Viharsarok népe, 1953. november (9. évfolyam, 257-280. szám)
1953-11-01 / 257. szám
Világ proletárjai egyesüljetek!! 1953 NOVEMBER 1., VASÁRNAP K.: Ára 50 fillér A minisztertanács határozatai Az 1953—54-es pártoktatási év eddigi tapasztalatai IX ÉVFOLYAM, 257. SZÁM A kötcégáni példa Megyénk az utolsók között van az ország kenyeréért vívott harcban. Már letelt a búzavetés határideje s nálunk még mindig «jócskán» van vetnivaló. Egészen világos: voltak és vannak nehézségeink az őszi munkákban. De éppen a nehézségek leküzdésénél fő nehézségeink az emberek magatartásában vannak. A dolgozók maradisága, az ellenség hazug hírverése, helyi vezetőembereink rossz munkamódszere — ezek a legfőbb akadályok. Az ellenség fő érve: «száraz a föld, nem lehet vetni* — ez azonban lelepleződött. Számos más példa mellett a kötegyáriak esete kétségbevonhatatlanul megmutatta: igaza van a pártnak, a kormánynak, lehet és kell is útmutatásaikat, tanácsaikat teljesíteni Kötegyán dolgozói a határidő lejárta előtt túlteljesítették búzavetési tervüket, befejezték az őszi vetést.. Mire tanít a kötegyáni példa? Mi a magyarázata a kötegyáni sikernek? Semmiképpen sem azzal kezdték Kőhegyánban, — bár ők is mondhatták volna, — hogy: «száraz a föld...» Az bebizonyosodott, hogy ahol így vélekedtek, ott semmiképpen sem a vetési terv határidő előtti teljesítése következett be. Csalás az ilyen, •elméletek csutbadobásával kezdődhetett a harc. Mert harc volt, hiszen Kötegyánban sem esett több eső,mint máshol a megyében; középkötött és nem laza a talaj. Voltak ott is bővében maradi gondolkodásúak. Az ellenség sémiül hallgatva, ölhetett kézzel. Kiss Géza egyénileg dolgozó parasztot és a lobbi élenjárót például nem a kulák, nem az ellenség «biztatta fel» arra, hogy határidő előtt példamutatóan vessék el búzájukat Nem is valami varázsszóval, vagy csodálatos módszerek következtében következett be mintegy önmagától a siker. Sokak által teljesen ismert, úgymond: «hétköznapi módszerekkel» vívták ki az eredményt igaz, a dolgozó parasztok szorgalma megvolt, ami másutt sem hiányzik. Akarat a többtermelésre, jobb életre, szintén megvolt, ami megint csak másutt sem hiányzik. Ez mind elengedhetetlen a győzelemhez, de önmagában nem elég. Ha jó a vezetés, mindenkit megmozgat, magával ragad, ha rossz, az ellenség még a jól dolgozókat is visszahúzza. A kölegyáni tanács vezetőinek meg kellett állni helyüket, hiszen a pártszervezet irányítása által, a tanács jó munkájával kellett a dolgozókat harcba szólítani. A tanács kommunistáinak kellett munkájukon változtatniok s a dolgozók között elhintették: bátran bírálják a tanácsot. A rendszeres kisgyűléseken hallgattak is a tanács vezetőinek, tagjainak szavára, javaslatára. A hangoshiradóból reggelenként és esténként jól megismerhették a rendeleteket, azok jelentőségét s a vetési határidőket. Érthető, hogy ezek után követték is a község termelőszövetkezeteinek és az élenjáró egyénileg dolgozó parasztoknak példáját a lemaradók. Az egyéniek többen összefogva ásták a cukorrépát, hogy mielőbb vethessenek. A szárrészeket a föld végére hordták. Délben etetéskor a kocsit megrakták és este szárat, vagy terményt vittek haza. Igavonóállataikat is összefogták a dolgozók. Kötegyánban jól dolgoztak, az kétségbevonhatatlan tény, nem kitalálás, megfogható dolog. A lélektelen, bürokratikus parancsolgatással szemben a sokoldalú, meggyőző, a tömegekre és a példamutatásra támaszkodó vezetés módszerének érdeme ez. Aki kételkedne benne, azt kérdezzük tőle: «Lehet-e a vezetés javítása nélkül ilyesmit elérni? És ha ez így van — mert hiszen a példa szerint csak így lehet — akkor, ahol oly igen lemaradtak a vetésben, vájjon nem a vezetés hibái miatt történt? Nem kell bizonygatni, hogy ahol nem vetettek el, ott a dolgozó parasztok mulasztottak és a kulákok szabotáltak. De helytelen lenne azt mondani, hogy ilyen helyen minden hiba a dolgozó parasztokban van és semmi hiba, vagy kevés a lába a község vezetőiben. Kötegyán példája ellenkezőleg bizonyít: a vezetők megfordíthatják a rossz úton induló kocsi rúdját, a sikertelenséget, sikerre változtathatják. gépünk, hazánk kenyeréről van most szó. Azok kenyeréről is, akik nem, vagy alig vettettek eddig. És még, ami az életmód állandó javításával szorosan összefügg: a dolgozó parasztok ruhájáról, iparcikkeiről A gyár dolgozói csak úgy adhatnak iparcikket a falunak, ha ők is egyre több kenyeret, élelmiszert kapnak. Mindezt megértik a dolgozó parasztok, ha megértetjük velük. Mindezt megértethetjük, ha az ellenséget kíméletlenül leleplezzük. Az őszi búzavetés határideje ugyan már lejárt, de a munkanagy része hátra van- Megyénk élenjáró dolgozói elvárják, hogy a lemaradók a következő napokban követik példájukat ésgyorsan behozzák a lemaradást \ * Kötegyán után Pusztaottlaka dolgozói is határidőre befejezték a vetést Megyénkben több termelőszövetkezet befejezte az ősziek vetését. Becsülettel állták meg helyüket a több termelésért vívott harcban azok a termelőszövetkezeti tagok, akik igyekeztek határidőre elvégezni az őszi árpa, búza vetését, mert tudják: ezzel nagyobb terméseredményt érnek el. Nagy gondot fordított az agrotechnika alkalmazására akaszaperi »Lenin« termelőszövetkezet, ahol 420 hold búzát keresztsorosan vetettek el. Jónéhány vagon búzával nagyobb lesz a jövedelmük az 1954-es gazdasági évben. Büszke örömmel jelentették a gerendás »Petőfi«, a pusztaföldvári »Dózsa«, a gádorosi »Új Élet«, a nagyszénási »Petőfi« termelőszövetkezetek, hogy teljesítették vetési tervüket határidőre. Pusztaottlaka község a mezőkovácsházi járás egyik legszorgalmasabb községe. Mindig, minden munkában példamutatóan élenjár. A község dolgozói, vezetői vállalták, hogy az őszi kalászosok vetését október 31-re befejezik. Vállalásuknak eleget tettek, 30-án az utolsó holdon is földbetették a búza-vetőmagot. A begyűjtési hét hírei Továbbra is az orosházi járás érte el a legnagyobb napi eredményt a kukoricánál. A járás területén eddig 42 kisgyűlést tartottak meg. Különösen jó munkát végzett Gerendás község, ahol 29-ig az állandó bizottság 10 kisgyűlést tartott meg. Ugyancsak Békéssároson és Kondoros községben is jó munkát végeztek az álandó bizonság tagjai. Aktívan szervezik a vsgyírtéseket, politikai nevelőmunkát végeznek a hátralékosoknál. A kukoricabegyűjtés átlaga javult a gyulai, békési, szeghalmi és sarkadi járásokban is. Visszaesett a gyomai, mezőkovácsházi járás és Békéscsaba város eredménye. A békési járás eredményét viszszahúzza Békés község. Koncos elvtárs a begyűjtési hét elején ígéretet tett, hogy a községben a hét végére nem marad hátralékos. Azóta mindössze csak 20 fővel csökkent a hátralékosok száma kukoricából, de napraforgóból inkább emelkedett. Jelenleg Békésen kukoricából még mindig 490 hátralékos van. A gyulai járás eredményét Gyulavári húzza vissza. A község még csak 66 százalékra teljesítette kukoricabeadási tervét A begyűjtési hét érdekében semmiféle mozgósító intézkedést nem tettek. Eltűrik, hogy hetek óta nem teljesítik kötelezettségüket. Ugyanakkor a népnevelő munkát sem végzik. Gyulaváriban a begyűjtési hét első három napjában mindössze 10 mázsa kukorica gyűlt be. A járási tanácsok fokozzák az ellenőrzési munkát tovább, szigorúan követeljék meg a községi tanácsoktól a kiadott utasítások végrehajtását. A járások begyűjtési tervteljesítése október 29-i kiértékelés szerint * Csordás Sándor zöldelő | j vetése bizonyítja: j az esőre várni I♦ Tanácsaink belenyugsza- | nak abba, hogy vannak dol- | gozó parasztok, akik nem vet-í | nek, várják az esőt, pedig a minisztertanács határozata | szerint október 31-ig el kell | vetni a búzát. Lemaradását- | tatában az egyéni gazdálkodóknál van. De azért nem egy példát hozhatunk fel, hogy az egyéni parasztoknak | sem kell a vetéssel az esőre I várniok. Sarkadkeresztúron j | Csordás Sándor egyéni dől- Lagozó paraszt minden évben I I első a vetésben. Az idén is jó idejében elvégezte őszi gabojnája vetését; már nemcsak | | az árpája zöldei, a búzája | I is. Mike István 11 holdas | | dolgozó paraszt négy hold, | | Horváth Pál öt hold búzát I ♦ 2 | vetett. K. Fazekas Albert csaj | ládja még egy barázdát sem | szántott a legutóbbi napokig | | Szekeres Sándor, | | a sarkadi járás agró-propagaadistája t Gyapotszüret a felsőinyaalási állami gazdaságban A jó munka és a megfelelő időjárás következtében rohamosan érik a gyapot a felsőnyomási állami gazdaságban. A 700 holdas gyapottáblán mintegy hét nappal ezelőtt kezdték meg a fehérarany szünetelését Képünk két derűs gyapotszedőnőt: Bagyinka Máriát és Vidán Máriát ábrázolja. (Magyar Fotó: Berfk Ferenc felvétele.)