Békés Megyei Népújság , 1957. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1957-01-03 / 1. szám
Békés megyei MUNKÁSOK, PARASZTOK POLITIKAI NAPILAPJA 1957. JANUÁR 3., CSÜTÖRTÖK Ára: 50 fillér II. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM Nem elég csak eregetni: Tudni is kell jól szeretni, Tudni bölcsen a hazát. Kiket bocsássanak el ? Ma már csak ismételhetjük, mert már az elmúlt hetek alatt jó néhányszor elmondtuk, hogy a munka szünetelésének milyen következményei lehetnek. A munkanélküliségre, az anyag- és áruhiányra utaló szavak azonban hosszú ideig nem találtak meghallgatást®. Falra hányt borsó volt az előrelátó józan figyelmeztetés. S most 1957 üdvözlésekor, amikor az emberek boldog új esztendőt kívántak egymásnak, szomorú valóságként kellett megállapítaniuk, hogy bekövetkezett az, amit az előrelátó, megfontolt emberek mintegy megjósoltak: a munkanélküliség. A termelő munka több hetes szünetelése gazdaságilag megrendítette országunkat. Gyáraink, üzemeink kapacitása, energia és nyersanyag hiányában visszaesett. Ez természetesen maga után vonja azt a tényt, hogy az eddig foglalkoztatott munkások létszámát a munkáltató szervek csökkenteni kénytelenek, elbocsájtások történnek. Az ezzel kapcsolatban felvetődő problémák közül eggyel, talán a legkényesebbről kívánok szólni. Kiket bocsássanak el? Vagy megfordítva a kérdést, kiket ne bocsássanak el? E kérdés elbírálásánál minden esetben a törvényesség szelleme hasson át minden, e feladat ellátására jogosult személyt. Mindenkor és minden esetben a Munka törvénykönyve legyen irányadó a jelenlegi elbocsájtások elbírálásánál. Köztudomású az a tény, hogy az elbocsájtások a Munkatörvénykönyvben meghatározott felmondási okok alapján történnek. A Munka törvénykönyve 29. szakasz b) pontja alapján a vállalat részéről a termelés átszervezése címén történő felmondások, a jelenlegi gazdasági helyzetet figyelembe véve, nem törvénysértőek ugyan, de a munka törvénykönyve további szakaszainak mellőzésével mégis könnyen bekövetkezhetnek a törvénysértések. Ezért a munkástanácsok és a szakszervezeti bizottságok tagjainak alapos és megfontolt munkájára van szükség ahhoz, hogy elkerüljék a Munka törvénykönyvének ide vonatkozó szakaszainak megsértését. Nem nézhetjük tétlenül az olyan elbocsájtásokat, amelyek személyes ellentétből fakadnak. Vegye figyelembe a munkástanács és a szak-szervezet a dolgozó eddigi munkáját, anyagi és családi körülményeit, nyugdíjigényre való jogosultságát, stb. Nem történhet meg az sem, hogy egy 3—4 tagú család esetén, ahol eddig a család minden tagja, vagy több tagja dolgozott különböző munkahelyeken, az elbocsájtás során ilyen család minden tagjának felmondjanak. Ugyanígy nem lehet elbocsájtani olyan dolgozót sem, akinek 2—3, vagy esetleg több keresőképtelen családja, vagy általa eltartott személyek vannak. Ha ez így történne, akkor az ilyen család megélhetési lehetősége veszélyeztetve lenne. Ezt pedig csak úgy lehet megelőzni, ha messzemenően elemezzük a kérdést, mielőtt elhatároznánk, hogy egy dolgozót elbocsájtunk. Látni kell azt is, hogy kormányunk kibocsájtott rendeletével messzemenően gondoskodik az így elbocsájtott dolgozókról is. Munkanélküli segélyt, kölcsönt az iparengedélyt váltóknak, huzamosabb időre SZTK igénybe vételét biztosít. Ez mind azt bizonyítja — bár kormányunk elrendelte az elbocsájtásokat, mivel az ország gazdasági helyzete így kívánja — az ilyen dolgozóknak segítséget nyújtanak, hogy ezt az átmeneti nehézséget könnyebben viseljék el. Ezért nem nehezíthetjük meg a dolgozók helyzetét helyi intézkedésekkel sem. (dr. Bondár) o * I ! Naplóm 1 ! Újévi gondolatok * T T | esztendő köszöntött | reánk. Nem úgy, | mint régen, nem olyan ví- j dáman, nem olyan önfeled- « | ten búcsúztattuk Szilvesz- $ | tért, mint ahogyan azt évek | I hosszú sora óta tettük. Ne- | | héz volt a búcsú, mert ne- I | héz volt az elmúlt év. | I Könny, bánat, vér és fegy- * | vérropogás vad zivataré dö- | • . ? | rombol meg most is a szí- | ? vünkben, és iszonyú tanul- | | ságok végtelenje: nagy árat | | fizet ma minden magyar a | ? jövendőért. | | Valljuk be, félelem és bi- | |zonytalanság is vegyült és- | | félt váró perceinkbe: jobb | $ lesz-e valóban 1957, ad-e | | népünknek az új esztendő | | igazabb örömöt, igazabb na- | • pokat, mint az elmúlt évek . i sora? | | lüre/.ük. In.-grad. 2c C.-.V. ♦ | akkor, ha valamennyien, az * egyszerű, de jót akaró ma- I gyarok milliói is hisznek és I tudnak majd akarni. Ha ♦ senki nem vár kitüntetést, I vállveregető „jól vant“ mun teájáért, ha mindenki önma♦ ga előtt is meggondolt be- X esületben kért ki részét az I új esztendő nehéz napjai-| ból. | Köszöntsük hát 1957-et, és | ne felejtsük soha 1956-ot! | Ha így lesz, akkor nagyon X erősek leszünk mi, magyar | dolgozók. I ! S. E. | t . Az új év első napja a Mezőhegyesi Állami Gazdaságban A 23 000 holdas Mezőhegyesi Állami Gazdaságban — a kétnapos pihenő után — nagyon megelevenedett az élet az új év első munkanapján. A központi nagymagtárban már kora reggel felzúgtak a villanymotorok s mintegy 80 dolgozó kezdte meg a vetőmagtisztítást. Cukorrépamagból például 35 (harmincöt) vagonnyi mennyiség vár tisztításra, aminek jó részét külföldre exportálják. Ezenkívül Békés és a szomszédos megyék állami gazdaságainak a terméseiből többek között 2000 mázsa lóheremagot és nagy mennyiségű lucerna magot fémzárolnak, amit az ország különböző területeire szállítanak annak idején. A kerületi magtárakban kukoricát morzsolnak, hisz a több ezer hízósertés naponta is nagy mennyiséget fogyaszt. A központi és kerületi műhelyekben csaknem kétszázan foglalkoznak téli gépjavítással, hogy mire eljön a tavasz első napja, jó gépekkel kezdhessék a talajmunkát. Az állami gazdaság vezetői, szakemberei, állatgondozói és egyéb fizikai munkások nagy lendülettel és bizakodó reménységgel kezdték meg a munkát szerdán, az új év első munkanapján. Rendelet a bérfizetésekről és a prémiumokról 1. §. 1957. január 1-től üzemekben és hivatalokban egyaránt csak a ténylegesen ledolgozott idő (teljesítmény, szakmány, norma stb.) alapján fizethető munkabér az előírt bérfizetési napokon, 2. §. Azoknak a dolgozóknak a munkaviszonyát, akiket bármilyen okból kifolyólag az üzemek és hivatalok foglalkoztatni nem tudnak, 1957. január 1-tól legkésőbb 1957. február 1-ig felmondással meg kell szüntetni. Számukra a magyar forradalmi munkásstraszt kormány egyidejűleg kiadót 15/1956. (XII. 29.) számú rendelete alapján járó illetményeket, illetve munkanélküli segélyt kell biztosítani. 3. 5. Egyes ipari üzemek, amelyek jelenleg még a törzsgárdájukat sem tudják foglalkoztatni — amennyiben a felettes minisztérium ehhez hozzájárul — dolgozóik közül azoknak, akiknek a munkájára az üzem megindulásakor feltétlenül szükség van, ideiglenesen rendkívüli szabadságot engedélyezhetnek. A rendkívüli szabadság alatt a dolgozók részére havonként havi átlagkeresetük 50 százaléka folyósítható. Miután a rendkívüli szabadságra küldött dolgozók munkaviszonya nem szűnik meg, részükre felmondási illetmény nem fizethető. A dolgozók a rendkívüli szabadságot nem kötelesek elfogadni. 4, 5- A rendkívüli szabadságot igénybe vevő dolgozók az üzemi munkástanács engedélye alapján a rendkívüli szabadság időtartama alatt ideiglenesen munkát vállalhatnak. Ezt a körülményt a munkakönyvükbe be kell - j jegyezni. Ilyen esetben azonban a dolgozókat csak az új munkahelyen is esedékes bér illeti meg. A dolgozók a rendkívüli szabadság tartama alatt is js élhetnek felmondással. Ebben az esetben felmondási illetmény számukra nem fizethető, lehet számfejteni akkor, ha egy megkívánt minimális teljesítmény-színvonalat a munkás nem ér el. 8. §. (1) A műszaki és adminisztratív dolgozók jelenlegi prémium-rendszere 1957. január 11-i hatállyal megszűnik. A vállalati munkástanácsok a termelés fokozása, gazdaságossága stb. érdekében saját hatáskörükben alakítsák ki a vállalatok új prémiumrendszerét. Az így kialakított prémiumrendszer alapján negyedévenként kifizethető vállalati összprémium felső határa az 1956. I—III. negyedév átlagában 100 százalékos tervfeladat teljesítéséért kifizethető prémium-öszszeg, amit csökkenteni kell az alkalmazotti létszám csökkenésének arányában. (2) Azoknál a vállalatoknál, amelyeknél eddig csak a 100 százalékon felüli tervteljesítést premizálták, az illetékes minisztérium megállapítása alapján a prémiumban részesített dolgozók össz-alapbérének 10—15 százalékát lehet prémiumkeretként megállapítani. 9. 6. A jelen rendelet hatálya az iparvállalatokra és az állami költségvetésből fenntartott szervekre, intézményekre, hivatalokra terjed ki. A rendelet alapelveinek egyéb területeken történő alkalmazása kérdésében az illetékes miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben intézkedik, 10. §. A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Kádár János s. k , a magyar forradalmi munkás paraszt kormány elnöke. Szerényen, de jól szórakoztak ... A hagyományos szilveszteri mulatságokat az idén, mint minden más évben, a dolgozókmegtartották. Jóllehet ezek a szilveszteri mulatságok, szórakozások eltértek a régen megszokott reggelig tartó szórakozásoktól. Most sokkal egyszerűbben, sokkal szerényebben zajlott le, kevesebb közös összejövetel volt üzemeknél, vállalatoknál, mint más években. A szilveszter esti szórakozást leginkább szűkebb családi körökben tartották meg. Egy-két helyen azonban közös összejövetelt tartottak, hogy családi alapon búcsúztassák az ó esztendőt. Békéscsabán az ifjúsági házban a munkás ifjúság tartott egy szőkébb körű összejövetelt. Itt résztvettek a kerületi és üzemi munkás fiatalok. Mindenki maga vitte az ennivalót, innivaló azonban akadt bőven. Éjjel 3 óráig szórakoztak, kártyáztak, metáztak és a rádió zenéjére táncoltak az ott lévők. Hasonlóan szórakoztak ARANY -10* Három üzem, három hír Az új év első munkanapján telefonon felkerestünk három üzemet, hogy érdeklődjünk ez évi terveik felől. Új munkarendet dolgoztak ki. Kétszer műszakban dolgoznak.