Békés Megyei Népújság, 1964. december (19. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-01 / 281. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJa tm. DECEMBER KEDD Ara M fillér XIX ÉVFOLYAM, 2*1. SZÄM = = ' "" ' " ' r ' tSBBSBSBBS « ' ............— " ■ ■ ________________ Lehetne aktívabban | Egy járási könyvtár panaszai | A lottó-tárgynyeremény sorsolása Jó, helyi politikát Ezekben a napokban szerte az országban, így megyénkben is, valamennyi alapszervezetben mérlegre teszik a kommunisták eddigi munkáját. Nemcsak a vezetőségek irányító tevékenysége kerül bonckés alá, hogy „kioperálják” belőle a beteg részeket, hanem az egyszerű párttagok magatartása, termelőmunkához, pártmegbízatásokhoz való viszonya is. S ha már ennél a hasonlatnál maradunk, folytathatjuk úgy, hogy a műtőlámpa fényénél arra keresnek és alakítanak ki mindenütt egyhangú választ, hogy a nagy, országos feladatok helyi megoldásáért mit kell tenniük a pártszervezeteknek. Ritkábban hallani már, mint néhány évvel ezelőtt: a Központi Bizottság politikája jó, mindenben egyetértünk azzal, de helyileg bizony nem minden történik annak szellemében. Az eddig lezajlott beszámoló taggyűlések igazolják, hogy ilyen véleményt már csak az okkal vagy ok nélkül megsértett emberek mondanak. De — ezt már mi tesszük hozzá — esetleg olyanok is, akikhez nem ér el az alapszervezetek tájékoztató, felvilágosító tevékenysége. S ha egyáltalán vannak még ilyen hangok, ebből azt a következtetést szükséges leszűrni — amit meg is tettek a vezetőségválasztó taggyűléseken —, hogy a kommunisták egyik legfontosabb feladata a jövőben, megérttetni a széles tömegekkel a VIII. pártkongresszus határozatait, a termelési feladatokra való mozgósítás mellett terjeszteni az emberek között a marxista—leninista ideológiát. A munka első vonalában vannak az egyszerű párttagok — mondhatnánk úgy is, hogy az élet sűrűjében. Ezért ők találkoznak elsősorban azokkal a problémákkal, amelyek foglalkoztatják az embereket. Év vége felé járunk, s ezért különösen a termelőszövetkezetekben, de az üzemekben is sűrűsödnek a tájékoztatásra, válaszra váró kérdések. A vártnál jobb lett a termés, ezen vannak olyan törekvések, hogy a többletet mind ki kell osztani a tagok között Akik ezt követelik, hivatkoznak a párt politikájára, mely szerint minél jobban és többet termelünk, annál magasabb lesz az életszínvonalunk. Ám, akik a többlettermés kiosztása mellett kardoskodnak, mégsem követik a párt politikáját mert csak az egyéni érdekeket hangoztatják. A kommunisták feladata, hogy megmagyarázzák: magasabb életszínvonalat csak úgy tudunk tartósan biztosítani, ha a közös vagyont gyarapítjuk, növeljük az álló alapokat, s ezzel megteremtjük annak lehetőségét, hogy évről évre több legyen az osztalék. Tehát a tervezettnél magasabb termés értékének nagy részét a közös vagyon fokozására szükséges fordítást. Ez jelenti a marxista—leninista szemlélet terjesztését a fenti esetben. Az üzemek dolgozóit hasonló kérdések foglalkoztatják: lesz-e és milyen mértékű lesz a nyereségrészesedés. Tájékoztatást várnak kérdéseinkre, mindenekelőtt a kommunistáktól, a pártalapszervezetek tagjaitól. S a válaszokban — ha a párttagok maguk is kellőképpen tájékozottak — nemcsak a párt ideológiájának szellemét lehet terjeszteni, hanem rá lehet, sőt szükséges is mutatni, hogy az adott ütemben mit kell tenni még az év vége előtt a tervek teljesítéséért, túlteljesítéséért. Egyébként a gazdasági teendőkre való mozgósítás sem más, mint forradalmi feladatok teljesítése, a marxista- leninista ideológia terjesztése a dolgozók között. Mindebből következik, hogy a kommunistáknak“ a helyes válaszadásokon túl, tettekkel is segíteni szükséges a párt helyes politikájának megérttetését Úgy, hogy a termelésben példát kell mutatniuk, úgy, hogy egyéni magatartásukkal is hatniuk kell a tömegekre. Ezek alapvető követelmények valamennyi pártszervezetben. Azonban ezen túl is vannak feladatok. Az emberek életét nemcsak a termelés tölti ki, a napi munkán túl valamennyiünket foglalkoztatnak személyes természetű gondok, bajok, egyéni célkitűzések. Nos, az a pártszervezet, amelyiknek a vezetői, tagjai még az egyéni problémák útján is kapcsolatot tudnak találni az emberekkel és igyekeznek egyengetni azok megoldását, mondhatják azt, hogy igazán vezetői, jó tanácsadói a tömegeknek. Igaz, e kapcsolatnak elsősorban a munka az alapja. S a munka nehézségéből, gondjaiból fakadó problémák. De mint ahogyan maga az élet is sokrétű, olyan sokrétűségben kívánatos megtalálni és állandóan mélyíteni a párt és tömegek kapcsolatát. Ennek feltétele pedig az — amire az eddig megtartott vezetőségválasztó taggyűléseken is rámutattak —, hogy állandóan figyelemmel kell kísérni az alulról jövő véleményeket, javaslatokat, elképzeléseket, az emberek hangulatát. Az a pártszervezet, amelyik számol ezzel, s kellőképpen elemezni tudja területe helyzetét, tudja csak meghatározni valóban konkrétan a helyi adottságokból, lehetőségekből és egyben követelményekből is fakadó sajátos tennivalókat. Ezt a felmérő, elemző munkát nevezhetnénk úgy is, hogy nem más, mint az országos politika „aprópénzre váltása’’, vagyis a helyi körülményeknek megfelelő alkalmazása. Summázva, ezt dolgozzák ki napjainkban a vezetőségválasztó taggyűlések, s határozati javaslataikban az alapos viták után ebben a szellemben fogalmazzák is meg munkaprogramjukat. V. D. Világ proletárjai, egyesüljetek! New Yorkba érkezett az ENSZ közgyűlésén részt vevő szovjet küldöttség New York Különrepülőgépen New Yorkba érkezett Gromolko külügyminiszter vezetésével az a szovjet küldöttség, amely részt vesz az ENSZ XIX. közgyűlésén. A különrepülőgéppel érkezett New Yorkba a közgyűlésen részt vevő ukrán és belorusz küldöttség is. Megérkezése után a New York-i repülőtéren Gromiko a következő nyilatkozatot tette: Röviden szólva, azért jöttünk ide, hogy megvédjük a békét, megvédjük a népek jogát az önálló fejlődéshez, megvédjük magát az Egyesült Nemzetek Szervezetét, amelyet azért hoztak létre, hogy megkímélje az emberiséget a háború csapásaitól. A Szovjetunió békeszerető külpolitikai irányvonalától vezérelve hangoztatni fogjuk a leszerelés szükségességét, a gyarmati rendszer teljes felszámolásának, a nemzetközi feszültség enyhítésének szükségességét és nyíltan rámutatunk mindazokra a cselekedetekre, amelyek elősegítik a fegyverkezési versenyt, fokozzák a feszültséget mind Európában, mind a világ más részein. Nyugati hírügynökségek jelentése szerint Gromiko hétfőn a Waldorf-Astoria szállodában munkaebéden vett részt Bush amerikai külügyminiszterrel. A két államférfi egy olyan tervet vitatott meg, amelynek értelmében az ENSZ közgyűlésében jövő év februárjáig nem kerülne sor szavazásra a világszervezet költségeinek viselésével kapcsolatos bizonyos vitás kérdésekben. (MTI) A csehszlovák portás kormányküldöttség látogatása Brezsnyevnél és Kosziginnél Moszkva Az Antonin Novotny vezette csehszlovák párt- és kormányküldöttség, röviddel megérkezése után, látogatást tett Leonyid Brezsnyevnél. Ugyancsak hétfőn a küldöttség felkereste a Kremlben Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnököt. (MTI) Megnyílt a szocialista országok mező- és erdőgazdasági kutatómunkáját koordináló konferencia Hétfőn délelőtt megnyílt a Magyar Tudományos Akadémián a szocialista országok mező- és erdőgazdasági tudományos kutatómunkáját koordináló hatodik konferencia. Az első ilyen tanácskozást tíz évvel ezelőtt tartották Prágában, s most első ízben rendezik hazánkban. Az ezt követő két évben a fő koordinátori feladatokat Magyarország látja el. A tanácskozáson az Albán Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Népköztársaság és a Szovjetunió küldöttsége, valamint a Vietnami Demokratikus Köztársság megfigyelője — mintegy negyven tudós és tudományos kutató vesz részt. A konferenciát dr. Sós Gábor földművelésügyi miniszterhelyettes nyitotta meg, majd dr. Mócsy János akadémikus, mint a szocialista országok mező- és erdőgazdasági kutatómunkájának most megbízott főkoordinátora üdvözölte a küldöttségeket. Ezután Amilcar Vasiliu akadémikus, az eddigi főkoordinátor számolt be a szocialista országok agrártudományi munkájának összehangolásából származó eredményekről. A beszámolót az egyes küldöttségek vezetőinek hozzászólása követte. A konferencián részt vevő küldöttségek kedden öt — növénytermesztési, erdészeti, állattenyésztési, állategészségügyi, gépesítési, villamosítási és agrárökonómiai — bizottságban folytatják munkájukat. A szekcióüléseken a szocialista országok 1965—1966. évi közös mezőgazdasági kutatásainak programját állítják össze. (MTI) Az ömlesztett búza szállításával egytizedére csökkentik a rakodási időt A Békés megyei Galonafelvásárló és Feldolgozó Vállalatnál eddig gépkocsikon, zsákban szállították a búzát, majd a malmokban, raktárakban ezt kiöntötték. Sok idő, munkaerő és nagy menynyiségű zsák kellett hozzá, de a szállítótér sem volt megfelelően kihasználható. A vállalat most folyamatosan bevezeti az ömlesztett búza szállítását, amelynél egy öttonás gépkocsi rakodási ideje 1 óráról 5—6 percre csökkenthető. A mázsánkénti megtakarítás 40— 50 fillér, amihez még hozzá kell számítani a zsákkölcsönzési díjat, a napi 3 fillért. Ez utóbbinak a jelentőségét növeli, hogy a zsákok nagy része importcikk. Az új módszerrel Liszkai Sándor öt fős brigádja a vállalat békési kirendeltségétől egy nap alatt 2300 mázsa búzát szállított gépkocsival a békéscsabai Istvánmalomba. A rakodásnál szállítószalagot és gabonafelszedő gépet is alkalmaznak. A dolgozók keresete — bár a fizikai igénybevétel jóval kisebb — nem csökken. A vállalat gépesíti a vasúti rakodást is, amivel nemcsak a költségek jelentős csökkentése érhető el, hanem lényegesen meggyorsítható a kocsiforduló is. Ennek fontossága jobban megérthető, ha tudjuk, hogy Békéscsabára évente 1500—1600 vagon áru kerül. A módszer kialakításához segítséget ad az István-malom rakodórészlege, amely géplapáttal végzi a kirakást. A gépkocsiszállítást meggyorsítja az AKÖV-nél nemrég bevezetett teljesítménybérezés is. Harisnyaszem-felszedés.