Békés Megyei Népújság, 1963. december (18. évfolyam, 282-305. szám)
1963-12-01 / 282. szám
WW. december. Kettő van belőle Európában, az egyik . Takarmánytermesztési és takarmánygazdálkodási szakból kettő van egész Európában. Az egyik, mint felsőfokú szakiskola, az Orosházi Mezőgazdasági Technikumban működik. Nem mindennapi élmény, találkozni az ország 22 felsőfokú mezőgazdasági technikumának Benjáminjával. A Todbuhin téri épület külsején egyáltalán nem látszik, hogy ilyen nevezetes intézményt melenget belsejében. Éppen „nagyszünetkor” érkezünk. Csak úgy zsong az előcsarnok. Százharminc-egynéhány lány és fiú cseveg gátlástalan vidámsággal. Ők a „középfokúak”. A mi „témánk” fent van az emeleten. Az új felsőfokú szakiskolának hatvannégy hallgatója van. Közülük 16 a nő. Többségüket a szünetben is az osztályban találjuk. Tizennyolc évesnél idősebbek, de úgy látjuk, jócskán alul vannak a harmincan. Külsőre: iskolások a javából Lárma, évődés, ugrálás, mint akármelyik más osztályban. Még sihederes ízű füttyentgetés is ez-elhangzik. Azonban az igazgatói irodában már sokoldalúan tájékozódtunk az intézmény rendeltetése és tanulmányi követelményei felől, s tudjuk, hogy a negyedórányi vidámság hasznos ellensúlya annak az igen-igen komoly erőfeszítésnek és igyekezetnek, amit ez az új szaktudományi ág hallgatóitól követek Kint szeles, hűvös az idő. Sokan húzódnak a hatalmas cserépkályhához. Közéjük állunk és kérdezősködünk. Ám ennek a kérdezősködésnek és a kapott válaszoknak szokatlan ízük, zöngéjük van. Az érdeklődő és a felvilágosító egyaránt érzi, hogy olyasmiről társalognak, ami nélkülözi az általánosan ismert, megszokott iskolai témákat. Például milyen bizarrul hangzik az egyik szőke fiatalember sirámszerűen közölt panasza: — Nincs tankönyvünk. Az emberben szinte megáll az ütő: létezhet tanuló tankönyv nélkül? Pedig így van. Most ősszel nyitt ez az „ilyen még nem volt” iskola. A szakíróik nem számoltak vele. Még ezután veselkednek neki, hogy az itt tanulók részére tankönyveket írjanak. A hallgatók egyelőre kézikönyvekből merítik tudásukat, azokból kell kihámozniuk a szakterületükre vonatkozó tudnivalókat. Emiatt persze rengeteget kell jegyzetelni. Jól tudják azonban, hogy úttörő feladatot vállaltak, s ha tanulás közben nem is kacagnak a nehézségeken, de a csüggedést sem engedik úrrá válni maguk felettt Honnan valók, mint élnek, miként fest az elméleti és gyakorlati ismereteik szerzésének módja, kíváncsiskodunk rendre-sorra tőlük. Egymás szavába vágva mondják el mindazt, amit intézetükről, itteni életükről, tanulásukról, s jövő lehetőségeikről tudnak és érdemesnek tartanak közölni. Állunk a hallgatók tömkelegében. Gimnáziumok érettségizettjei és technikumok oklevelesei közül jelentkeztek ide. Ám, kibontakozóban van már az a másik új, a szakközépiskola. Nem is sok idő múlva kizárólag szakközépiskolák látják el a takarmánytermesztési szakot „utánpótlással”. A sima gondolatmenetből a valóság kissé rázós talajára rántanak bennünket az egyik fiatal szavai: — Többen szerettünk volna társadalmi tanulmányi ösztöndíjasok lenni, mint ahányan vagyunk, de baj van a szerződésekkel. Sok termelőszövetkezet azt sem tudja, mit kezdhet a jelentkezőkkel, hogyan is csinálja az egészet? Valamit tenni kellene tájékoztatásukért. A tsz-ek egy részének bizonytalankodása egy másik tájékozatlanságot is takar. Talán nem érzik át megfelelően, mit jelent fejlődésük, gyarapodásuk szempontjából a mezőgazdasági szakemberek tevékenysége, különben nagyon is tisztában lennének a szerződéskötések hogyanjával! Mármint van, Európa egyik ritka mezőgazdasági szakiskolájában, az Orosházi Mezőgazdasági Tecnikum felső tagozatú takarmánytermesztési és takarmánygazdálkodási szakán, 64 csupaszív, csupaakarat ember, fiatal nők, férfiak bátran nekivágtak egy, az állattenyésztésünkre beláthatatlan előnyökkel járó új mezőgazdasági szaktudomány elméleti és gyakorlati elsajátításának. Az átmeneti tankönyvhiány sem rettentette meg őket! Még másfél esztendő és már feltűnnek termelőszövetkezeteink, keverőüzemeink, takarmánygyáraink egy részében, hogy szaktechnikus tudásukat a szocialista mezőgazdaság nagy-nagy hasznára gyümölcsöztessék. Kívánjuk, hogy az elsőket újabbak és újabbak kövessék, s mielőbb elérkezzék az az idő, mikor termelőszövetkezeteink egymással versenyezve kötnek tanulmányi szerződéseket mindazokkal, akiknek a szaktudás megszerzése szívügyük. Huszár Rezső Ifjúsági és tsz klubvezető-tanfolyamot tartottak Békéscsabán Az elmúlt két évben ifjúságunk tanulási és szórakozási vágya új intézményhálózatot, ifjúsági klubokat hozott létre. Itt kutatják a számukra ismeretlen dolgokat, mert fiatalok, s nem mindig szívesen ülnek be egy „rendezvényre”, ahol előre meghatározott témáról lesz szó. Az ifjúsági klubok meghitt, családias levegőt teremtenek, szinte hangulatot visznek a fiatalok hétköznapjaiba, s szórakozva tanítanak. Megyénkben két évvel ezelőtt alakultak meg az ifjúsági klubok, sokhelyütt azonban nem töltötték be hivatásukat. November utolsó hetében a megyei tanács művelődésügyi osztálya, a megyei KISZ- bizottság és a megyei népművelési tanácsadó a békéscsabai KISZ- táborban az ifjúsági és a klubvezetők részére szakmai és módszertani továbbképző tanfolyamot tartott. A megye különböző részéből harmincketten vettek részt. A tanfolyam résztvevői előadást hallottak az általános kultúrpolitikai kérdésekről, a falusi klubok társadalmi szerepéről, a KISZ eszmei-politikai nevelési irányelveiről. Ismertetést kaptak az esztétikai nevelés fontosságáról és a mezőgazdasági szakpropagandának a klubban való kifejtéséről. A tanfolyam hallgatói megismerkedtek mindazokkal a tudnivalókkal (szellemi vetélkedők megrendezése, társasjátékok, irodalmi viták), amelyek segítségével a falusi klubéletet még színesebbé, érdekesebbé lehet és kell is tenni. d. s. A Mezőhegyesi Cukorgyár modellező szakkörének tagjai országos versenyek résztvevői A Mezőhegyesi Cukorgyár művelődési otthonában élénk kultúrálét folyik. A KISZ-klubban előadások hallgatói, társasjátékok kedvelői és televíziónézők fordulnak meg. Az üzemi szakszervezet és a KISZ gyakran szervez közösen előadásokat, szellemi vetélkedőket, irodalmi esteket az ifjúsági és felnőtt dolgozók részére. Jól működik a fotó és modellező szakkör. Legutóbb közös kiállítást is rendeztek. A bélyeggyűjtők tevékenysége is jelentős. A modellezők, kiknek vezetője Hajdú Pál gépkocsielőadó, már országos versenyeken is részt vettek és jó néhányan közülük ezüstkoszorús jelvényt szereztek. Egyébként szorosan együttműködnek a mezőhegyesi községi művelődési otthon modellezőivel, ami elősegíti további fejlődésüket Az Orosháza és Vidéke Földművesszövetkezet kirakatrendezőt keres 1964. január 1-i belépéssel. Fizetés kollektív szerint. Útiköltséget felvétel esetén térítünk. 84948 2 Vasárnap A békéscsabai állomás felkészülése a téli forgalomra A téli forgalomra való felkészülés a vasút üzemeiben rendkívül előrelátó intézkedéseket követel meg. A vasutasoknak a hidegebb napok előtt fel kell készülni a hideg és hófúvások okozta zavarok elhárítására. Így intézkedési tervet kell készíteni a társszolgálati ágakkal közösen, megállapodni a személyszállító vonatok előfűtésében, nagyobb havazás esetén a hóeltakarító munkások vezénylésében, a hófúvások miatt elakadt vonatok kiszabadításában, a hófúvás-veszélyes helyek állandó figyelemmel kísérésében, a hójelentő-szolgálat megszervezésében stb. Fel kell készítenünk dolgozóinkat oktatásokon keresztül a téli forgalmi nehézségek elhárítására. E célt szolgálja a D—1. számú utasítás oktatása is. Állomásunkon a D—4. számú utasítás oktatása megtörtént. A pályafenntartási főnökséggel megállapodtunk az állomáson szükséges hóeltakarító dolgozók létszámában és azok értesítésében. A fűtőház-főnökséggel megállapodtunk a személyszállító vonatok szerelvényeinek előfűtésében. Biztosítottuk az állomás fűtéséhez szükséges szénmennyiséget. Havazás esetén munkába lépő dolgozók részére a takarítóeszközök rendelkezésre állnak. Fűtőházunk csaknem kéthónapos, zömmel külföldi szénkészlettel rendelkezik. Ez biztosíték arra, hogy az elmúlt télen előállott zavarok, melyek a vonatok nagymérvű késésében és fűtetlenségében mutatkoztak, e télen nem ismétlődnek meg. Biztosítottuk a szabadban dolgozók melegítő itallal való (tea, feketekávé) ellátását. Dolgozóinkat kevés kivételtől eltekintve, elláttuk a hideg időjárás idején használandó ruházattal. Biztosítjuk dolgozóink részére a szociális normák által előírt pihenőidőt, és a hosszú útvonalakon közlekedő vonatok vonatkísérő személyzete részére a leváltást. Az eddig megtett intézkedések előreláthatólag biztosítani fogják dolgozóink részére a téli forgalomban is az emberről való gondoskodás elvének megvalósulását. Nemrég átadták állomásunkon az átépítés első szakaszát, az elekrodinamikus dominó rendszerű biztosító berendezést. A berendezés a vonatforgalmat biztonságosabbá és gyorsabbá teszi. A biztosító berendezésbe bekapcsolt váltók hótól, jégtől való takarítása viszont sokkal gondosabb munkát követel meg az eddigiektől, mert a váltóállítás központból villanymotorok segítségével történik és akadály esetén a váltók átállítása nem lehetséges. Nehézségeink vannak, mert a téli forgalom alatt kívánja a vasút elszállítani azokat az anyagokat utó- és előszállításként, amelyek az elmúlt téli időjárás következtében és a megemelkedett tranzitszállítások miatt jutottak rendeltetési helyükre. Tehát a téli forgalomban az áruszállításokat tekintve, kevés csökkenéssel számolhatunk. Itt kell jelentkezni a vasutas dolgozók jó hozzáállásának, szocialista brigádjaink példamutató tevékenységének. Egyre iparosodó városunk a vasútállomás forgalmának nagymérvű növekedését idézte elő. A fuvaroztató feleket kiszolgáló berendezéseink azonban csak a konzervgyári iparvágány megépítésével korszerűsíthetők, melyhez kértük és kérjük az illetékesek hathatós segítségét. Molnár Gábor állomásfőnök, Békéscsaba Új szociális létesítményt adtak át a Ferihegyi repülőtéren A Ferihegyi repülőtérről ma már 21 európai és tengerentúli nagyvárosba indulnak a MALÉV- gépek. A gépek irányítása, kezelése több mint 1500 dolgozót foglalkoztat. A műszaki és a kisegítő személyzetnek a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium közreműködésével mintegy hatmillió forintos költséggel új öltözőt, korszerű, gépesített konyhát és üzemi éttermet építettek a Ferihegyi repülőtéren. Az új létesítményt szombaton délelőtt Rónai Rudolf közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes ünnepélyesen adta át a repülőtér dolgozóinak. (MTI) A gyors fejlődés mind több feladatot ró megyénk mezőgazdaságára is írta Csatári Béla, a megyei tanács vb-elnökhelyettese A mezőgazdaság rendkívül fontos helyet foglal el a népgazdaságban. Ezt kifejezésre juttatja a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának múlt évi márciusi határozata is, amely többek között megállapítja: „Továbbfejlődésünk kulcskérdése a mezőgazdasági termelés fejlesztése, a termelőerők növelése, a mezőgazdaság anyagi, technikai bázisának megteremtése.” A mezőgazdaság népgazdasági szerepe egyre nagyobb, hiszen el kell lássa a növekvő igényű lakosságot élelmiszereikkel, a könnyű- és az élelmiszeripari nyersanyagokkal, hozzá kell járulnia az exporttervek mind jobb teljesítéséhez. Végül pedig, mivel tervgazdaságot folytató ország vagyunk, elengedhetetlen az, hogy megfelelő készletekkel, tartalékokkal rendelkezzünk. A szocialista termelési viszonyok nagy lehetőséget rejtenek magukban. Ennek bizonyítására néhány számadat: az 1952/53-as évek átlagát 100-nak véve 1959/00-ban a világ mezőgazdaságának termelése 15 százalékkal, a nyugat-európai országok mezőgazdaságának termelése 13 százalékkal, a szocialista országok mezőgazdaságának termelése pedig 31 százalékkal nőtt. Mint ismeretes, jelentősen nőtt hazánk, s benne megyénk mezőgazdaságának termelése is. Ennek ellenére sok feladatot kell még megoldanunk. Elsősorban a kenyérgabonaszükséglet hazai termésből való megoldása az egyik legfontosabb teendőnk. Ez év őszén ennek érdekében nagyszerű munkát végeztek a mezőgazdaság dolgozói és irányítói. Még egyetlen egy évben sem vetettük el olyan megfelelő időben a búzát, mint ez év őszén, s ráadásul jól alkalmazták az alapvető agrotechnikai követelményeket is. A búzatermelés a vetés után sem kerülhet le a napirendről. Gondoskodnunk kell arról, hogy megfelelő időben és megfelelő módon végezzük el a téli fejtrágyázást, a tavaszi ápolást, a vegyszeres gyomirtást, s majd a betakarítást és a tárolást. Egy másik nagyon fontos feladatunk az, hogy megteremtsük a biztonságos, szilárd takarmánybázist. Különösen nagy gondot kell fordítsunk a pillangós növények, főleg a lucernaszéna és a lucernamag, de a kukorica, a gyökér- és a gumóstakarmányok termesztésére, s a szó igaz értelmében kell gondot fordítsunk rét- és legelőgazdálkodásunkra. A több takarmánynyeréshez nincs más módunk csak az, hogy az egységnyi területen növeljük a hozamokat, s lehetőleg veszteségmentesen takarítsuk be és tároljuk azt, amit megtermeltünk. Most és a következő években a szarvasmarha-tenyésztést nem elhanyagolva, fokozottan előtérbe kell állítsuk a sertés- és a baromfitenyésztést, s az ezekből nyerhető árutermelést. Annál is inkább, mert az erőfeszítések ellenére lényegesen csökkent megyénk sertésállománya, s baromfiból sem tud annyit adni megyénk, mint amennyit elvár tőle a népgazdaság. Felvásárlási feladatainknak baromfiból eddig alig több mint 50 százalékát teljesítettük. Az említett és el nem sorolt feladatok sikeres megoldásához megfelelő eszközök állnak rendelkezésre. Ha csak egy kicsit