Békés Megyei Népújság, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-11 / 136. szám
Az Egyesült Államok magatartását nem fogadják el Szadat rádió- és televíziós beszéde Anvar Szadat, egyiptomi elnök csütörtökön nagyjelentőségű rádió- és televíziós beszédet mondott. Kijelentette: „a Közel- Keleten úgy lehetséges a tartós béke, ha Izrael kivonja csapatait az összes megszállva tartott arab területről és elismeri a Palesztinai népnek azt a jogát, hogy saját maga döntsön sorsáról”. Az elnök hevesen bírálta az Egyesült Államokat, amely — mint mondotta — „az Izraelnek nyújtott katonai és anyagi támogatás révén tevékeny részt vállal területeink megszállásában és a szuverenitásunk ellen irányuló agresszióban”. Ezt a magatartást nem fogadjuk el és teljes egészében elutasítjuk” — mondotta. A Szovjetunió lojális és önzetlen segítségét méltatva Szadat elnök kijelentette: „a Szovjetunió a gyakorlatban bizonyította be, hogy szilárdan az imperialista-ellenes forradalom mellett áll és habozás nélkül erkölcsi és anyagi segélyben részesíti a függetlenségük megszilárdításáért küzdő fejlődő országokat”. Az egyiptomi államfő hozzáfűzte: „A Nasszer elnök kezdeményezte egyiptomi—szovjet barátság továbbfejlődött és a nemrég aláírt barátsági és együttműködési szerződésben öltött testet. E szerződés megerősíti a barátság ellein nyugvó szovjet— egyiptomi kapcsolatokat és megszilárdítja a két ország között kialakult szoros együttműködést...” „E barátságtól egyetlen lépéssel sem távolodhatunk el, mert ezzel saját érdekeink ellen cselekednénk és saját térségünkön belül az imperializmus ügyét támogatnánk” — mondotta Szadat egyiptomi elnök. Az Arab Szocialista Unió átszervezéséről és azokról az elvekről szólva, amelyekre tevékenységét alapoznia kell, Anvar Szadat hangsúlyozta: „Az Arab Szocialista Unió a dolgozó nép szövetségére épül. Nem kaphatnak benne helyet az opportunismák, a reakciósok, az egyiptomi társadalom szocialista átalakításának ellenségei, az ingadozók, és a nemzeti integritás, a belső front ellen ágáló összeesküvők”. „A néptömegek — fűzte hozzá — rendelkezni fognak azzal a joggal, hogy megvonják bizalmukat képviselőiktől, amennyiben azok eltérnek a forradalmi úttól.” . Szadat elnök végezetül hangsúlyozta az állami szektor uralkodó szerepét az egyiptomi gazdaságban, majd rámutatott a „nemzetgazdaság fejlődésének alapját képező nehézipar” kiépítésének szükségességére. (AFP) Tömegfgyelést tartottak tegnap a chilei szakszervezetek Szerdán katonai díszpompával temették el Santiagóban a keddden meggyilkolt Edmundo Perez Zujovic volt chilei belügyminisztert. A politikai gyilkosság ügyében tovább folyik a nyomozás. A rendőrség megerősítette, hogy azt egyik gyilkosnak, Ronald Rivera Calderonnak a személyazonosságát minden kétséget kizáróan megállapították. Chilei politikai körökben általában szélsőjobboldali összeesküvők művének tekintik a gyilkosságot. A chilei szakszervezeti szövetség (CUT) csütörtökön estére tömeggyűlést szervezett, amelyen támogatásáról biztosította Allende elnököt A tömeggyűlésen az államfő is felszólalt. A megfigyelők feltételezik, hogy Allaride beszédében ismerteti majd a birtokába került dokumentumok részleteit, s azt is lehetségesnek tartják, hogy bejelenti: a megbékélés és a meggyőzés politikájának vége. Szerdán egyébként a terrorcselekmények megtorlására vonatkozólag törvényjavaslatot nyújtottak be a parlementben. E javaslat halálbüntetést vagy életfogytiglani börtönbüntetést és gyorsított eljárást ír elő az effajta bűncselekmények elkövetőire. (AFP) . Podgornij választási beszédet mondott Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke csütörtökön választási beszédet mondott Moszkva „Leningrad” kerületében, amely őt jelölte küldöttének a Szovjetunió Legfelső Tanácsába. A külpolitikával foglalkozva többek között hangsúlyozta: „Aktív és következetes módon szeltünk síkra a feszültség enyhítéséért, az európai status quo megerősítéséért. E célokhoz jelentős mértékben járulna hozzá a Szovjetunió és Lengyelország, illetve a Német Szövetségi Köztársaság között megkötött szerződések életbe lépése. "Síkraszállunk azért is, hogy Nyugat-Berlin kérdésében — a mesterséges akadályokat elhárítva — kölcsönösen elfogadható rendezést érjünk el. Szeretnénk remélni, hogy erre törekszenek tárgyaló partnereink is.” (MTI) Rogers sajtótájékoztatója William Rogers amerikai külügyminiszter visszatért Washingtonba európai látogatásáról. A washingtoni Andrews légitámaszponton újságírók kérdéseire kitért azokra a megjegyzésekre, amelyeket Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke tett az európai csapatlétszám és fegyverzet kölcsönös csökkentésével kapcsolatban. Rogers kifejtette, hogy a NATO hajlandó megtárgyalni a Varsói Szerződés tagországaival a csapatlétszám esetleges csökkentését mindkét oldalon. Közölte Rogers azt is, hogy „némi bátorítást merített” azokból a megbeszélésekből, amelyeket Donald Bergas-szal, a kairói spanyol nagykövetség úgynevezett amerikai szekciójának vezetőjével folytatott, aki viszont korábban tárgyalt Szadat elnökkel. Rogers elmondotta, hogy továbbra is kapcsolatot tart mind Egyiptom, mind Izrael vezetőivel. (UPI) Az EGK kibővítése A francia és angol államférfiak közötti megbeszélések nyomán megnyílt az út a brit csatlakozás előtt, lehetővé válik a jelenleg hattagú Európai Gazdasági Közösség (EGK) — másnéven Közös Piac — tíztagúvá bővítése. Nagy-Britanniával együtt ugyanis csatlakozni kíván a vele élénk kereskedelmi forgalmat lebonyolító Írország, Dánia, Norvégia is. (Össz külkereskedelmi forgalmuknak mintegy egyharmada irányul Nagy-Britanniába.) A brit csatlakozást eddig határozottan ellenző ,Franciaország álláspontjának megváltoztatását az EGK-n belüli erőeltolódás idézte elő: az egyre inkább háttérbe szoruló Franciaország az NSZK növekvő gazdasági és politikai súlyát csak Nagy-Britanniával együtt tudja ellensúlyozni a közösségen belül. A tíz tagországra kibővülő EGK a világ negyedik gazdasági hatalmává válik az Egyesült Államok, Szovjetunió és Japán mellett. Hatalmas, 253 millió ldós belső piac alakul ki (a jelenlegi EGK területén 186 millió ember él), amelynek hatásáig várhatóan meggyorsul a ..ományos, technikai forradalom Nyugat-Európában, ezáltal a társulás egyre inkább felzárkózihat az Egyesült Államok mögé. A Közös Piac súlyát növeli a földközi-tengeri és afrikai társult államok széles köre, valamint Franciaország és Hollandia függő területei (Dél- Amerikában, Óceániában, Afrikában), amelyek olcsó nyersanyagot és további iparcikkfelvevő piacot jelentenek. (Afjrikában 21, a mediterrán térségben pedig három társult állam tartozik az EGK-hoz.) Az EGK részaránya a világ- termelésből a csatlakozásokat követően 15 százalékról 20 százalékra, a tőkés világkereskedelemből pedig 31 százalékról 41 százalékra növekszik? A megnövekedett gazdasági erő következtében az Európai Gazdasági Közösség nagyobb önállóságot is biztosíthat magának politikai téren is az Egyesült Államokkal szemben. „Béke” a szuronyok alatt? Stapadopulosz, a görög dikta- túra főnöke meglepő nyilatkozattal hökkentette meg a nemzetközi közvéleményt. Személyes üzenetet intézett a török hadsereg oltalma alatt kormányzó Erim miniszterelnökhöz és ,,baráti együttműködést” javasalt a két ország közötti fontos kérdések rendezésére. Mint kiderült, a junta-főnök üzenete válasz volt Erim levelére, amely hasonló értelmű javaslatot tartalmazott „a rendezetlen kérdé-sek megvitatására, Ciprus ügyét is beleértve”. Az üzenetváltás athéni részének volt még egy különleges és zavaró sajátossága. Az első jelentésekben a különböző nyugati lapok és hírszolgálati irodák azt állították: Papadopulosz nem egyszerűen „baráti együttműködést”, hanem „konföderációt”, azaz laza államszövetséget javasolt Törökországnak. Később különös módon kihullott a „konföderáció” szó a javaslatból, illetve a jelentésekből. Így is nyilvánvaló, hogy a közeli jövőben nagyszabású megegyezési kísérletre számíthatunk a görög rezsim és az új török kormány között. Görögország részéről az adítékok nyilvánvalóak. Ma már meglehetően világos, hogy a Papadopulosz vezetése alatt álló katonai juntának sikerült viszonylagosan konszolidálnia hatalmát. E „konszolidáció” része volt természetesen a haladó politikai erőkre, sőt a polgári ellenzékre is nehezedő rendőrterror. Szerepe volt azonban a junta-uralom megszilárdításában annak is, hogy az erőszakszervezetek és mindenekelőtt a hadsereg tiszti kara óriási anyagi juttatásokat és kedvezményeket kapott. Végül, de nem utolsósorban, meghatározó szerepe volt a külpolitikai tényezőknek: az Egyesült Államok — rövid kezdeti habozás után — kénytelen volt felismerni, hogy a Földközi-tenger medencéjének és az arab világnak jelenlegi stratégiai helyzetében egy „szilárdan antikommunista” katonai Uralom alatt álló Görögország kiválóan szolgálhatja az amerikai stratégiai érdekeket Ezeket a washingtoni katonai koncepciókat jelenleg mélységesen zavarja az a feszült viszony, amely Görögország és a NATO délkeleti szárnyának másik, amerikai bázisokkal megrakott tagállama, Törökország között fennáll. Papadopulosz ajánlatában ily módon az játszotta a döntő szerepet, hogy ha képes megvalósítani a közeledést — ezzel tartósan biztosította maga és a katonai rezsim számára Washington jóindulatát. Ami Törökországot illeti, a hatalmi helyzet alakulása mindinkább éretté teszi Ankarát az athéni juntával való tárgyalásra. Igaz, a katonai ultimátum nyomában hatalomra került Krim-kormány szerény gazdasági reformprogramot hirdetett és a korrupció letörését ígérte. Ez azonban egyáltalán nem zavarja sem Athén, sem Washington álmait. A reformok belül maradnak a burzsoá kereteken, a korrupció esetleges letörése pedig még meg is erősítheti a katonai rendszer tömegbázisát. Ugyanakkor viszont — és mind Athén, mind Washington számára ez a döntő — a katonai rendszer megkezdte a baloldali és haladó mozgalmak letörését! Felesleges most azon elmélkedni, hogy ebben milyen szerepe van az olyan provokációnak is beillő „ultrabal” akcióknak, mint legutóbb az izraeli konzul meggyilkolása. Tény marad, hogy az anarchista“—trockista akciókat a katonai rezsim a egész baloldal összezúzására használja fel: az anarchista akciókat élesen elítélő Török Munkáspárt Központi Bizottságának több mint felét már letartóztatták, szakszervezeti vezetők tucatjait ducolják börtönbe és az április 26-i, egy hónapra meghirdetett ostromállapotot újabb két hónappal meghosszabbították. Nem lehet csodálni, hogy a két rendszer vezetői között baráti szálak szövődnek. A „konföderáció” gondolatának felvetése persze aligha tartozik a realitások közé. Az viszont már nem lehetetlen, hogy rövidesen magasszintű tárgyalások kezdődnek Athén és Ankara között. A dolog jellegénél fogva minden megegyezés, vagy akár közeledés is veszélyeztetheti a független Ciprusi Köztársaság jelenlegi státuszát és nemzeti érdekeit! Ismeretes, hogy a sziget görög többsége és a török kisebség között évek óta húzódó konfliktus mérgezi a légkört. A ciprusi Makrariosz-kormány álláspontja az, hogy ezt az ellentétet a független Ciprusi Köztársaság nemzeti keretei között kell megoldani. A Pentagon stratégái számára természetesen az lenne a legmegfelelőbb megoldás, ha Ciprus szilárd NATO- támaszponttá válnék. Ezért Washingtonnak feltétlen érdeke olyan típusú Athén—Ankara kiegyezés, amelynek hatása egyrészt a NATO délkelet-európai szárnyának megszilárdulása, másrészt az, hogy Ciprus afféle „úszó anyahajóként” is a NATO vizeire sodródik. I Ez a gondolat húzódik meg a~i Papadopulosz kézfogási ajánlata mögött. (—i —e) Befejeződött az európai szocialista országos Vöröskereszt társaságainak értekezlete Befejeződött az európai szocialista országok Vöröskereszt társaságainak budapesti tanácskozása. A napirenden szerepelt kérdések megvitatása során a küldöttségek megállapították, hogy a testvérszervezetek munkája szempontjából a továbbiaakban is hasznos lesz hasonló közös értekezletek megtartása, mivel e találkozók alkalmat nyújtanak a tapasztalatok összegezésére, s hozzájárulnak ahhoz, hogy az emberiség békéjéért folytatott küzdelembe a szocialista országok Vöröskereszt társaságai még hatékonyabban kapcsolódjanak be. (MTI) Magyar-lengyel tudományos műszaki tárgyalások Csütörtökön délelőtt a Par- ámenben magyar—lengyel tudományos műszaki tárgyalások kezdődtek. Dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke és dr. Jan Akaczmarek professzor, a Lengyel Tudományos és Műszaki Bizottság elnöke a tudományos és műszaki együttműködés fejlesztésének időszerű kérdéseiről és az együttműködés új formáinak alkalmazásáról tárgyalt. A megbeszélésen jelen volt Tadeusz Hanuszek, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete is. (MTI)