Békés Megyei Népújság, 1971. április (26. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-22 / 94. szám

• A MEGYEI PÁRTBIZOT­TSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA­I 71. Április 17., csütörtök óra: 80 fillér A törzsgárda dicsérete Kifizették a nyereségrészese­dést — már ahol volt —, s ez­zel ismét föllángolt az addig parázsként hunyó vita. Mert ahol pénzt osztanak — mondják tré­fásan —, ott vitát is rejt a bo­ríték. Igaz. Ám nemcsak akkor, ha bankó jelzi, az elismerést. Kavarodik vita akkor is, ami­kor lakásról, jutalomüdülésről, óvodai helyről döntenek, ami­kor a dicsérő szót, a kitüntetést, az elismerő oklevelet adják. Mindenkinek jó „igazság” nin­csen. Igazság csak egyféle van, szemben a sokféle emberrel. Mert akad-e — s ha akad, nem fehér holló-e? — olyan ember, alka berzenkedés nélkül beisme­ri, hogy a másik jobb, igyek­vőbb, rátermettebb, hozzáér­tőbb, mint ő? Az ifjú azért érzi jogosnak a több pénzt, mert ta­nult, iskolákat járt végig, az idősebb a tapasztalatai miatt, aki régi ember a munkahelyen azért, a másik meg éppen annak okán, hogy a többért jött el előző munkahelyéről. Lehet-e a sokféle igényt, óhajt, kívánsá­got, sőt nem ritkán követelést, igazságosan egyeztetni? Lehet-e anyagiakban és erkölcsiekben olyan elismerési rendszert ki­alakítani, amelyben leginkább megközelíthető az igazság? Az­az: mit jutalmazzon, ismerjen el anyagiakkal, erkölcsiekkel egyaránt a vezetés, a vezető? Kézenfekvőnek tűnik a válasz: a tényleges­ teljesítményt. Nehe­zebbnek, ha tovább kérdezünk: m­i a tényleges teljesítmény? Te­gyük fel, hogy ugyanazt a munkát végzi, ugyanolyan mi­nőségben egész éven át két érn­te. Az egyik egy éve, a másik huszonkét éve van a gyárban. Mivel teljesítménybérben dol­goznak, ott nincs vita. Ám már vita kerekedik a nyereségrésze­sedéskor — mert a régi ember minden év után egy százalékkal többet kapott —, a társadalmi ösztöndíj odaítélésekor a régi dolgozó gyerekének, s nem a másiknak, pedig az is pályázott rá. Tehát? Van valami, ami nagyon igaz, mégis nehéz elfo­gadtatni Nevezetesen: a régi ember, a hosszú évek óta egy­­helyben dolgozó nem pusztán azzal érdemli ki a többet, a na­gyobb elismerést, hogy régóta ott van. Hanem — és csak pél­dául, mert más tényezője is van ennek — azzal, hogy vele biztonságosan számolhat terme­lési és létszám terveiben a gyár. Ő nem fogja egyik napról a másikra otthagyná a gépsort, a szerelőszalagot, megakasztva tíz vagy ötven másik ember munkáját. Továbbá: nagy elő­nye az újakkal szemben, hogy helyismerete, az ott levő beren­dezésekhez, gépekhez, munkák­hoz kötődő tapasztalata, azaz rutinja van, könnyebben kiisme­ri magát, megleli a célravezető megoldásokat s­tb. (Egy-egy öreg karbantartó lakatos nagy gép­hibakor is azonnal megmondja, átél a baj!) Azután: a régi em­ber, azaz a törzsgárda tagja hosszú évek munkájának érté­két fektette be az adott mun­kahely fejlesztésébe, tökéletesí­tésébe, társaival együtt megter­melte a haladás anyagi és er­kölcsi fedezetét Ha elismerjük, hogy a föntebb írtak igazak — s az élet adta tapasztalat ösztökél minden jó­zan gondolkodású embert ennek elismerése —, akkor már azt sem nehéz belátni, hogy a törzs­gárda, a régóta együtt dolgo­zók alapvető tényezői a terme­lői kollektíva jelenének és hol­napjának, de akár egy tervező­­intézet, kutatóhely, szállítási vállalat közösségének is. Ott ugyanis, ahol nagyon kevés a régi helyi tapasztalattal rendel­kező ember — kivéve természe­tesen az újonnan épült, létreho­zott helyeket — könnyen meg­figyelhető a betanítási, betanu­lási idő meghosszabbodása, a közösség tétova útkeresése, a viták, veszekedések állandó je­lenléte S mindez azért, mert nincs egy mag, amely köré föl­rakodna a hús; az összetartó erő nincs meg a kollektívában. E fölismerés —­­ hozzátehet­jük: rendkívül fontos fölismerés — szerencsére ma már nem rit­ka a munkahelyeken, a vezetők körében, s gyarapodik a gya­korlati cselekedetek száma is. Egyre több munkahely teremt törvényes kereteket a kollektív szerződés által arra, hogy töb­bet adjon azoknak, akik évek hosszú sorának munkájával bi­zonyították e többre való érde­mességüket. Bérben, jutalom­ban, nyereségrészesedésben, a szövetkezeti, vállalati lakásépí­téskor való előny megadásában, üdültetésben, külföldi kikülde­tésben, s ezer más dologban egyre fontosabb szerep jut an­nak, hogy ki mióta dolgozik a vállalatnál, a gyárban, az in­tézménynél. Rengeteg még a teendő, sok a mulasztás a hűség, a munka­helyhez való ragaszkodás meg­becsülésében. Mégis, valami biztató, sokat ígérő folyamat elkezdődött. Ha ma még csak néhány helyen is, de már kezd lábrakapni az az ítélkezés, amely félti a munkahely rang­ját, a rossz munkát végzőktől, a terveket a vándormadaraktól, a holnapot a könnyen tovább­­állóktól. Kezd becsülete lenni a hűségnek, a hosszú ideig egy helyben dolgozásnak, a közös­séghez való ragaszkodásnak. S ahol magot teremtenek, ott oly­annyira áhított eredményre is biztosan számíthatnak! M. O. Vilag proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG XXVI. ÉVFOLYAM, 94. SZÁM M & BÉKÉSCSABA JÖVŐJÉRŐL (3. oldal) SZERKESSZEN VELÜNK (4 oldal) VALAMI MÁS TÖRTÉNT (7. oldal) Múlt évi eredmények alapján: Az építők kiérdemelték a Kiváló Vállalat címet Néhány nappal ezelőtt tartot­ták meg a Békés megyei Álla­mi Építőipari Vállalat 25 éves jubileumának záróünnepségét Április 20-án, kedden délután ismét ünnepeltek az építők. A békéscsabai Körös Szálló ét­termében ott voltak a csaknem másfélezres törzsgárda tagságá­nak legjobbjai, hogy tanúi le­gyenek a Kiváló Vállalat kitün­tető oklevél átvételének. Galovics György szb-titkár köszöntötte az ünnepség rész­vevőit, kiknek körében megje­lent Baukó Mihály, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője, dr. Ta­kács János, a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának vezetője, Erdős Ká­roly, az SZMT elnöke, az Épí­tésügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium képviseletében Ka­­pecz János, az ár- és pénzügyi főosztály vezetője, Szilasi Lász­ló osztályvezető és Fenyvesi János, az Építők Szakszerveze­tének osztályvezetője, valamint a megyeszékhely politikai, tár­sadalmi­­ és gazdasági életének több képviselője. Elismeréssel szólt ünnepi be­szédében a vállalat munkájá­ról és eredményeiről Kapecz elvtárs, s mint többek közt mondotta: mindezért megérde­melten nyerték el a Kiváló Vál­lalat címet. Tavaly a tervezett 12 százalék helyett 18 százalék­kal növelték a termelést, s az elhatározott 75 százalékos ter­melékenység helyett csaknem 30 százalékos termelékenység­gel fedezték a termelés bővü­lését Eközben töreked­­ek új technológiák kikísérletezésére és alkalmazására. A tervezett 587 lakással szemben 616-ot adtak át, s a megye építő munkásai szorgalmasan dolgoztak Fehér­­gyarmat újjáépítésénél is. Az ünnepi hangulat közepet­te azonban mégis arra kérte a vállalat vezetőit és dolgozóit, hogy a jövőben fordítsanak na­­­­gyobb figyelmet a gazdasági­­ eredményességre. Nagy taps­­ közben adta át ezután Drie-­­nyovszky Jánosnak, a vállalat igazgatójának a Kiváló Válla­lat címet jelképező oklevelet, majd Fenyvesi elvtárs és Baukó elvtárs üdvözölte az építőket. Az ünnepségen hatan kapták meg az Építőipar Kiváló Dol­gozója kitüntetést. Mégpedig: Gyebrovszki Mátyás festő szak­munkás, Vozár Mátyás villany­szerelő szakmunkás, Mátyus Sándor kőműves szocialista bri­gádvezető, Dancs István segéd­­munkás, Kerepeczki György ács és Veres István kőműves. Rajtuk kívül többen részesül­tek pénzjutalomban, köztük a szocialista brigádverseny leg­jobb kollektívái: Hernádi Fe­renc asztalos, Ribovics István kőműves és Surányi László ku­bikos brigádjának tagjai. A közelgő munka ünnepe előtt az építők a megyében az elsők között vették át tavalyi eredményeik méltó erkölcsi és anyagi elismerését P. P. Kapecz János, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium fő­osztályvezetője (képünk jobb oldalán) átadja a Kiváló Vállalat oklevelet Drienyovszky Jánosnak, a Békés megyei Állami Építő­ipari Vállalat igazgatójának (Fotó: Demény) Rendezvények a Gyarmati Ifjúság Napja alkalmából Április 24 a gyarmatosítás el­len és a békés együttélésért küzdő ifjúság világnapja. Ebből az alkalomból szerte a világon hallatják szavukat a fiatalok. Békés megyében 12 helyen tartanak ünnepségeket a KISZ- alapszer­vezetek. Kiemelt ren­dezvény színhelye lesz ma este a csorvási MSZMP-szék­ház, pénteken pedig a szarvasi mű­velődési ház. Oosházán, Béké­sen és Békéscsabán szerdán tartottak ifjúsági nagygyűlést, ahol a KISZ-tagok szolidaritá­sukról, együttérzésükről bizto­sították a hazájuk függetlensé­géért, s a szabadságjogok ki­vívásáért harcoló elnyomott né­peket. A Gyarmati Ifjúság Nap­jának Békés megyei rendezvé­nyein részt vesz 26 hazánkban tanuló külföldi diák is. Áchim L. András nevét veszi fel az 1-es számú általános iskola Békéscsabán A megyei tanács művelődés­­ügyi osztálya vb-ülés elé ter­jesztette a békéscsabai 1-es is­kola kérését, miszerint Áchim L. András nevét szeretnék fel­venni. A megyei tanács végrehajtó bizottsága döntésekor figyelem­­be vette, hogy Áchim L. And­rás a város szülötte, haladó politikai mozgalma országos je­­­entőségű volt Nevének felvé­tele az iskola ifjúságát és neve­lőit minden bizonnyal az eddi­ginél jobb eredmények elérésé­re ösztönzi. Ezért úgy határo­zott: engedélyezi, hogy az 1-es számú általános iskola 1971. május 2-től „Achim L. András Általános Iskola Békéscsaba nevét viseli.

Next