Békés Megyei Népújság, 1969. március (24. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-21 / 67. szám
MS9. március 21. Megesik, hogy leesik ... Amikor 1910. június 4-én Ös Lajos, a békéscsabai Takarékpénztár pénztárosa, Fikker Károly a külföldet járt lakatosmester segédletével beindította a repülőgép motorját, a gép propellerje akkora szelet csapott, hogy majd lesodorta a szomszédos házak cserepeit. A kísérlet a volt Tátra utca (ma Knézich utca) egyik házának udvarán zajlott le, képzelhetni, mekkora zaj és érdeklődés közepette. A motor beindítása nemcsak azért volt történelmi pillanat, mert az 1910-es években még gyermekcipőben járt a repülés (Blériot csak két évvel azelőtt szelte át a La Manche csatornát), hanem azért is, mert Ös Lajos 25 lóerős, 10 méter szárnyhoszszúságú, két ,légcsavaros, Anzini motorral felszerelt monoplánja különleges repülőszerkezet volt. Idézve a korabeli sajtót: „Ös Lajos egy új rendszerű, minden eddigitől különböző repülőgépet csinált.” Gondoljunk csak arra, hogy Asbóth Oszkár ekkor még csak 19 éves! Olvassuk csak tovább, a kicsit patetikusan a XX. század mesebeli griffmadarának nevezett konstrukció működésének leírását: „Amikor a motor működni kezd, a csavarok nagy gyorsasággal forognak és körforgásba hozzák a gép egész felsőrészét, a szárnyakkal és a motorral együtt és ekkor emeli a levegő a magasba a gépet. Az ülőhely a gép kellős közepén, a motor alatt van. Ez újítás.” A gép tehát helyből és nem nekifutással száll fel, mint az addigi repülőgépek. Ezek a kezdetleges gépek ugyanis alig pár méterre szakadtak csak el a földtől. Hogy a Békés megyei pilótáknál maradjunk, a tizenegy nyelvet beszélő, szarvasi születésű Székely Mihály 2016. júniius 14-én 800 méteres nekifutás után öt méter magasan szállt Rákoson. Ezt a magasságot ma már megmosolyogja az ember, de képzeljék el, mi történik, ha ezekkel az ősrepülőkkel feljebb juthattak volna. Székely Mihály legalább havonta egyszer lezuhant. Kisebb sérülésekkel mindig megúszta. A békéscsabai Kvasz András ugyancsak Rákoson kísérletezett és zuhant le — rendszeresen. 1911 áprilisában például, nehogy összeütközzön egy lovaskocsival (!) — mindössze három méter magasan volt — felrántotta a magassági kormányt és a gép a hirtelen helyzetváltozástól zuhant le. Kvasz két helyen sérült meg. Róla tartották azt, hogy varjúkat parittyáz le a levegőből és azoknak a húsával táplálkozik. Talán nem is azért, hogy teste még inkább alkalmasabb legyen a repülésre, hanem mert a repülés többi úttörőjéhez hasonlóan, ő is sokat nélkülözött... Ő tartotta egyébként az első repülőbemutatót Békéscsabán. Ennek emlékét idézi a népi mondás: Megyen már, mint Kvasz András trepacskája! (a trepacska kendertörő volt, s a hangja hasonlított Kvasz repülőgépének motorzúgásához.) A gyulaiak Dobos István személyében tisztelhetnek pilótaőst Hihetetlen nehézségek és nélkülözések árán vívott ki magának elismerést a magyar aviatikában. Ő vezette azt a történelembe is „berepült” gépet, amely 1919. májusában Szamuely Tibort röpítette Szovjet-Oroszországba... Dobost 1930-ban érte el Lilienthal és a többi úttörő repülő végzete, egy bemutatón lezuhant és szörnyethalt. Visszatérve Ős Lajos őshelikopteréhez, idézzük a Tolnai Világlapját: „A feltaláló már számbavehető sikerrel próbálta ki gépét.” Ez finoman megfogalmazva azt jelenti, hogy a furcsa szerkezet tulajdonképpen soha sem repült. Igaz, egyik próbafelszállásánál a gép fél méter magasra emelkedett és az az öt ember, aki erős marokkal tartotta vissza a masinát, esküdött rá, hogy elszáll, ha elengedik. Még jó, hogy nem tették, mivel kormányozni sem lehetett, hiszen — idézve a feltaláló nyilatkozatát — a súlypont a gép közepén van és elég, ha az aviatikus testsúlyával erre vagy arra az oldalra hajlik. A titokban végrehajtott repülési kísérletek kudarccal végződtek. A motor erejét ugyanis biciklilánc vitte át a propellerekre, és ez állandóan elszakadt. A békéscsabai helikopter történetéhez még tudni kell, hogy Ős Lajos találmányát szabadalom védte és Edison is azt tartotta, hogy a jövő a levegőnél nehezebb, fémből készült, motorerővel erőszakosan felemelt repülőgépeké és az „eddigi kísérletek nevetségesek és csak vértanúkat neveltek”. Neki lett igaza és ha ebben nagyon kicsit is, de része van az ősi csabai helikopternek is... Brackó István öt ember tartotta vissza... és Lajos és Fikker Károly a repülőgéppel. A Lipcsei Vásár után kedvező együttműködés egy NDK-beli vállalattal A téglaipar egyik képviselőjeként Berki László, a Békés megyei Tégla, és Cserépipari Vállalat igazgatója is megtekintette a Lipcsei Vásárt. Ott alkalma volt találkozni a VEB.KEMA Gépgyártó Vállalat vezetőivel, amely a nálunk is jól ismert korszerű téglagyártó gépsort készíti. A tárgyalások folyamán a német fél — mivel nincs elegendő kapacitása — kérte, hogy a Magyarországra szállított gépekhez alkatrészeket a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat gépműhelye gyártson. Tíz téglavágó automatának az elkészítése is szóba jött és várható, hogy a KEMA a szervizszolgálatra is megbízást ad. A megegyezés most készül, melynek alapján a békéscsabai gépnptűhely éves termelésének mintegy 3 millió forinttal való növekedésére lehet számítani. Az NDK vállalattal további együttműködésre is lehetőség nyik. A téglagyár vezetői a NIKEX Külkereskedelmi Vállalat útján hamarosan tárgyalást kezdenek a szovjet kerámiaipar vezetőivel tégla, és cserépvágó automata gyártásról. A Békéscsabán készült gépek árban és minőségben élénk a világpiaci színvonalat. Most a cél, hogy még gazdaságosabbá tegyék a termelést és így szélesíteni tudják a piacot. 9 Szovjet vendéget köszöntöttek Biharugrán, a Tanácsköztársaság évfordulójára rendezett ünnepségen Régi, kedves ismerőst és barátot fogadott szerdán a Hazafias Népfront titkárságán Boros Gergely elvtárs, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyei elnöke, dr. Haraszti János elnökhelyettes és dr. Pirityi Károlyné, az MSZMP megyei bizottságának munkatársa. Alexej Korzin elvtárs, a „Fáklya” felelős szerkesztője érkezett megyénkbe, hogy részt vegyen Biharugrán, a halgazdaság kultúrtermében megrendezett magyar—szovjet barátsági esten. A délutáni órákban Korzin elvtársai és kíséretét a párt és tanács helyi vezetői, a Tanácsköztársaság egykori veteránjai fogadták Biharugrán, a községi tanácsnál. A kedvelt vendéget Kiss Ernő vb-elnök köszöntötte, majd rövid baráti beszélgetés után a halgazdaság megtekintésére hívta meg a vendégeket. Este 7 órakor a gazdaság kultúrtermében vette kezdetét az ünnepség, melynek során Kiss Ernő, a községi tanács vb-elnöke mondott beszédet, emlékezett a dicsőséges Tanácsköztársaság százharminchárom napjára. Az ünnepi beszédet követően Benkő László, néphadseregünk alezredese meleg szavakkal köszöntötte az elnökségben helyet foglalt biharugrai veteránokat, akik a Tanácsköztársaság idején fegyverrel harcoltak, majd a Honvédelmi Minisztérium, valamint a Néphadsereg állománya nevében emléktárgyakat adott át a három biharugrai veteránnak. Az ünnepi esten felszólalt Alexej Korzin elvtárs is, aki tizenkét éve él Magyarországon, mint a „Fáklya” felelős szerkesztője. Az ünnepi esten a helyi általános iskola úttörői adtak kedves és színvonalas műsort. Az ünnepség az Internacionálé hangjai mellett ért véget. Balkus Imre Péntek A harag napja Sándor Kálmán színművének ünnepi bemutatója a Jókai Színházban Ma este lesz ünnepi premierje Sándor Kálmán A harag napja című színművének. Képünkön Sós Ferenc vádbiztos, a darab egyik főszereplője és Magda , Dávid Ágnes, Szilágyi Tibor mű. Az ellenforradalmárokkal cimboráló direktóriumi elnök és a vádbiztos — Simon Géza, Szilágyi Tibor mv. Sós vádbiztos édesanyja az ellenforradalmárok fogságában. Dr. Máriáss Endre kir. törvényszéki bíró — Szoboszlai Sándor, Sós édesanyja — Cseresznyés Rózsa és Varjagos Antal malomtulajdonos — Keresztes Pál Demény Gyula felvételei