akarta rávenni a magtáréit is, hogy ne adjon ki vetőmagot az időszerű vetéshez. Hogy n® legyen gazdag aratásunk, ne legyen fehér kenyerünk jövőre — ez volt a célja, ezt akarta. KLIMAI PÁL is közvetlenül részt vett a vetés akadályozásában, az egységes tervszerű termelőmunka bomlasztásában. Szervezte a tagokat a termelőszövetkezet ellen. Arra buzdította a könnyen hívőket, hogy mindenki vigye, amit lát , akár a fasiszták. Persze, maga is elvitt két lovat. Széthordani, tékozolni a gazdag eredményt, a nagy család sok fáradsággal szerzett közös vagyonát. Visszafelé a régi átkos rendszer felé, a kulákuralom, a csendőrszurony korszaka felé szerették volna taszítani a becsületes embereket. Tévedtek! A dolgozó nép államában nem lehet büntetlenül garázdálkodni. Termelőszövetkezeteink — ma jobban, mint eddig bármikor — az önkéntesség elvén alapszanak. Nem kényszerítünk senkit a termelőszövetkezetbe, de nem engedhetjük meg, hogy ellenséges elemek az új útra lépőket hazug szavakkal, aljas rágalmakkal, felelőtlen jövendölésekkel félrevezessék s a közös munka gazdag eredményét eltékozolják, szétrombolják. Ezért ítélkezett teljes szigorával a szarvasi járásbíróság a három ellenség felett. Petrovszki Jánost három és félévi börtönre, ezer forint pénzbüntetésre ítélte és a küzügyektől öt évre eltiltotta. Rák Andrást 3 évi börtönre, 2000 forint vagyonelkobzásra, 5 évi közügyektől való eltiltásra ítélte. Klimai Pált kétévi börtönre, 2000 forint pénzbüntetésre, 1000 forint vagyonelkobzásra és a közügyektől 5 évi eltiltásra ítélte. Megérdemelték. A nép igazságszolgáltatása lesújt a nép ellenségeire.