Békés Megyei Népújság, 1964. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-13 / 215. szám

190. szeptember 13. 3 Beszélgetés a jó búzatermesztés néhány alapvető követelményéről A korábbi évekhez képest két mázsával magasabb megyénkben a búza termésátlaga. Ezzel kapcsolatban nincs is panasz, de különösebb megelégedettség sem. Azért, mert a technika és a hozzáértés fejlődése, különösen pedig a rendelkezésre álló intenzív fajták az ideinél is magasabb termésátlagokat biztosíthatnak. Arról beszélgetünk Lábos Lászlóval, a dobozi Petőfi Termelőszövetkezet főagronómusával, hogy mi mindent kell megtenni a magasabb termésátlagokért. Azért igyekeztünk elsősorban az ő tapasztalatait, véleményét papírra vetni, mert amint elfoglalta a dobozi Petőfi Tsz-ben a főagronómusi posztot, egyik évről a másikra 9,5 mázsáról 14,1 mázsára növekedett 1958 holdon a búza termésátlaga. — Milyen hibák miatt topogott évekig egy helyben a búzatermelés a dobozi Petőfi Tsz-ben, s milyen agrotechnikai módszerek alkalmazása nyomán növekedett egyik évről a másikra csaknem öt mázsával a termésátlag? — A búzatermesztés korábbi hibái közül csak néhányat említek meg, a legjellemzőbbeket, amelyek miatt 1960 és 1962 között 9,1 és 9,8 között mozgott a termésátlag. Szövetkezetünkben évekig nem megfelelő minőségű, hanem kevert vetőmagot használtak. Előfordult az is, hogy az olasz San Pastorét együtt vetették a Bánkúti fajtával. Mondani sem kell, hogy mire az utóbbi beérett, akkorára az előbbi jó része elpergett. Az alacsony termésátlag fő oka azonban az volt, hogy nem fordítottak gondot a megfelelő előveteményre, két-három évig is követte a búza a búzát. Terméscsökkenő tényezőként hatott az is, hogy hol túl mélyen, hol túl sekélyen szántott földbe került a búza s nagyon alacsony, mindössze 100—110 kilogrammos holdankénti adagban. Ezeket ahibákat 1962 őszén igyekeztünk kiiktatni. Jó minőségű vetőmagot szereztünk, s megfelelő adagban, mélységben és természetesen idejében vetettünk. — Milyen minőségűek a termőtalajok Dobozon, mikor és hogyan készítik elő a búzavetést? — A dobozi földek 75 százaléka erősen kötött réti agyag, a többi pedig öntés talaj. A magágykészítés már a nyár folyamán kezdődik, nyomban ahogy letakarítjuk a korán érő növényeket. A talajt először megdisztilerezzük, meghengerezzük, s aztán augusztus végén, a vetés előtt 6—8 héttel 18—22 centi mélységben végezzük el a vetőszántást. Az ilyen munka, a napsütés és az eső következtében jó beérett, morzsalékos szerkezetűvé válik a talaj. Ezzel a módszerrel eddig több mint ezer hold borsó-, zöldbab-, kender-, silókukorica-, réti ,lucerna és vöröshereföldet készítettünk elő. Mint a korábbi években, az idén sem akarunk egy talpalatnyit sem vetni búzát, búza után. — Milyen táperőben vannak a talajok s mennyi alap- és serkentő műtrágyaadagot használnak holdanként? *— A pillangós növények után általában jó táperőben maradnak a talajok. Hasonlóképpen a cukorrépa és a kukorica után is, hiszen ezeknek a növényeknek a talaját az őszi mélyszántás előtt szervestrágyázzuk. Ennek ellenére a vetőágy-készítés előtt holdanként 150 kiló szuperfoszfátot és 100 kiló nitrogén alapműtrágyát adagolunk. Tavasszal pedig holdanként 28 kiló nitrogén értéket fejtrágyának. A kukorica- és a cukorrépa-földön mi disztillerrel készítjük el a magágyat. Eddigi tapasztalataink ugyanis azt bizonyítják, hogy kötött talajon nem szabad mélyen szántott földbe vetni a búzát, mert növekszik a kifagyás veszélye. — És a nedvességtároló szempontok? — A kötött talajok általában jól tárolják a nedvességet. Helyenként még túlságosan is, ezért elhatároztuk, hogy a talaj vízáteresztő képességét megjavítjuk. Vásárolunk egy altalajlazítót, amellyel évente ötszáz holdon dolgoztatunk. — Milyen vetőmagadagot használnak az idén, és milyen mélységben vetnek? — Hadd válaszoljak erre a kérdésre egy érdekes visszaemlékezéssel. Amikor 1962 őszén úgy határoztunk, hogy Bezosztásából 165 kilogrammos adagot vetünk holdanként, sokan meghökkentek. Természetesen meghökkentek akkor is, amikor a korábbihoz képest csaknem öt mázsával többet takarítottunk be holdanként. A vetőmagadag most is ennyi lesz. Azonban a 165 kilót nem a mérleg, hanem a csíráztatási próba dönti el. Pontosabban: ennek a mennyiségnek értékes vetőmagnak kell lennie. Fertődi—293-asból holdanként 145 kiló lesz a vetőmagadag. A vetésmélység nálunk 1962 ősze óta 5—6 centiméter, s ezen az idén sem változtatunk. — A vetőmagról még annyit, hogy nagy részét mi tisztítjuk ki saját készletből, a többit pedig a terményforgalmitól vesszük át csereakció keretében. — Mikor legjobb kezdeni és feltétlenül befejezni a vetést, s hogyan szervezték meg azoknak a területeknek a letakarítását, ahova az idén búza kerül? — A búzavetés legoptimálisabb ideje október hónap. Mi eddig rendszerint október elsején kezdtük és 25-ig befejeztük. Napi 100 holdas vetéskapacitással rendelkezünk, vagyis 6 darab nagy teljesítményű tárcsás vetőgéppel. Ezzel kapcsolatban hadd jegyezzem meg, hogy kötött talajon a kellő vetésmélység szempontjából nélkülözhetetlen a tárcsás vetőgép. — Ami a letakarítást illeti, mi tavasszal eleve korán érő Martonvásári—5-ös kukoricát vetettünk azokba a földekbe, amelyekbe most ősszel búza kerül. A cukorrépa szedését is az ilyen területen kezdtük meg. Nálunk a betakarítás érdekessége az, hogy nem széjjelszórtan, brigádok és üzemegységenként, hanem a teljes erő összevonásával látunk hozzá. Ennek a módszernek köszönhetjük azt, hogy eddig mindig időben történt az aratás, az őszi betakarítás, a szántás és vetés. A rendelkezésre álló gépi és fogatos járművek, de főleg a szövetkezeti gazdák végtelen lelkesedése, szorgalma lehetővé teszi, hogy, naponta 100 holdról kerüljön le a kukorica szárastól, mindenestül. Az emberek képesek éjjel-nappal dolgozni azért, hogy ami megtermett, mielőbb biztonságba kerüljön, s hogy megteremtsék a következő évi jó termés alapját. Nagy volt a lelkesedés aratáskor, s most is a cukorrépa-szedés és a kukoricatörés idején. Ezt az is elősegíti, hogy olyan jó cukorrépa- és kukoricatermést, mint az idén, még egyszer sem takarítottak be. Ezek szerint a dobozi Petőfi Tsz-ben biztosítottnak látszik az időben történő betakarítás és vetés. Csupán egy kérdésünk van még: nem lehet többet kiaknázni az intenzív Rezosztája fajtából? — Jogos a kérdés, hiszen a Rezosztájában jóval több van holdanként 14 mázsánál. Nem rajtunk múlott, hogy az idén csak ennyit takarítottunk be, hanem azon, hogy túlságosan nagy volt tavasszal a lisztharmat-fertőzés. Ez a nagy forróság következtében a szorulás két-három mázsával csökkentette a termést. Bízunk benne, hogy jövőre ezek a terméscsökkentő tényezők nem ismétlődnek meg — fejezte be nyilatkozatát Lábos László elvtárs. K. L Azonnali belépéssel felveszünkautószerelőt, autóvillamossági szerelőt, karosszéria lakatost, autókarosszéria fényezőt és lakatos szakmunkásokat. Jelentkezés: a Gyulai Gépállomás Dobozi úti irodájában 7-től 9-ig. 23572 Ötezer férőhelyes baromfialat és ötven férőhelyes szarvasmarha-istállót építenek a dévaványai Aranykalász Tsz-ben Ez év végéig két nagyobb gazdasági épület készül el a dévaványai Aranykalász Termelőszövetkezetben. Állami támogatással 50 férőhelyes szarvasmarha-istálló építését kezdték meg, amelyre 980 ezer forintot fordítanak. Ezenkívül még az idén elkészül az ötezer férőhelyes baromfiól is, mintegy egymillió 100 ezer forintos költséggel. A szövetkezet öszszesen 30 ezer csirkét nevel az idén. Vasárnap Nagyszabású szövetkezeti napot rendeznek Gyomán (Tudósítónktól) Gyomán, ma egész napos programmal nagyszabású szövetkezeti napot rendeznek a község termelőszövetkezetei, kisipari és háziipari szövetkezetei, valamint a földművesszövetkezet. A program keretében délelőtt térzene lesz, délután pedig kultúr- és sportműsor, valamint divatbemutató. A műsoros esten fővárosi művészek lépnek fel. A vendégek étkeztetéséről a földművesszövetkezet vendéglátóipari egysége gondoskodik. D.J. Hetvenöt különböző díj Békés megyei államgazdaságok és tsz-ek sikere a mezőgazdasági kiállításon Megyénk termelőszövetkezetei és állami gazdaságai méltán képviseltették magukat a 65. Országos Mezőgazdasági Kiállításon. Ezt bizonyítja az is, hogy összesen 75 különböző díjat kaptak termőállataik, s ezek között keik és van négy nagydíj is. A növénytermesztésben a tszek, az állattenyésztésben viszont az állami gazdaságok szereztek több díjat. A növénytermesztésben különösen kitűnt a végegyházi Szabadság Termelőszövetkezet, melynek kukoricája és kendere aranyérmet, a cukorrépája pedig bronzérmet kapott A kiváló minőségű kender a könnyűipar különdíját is megkapta. A termelőszövetkezetek termékei összesen 24 különböző díjat, illetve érmet kaptak. Aranyérmet kapott még a tótkomlós Viharsarok cirokja, az eleki Lenin Tsz kendere, és a nagyszénási Dózsa Tsz dohánya. Kiemelkedik az újkígyósi Aranykalász, valamint a csárdaszállási Petőfi Tsz is, amely először vitte termékeit országos kiállításra. Az újkígyósi Aranykalász Tsz kukoricája ezüst-, paprikája bronz, a csárdaszállási Petőfi Tsz tavaszi árpája pedig ezüstérmet kapott. Az állattenyésztésben elért eredményeket bizonyítja, hogy a megyénk termelőszövetkezetei és állami gazdaságai által bemutatott állatok összesen 43 díjat kaptak. Tenyésztési nagydíjat kapott a Mezőhegyesd Állami Gazdaság a kiváló szarvasmarha-tenyésztésért, és az eleki Lenin Termelőszövetkezet a sertéstenyésztésért. Az állattenyésztésben a legtöbb díjat a Mezőhegyesi Állami Gazdaság szerezte, így megyénk öszszes nagyüzemi gazdaságai elől elvitte a pálmát, összesen 24 díjat kaptak termékei és állatai. Nagydíjat kapott egy kiváló tejelésű tehene és egy tenyészkosa. Ezenkívül 13 arany-, öt ezüst-és három bronzérmet kaptak állatai. A termelőszövetkezetek közül a békéscsabai Május 1. Tsz három üszője kapott, arany-, illetve ezüstérmet, a tótkomlósi Viharsarok és a mezőkovácsházi Új Alkotmány Tsz tenyészkocasüldői, az újkígyósi Aranykalász Tsz tenyészkocája és a kamuti Béke Tsz Bella nevű nóniusz kancája aranyérmet, valamint több tsz kiállított állatai ezüst- és bronzérmet kaptak. K. J. A kamuti Béke Termelőszövetkezet 366-os Bella nevű 1 éves nóniusz kancája aranyérmet kapott a kiállításon. A Töviskesi Állami Gazdaság aranyérmes kocasüldói.