Békés Megyei Népújság, 1970. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-30 / 125. szám
Küzdelem a Debreceni Kupáért A Magyar Autóklub Hajdú- Bihar megyei szervezete 1970. május 31-én, vasárnap délelőtt rendezi meg Debrecenben az autós ügyességi versenyt. Tét a Debreceni Kupa megszerzése. A Tótfalusi tér most kerül harmadízben az autósok kerekei alá. Az eddigi két versenyt népes mezőny és igen nagy érdeklődés kísérte. A debreceniek most színessé teszik a vasárnapi programot, mivel az MTSZ Kossuth út 8. szám alatti kiállító helyiségében kemping-felszereléseket és turista élelmezési cikkeket tesznek ki közszemlére. Ugyanezen a napon mutatják be az NDK GLOBO márkájú autóápolási cikkeinek kollekcióját a Debrecenbe érkező csuklós autóbuszon, melyet erre az alkalomra autókozmetikai szerekkel töltöttek fel. A közgazdász vándorgyűlés második napja (Folytatás az 1. oldalról) kisterme adott otthont az „Építőipari vállalatok, szövetkezetek” tárgykörrel foglalkozó szekciónak, ahol dr. Tiszai István, az Építésügyi és Városfejlesztési miniszter tanácsadója elnökölt. A IV. szekció előadói: dr. Antal Iván, Kiss József, dr. Bánfalvy József, Emmer János és Birmann Erzsébet voltak. Az előadások olyan problémákat vetettek fel, mint a tervezési és érdekeltségi rendszer, a szervezési rendszer, a számítógépek alkalmazásának jelenlegi problémái. A hozzászólások sok értékes gondolattal járultak hozzá e témakörben szereplő kérdések megoldásához. A vállalati igazgatókat, főkönyvelőket, üzemgazdászokat és főmérnököket egyaránt érintett az a téma, melyet az V-ös számú szekcióülésen bontottak ki. A mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalatok, szövetkezetek belső irányításának problémái kerültek előtérbe. Dr. Csizmadia Ernő, a Közgazdaságtudományi Egyetem tudományos rektorhelyettese mondott rövid, bevezető előadást az élelmiszergazdasághoz tartozó üzemek szervezeti felépítéséről, a vezetésben kialakult módszerekről és a szervezet működtetéséről. Külön érintette a vállalaton belül működő egységek önállóságának fejlesztését a gazdaságirányítás reformjának szellemében. A vállalaton belüli önállóság elválaszthatatlan az anyagi ösztönzéstől, a személyi érdekeltségtől, a szövetkezeti, illetve a vállalati demokrácia teljesebbé tételétől, továbbá napjainkban igen nagy energiáikat lekötő együttműködések szervezésétől. Ha az élelmiszergazdaság vállalataiban, üzemeiben a vezetés, a szervezeti felépítés és ennek működtetése jó, akkor az ország vállalatainak háromnegyed részében kedvező a helyzet. Alapjaiban tehát az élelmiszergazdaság funkcionálása meghatározó tényező a népgazdaságban. Dr. Vendég Ferenc, a Komáromi Állami Gazdaság igazgatóhelyettese, dr. Szabó Béla, a tiszaföldvári Lenin Tsz elnöke, dr. Csáki Csaba, a Közgazdaságtudományi Egyetem adjunktusa és Nagy Frigyes, a Lajta- Hansági Állami Gazdaság kereskedelmi osztályvezetője mondott előadást azokból a témakörökből, melyeket dr. Csizmadia Ernő elnök bevezetőjében felvázolt. Értékes hozzászólások hangzottak el, melyek főként az állami gazdaságok szervezetéről, működtetéséről szóltak. A VI-os szekció részvevői dr. Keserű Jánosné belkereskedelmi miniszterhelyettes elnökletével a megye pártbizottság nagytermében tanácskoztak. Az előzetes közreadott dolgozatokat — amelyek a nagykereskedelem helyzetével, a vendéglátó üzlethálózat irányításának fejlesztési lehetőségeivel, a vállalati üzletpolitika módozataival és a kereskedelmi hálózat irányításának szervezésével foglalkoztak — a szerzők szójban egészítették ki. A felszólalók hosszú sorát Kassay Béla, az UNIVERZÁL Kiskereskedelm A IX. Közgazdász Vándorgyűlés négy illusztris résztvevőjét kértük meg, hogy nyilatkozzon a Békés megyei Népújságnak. ] Ám, nem az ilyenkor szokásos kérdést tettük fel (Hogyan érezik magukat Békéscsabán?, Elégedettek-e a rendezéssel ? stb.), hiszen erre a későbbiekben még úgyis visszatérünk. Beértük a szakmai kérdésekkel. DR. VARGA SÁNDOR KAN-DIDÁTUSTÓL, a Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezetőjétől érdeklődtünk, hogy miért a vállalatok belső mechanizmusának problémáit választotta témájául az idei vándorgyűlés? — A gazdasági hatékonyság fokozásának jelenleg kulcskérdése a belső irányítási rendszer korszerűsítése A gazdasági mechanizmus reformja a fő figyelelmet, a központi irányítás és a vállalat mint egész viszonyának korszerűsítésére fordította. Már a reform előkészítésének periódusában is nyilvánvaló volt, hogy szükség lesz a belső irányítás formáinak, módszereinek, egész koncepciójának alapvető korszerűsítésére is. Egészében véve ezen a területen a fejlődés elmarad a követelmények és lehetőségek mögött. A vándorgyűlés jól összegezheti az utóbbi két és fél év fejlődésének eredményeit, és átfogóan felvázolhatja a további fejlesztés irányait és követelményeit. Nagyon fontos fóruma lehet a vándorgyűlés a vállalati tapasztalatszerzésnek is, hiszen lényeges az, hogy a legcélszerűbb megoldásokat, legjobb módszereket minél szélesebb körben alkalmazzák. DR. BOGNÁR JÓZSEF AKADÉMIKUSTÓL kérdeztük meg, hogy a vándorgyűlés tapasztalatai mennyiben képesek majd szolgálni a vállalatok belső gazdálkodásának tökéletesedését? — A gazdasági mechanizmus évről évre, a feladatok változásától függően bizonyos korrekciókra szorul és így feltehető, hogy most, a negyedik 5 éves terv megindulása előtt is történnek kisebb-nagyobb kor- rekciók. A fő feladat most a vállalati belső szervező, gazdálkodó tevékenység megjavítása. Ebben látom én egyelőre a legnagyobb tartalékokat. Most az a cél, hogy itt nagy fejlődést ér-jünk el és a legkorszerűbb szer- vezéstudományi, vezetéstudomá- | nyi elveknek megfelelően nagy komplexitással történjék a vállalatok irányítása. Ez utóbbit azért említem, mert még min-dig túlságosan el vannak választva egymástól a gazdasági ágazatokba termelés és a keres-kedelem még mindig gyakran két különböző irányba húz. Többek között éppen a komplexitás jegyében határozták meg a rendezők az egyes szekciók munkáját, ahol már nem kizárólag egy-egy ágazat, hanem a vertikális és horizontális tömörülések képviselői kerültek egyegy csoportba. Azt hiszem, a szakembereknek sok segítséget adnak majd a vándorgyűlésen elhangzó előadások, viták a vállalatvezetési módszerek korszerűsítésében. DR. KESERŰ JÁNOSNÉT, a belkereskedelmi miniszter helyettesét az ármechanizmusról és a napjainkban is sok vitát kiváltó árproblémákról kérdeztük. — A kereskedelmi vállalatoknok megegyezésére bíztuk a fogyasztói árak kialakítását. Ezek egész rendszerét, metodikáját a kereskedelemnek nem volt könnyű feladat kiépíteni, mert míg az ipari vállalatok körében korábban is volt bizonyos árkalkulációs tevékenység (hiszen a termelői árakat indokolni kellett), addig a kereskedelmi vállalatoknál ilyen nem volt. Tehát idő kellett és kell is még ahhoz, hogy egy tudatos árpolitikának a keretei kibontakozhassanak. Mivel ez a folyamat időigényes, ez is hozzájárul ahhoz, hogy az elmúlt 2 évben elég sok probléma merült fel a vállalatok ártevékenységét illetően és ezért illethette egy-egy vállalat árpolitikáját jogos, vagy adott esetben jogtalan bírálat is. A minisztérium a napokban hoz nyilvánosságra egy árpolitikai állásfoglalást, amelynek éppen az a célja, hogy megkísérelje összefoglalni azokat a követelményeket, amelyeket a vállalati árpolitikai tevékenységtől várunk. KLAUKÓ MÁTYÁSTÓL, a Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökétől a vándorgyűlés várható megyei hatásáról érdeklődtünk. — Nagy várakozással tekintünk a közgazdászok tanácskozása elé, hiszen a vállalatok belső gazdálkodásának tökéletesítésén fáradozni mindnyájunk feladata. Biztos vagyok abban, hogy a háromnapos tanácskozás nem lesz visszhangtalan és hoszszú időre megpezsdíti a megye gazdasági szakembereinek gondolatait, és erősíti a minél gazdaságosabb termelésre törekvő szemléletet. Hozzájárulhat ahhoz is, hogy e vidék közgazdászai, gazdasági szakemberei az eddiginél is több figyelmet, segítséget kapjanak. B. I.—J. L. mi Vállalat igazgatója nyitotta meg s a késő délutánba nyúló tanácskozáson csaknem minden olyan téma terítékre került, amely napjainkban egyaránt gondot okoz a kereskedelmi szakembereknek és a fogyasztóknak. „A közlekedési vállalatok” szekciója a KISZÖV nagytermében tartotta ülését dr. Kádas Kálmán, a Műszaki Egyetem rektorhelyettesének elnökletével. A tizenkilenc hozzászólás a közlekedés legégetőbb problémáit elemezte. Szó volt az ipar és közlekedés kapcsolatáról, az anyagi ösztönzésről, a tarifapolitikáról, kitérve a vállalati önállóság gyakorlásának szükségszerűségére is. Egyöntetű vélemény alakult ki az üzemi demokrácia szükségszerű erősítésének kérdésében. Négy kérdés, négy felelet Az éves tervük túlteljesítésével pótolják az árvíz miatt bekövetkezett termeléskiesést A DÉMÁSZ Békéscsabai Üzletigazgatóságának mintegy 20 dolgozója több gépkocsival részt vesz a tisztái gátak melletti villanyhálózat kiépítésében. A csoport éjszaka is vállalja a munkát, hogy a gátak ellenőrzésevilágítás és villamos energia az hez. megerősítéséhez szükséges egész szakaszon mielőbb biztosítva legyen. Az igazgatóság dolgozói elhatározták, hogy az éves tervük túlteljesítésével igyekeznek azt a veszteséget pótolni, amit az árvíz a vállalatnak termeléskiesésében okoz. Meggyorsítják a Dobozon, Hunyán, Kunágotán, Csorváson, Vésztőn, örménykúton, Kondoroson és más helyeken létesülő sertéskombinát villanyhálózatának építését, amivel egyúttal a húsellátás megjavítására hozott központi intézkedések megvalósítását is elősegítik. Kitüntetések, jutalmak a megyei gyermekvédelmi napok záróünnepségein A május 13-tól tartó megyei gyermekvédelmi napok záróünnepélyét tegnap délelőtt rendezték Békéscsabán, a megyei tanács nagytermében. Az ünnepséget Nagy János, a megyei tanács vb elnökhelyettese nyitotta meg, majd a járási-városi ügyrendi titkárok, művelődési osztályvezetők beszámoltak a rendezvények tapasztalatairól. A gyermekvédelmi napok idején a megyei rendezvényeken kívül a városokban, községekben számos ankét, kerekasztalkonferencia, tapasztalatcsere, állandó bizottsági ülés zajlott le, s ezeken közel 14 ezren vettek részt, vitatták meg a gyermek- és ifjúságvédelem helyzetét, a további teendőket. Különösen sikeres összejövetelek zajlottak le Szarvason, ahol egyik-másik tanácskozáson, előadáson 350—360-an is voltak. A szervező bizottság itt külön filmvetítéseket is rendezett az ifjúság részére, melyeken mintegy 1400 fiatal vett részt. Battonyán a járási nőtanács kibővített ülése volt igen sikeres, Kevermesen a tanyai kollégiumi nyílt nap, Orosházán a járási tanácsülés, Dévaványán a nevelőotthoni tanácskozás, melyen Hajdú megyéből jött pedagógusok is részt vettek. Újszerű tanácskozások voltak a munkahelyi vezetők és KISZ-fiatalok találkozói. Sikerük eredményezte, hogy többen javasolták: rendszeresíteni kellene az ilyen vitákat, hogy a vezetők jobban megismerjék a fiatalok véleményét, gondjait. Általános tapasztalat, ezt tükrözték a megrendezett ankétok, ülések is, hogy a gyermekvédelmi munka éppen az üzemekben, gazdaságokban a leggyengébb. A záróünnepségen elismeréssel nyilatkoztak a sikeres lebonyolításokról, rendezvényekről, melyekben sokat segítettek a pedagógusok, a társadalmi és tömegszervezeti aktívák. Az ünnepség befejező akkordjaként kitüntetéseket és okleveleket adtak át. Nagy János, a megyei tanács vb elnökhelyettese Kiváló Dolgozó kitüntetést nyújtott át Miklós Sándor rendőr őrnagynak, Császár Zoltánnak, Szűcs Margitnak, ezenkívül az Oktatásügy Kiváló Dolgozója jelvényt Szászfalvi Lászlónak és Regős Károlynak. Elismerő oklevelet mintegy harmincöten kaptak. Dr. Haraszti János rendőr alezredes a Közbiztonsági Érem arany fokozatát adta át Kovács Lászlónak, Nagy Sámuelnek, Kozma Tivadarnak, az ezüst fokozatot Jávorcsik Pálnak és Salamon Györgynek. K. J. Ajándék a kicsinyeknek Békéscsabán, a MÁV Pályafenntartási Főnökség május 27- én ünnepséget rendezett a legkisebbeknek, a gyermekeknek. A szakszervezet minden kisfiút és kislányt megajándékozott cukorkával, csokoládéval. A gyermeknap alkalmából rendezett ünnepségen mintegy 350 csomag ajándékot osztottak ki. A MÁV csomópont vezetői május 30-án, ma délután 3 órakor a gyerekek részére műsoros délutánt rendeznek, bábjátékkal és egyéb szórakozási lehetőséggel. Műsor után vetélkedőn vesznek részt. A legjobbak jutalmat kapnak. Az utolsó szakmai nap a fIM-n A BNV-n pénteken végéhez érkezett a szakmai napok sorozata. Az előző négy szakmai napnak a reform bevezetése után sikere nyomán pénteken is egyik legnehezebb feladat volt kialakítani egy önálló, saját döntésen alapuló vállalati árpolitikát. A reform előtt lényegében a kereskedelmi vállalatok fix árakkal, fix árrésekkel dolgoztak. A reform bevezetésével a termékeknek, különösen az iparcikkeknek egy meglehetősen széles körében (a forgalom mintegy egynegyedében) a kereskedelmi és az ipari vállalatagy számban keresték fel a szakemberek a különböző előadásokat, ankétokat, amelyeket ezúttal a szénbányászat és a vegyipar eredményeinek, terveinek ismertetése jegyében rendeztek. Nagyszámú érdeklődőt fogadtak a nitrokémiai ipartelepek, a dorogi szénbányák, valamint az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezető munkatársai. A konzultációkon kívül üzletkötésekről, kooperációról is tárgyaltak. Az öt szakmai napon egyébként összesen 40 vállalat és szakma találkozott, s folytatott eszmecserét a partnervállalatok képviselőivel. Pénteken a sajtótájékoztatóksorozata is folytatódott, bár a sajtófogadások száma most már lényegesen csökkent. A délelőtti órákban a Hajtómű- és Felvonógyár vezetői tájékoztatták az újságírókat külföldi kooperációs szerződéseikről, továbbá arról, hogy milyen módon kívánják fokozni a liftek gyártását.