Békés Megyei Népújság, 1971. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-12 / 9. szám

Félsikerrel zárult a „Schirilla-akció" Schirilla György szombaton tizen­ötödször kísérelte meg a zajló Du­na átúszását. Budai lakásáról futva érkezett az Erzsébet-híd pesti hídfő­jéhez, ahol tapsoló tömeg fogadta, majd nem sokkal később az erősen zajló, jeges vízbe vetette magát. Az „út” biztosítására kivonult MA­­HART-jégtörő, a „Tatabánya” csak akkor indult el, amikor a jégtáblák között Schirilla már csaknem 200 métert sodródott a parttal párhu­zamosan. A késlekedve érkező hajó még inkább a pesti part felé szorí­totta a sportembert. Ezért nem si­került átlósan a Szabadság-híd bu­dai hídfője felé haladnia. Tizenöt percnyi küzdelem után a „Tatabá­nya" kötelet bocsátott a vízbe és fe­délzetére vette az elmerevedett úszót. Ezután a jégtörő egy tiszte­letkört tett, majd a budai hídfőnél kikötött. Schirilla a hajón előfürdőt vett, majd egy szál úszónadrágban a Gellért-szállóba futott, ahol a masz­­szőrök vették kezelésbe. A sport­­pályafutásának 20. évfordulóját ün­neplő Schirilla György 15. Duna-át­­úszása így félsikerrel zárult: a jég­táblák között megtette a két híd közötti távolságot, de a budai par­tot csak a jégtörő segítségével ér­te el. A Békés megyei atlétika a számok tükrében — 1970 Közöltük a teljes, ranglistákat korosz- ' tályokra való tekin­tet nélkül. Most fo­lyamatosan közöljük­­ az ifjúsági és serdü­­­­lő versenyzők ered­ményeit. Érdekes és tanulságos lesz ez a névsor, mert következtetni lehet belőle arra, hogyan állunk után­pótlás dolgában és mit várhatunk az elkövetkező években. Egy biztos, sok tehetséges ifjúsági és serdülő­­ versenyző van megyénkben, csak ar­ra kell vigyázni, hogy továbbra is megmaradjanak az atlétika mellett és biztosítani számukra a rendsze­res, folyamatos edzést. Az ifjúsági rangsorban csak azokat találjuk, akik 1952-ben és 1953-ban születtek, tehát 17—18 évesek. Fiúk: 100 m­ll.­ Korponai András (Gyulai MEDOSZ), 11.2 Lenti Attila (Orosházi G.), Reszek Antal (Gyu­lai MEDOSZ), 11.4 Kiss Sándor (Gy. MEDOSZ), 11.6 Polonka György (Bé­késcsabai Kemény G.), Jánovszki László (Szarvasi G.), 11.8 Szabó La­jos (Gyulai MEDOSZ), Turcsek Zol­tán (Mezőkovácsházi G.), Olajos Károly (Békési G.), Keszthelyi Zol­tán (Oh. MGT). 30 k m: 22.9 Lenti Attila (Oh. G.), 28.4 Korponai András (Gyulai ME­DOSZ), 23.7 Kiss Sándor (Gyulai MEDOSZ), 24.8 Köstner István (Gy. MEDOSZ), 25.1 Fazekas Lajos (Oh. MGT), 25.2 Makra István (Oh. G.), Szabó Lajos (Gy. MEDOSZ), 25.4 Grábner Zoltán (Bea. Dózsa) , 25.9 Szuhajda György (Bes. Kemény G.), 40« m: 51.1 Lenti Attila (Oh. G.), 52.8 Kliszek Antal (Gy. MEDOSZ), 53.6 Köstner István (Gy. MEDOSZ), 55.7 Kozsuch Mihály (Battonyai G.), 95.9 Korponai András (Gy. ME­DOSZ), 56.0 Makra István (Oroshá­zi G.), 56.2 Turai Gábor (Gy. ME­DOSZ), 56.4 Emel Attila (Gy. ME­DOSZ), 57.1 Tábor Antal (Bes. Dó­zsa), 800 m: 2:05.0 Dohány Gergely­ (Oh. G.), 2:06.8 Makra István (Oh.­­ G.), 2:08.4 Kiss Guba András (Gy.­­ MEDOSZ), 2:09.6 Lenti Attila (Oh. G.), 2:10.7 Kozsuch Mihály (Batto­nyai O.), 2:11.4 Tábor Antal (Bcs. Dózsa), 2:13.1 Beliczai Dénes (Gyu­lai kert. 1.), 2:15.8 Bottyán László (Bcs. MÁV), 2:18.2 Kusztos Géza (Tótkomlós­ G.), 150­­m. 4:23.2 Turai Gábor (Gy. MEDOSZ), 4:25.7 Dohány Gergely (Orosházi G), 4:34.2 Szűcs Imre (Orosházi MGT), 4:34.4 Kiss Guba András (Gy. MEDOSZ), 4:35.2 Tá­bor Antal (Bcs. Dózsa), 4:35.6 Be­­liczai Dénes (Gyulai kert. 1.), 4:36.0 Bátyán László (Bcs. MÁV), 4:37.9 Gyimesi György (Orosházi G), 4:48.6 Dobra Albert (Gyulai ITSK), 4:49.8 Végh László (Mezőhegyesi ITSK), 300 k­m: 9:30.0 Dohány Gergely (Orosházi G.), 9:30.2 Túras Gábor (Gyulai MEDOSZ), 11:50.0 Bongya István (Bős. Dózsa)­ , 10 km gyaloglás , 52:22.2 Tábor Pé­ter (Bős. Dózsa), 83:37.0 Bongya Ist­ván (Bcs. Dózsa), 110 m.gát: (91.4), 15.6 Demeter László, 16.0 Kliszek Antal, 16.0 Tóth Zoltán, 16.2 Kiss Sándor, 17.0 Kor­ponai András, 17.9 Czégény Lajos (mind a hat Gyulai MEDOSZ), 18.4 Varsányi Mihály (Bcs. Dózsa), 19.1 Simon György (Bcs. MÁV), 19.6 Toldi Gábor (Gyulai MEDOSZ), 19.8 Pata­ Mihály (Bes. Rózsa F. G.). 200 m gát: 29.2 Tóth Zoltán (Gy. MEDOSZ), 29.8 Demeter László (Gy. MEDOSZ). 310 m gát: 47.4 Tóth Zoltán (Gy. MEDOSZ), 48.8 Demeter László (Gy. MEDOSZ), 49.8 Köstner István (Gy. MEDOSZ). 2000 m akadály: 7:28.6 Kiss Guba András (Gyulai MEDOSZ). A labdarúgó-pályák rendjéért A labdarúgó-­ pályák rendjé­­jének szilárdítód­­sa érdekében az­ utóbbi időben több rendeel lépett életbe V 1 J Ezeket minden V I J egyesületnek V­­ S maradéktalanul , mert ellenkező­­ következménye­ket vonhat maga után. Ismerte­tésükre, megvitatásukra jól fel lehet használni a téli estéket, élménybeszámolókat. A bajnoki, a kupa- és a nem­zetközi mérkőzések rendjének fokozottabb biztosítása érdeké­ben a já­tékvezetők részére is kiadták a rendelkezést. Az egyik a szeszes ital árusí­tására vonatkozik. A Magyar Labdarúgó Szövetség hivatalos be kell tartani, esetben súlyos közlönye közzétette a bel­keres-­­­kedelmi miniszter rendeletét,­­ amely megtiltotta a szeszes ital — beleértve a sör — árusítását a fentebb említett mérkőzések kezdését megelőző egy órától a befejezést követő egy óráig ter­jedő időszakban. A játékvezetők utasítást kaptak, hogy a minisz­­­­teri rendelet megszegése , tehát szeszes ital árusítása esetén új mérkőzés megkezdését, illetve a játék folytatását nem vállalhat­ják. Az így elmaradt vagy félbe­szakadt bajnoki mérkőzés pont­jait a nem vétkes csapat javára kell igazolni. Ütemes, tömeges sértegetés esetén a játékvezetőnek félbe kell szakítani a játékot, s a fő­rendezővel — ha van, hangos­bemondó alkalmazásával — hí­vassa fel a nézők figyelmét a sportszerű magatartásra. Ha a tömeges sértegetés tovább tart,­ ideiglenesen be kell szüntetni a mérkőzést. Ha a közönség bot­rányt, viselkedése ezután sem szűnik meg, a játékot végleg be kell szüntetni Ebben az esetben is a nem vétkes csapat kapja a­ bajnoki pontokat. | 8 békés latin ínittató 1­. Döntött az elnökség. Három egyesület két szakosztálya kap állami támogatást 1971-ben MTI Békés megyei Tanácsának­­ elnöksége. Megtárgyalták és jó­váhagyták a tanács 1971. évi és az elnökség első félévi üléster­vét. Ebben az esztendőben három tanácsülésre kerül sor, melye­ken megvitatják a Békés megye testnevelésére és sportjára vonatkozó középtávú (1971 1975) komplex fejlesztési tervet, az egyenletekben folyó erkölcsi,­ politikai munkát. Az őszi ülésen elhangzik a me­gyei konferencia előkészítő be­számolója. Az első félévi elnökségi ülés­tervben többek között olyan kér­désekkel foglalkoznak, mint a szakbizottságok tevékenységé­nek tapasztalatai, a gyulai já­rási-városi TS munkája, a terü­letileg kiemelt egyesületek te­vékenysége, együttműködések, tapasztalatok az SZMT-vel, KISZ MB-vel. Megvitatják az MLSZ határozatainak végrehaj­tásával kapcsolatos tennivaló­kat. foglalkoznak a sportegye­sületi vezetőségválasztó közgyű­lések, járási-városi, megyei kon­­ferenciák lebonyolításával, illet­ve azok intézkedési terveivel A megyei TS gazdasági veze­tője, Árendás István előterjesz­tése alapján megtárgyalták az idei sportköri állami támogatást is, összesen kétmillió 401 ezer forint kerül felosztásra.A sport­körök alaptámogatására egymil­lió 369 ezer, esetenkénti céltá­mogatásra 162 ezer, eredményes­ségi céltámogatásra 274 ezer fo­rintot fordítanak. A sportisko­lák alaptámogatása: 596 ezer fo­rint. A sportkörök támogatása csak az olimpiai sportágak­ra terjed ki fősúllyal, mert a differenciálás miatt az NB III, valamint annál alacso­nyabb osztályokban művelt sportágak állami támogatás­ban nem részesülnek. Kivételt képeznek a középfokú iskolák és a főiskolák. Tömeg­sport céljaira ugyancsak a kö­zépfokú iskolák kaptak dotá­ciót. Más helyeken a bázisszer­veknek kell az anyagi alapokat biztosítani a dolgozók sportigé­nyeinek kielégítésére. Figyelembe véve a minőségi eredményeket, a Békés megyei sportegyesületek nagy része nem kap állami támogatást. Vannak azonban olyan sport­körök, ahol egy-egy szakosztály jelentős összeget kap, például a Gy. MEDOSZ, Bcs. MÁV úszó szakosztályai­ 60—60 ezer forintot, a Bcs. Kötött női kézilabdásai, a Gy. ME­DOSZ salakmotorosai 80—80 ezer forintot, ugyanennyit kapnak a Bcs. Előre torná­szai is. 75—75 ezer forintos támogatással gazdálkodhat az idén a F.cs. Dózsa és a Gy. MEDOSZ atlétái. Labdarúgásban egyik szakosz­tály sem élvez állami támoga­tást az idén, mivel ezt a bázis­szervek biztosítják (üzemek, vállalatok, ktsz-ek, tsz-ek). Év közben eredményességi céltámogatással segítik azokat, az egyesületeket, ahol felnőtt I. osztályú, vagy aranyjelvényes ifjúsági sportolókat foglalkoz­tatnak. SZMT sportbizottsági ülés Ma délelőtt 9 órai kezdettel ülést tart a Szakszervezetek Me­­gyei Tanácsa Sportmunkabizott­sága. A sportbizottsági ülésen fog­lalkoznak az időszerű szakszer­vezeti sportfeladatokkal. Többek között szó lesz a munkahelyi spartakiád téli versenyeiről. Az asztalitenisz és a sakk sport­ágakban ugyanis a házi verse­nyeket most már minden mun­kahelyen be kell indítani. Szegeden február 14—19-ig szakszervezeti sportfelelősök tanfolyama lesz. Ezekre szor­galmazzák a beiskolázást. Elké­szült az SZMT Sportbizottságá­nak 1971. évi programja, költ­ségvetése, s ezt is megvitatják. Szó lesz a munkahelyi testne­velésről és arról is, hogy a hon­védelmi sportmunkát hogyan tudják elősegíteni a szakszerve­zeti szervek. Totótipreink 1. Bologna—Napoli 2. Cagliari—Milan 10. Cesena—Taranto 11. Como—Perugia 12. Massese—Mantova 13. Monza—Modena Pótmérkőzések 14. Catanzaro—Livorno l 15. Palermo—Reggina l 16. Pisa—Novara 1 A totó második heti eredmé­nyei: x, x, x, 1, 1, 1,1, x, 1, 1, 1, 1, x, x. A nyeremények az illeték levonása után a követke­­­­zők: 13 találatos szelvény 7 db, a nyereményük egyenként 79 617 forint. 13 plusz 1 találatos szel­vény 2 db, a nyeremény és a ju­talom együttesen 182 824 forint 12 találatos 98 db, a nyeremé­nyük 3791 forint. 11 találatot 1096 fogadó ért el, a nyeremé­nyük 339 forint. 10 találatos szelvények száma 7312 db, ezek­re egyenként a nyeremény 76 forint. 1 X 1 X 1 X 1 X x 2 1 X i­x 1 X x 2 Jó tanácsok az olajkályhák kezeléséhez Az olajkályha-tulajdonosok a fűtési szezonban mind gyak­rabban keresik fel telefonon vagy személyesen az AFOR vevőszolgálati osztályát Panaszkodnak, tanácsokat kérnek az olajkályhák helyes kezelésére, működtetésére. A rohamo­san­­ megnövekedett fogyasztótábor — csak ebben a fűtési idényben 350—400 ezer új olajkályha-tulajdonossal kell szá­molnia az ÁFOR-nak — nehezen tud „átállni’’ a már évti­zedek óta megszokott hagyományos tüzelési módszerekről. Kérdéseik rendszerint ugyanazok: mit kell tenni, ha megder­med az olaj; mit csináljak, ha nagyon kormoz a kályhám; sok olajat fogyaszt, mégsem melegít rendesen, mit tegyek. Időszerű tehát a szakemberek néhány hasznos tanácsa. HELYES TÁROLÁS — KEVESEBB BOSSZÚSÁG Sokaknak már a fűtőolaj tárolásánál nehézségeik támad­nak. Nagyobb mennyiségű háztartási tüzelőolajat ugyanis rendszerint nem lehet tárolni a lakásban. A hideg helyen raktározott olaj pedig már 25 C fokon megdermed, és a pa­raffin lerakódik benne. A háztartási tüzelőolaj dermedése fo­lyamatosan következik be. Először zavarossá válik majd a pa­raffin kiválása miatt mind jobban sűrűsödik. Felületén tar­tós, kemény hab keletkezik, majd kenőcsös anyaggá dermed. A már részben dermedt olaj sem tölthető a kályha üzem­anyag-tartályába, mivel dugulást okozhat. A dermedt olaj minimum +10 C fokos helyiségben történő, több órás táro­lás után használható csak fel, miután a kivált paraffinrészek visszaoldódtak. Gyorsítani lehet a folyamatot a kam­a­rázá­sával. A tűzveszély miatt a felmelegítést közvetlenül láng­gal vagy villamos melegítő berendezéssel nem szaba­d vé­gezni. A gyanús, szennyeződésnek vélt massza tehát nem az olaj hibája , amint azt egyesek gondolják. A helytelen tárolás miatt gyakran előforduló hiba az is, hogy vizes, üledékes olaj jut a kályhába. Ilyenkor a tüzelő­berendezés részlegesen vagy teljesen eltömődik, az égés nem tökéletes, ezért kormoz a kályha. A dugulást ilyenkor úgy szüntethetjük meg, hogy, egy résznyi petróleumot és négy résznyi háztartási tüzelőolajat tartalmazó keveréket töltünk a kályhába Biz kioldja az üledéket RENDSZERES KÉZFE LES­Z GAZDASÁGOSABB FŰTÉS Az olajkályhák esetleges üzemzavarát a fogyasztók gyak­ran az olaj minőségével magyarázzák. Ez többnyire nem helytálló, hiszen a­­ háztartási tüzelőolaj-szállítmányokat rendszeresen, szigorú minőségi vizsgálatnak vetik alá, így csak egészen kivételes esetben fordulhat elő, hogy részben szennyezett olaj jut a töltőállomásokra. Mégis, mi okozhat zavarokat az olajtüzelésben. Ha például a kályha nem ad meleget, kormoz, esetleg önmagától elal­szik, annak az az oka, hogy az olajadagoló rendszer eldu­gult vagy a kéménynek nem kielégítő a huzata. A belülről elkormosodott kályha sem melegít, mivel a tálcán felgyülem­lett koksz elzárja az olaj kifolyó nyílását. Ezért a kályha gyengén ég, előtt-utóbb elalszik. Az ilyen kályha óránként 1—2 liter olajat is elfogyaszt, mégsem melegít kellően. A tálcáin koksz képződhet akkor is, ha a fogyasztók huzamo­sabb ideig az I. vagy a II. fokozaton üzemeltetik a kályhát. Ezért a tüzelőberendezést alacsony fokozaton, csak megfelelő felmelegedés után szabad fűteni, és ha a láng kormozni kezd, a fokozaton emelni kell Az olajtüzelés kellemetlen velejárója lehet a petróleum­­szag. Ez is elkerülhető, ha betartjuk a kezelési utasítást. Az olajkályha ugyanis csak akkor ad szagot, ha olajcsepp kerül a kályhatest és a tartály közötti hőszigetelős lemezekre. Ezért tanácsos a kályhát felül ronggyal letakarni a tartály tölté­sekor. E­z a néhány hasznos tanács természetesen nem helyette­síti a rendszeres és szakszerű karbantartást. Az olajkályha biztonságos üzemeltetéséhez állandó, gondos kezelés szüksé­ges. Különösen ilyenkor télen, amikor a lakás elsőszámú kel­léke a jól működő tüzelőberendezés. (x)

Next