Viharsarok népe, 1953. december (9. évfolyam, 281-306. szám)

1953-12-01 / 281. szám

r Gépállora» ■taánk verseny híradója A Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendelete a Munka Törvénykönyvének módosítására V. 1 1953 DECEMBER 1. KEDD Ára 50 fillér IX ÉVFOLYAM, 281. SZÁM A londoni győzelem váljon sportfejlődésünk újabb állomásává A magyar sport és ezen belül labdarúgó sportunk nemzet­­közi hírnévnek örvend. Azok az eredmények, amelyeket sporto­lóink az egyes nemzetek közötti versenyeken, európai, bajnoksá­gokon, ez olimpián elértek, ékesen bizonyítják sportunk ere­jét, fejlettségét. Sportolóinkat szerte a világon ismerik és meg­becsülik. Éppen ezért kísérte olyan nagy érdeklődés labdarúgó válogatottunk angliai szereplését. Nemcsak az a 105 ezer ember, akik a Wembley-stadionban szorongtak, hanem szerte a vilá­gon milliók és milliók várták a rádió, a televíziós készülék mel­lett a mérkőzés eredményét. Válogatott labdarúgóink, akik már a szocialista társadal­mat építő nép neveltjei, bebizonyították, hogy a szocialista társadalmi rend a sport terén is fejlettebb, mint a kapitalis­ta társadalmi rend. Bebizonyosodott, hogy a szocialista társa­dalmi rend minden feltételt biztosít az egész társadalom sport­igényeinek kielégítésére és ennél fogva állandóan növekszik a sportban résztvevők létszáma és a sport minőségi színvonala is. Sportmozgalmunk tömegességét és minőségét nézve, évről­­évre, hónapról-hónapra állandó fejlődést látunk. De ez nem je­lenti azt, hog­y a fejlődés üteme megfelelő, hogy az eddig elért eredményeinket nem lehetne még nagyobb mértékben fokozni, különösen ha figyelembe vesszük megyénk egyes sportszervezetei­nek, sportköreinek munkáját,, illetve a sportszervek 1953. évi sportfejlesztési tervteljesítésének jelenlegi állását. Megyénk az MN­K, ismétlő próbázók előirányzott tervét október 31-ig csak 84 százalékra teljesítette. Vajjon mi ennek az oka? Semmi­esetre sem az, amire a sarkadi, orosházi, békéscsabai TSB-k, az egyes területi elnökségek, mint a Vörös Meteor, Petőfi és egyes sportkörök, mint a békéscsabai Petőfi, tótkomlós! Falusi Sport­kör, a békéscsabai Vörös Meteor vezetői hivatkoznak, hogy dol­gozóink, ifjúságunk nem szereti a sportot. Dolgozó népünk és ifjúságunk most a londoni győzelem után is bebizonyította, hogy szívvel lélekkel szereti a sportot, sportolóinkat, csak ez a hiba ,hogy több sport­szerv, mint a fentiek is, nem tettek meg mindent a dolgozók, a fiatalok sportba való bevonásáért. Nincs teljesítve megyénkben­ a sportköri tagságra előirány­zott létszám. Azért, mert a sportkörök nem igyekeznek beszer­vezni tagjaik sorába a sportot szerető dolgozókat, a fiatalokat. A békéscsabai Építők Sportkörének alig 200 sportköri tagja van, pedig a labdarúgó mérkőzéseit h­étről-hétre három-négyezer dolgozó tekinti meg. A csanádapácai Falusi Sportkör is alig 40 tagot szervezett be. Nehéz elhinni, hogy Csanádapácán csak negyven fiatal van és hogy az dolgozók közül senki sem akart sportköri tag lenni. Számos helyen, különösen a sarkadi járásban — az okányi sportkör kivételével - nincs sportkör-vezetőség, nincs tagság, nincs szervezeti élet s nincs sportmunka. A sarkadi járási TSB- elnök súlyosan, szinte bűnösen elhanyagolta a­­falusi sportkörö­ket, nem segítette megerősödésüket. De felelősség terheli a sportmunka hanyatlásáért a sarkadi járási tanácsot, a községi tanácsokat és nem kis m­értékben a Megyei TSB-t is. Egyetlen sportszerv és sportkör vezetősége sem hivatkoz­hat arra, hogy a sportszakosztályok létrehozását anyagi feltéte­lek, vagy szakemberek hiánya gátolta. Kormányzatunk biztosí­totta az anyagi feltételeket és szakembereket, hiszen társadalmi edzők egész tömege kapott kiképzést ebben az évben és az el­múlt években is. Az a hiba, hogy sportköre­ik nem­ igen törőd­tek az olyan szakosztályok létrehozásával, mint az úszó, a kosár­labda, kerékpár, az atlétika. Pedig valamennyien tudják, hogy ezek a legfontosabb sportágak. Nincs kosárlabda-szakosztálya a békéscsabai Vörös Meteornak, a Kötöttárugyárnak és a sarkadi Cukorgyárnak. Miért? Azért, mert a fenti sportkörök vezetői nem hogy­ segítették volna azokat a lelkes társadalmi munká­sokat, akik igyekeztek a szakosztályokat megszervezni, hanem in­kább gátolták őket. Megyénkben egyáltalán női a a v­ív­óélet. Pedig dolgozóink sze­retik ezt a szép, mondhatni: nemzeti sportot. S a vívósport fej­lesztése szerepel is a sportkörök fejlesztési tervében, de nem tet­tek egy lépést sem annak érdekében, hogy­ a vívószakosztályt lét­rehozzák. A szarvasi Traktor Sportkörben például kihasználat­lanul hever a súlyemelő-felszerelés. Hasonlóan kihasználatlanul hever a kunágotai sportkörben egy teljes ökölvívó-felszerelés, m­ert vajmi keveset tesznek a sportvezetők az ifjúság bevonása érdekében. Jórészt nemtörődömség, szívós aláírat hiánya miatt teljesítette megyénk a sportolók minősítési tervét is csak 66 szá­zalékban. Sportköreink vezetői elhanyagolják az adminisztratív munkát s nem ismertetik a sportolókkal a minőségi szabályzat elvi és gyakorlati kérdéseit. Testnevelő- és sportbizottságaink, társadalmi sportszövetsége­ink, agitációs és propaganda-bizottságaink, területi elnöksé­geink a jövőben sokkal több és lelkiismeretesebb segítséget­ kell, hogy nyújtsanak sportköreink részére. Több gondot kell fordít­sanak sportköreink szervezeti életének megszilárdítására és a sportoktatási munka megjavítására. Ila minden sportszerv, min­den sportkör lelkiismeretesen tejesíti a reá váró feladatokat, ak­­k­or dolgozóink és ifjúságunk a londoni győzelem feletti lelke­sedését át tudjuk lendíteni a testnevelés és sportmozgalom to­vábbi nagymértékű fejlesztésére. Szelesány­i Pál MTSB elnök. MEGYÉNK EGY NAPJA A tótkem­lósi népiegyettes kultúrgárdájának 26 tag­ja tíznapos körútjáról küldött üdvözletet az együttes itth­on­ maradt tagjainak. A Dunántúl községeiben bemutatják ének- és táncm­­űvésze­­tüket. Gádoros első a begyűjtési versenyben Gádoros község dolgozó parasztjai megértették, hogy nemcsak többet kell termelni, hanem a beadást, mint hazafias kötelességet is teljesíteni kell. Így történt, hogy Gádoros község termelő­szövetkezetei és egyénileg dolgozó parasztjai a tem­énybeadás­ukat 100 százalékig teljesítették, így a község továbbra is a járás első községe a begyűjtésben. Egymillió forint beruházással tel­jesen újjáépítet­ték a Gyulai Tég- Téglagyár kemen­céit. Az elmúlt héten fejezték be a cserepezést a kőművesek, a teljesen korszerűe­n épített ke­­mencén. Csupán az ablakok el­helyezése és üvegezése van még hátra. Jön a Télapó A Vendéglátóipar dolgozói is kedveskedni akarnak a gyerme­keknek, ezért a télapó ünnepére már folyik a »Télapó-zacskók«­ elkészítése és­ a «Télapó-putto­nyok » díszítése és csomagolása. Ezekben a csomagokban teasüte­­mén­yeken kívül cukorka és cso­koládédról, valamint szaloncukor is van. A szépen elkészített cso­magokat cukrászdákban, italbol­tokban és a népbüffékben lehet majd vásárolni. Négyszáznyolcvan szerződés A korm­ányprogram­­ megjelenése óta négy­­száz­nyolcvan tótkomlósi dolgozó paraszt kötött szerződést a gépállo­mással földjük meg­munkálására. Új lakások Nyolc családih­ázat építenek 490 ezer forintos költséggel az orosházi II-es Téglagyár dolgo­zói részére még ebben az eszten­dőben. A kétszobás, fürdőszobás és mellékhelyiséges épületek ké­szítéséhez már hozzáfogtak a kő­művesek. Hódos­kőműves Bri­gádja már elkészítette négy la­kásrész falait és most kedden reggel kezdi meg a tetőszerkeze­tek munkálatait. Négy új tanterem Nagyszénáson Nagyszénáson négy új tante­remmel bővül az általános iskola tantermeinek száma. Az új épü­letrész teljesen bontott anyagból és túlnyomórészt társadalmi mun­kával épül. Az Útfenntartó Válla­lat például 20 köbméter kavicsot adott, a «Dózsa» és a «Lenin» tsz pedig számos fuvarral segíti az iskola építését Sok segítséget­ ad a földművesszövetkezet és a szü­lői munkaközösség is. A négy tanterem építésében nagy érde­me van még a fáradhatatlan anyagfelkutató munkát végző és a társadalmi erőket szervező Ke­­resztély Jánosnak, az általános iskola igazgatójának. G­yermekműsorok szombaton Télapó-estet rendeznek szomba­ton Békéscsabán, Gyulán és Oros­házán a Vendéglátóipar dolgozói a gyermekek részére. Kávéval, kaláccsal és kis csomagokkal ked-­­veskednek a gyermekeknek. Vi­dám gyermek­műsor teszi hangu­­latossá a gyermekeknek ezt a délutánt. Pusztaottlaka versenyre hívta a mezőkovácsházi járás 18 községét A pusztaottlakai községi tanács megbeszélte és felülvizsgálta a trágyázási és mélyszán­tási munkákat. Elhatározták, hogy trágyázási, mélyszántási tervüket december 5-ig befejezik. En­nek érdekében a pusztaottlakai dolgozó parasztok versenyre hívták a mezőkovácsházi járás tizennyolc községét. A községi tanács vállalta: 1. Minden dolgozó paraszttal elbeszélgetünk, kinek mennyi trágyakészlete van és aki ezt a munkát nem végezte el, azt meggyőzzük, hogy mielőbb hordja ki a földjére­ a trágyakészletet 2. Ellenőrizzzük, hogy a mélyszántást ki végezte el. A szántában területek tulajdonosait felkeresik a mezőgazdasági állandó bizottság tagjai és elbeszélgetnek velük, hogy a szántást de­cember 5-re fejezzék be. 3. A munkák biztosítása érdekében az állandó bizottság ellenőrzi a fogattulajdonosok fogatlapjait és hozzásegíti a fogatnélkülieket is, hogy egyes munkákat a fogattulajdonosok segítsé­gével végezzenek el.­­ 4. A mezőgazdasági állandó bizottság tagjai rendszeresen iesgyűléseken ismertetik a trá­gyázás, az őszi mélyszántás jelen­tőségét. Továbbá megbeszélik azt is a kisgyűlés résztvevői, hogy kiket keressenek fel és mozgósítsanak ezeknek a munkáknak mielőbbi elvégzésére. és újítókör alakult a Békéscsabai Ruhagyárban Sztahanovista- A Sztahanov-m­ozga­­lom­ továbbfejlesztése érdekében a Békéscsa­bai Ruhagyár élenjáró harcosai értekezletre jöttek össze vasárnap délelőtt a vállalat kul­túrtermében, hogy megalakítsák a »Szta­hanovista és újító­kört«. Az értekezleten jelen volt a Városi Pártbizottságtól Nyem­­­csok elvtársnő, a vál­lalat vezetősége , és mintegy 80 sztahano­vista, újító. — A sztahanovistá­ink és újítóink lendü­letes, jó munkája ered­ményeként már sok ne­héz problémát oldott meg vállalatunk —— mondotta Arnold fő­mérnök elvtárs beszé­dében — s főleg ennek a jó munkának volt köszönhető, hogy a vállalat ez év második negyedében kiérdemel­te a büszke élüzem cí­met. A sztahanovista és az újítókor megalakítása igen fontos jelenség az üzem­ életében. Lehe­tővé­­teszi a sztaha­novisták szakmai kép­zését, am­i az utóbbi időben teljesen el volt hanyagolva. Ebből adódott az is, hogy a sztahanovisták közül számosan nem tud­ják tartani a sztaha­novista szintet, holott rájuk vár­ az a meg­tisztelő feladat, hogy jó példát mutassanak a dolgozóknak, vegyenek részt a párosverseny­ben és a szakszerve­zet biztosítsa a verseny nyilvánosságát. Nagy­­ban gátolta a munka­­verseny továbbfejlődé­sét az is, hogy a szak­­szervezet a verseny ér­tékelésére igen kevés gondot fordított és így nincsenek tisztában, ki az üzem legjobb szta­hanovistája. Az értekezleten a sztahanovisták elmon­dották az eddig ta­pasztalt hibákat és eredményeket. Gelen­csér Mihály elvtárs el­mondotta, hogy idősze­rűnek látja a sztahano­vista és újító­ kör meg­alakulását, mert sem szakmailag, sem poli­tikailag nem foglalkoz­tak eléggé az üzem él­harcosaival, amit iga­zol az is, hogy a 13® sztahanovista közül csak ötöt vontak be politikai oktatásra. Az értekezlet után megválasztották a kü­lönböző üzemrészek küldötteiből a sztaha­novista­ újítókör veze­tőit.

Next