Békés Megyei Népújság, 1957. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-02 / 152. szám

Világ­proletárjai egyesüljetek! MUNKÁSOK, parasztok politikai napilapja 1957. JÚLIUS KEDD Ára 50 fillér II. ÉVFOLYAM, 158. SZÁM Kombájnnal aratnak Dombegyházán A vágósertés és szarvasmarha új árai A megyei Lottó 4. hét I. nap számai Falunapok, szaktanácsadás a mezőgazdasági termelés növeléséért Az utóbbi hónapokban a megyei tanács mezőgazdasági osztálya több megbeszélést, tapasztalatcserét szervezett. Nagyszénáson, Gyo­mén, rét- és legelőgazdálkodás­ bemutatót, Gyulaváriban pedig szarvasmarha tenyésztési napot rendeztek. Mindhárom rendezvény központi gondolata: a mezőgazdasági tudomány segítségével a növénytermesztés, az állattenyésztés hoza­mát növeljék. Erről a kérdésről beszélt a gyomai tapasztalatcserén dr. Gruber Ferenc, a szarvasi ORKI professzora, amikor bemutatta a résztvevőknek a sivár, szikláliás, gyérsűrű legelő mellett, a trá­gyázott és a javított talajon fejlődő dús növényzetet. Gyulaváriban a szarvasmarhatenyésztési napon Krisztidén Ferenc FM kiküldött ugyan­csak a hozamok növelésének lehetőségeiről beszélt. Azok az am­be­rek, akik részt vettek a megbeszélésen, jó tenyésztési módszerekkel gyarapították tudásukat. Ezek a tapasztalatcserék, közös viták rendkívül nagy jelentőség­g­gel bírnak, mert egy-egy jól bevált termelési módszer gyakorlati el­terjesztését teszik lehetővé, így volt ez Gyomén is, amikor minden résztvevő láthatta, kezével foghatta a mezőgazdasági tudomány se­gítségével előállított fejlett növényzetű legelő füvét, termését. Gyu­lavádban pedig a szarvasmarhatenyésztés időszerű kérdéseit vitat­ták. Szakember a termelővel vitatkozott a belterjes gazdálkodás ki­alakításáról, a haszonállat, főleg a szarvasmarha-tenyésztésben mu­tatkozó eredményekről, hibákról. A gyulaváriak az állattenyésztést a múlt évek szintje fölé kívánják emelni. Ehhez­­jó alappal rendel­keznek, mert községük megyénkben egyike volt a legjobb tenyésztői körzetnek. Most, amikor a mezőgazdaság kötött formái megszűntek és bőven jut terület pillangós és egyéb zöldtakarmány termesztésére, a gyulavári parasztok vissza akarják állítani kiváló szarvasmarha te­­nyészetüket. E munka szervezésére, meggy­ansítására rendezték e szarvasmarhatenyésztési napot. A megyei és a járási tanács mezőgazdasági szervei a mezőgazda­sági termelés fellendítésére eddig is több határozatot hozott és intéz­kedést tett. Ezek a határozatok, intézkedések sokban különböznek múlt években kiadott körlevelektől. A legszembetűnőbb különbsé­get a határozat ízében találjuk. Ha azt állítanánk, hogy a múlt évek mezőgazdaságát formálisan papírról, íróasztal mellől irányítottuk,nem tévednénk. Ebben az évben a papírízűség egyre a múltra,­s a szükség­letek, az életszínvonal további tartásának megalapozása gyakorlati munkát követel. Mezőgazdasági termelésünk elhanyagoltságának fel­számol­ását, a hozamok növelését a termelők kezébe helyeztük. A pa­rasztember tudja, mire van szüksége a népgazdaságnak. Világos, tiszta, egyszerű értelmével látja a termelvények átalakulását és azt termel, azt az állatot tenyészti, amelyik a legtöbb jövedelmet bizto­sítja. (Természetesen jótékony hatása van a kormány ilyen irányú segítségének.) A megyei és járási tanács mezőgazdasági szakemberei ismerik az életet, a termelés eddigi eredményeit, hiányosságait. Most azt célt tűzték maguk elé, hogy a termelés eredményeit a parasztok növeljék, a hibákat, a termelés gátlóit pedig megszüntessék. Ezt a célt szolgálják az eddig megrendezett tapasztalatcserék, megbeszé­lések is, melyeknek mi feltétlen hívei vagyunk. Véleményünk szerint a jövőben is hasznosak lesznek ezek a megbeszélések, csak jól szervezzék azokat meg és már az előkészítés időszakában alaposan beszéljék meg a községbeliekkel a falunap célját, programját. Mi tudatában vagyunk annak, hogy ezekről a megbeszélésekről nincs mindenkinek jó véleménye. A kulákság, falura menekült re­akciósok mindent elkövetnek, hogy gátolják az új vezetési, szakta­nácsadási, tapasztalatcsere módszer kialakítását. Ezek az elemek azt mondják: tud a paraszt gazdálkodni, csak nem kell zaklatni. Aki e­­zeket a falunapokat a parasztok zaklatásának minősíti, az súlyosan téved. Mi azt akarjuk, hogy minden paraszt ismerje meg a termelét korszerű módszereit, hogy többet tudjon termelni. A paraszt ezzel el­sősorban a maga gazdasági erejét növeli és ha ezt teszi a több ter­més, vagy termék az ő pénztárcájá­t tölti, nem pedig azét, aki semmit sem tesz, hanem fájlalja a mezőgazdasági termelés fejlesztésének most feltárt lehetőségeit és kezdeti eredményeinket. ­ H­lapácsok­­ híreiből Szabás-varrás tanfolyam Békéscsabán, az I. kerületi nő­tanács az elmúlt hetekben sok nőt érdeklő dolgokról tartott hasznos előadásokat. Most, a háziasszonyok kérésének eleget téve szabás-varrás tanfolyamot rendeznek. Az első órát július 4-én, este 7 órakor tartják meg a Dózsa György utcai iskolában s a tanfolyamra ezúton is meghív­ják mindazokat, akiket a tanfo­lyam érdekelt Minden asszonyt érdekel A gyümölcs helyes befőzése címmel július 7-én este, a békés­csabai Balassi Kultúrotthonban Tóth Ernő biológus tart hasznos előadást a háziasszonyoknak, míg 8-án ugyanezzel a címmel a bé­késcsabai V. kerület asszonyai hallgathat­ják meg Tóth Ernő elő­adását. TILTAKOZUNK! Békéscsabán, az V. kerületbe­n, a kisliget talán még sohase ért , volt olyan fontos esemény színhelye, mint vasárnap. Már a kora­ délutáni órákban megkezdődött a gyülekezés. Előbb idős bácsik, nénik foglaltak helyet a lombos fák árnyékában leterített asztalok mellett, majd jöttek a fiatal édesanyák, gy­rmekeiket karjukon hozva vagy kocsiban tolva és h­ozták tiltakozó szavukat, amely megálljt kiált az emberiséget fenyegető gyilkos őrületnek. Az összejöttek — mintegy 300 személy — a rövid beszá­molónak szinte minden szavát úgy itták, mint beteg az orvos­ságot, amelytől gyógyulást re­mél. Az újjáéledő magyar bé­kemozgalmat — hangsúlyozta a beszámoló — különösen napja­inkban tudjuk értékelni. Az októberi események csaknem minden emberben felrázták a béke iránti vágyat. A háború szele — amely atomháborúvá is válthatott volna — itt söpört közöttünk. A békét szere­tő magyar nép a Szovjetunió segítségével elhárította a hábo­rús veszélyt. Október és külö­nösen a colombói konferencia óta nincs nap, hogy a dolgozók tízezrei ne emelnék fel szavu­kat az atomrobbantási kísérle­tek ellen. Hiszen élő példaként áll az emberiség előtt az 1945-ös, japán szigeteken tör­tént atomrobbantás, amely nap­jainkban is szedi áldozatát. A tudomány, az azóta eltelt idő megmutatja, hogy mit jelen­tett ez a japán népnek. Nemcsak a most élő nemzedékre, de még a most, vagy még meg nem született nemzedék is veszély­ben van. A japán szülésznői konferencián kimutatták, hogy az atomrobbantás óta született gyermekek nyolc százaléka nem beszámítható. A további kísérletek még nagyobb ve­széllyel fenyegetik az emberisé­get. A kísérleti robbantások ve­szélyességét egyes nyugati tu­dósok eltúlozzák, mások lebe­csülik. Azt azonban vélemé­nyek különbözősége ellenére mind elismerik, hogy a kísérleti robbantások ártanak az embe­riségnek és ezért az egész világ békét akaró emberének össze kell fogni, és kiragadni a gyil­kos fegyvert azok kezéből, akik pusztulásba kergetik az embe­riséget. Az atomrobbantás nemcsak mérgező hatású, de az emberiség nagy vágyainak a megkönnyíté­sét is jelenti, ha azt építő célra használják. Hiszen energiát ad, mozdonyt, hajót hajt, a rádió­­izotópok gyógyászati célra is alkalmasak. Használják hát az emberek gyógyítására és ne a pusztítására. Ezt követeli az emberiség nagy többsége, ezt követelték vasárnap délután az V. kerületi békegyűlés részve­vői is. A rövid tájékoztatás után az V. kerületi dolgozók a követ­kező szövegű táviratot küldték az Országos Béketanácsnak. Mi, Békéscsaba V. kerületi dolgozói békében akarunk él­ni, s vidám, egészséges gyermekeket akarunk nevelni. Elret­tentőnek tartjuk azt a felelőtlenséget, ahogyan egyes nyugati államférfiak és kormányok viseltetnek az emberiség jövőjé­vel. Ezért mi is csatlakozunk a világ népeinek tiltakozó moz­galmához és követeljük az atom- és hidrogénbomba kísérle­tek azonnali beszüntetését. Mi a magunk részéről ígérjük, hogy mindannyian legjobb munkánkkal erősítjük a béketábort. Egy nyílt levél margójára Több, mint egy hónappal eze­lőtt, május 24-én a Népújság ha­sábjain nyílt levél jelent meg, me­lyet az író a Sarkadi Cukorgyár KISZ titkárának címzett. A levél segítő szándékkal lett megírva és mégis van valami, ami a jóindula­tot elhomályosítja, ez pedig a min­denáron való hibakeresés. Széplaki István elvtárs, a nyílt levél írója, helyesen, a levél ele­jén arról írt, hogy őri István KISZ-titkár elvtársnak vannak jel­lembeli, magatartásbeli hibái. Ez így van, de erről beszélnek Sar­k­adon a szülőfalujában és mun­­­kahelyén a cukorgyárban is. Vá­laszában Őri elvtárs is elismeri, hogy vannak hibái, s amióta Szép­laki és más elvtársak ezekre rá­mutattak, azóta igyekszik is maga­tartásán változtatni. Hibáinak fel­tárására lett volna alkalmasabb idő is, írja Őri elvtárs, mint éppen éjjel két óra, amikor a bál alkal­mával a hangulat már tetőfokra hágott. A nyílt levél tényei között van­nak olyanok, amelynek ha lehet így mondani, nem fedik a való­ságot. Széplaki elvtárs felületesen tájékozódott egyes dolgok felől és ezt, mint tényt, igyekezett a KISZ titkár rovására írni. Nem fedi a valóságot, hogy a cukorgyári­ KISZ szervezetnek nincs egyetlen egy értelmiségi tagja sem. Ezidáig ti­zenegy értelmiségi fiatalnak van KISZ tagkönyve. Ez a szám any­­nyit jelent, hogy a cukorgyári ér­telmiségi fiatalok kilencven szá­zaléka KISZ tag. Az sem fedi a valóságot, hogy a cukorgyári fia­taloknak csak húsz százaléka tag­ja a KISZ-nek. A tények igazol­ják, hogy eddig a fiatalok 50 szá­zaléka KISZ tag. Persze nincs előírva egyetlen üzemnél, kerület­nél, vállalatnál, hogy a fiatalok hány százalékának kell, hogy tag­­a legyen a Kommunista Ifjúsági Szövetségnek. Széplaki elvtárs a szakszerve­zet elnökével történt szóváltást is a KISZ-titkár számlájára jegyez­te fel. Ezt az ügyet Pribék elv­társsal kellett volna személyesen elintézni. Az sem volt szerencsés eset, hogy az MDP elkövetett hi­báit is a KISZ-titkárnak rótta fel. Itt el kell mondani azt is, hogy a nyílt tevésben említett egyén sohasem volt tagja az MDP-nek, de az MSZMP-nek sem tagja. Az igaz, hogy pártszemináriumon részt vett, de ez még nem jelenti azt, hogy párttag volt. Végezetül le kell szűrni a ta­nulságot mindkét részről, Őri elvtárs fogadja el a jó­indulatú bírálatot, Széplaki elvtárs pedig — ha az újságot tájékoztatja — vegye figyelembe, hogy annak minden sorának őszintének, igaz­nak, pontosnak kell lennie, mert téves, rossz tájékoztatás nemcsak egyes személyeknek vagy szerve­zetnek ront, hanem rontja a lap tekintélyét is. (Cs. E.) KÉT KÉP az eleki nemzetiségi napról A nemeztiségi na­pon gazdag kulturá­lis műsorral szóra­koztatta a közönsé­get a gyulai magyar —román barátsági e­gyüttes, a magyarcsanádi délszláv—román együttes, mán együttes és az eleki nemzetiségi népi együttes, a körösszegapáti ro­­— Fotóriporterünk a körösszegapáti ro­mán együttes sirba­­táncát és az eleki nemzetiségi népi e­­gyüttes eleki polká­ját örökítette meg.

Next