Békés Megyei Népújság, 1969. május (24. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-16 / 110. szám

Vásárnyitás a Városligetben Ma, mint minden esztendőben ilyentáj­t, kitárja kapuit a Buda­pesti Nemzetközi Vásár, ame­lyen most — hazánkkal együtt — harmincöt ország állítja ki termékeinek és újdonságainak színe-javát S ez már méltókép­pen fémjelzi és meg is határoz­za a BNV egyre növekvő rang­ját itthon és külföldön. A vásárlátogató mindig mo­hó kíváncsisággal vág neki a 260 ezer négyzetméternyi vá­rosligeti vásárvárosnak. S mi­lyen az ember? A látványosság varázsa pavilonról pavilonra kergeti, s csak órák múltán ve­szi észre, hogy sajog a lába, a szem is belefáradt már a szí­nek tobzódásába és a meg-meg­ismétlődő gépeik, műszaki és közszükségleti cikkek, rádió- és tv-készülékek, bútorok, diva­tos ruhák és cipők nézésébe. A szervezők és a kiállítók most is gondoskodtak látvá­nyosságról, hiszen a vásár amel­lett, hogy a keresletek felméré­sének és az üzletkötéseknek az eszköze, egyúttal az árupropa­­ganda egyik legjobb fóruma. Nem véletlen az sem, hogy ép­pen ezért mind nagyobb igénye­ket támasztanak a kiállító vál­lalatokkal és gyártmányaikkal szemben. A hazai és a külföldi kereskedelem, de tegyük hozzá, a fogyasztók ízlését is csak tet­szetős, minőségben és árban el­fogadható, korszerű termékek­kel lehet megnyerni. Ehhez pe­dig nélkülözhetetlen és szüksé­ges az a lehetőség, amilyet csak ilyen rangos, nemzetközi vásár adhat. Ez, amelyen a szocialista országok is, a tőkés államok is békés versengésben igyekeznek kedvében járni a megrendelők­nek és a vevőknek. Árukínálatban, látnivalóban az­ idén sem lesz hiány. Köny­­nyűiparunk — régi szokáshoz híven — most is jól felkészült arra, hogy elámítson bennünket ruha- és cipőkölteményeive­l, finom kelméivel, modern bú­toraival. S jogos öröm tölthet el bennünket, amikor a vásárvá­rosban netán endrődi cipőket, Szarvason készült ingeket és propán-bután gázforrasztó pisz­tolyt és lámpát, Békéscsabán és Mezőberényben szőtt anyagokat, Békésszentandráson és Csabán csomózott szőnyegeket, Oroshá­zán öntött üvegeket, a Kner Nyomda címkéit és dobozait fe­dezzük fel jártunkban-kertünk­­ben a pavilonokban. De leg­alább ekkora lesz a büszkesé­günk, amikor szemünkbe ötle­nek majd azok a téglavágó au­tomata­ gépek, amelyeket a Bé­kés megyei Tégla- és Cserép­ipari Vállalat küldött a BNV- re, s melyek iránt máris érdek­lődnek a Szovjetunióból, az NDK-ból, Csehszlovákiából és Jugoszláviából. Lehetetlenség lenne felsorolni mindazokat a termékeket, amelyekkel me­gyénk fejlődő állami, szövet­kezeti és háziipara bemutatko­zik majd a vásáron, hogy ezzel is bővítse üzleti kapcsolatait, s egyúttal öregbítse megyénk hírnevét. Így hát a ma megnyíló Buda­pesti Nemzetközi Vásárt még inkább a magunkénak érezzük, mivel bármerre járjunk, lépten­­nyomon szűkebb hazánk, a Vi­harsarok iparának termékeivel és mezőgazdaságának termelvé­­nyeivel is találkozhatunk a Városligetben. Reméljük, hogy évről évre mind nagyobb meny­­nyiségben. A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1969. MÁJUS 16., PÉNTEK Ára 80 fillér Naponta 10—15 mázsa fagylalt — nincs járvány, de vérhas már előfordult Büntessék meg az ivóvíz pazarlóit Jelentés a kánikuláról Az augusztusi kánikulának be­illő májusi meleg alaposan pró­bára teszi a Szikvíz- és Szesz­ipari Vállalat, a vízmű, vala­mint m­ás üzemek dolgozóit. Békéscsabán a szikvízüzemben naponta 8500 liter szikvizet és 18 ezer üveg hűsítő italt gyártanak. Az igényeket még egyelőre ki tudja elégíteni a jelenlegi két műszak, de mától kezdve a fo­gyasztás növekedésével áttérnek a három vagy a nyújtott műsza­kokra. A cukrászüzemben is teljes kapacitással dolgoznak a fagylaltkészítők. Naponta 6—8 ízből 10—15 mázsát gyártanak. Ez is kielégíti még a nagy me­leg ellenére is a keresletet. A Szegedi Konzervgyár vezetői a legjobb időt választották ki konzerv fagylalt-gyártmányaik bemutatására, amelyet Békéscsa­bán a Fehér Galamb Étterem­ben rendeztek. A bemutatón részt vettek a vendéglátóipari vállalat, ÁFÉSZ szakemberei és üzletveze­tői. A bemutatott őszibarack, málna, vanília, csokoládé kon­­zerv-fagylaltok megnyerték a résztvevők tetszését. Tárgyalások is történtek ezek vásárlására. Apropó! Fagylalt. EZ bizony tavaly is sok bajt okozott me­gyénkben, erről tájékoztatott bennünket dr. Surányi Laura, a megyei KÖJÁL o­rvosa. A meleg­gel együtt első számú közellen­ségként jelentkezik. Pedig a fagylaltmérgezések megelőz­hetők, csupán a tisztaságra kell nagyon ügyelni és arra, hogy a fagylalt alapanyagát megfe­lelő hőmérsékleten tárolják és szállítsák. Az is igen lényeges, hogy min­denkor ivóvizet használjanak ké­szítéséhez és ezzel megelőzhető a baj. A meleggel általában egy idő­ben jelentkezik a járványveszély is, a fertőzéses megbetegedés. Éppen ezért nagyon fontos, hogy betartsuk­, minden helyen, a leg­kisebb háztartásokban is a higi­éniai szabályokat. Elsősorban a tisztaságra ügyeljünk. Megyénk­ben még eddig nem fordult elő járvá­nyos megbetegedés, de egy-két helyen volt vérhas. A Víz- és Csatornamű Vállalat­tól arról kaptunk tájékoztatást, hogy a hirtelen beállott meleg fokozt­a a vízgondokat. Sajnos, bő­séges vízellátással egyébként sem dicsekedhetünk. A megyében 26 vízmű működik, ezek közül nem egy olyan akad, amely már el­avult, nem tudja biztosítani a la­kosság növekvő igényeit. Különö­sen Orosházán okozott gondot a beállott meleg, nagyobb lett a vízfogyasztás. Így előfordul, hogy egyes helyeken bizonyos idősza­kokban nincs víz. Ezen a gondon a tanáccsal karöltve úgy segíte­nek, hogy meglevő kutakat is bekapcsolnak a vízellátásba. Saj­nos, vannak, akik mit sem tö­rődnek az ilyen gondokkal és pazarolják az ivóvizet, mégpedig a kerti termények locsolására. A vállalat vezetői ezúton is felhív­ják a figyelmet erre és kérik a tanácsokat, hogy megfelelő intézkedésekkel ve­gyék elejét az ilyen pazarlások­nak. A nagy meleg beálltával minden községben arra törekednek, hogy a tanácsokkal együttműködve fel­kutassák a vízszerzési lehetősé­geket, sőt új kutak fúrásával is elősegítsék az ellátás biztosítását, hogy a tulajdonképpeni nyári szezonban kevesebb legyen a fennakadás. Megkezdődött a II. számú mélykút fúrása Békéscsabán Békéscsabán a Reviczky utca sarkán megkezdték a II. számú mélykút fúrását. A Nagyalföldi Kőolajfúrási Vállalat orosházi üzemének mélyfúró brigádja a tervek szerint 2700 méter mélyre hatol a föld mélyébe. A kutatófú­rástól többek között termálvizet várnak. Az RD—17. berendezés­sel dolgozó Gidai brigád jó ütem­ben halad a kútfúrással. A FAO vezérigazgató helyettesének látogatása Szarvason A hazánkban tartózkodó Roy J. Jackson, a FAO vezérigazgató­helyettese kedden és szerdán Szarvason tanulmányozta az ön­tözési, haltenyésztési, kutatási és gyakorlati eredményeket. Dr. Ri­­biánszky Miklós, az Országos Ha­lászati Felügyelőség igazgatója és a MÉM képviselői kísérték el szarvasi útjára a vendéget. Kedden többek között meglá­togatták az Öntözési Kutató In­tézetet, ahol dr. Kovács Gábor igazgató adott tájékoztatást az ed­digi eredményekről és a tervek­ről. Ellátogattak a Felsőfokú Me­zőgazdasági Technikumba is. A Szarvasi Haltenyésztési Kísérleti Állomáson kedden a kísérleti kis­­tavakat nézték meg s az állomás korábbi munkájáról készült fé­met vetítették számukra. Szálát Mihály tudományos kutató, az ál­lomás igazgatója kalauzolta itt a kedves vendégeket. Szerdán meg­nézték a nagyüzemi halastava­kat, érdeklődéssel hallgatták a beszámolót a távlati tervekről, a sokrétű tevékenységről. Búcsúzó­ul megnézték a Békésszentandrá­­si Szőnyegszövő Háziipari Szövet­kezetet. Ünnepélyes igazgatósági ülés a zsadányi Dózsa Tsz-ben A Körösvidéki Tsz-ek Területi Szövetsége 1968-ban termelési versenyt hirdetett meg. Ennek eredményeként a 11 aranykoronás holdankénti átlaggal rendelkező szövetkezetek közötti versenyt a zsadányi Dózsa Tsz első helye­ WMWwwMMwmwwwwumwwwtwwwwMW zettként nyerte. A tsz tagjainak képviselői előtt tegnap délután Frank Ferenc elvtárs, a párt Bé­kés megyei Bizottságának első titkára átadta az első helyezett­nek járó oklevelet és a 10 ezer forint pénzjutalmat. Az ünnepé­lyes igazgatósági ülésen jelen vol­tak: Szabó Imre, a párt Központi Bizottságának munkatársa, Ko­vács Lajos, a párt szeghalmi já­rási bizottságának titkára, Nagy Mihály, a Körösök Vidéke Tsz- Szövetség titkára, továbbá Zsa­­dány község politikai és társadal­mi életének vezetői. A szeghalmi szik aranya A vad, terméketlennek hitt szik is megtenni az ő termését, s az ember learatja: fésűsfogú szedőlapáttal összegyűjti, hogy majd a kamilla néven ismert, gyulladást gátló gyógyszert lássa viszont. (Fotó: Márton.) XXIV. ÉVFOLYAM, 110. SZÁM Szovjet kereskedelmi dolgozók Gyulán Az idei nyáron rövid időkö­zökben érkeznek Gyulára turis­tacsoportok a Szovjetunióból. A megállapodás megkötésekor elhangzott az a kívánság, a láto­gatók kapjanak lehetőséget kü­lönböző üzemek, intézmények felkeresésére és találkozásokra, beszélgetésekre is. A kedden Szilágyi István, az IBUSZ me­gyei vezetőjének kíséretében Gyulára érkezett csoport tagjai főként a kereskedelemben dol­goznak, különböző beosztások­ban, így érthető, hogy elsősor­ban ez érdekelte őket Gyulán is. Ibos Gyula tanár, mint tolmács kísérte végig a vendégeket a vá­rosban, akik alaposan tanulmá­nyozták a kereskedelmi hálóza­tot. Jártak természetesen a nem­rég megnyílt Szupermarketben, de kisebb üzletekben is. Megfor­­dultak vendéglátó egységekben, hasznos beszélgetéseket folytat­tak többek között a férfi, és a női fodrászatban, nem maradt ki programjukból a strand és a vár sem. Jó emlékekkel távoz­tak szovjet vendégeink... ­

Next