Békés Megyei Népújság, 1970. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-22 / 170. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG­ ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1970. JÚLIUS 22. SZERDA Ára 80 fillér A népjólét emelésének irányelvei A negyedik ötéves tervről nyilvánosságra hozott pártdo­kumentum körvonalazza nép­gazdaságunk sokat ígérő távla­tait, s egyben a mai helyzet, napjaink feladatainak mélyen­­szántó elemzését is adja. Ha­zánk gazdasága, amely jelenleg közepesen fejlett, az 1970-es évek közepére megközelíti a fejlett országok mostani szín­vonalát. A nagyszabású célkitűzések a mai realitásokra épülnek. A befejezéséhez közeledő harmadik ötéves terv az első ötéves terv, amelyről elmondhatjuk, hogy minden részletével megvalósul, sőt, túlteljesül. Az a körül­mény, hogy menet közben nö­vekvő feladatainkkal összhang­ban korszerűsítettük gazdaság­­irányításunk egész rendszerét, csak fokozta a végrehajtás tervszerűségét. A harmadik öt­éves terv két említésre méltó eredménye, hogy erősödött a népgazdaság egyensúlyi helyze­te és javult a munka hatékony­sága. Ez utóbbira utal, hogy a nemzeti jövedelem 40 százalék­kal nőtt, meghaladva az ipari termelés 34 százalékos fejlődési ütemét. Népgazdaságunk stabi­litását pedig jól érzékelteti, hogy általános kényszerintézke­dések, a lakosságot, sújtó rend­­­kívüli terhek nélkül képes megbirkózni a kemény tél és az árvíz következményeivel. Szó sincs persze arról, hogy minden gondon, nehézségen már túljutottunk. A negyedik öt­éves terv azért is reális, meg­alapozott, mert számol gazdasá­gunk meglevő feszültségeivel, ellentmondásaival. • Közülük négy téma külön is említésre méltó: 1. krónikus a munkaerő­­hiány, megszüntetése feltétele­zi a termelékenység gyorsabb ütemű emelését. 2. Iparunk szerkezetének további lényeges korszerűsítését, versenyképessé­gének fokozását szolgálják az új terv kiemelt programjai. 3. A kiemelt programok között is a legfőbb az építő-, a szerelő- és építőanyagipar fejlesztése a beruházási piac feszültségeinek feloldása érdekében. 4. Végül, de nem utolsósorban, a lakos­ság lakás-, hús- és gépkocsi­ellátása, a szolgáltatások fej­lesztése a megoldásra váró fel­adat. A terv a népjólét emelé­sét, a szocializmus teljes felépí­tését szolgálja hazánkban. En­nek része a 400 ezer lakás fel­építése öt év alatt. Kétszer an­­­nyi óvoda épül, mint az előző öt évben. Növelik a családi pót­lékot, a nyugdíjakat s ezáltal csökkentik a kereső lakosságra jutó szociális terheket, lehetővé téve a bérek további teljesít­mény és képzettség szerinti differenciálását. A reálbérek idáig leggyorsabban 2—2,5 szá­zalékkal nőttek egy esztendő­ben, az új terv lehetővé teszi az évi 3 százalékos növekedést, feltételezve, hogy a termelés jövedelmezősége is ennek meg­felelően javul. Az egy lakosra jutó évi húsfogyasztás 59-ről 67 kilogrammra növekszik, s így 1975-ben már kielégítik az igé­nyeket. Hosszan sorolhatnánk még, hogy a Központi Bizottság ülé­se milyen sokoldalúan elemez­te szocializmust építő népünk pillanatnyi gondjait és holnapi igényeit. Az elemzés részei azok az eszközök, módszerek is, ame­­lysek­ révén az igények gazda­ságilag megalapozhatók. A szakemberek ezért vitatkoztak legtöbbet az irányelvek elfoga­dását megelőzően a gazdaság tervezett növekedési üteméről. A viták és vizsgálódások alap­ján végül úgy döntöttek, hogy a nemzeti jövedelem 30—32 százalékos növelése az öt esz­tendőre szóló reális feladat. Ennek teljesítése eleve felté­telezi népgazdaságunk követke­zetes átállítását az intenzív fej­lesztés útjára. Mit jelent ez? A termelés növelésének 75—80 százalékát például a termelé­kenység emelésével kell elér­nünk. A készletek növekedési ütemét is szükséges tovább mérsékelni. Gyorsítani kell a műszaki fejlődést, a beruházá­sok kivitelezéset stb. Gazdasági fejlődésünk csak akkor lehet dinamikusabb, gyorsabb az elő­irányzatnál, ha nem egyszerűen a mennyiségi, hanem a minő­ségi mutatókat teljesítjük túl — jobb, gazdaságosabb munká­val a nemzeti jövedelem a jö­vőben is az eddigi 76:24 arány­ban fordítható fogyasztóra, il­letve felhalmozásra. A nemzeti jövedelem, a gyorsabb gazda­sági növekedés minden milli­­árdjából tehát 760 millió fo­rint kerül elfogyasztásra. A gazdaságszabályozás arra törek­­­szik, hogy a jól dolgozó kollek­tívák, a jövedelmezőbb válla­latok a fogyasztási és a felhal­mozási alapokból egyaránt na­gyobb arányban részesedjenek. Növekednek tehát a különbsé­gek a személyi jövedelmekben és a fejlődési lehetőségekben a hatékonyan és a kevésbé jöve­delmezően dolgozó vállalatok között. (A termelőszövetkeze­tek túlzott differenciálódását adópolitikával némileg mérsék­lik.) A központi felhalmozási ala­pok felhasználásánál némileg növekszik a nem termelő be­ruházások aránya. Ezt a nagy­arányú lakásépítési és közmű­­vesítési feladatok indokolják. A központi termelő beruházáso­kat pedig mindenekelőtt a ki­emelt fejlesztési programok megvalósítására összpontosít­ják. Így a népgazdasági terv a maga sajátos eszközeivel is se­gíti a hatékonyság emelését, a szükséges szerkezeti változáso­kat. A kiemelt programok meg­valósításával lehetővé teszi, hogy­­ gyorsabban növekedjék a földgáz és a kőolaj felhaszná­lása (a háztartásokban is!), a nemzeti kincsünket hasznosító alumíniumipar termelése, fej­lődjön az autóbuszgyártás, a jelenleg még sok gondot, ne­hézséget okozó építő- és építő­anyagipar, megvalósuljon a ru­házati ipar rekonstrukciója és gyorsan fejlődjenek olyan kor­szerű iparágak, mint amilyen a műanyagot, a műtrágyát elő­állító petrokémia és a számí­tástechnika. A IV. ötéves terv irányelvei megfelelő kereteket adnak a korszerű munkának, alapot, in­formációt és példát a reális, ám mégis messzirelátó vállalati tervek kidolgozásához. Ha a dolgozók széles rétege megis­merkedik a távlati népgazdasá­gi célokkal, majd a vállalati feladatokkal, ez bizonyára új kezdeményezésekre, lendületes munkára vezet már most, a párt X­X. kongresszusa tiszteleté­re folyó versenyben, jó kezdő­­sebességet kölcsönöz a jövőre induló IV. ötéves tervünknek. Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG XXV. ÉVFOLYAM, 170. SZÁM Sajtótájékoztató az árvíz- és belvízkárok megtérítéséről Az Állami Biztosító Főigazga­tóságán kedden Fehér Sándor vezérigazgató sajtótájékoztatón számolt be az ár- és belvízkárok megtérítéséről. Az árvizet kö­vető első napokban 2500 bizto­sított károsult szabolcsi család kapott 5 millió forintot, s azóta már országosan az árvízkocká­zatra is érvényes biztosítással rendelkező 15 000 családnak fi­zettek ki egyenként 2000 forintos kitelepítési térítést, összesen 30 millió forintot. Szabolcs megyében a gyorsí­tott eljárással két hét alatt meg­állapították és kifizették 1300 összedőlt ház épületkárát, s je­lenleg intézik további 1200 ár­víztől sérült épület kárának meg­térítését is. A lakosságot ért épü­letkárokra eddig százmillió fo­rintot fizettek ki. Volt olyan té­ves felfogás, hogy a kártérítés összegével csökkentik a kamat­mentes újjáépítési hitelt. Az ál­lami biztosító és az OTP megál­lapodása szerint azonban a ka­matmentes hitel összegét semmi­képpen sem befolyásolhatja, hogy a biztosított mennyi kár­térítést kapott. Az árvíz levonulása után ke­rülhetett sor a mezőgazdasági nagyüzemeket ért károk megál­lapítására. Eddig 123 termelő­szövetkezet és állami gazdaság mintegy 80 000 holdnyi kipusz­tult vetésére 145 millió forint kártérítést fizetett a Biztosító. A Tiszántúl déli megyéiben nagyon bonyolult a helyzet. A termelőszövetkezetek vagyonbiz­tosítása fedezetet nyújt az ár­vízkockázatra és kiterjed, a már­cius 31-ig bekövetkezett belvíz­károkra is. Kiegészítő biztosítást is lehetett volna kötni az év to­vábbi részében bekövetkezhető belvízkárokra is de a belvízzel érintett területeken mindössze 27 gazdaság élt ezzel a lehetőség­gel. A kormány határozata alapján támogatást kapnak azok a káro­sult termelőszövetkezetek is, amelyek nem kötöttek biztosí­tást, de természetesen sokkal jobban járnak azok, akik előre­látóbbak, megfontoltabbak vol­tak és szerződést kötöttek a Biz­tosítóval. A mezőgazdasági károk felmé­rése még nem fejeződött be, s több esetben vitái keletkezhet­nek a károk minősítésénél, ezért vita esetén a vízügyi igazgatóság véleményezi, hogy a szóbanfor­­gó kárt árvíz, vagy belvíz okoz­­­­ta-e? A szakvélemény alapján a­­ Biztosító eleget tesz szerződésben vállalt kötelezettségeinek. Az Or­­­­szágos Vízügyi Hivatal vélemé­nye alapján így árvízkárnak mi­nősítik a Hortobágy—Berettyó főcsatornának a füzesabony— debreceni vasútvonal keresztező­désétől a torkolatig terjedő sza­kasza mentén keletkezett vízká­rokat, valamint a tiszavölgyi ár­védekezés során a Tiszánál és mellékfolyóinál biztonsági okok­ból elrendelt árvízi kényszertá­rolásból keletkezett vízkárokat is. (MTI) Aczél György hazaérkezett Prágából Kedden hazaérkezett Prágá-­­ ból Aczél György, az MSZMP­­ Központi Bizottságának titkára,­­ Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására rövid látogatást tett Prágában, ahol baráti esz­mecserét folytatott a CSKP ve­zetőivel. Búcsúztatására a prá­gai repülőtéren megjelent Jó­zef Kempny, a CSKP Elnöksé­gének tagja, a KB titkára, a KB cseh irodájának elnöke, Jan Fojtik, a CSKP KB titkára, va­lamint Vincze József prágai magyar nagykövet. A Ferihegyi repülőtéren fo­gadására megjelent Sándor Jó­zsef, az MSZMP KB tagja, a KB osztályvezetője, valamint F. Dvorsky, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság budapesti nagykövete. MA: A MEGSZÁMLÁLT EMBER (2—3. oldal) A VÍZ ELVONULÁSA UTÁN KÖRÖSLADÁNY­­BAN (3. oldal) A LABDARÚGÓ NB III. DÉLKELETI CSOPORTJÁ­NAK 1970—71. ÉVI SOR­SOLÁSA (7. oldal) Pártmunkás küldöttség utazott Romániába A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának meghí­vására magyar pártmunkás kül­döttség utazott Bukarestbe Klézl Róbertnek, az MSZMP KB osz­tályvezető-helyettesének vezeté­sével. Nőatt a szülések száma - Telefonügyelet kellene Medgyesegyházán - Megszűnik-e a battonyai szülőotthon? A mezőkovácsházi járásban je­lenleg két szülőotthon működik, — korábban kettőt az almáska­­marásitt és nagybánhegyesit ki­használatlanság, korszerűtlenség miatt megszüntettek — az egyik Battonyán, amely 6 ágyas, a má­sik pedig 22 ággyal Medgyesegy­házán. Az utóbbi tevékenysége kielé­gítő. Korszerű berendezésével megfelel a legigényesebb köve­telményeknek is. Létrehozásakor — 1958-ban — az ország leg­szebb, legjobban felszerelt falusi szülőotthonának nevezték. Ez ma is áll, mert a fejlődésben lé­pést tudott tartani más szülőott­­honokkal. A vezető szülész-nő­gyógyász szakorvoson kívül, a hatból jelenleg három szakkép­zett szülésznő — három szülési szabadság miatt távol van —, két csecsemőgondozó és nyolc más munkakörben tevékenykedő dolgozó gondoskodik a betegek­ről, kismamákról, újszülöttekről. Az épület berendezése ma is korszerű és újakkal — a kor kö­vetelményének megfelelő gépek­kel — is gyarapodott. Az ott­hont központi fűtéssel is ellátták az évek során, tavaly már az emeleti manzárd-szobákba is be­vezették. Nemcsak medgyesegy­­háziak, hanem a környező köz­ségek lakói közül a kismamák, szülő nők és művi vetélésre je­lentkezők is itt nyernek elhelye­zést. A működés eredményessé­gét bizonyítja, hogy fennállása óta 20 ezer beteg fordult meg itt, s egyetlen­­egy haláleset sem volt. A szülések száma pedig év­ről évre nő. Tíz évvel ezelőtt 326, 1969-ben pedig már 405 szü­lés volt ebben az otthonban. Az ágykihasználás viszont még min­dig csak 78 százalékos. Az otthon vezetője és a járási fő­orvos szerint a községek és a körzeti orvosok sokat segíthetné­nek abban, hogy a kihasznált­ság 100 százalékos legyen. Egyes községekből például még ma is a távolabbi Orosházára, Gyulára vagy Békéscsabára irányítják a szülő anyákat, holott ezeken a helyeken amúgy is nagy a zsú­foltság. Ez csökkenne, ha első­sorban a környező községekből több kismamát,­­szülő nőt külde­­nének ebben a korszerű, minden igényt kielégítő szülőotthonba. A munka megkönnyítését elő­segítené, ha Medgyesegyházán éjjel-nappal telefonszolgálat len­ne. Évente ugyanis többször kell éjjel a mentőt hívni egy-egy be­teget más kórházba eljuttatni. Van ugyan segélykérő telefon, de előfordult már nem is egy­szer, hogy műszaki okok miatt a hívás nem sikerült. Ahol egy ilyen egészségügyi intézet műkö­dik, ott feltétlen szükséges az állandó telefonügyelet is. A másik — a battonyai — 6 ágyas szülőotthon ágykihaszná­lása az utóbbi öt évben alig 25 százalék. Felmerült a gondolat a járási egészségügyi szervek ré­széről, hogy nem lenne-e helye­sebb megszüntetni. A javaslatot a vb elé terjesztették és az in­dokolásban a korszerűtlenség, a fejlesztési lehetőségek hiányai szerepeltek. Valóban helytelen ma már működtetni olyan in­tézményt, amely nem felel meg az egészségügyi követelmények­nek, holott ugyanakkor korszerű berendezésekkel ellátott intéz­mények működnek elérhető kö­zelségben. K. J.

Next