Békés Megyei Népújság, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-25 / 148. szám

1971. JÚNIUS 25., PÉNTEK A MEGYEI PÁRT­B­IZ­OT­T­SÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA­ira: 80 fillér Befejezte munkáját az országgyűlés ülésszaka Csütörtök délelőtt ös országgyűlés folytatta a kormány prog­ramjának vitáját. Az ülésen részt vett Losoncai Pál, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke; Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára; Fock Jenő, a Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány elnöke, továbbá Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a bu­dapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Apró Antal elnöki megnyitója után, az ülés első felszólalója Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára volt. Állandó feladatunk a Szovjetunióval kialakított­­ baráti együttműködés erősítése Komócsin Zoltánnak, a Köz-­­ponti Bizottság titkárának fel-­­­szólalása külpolitikai kérdések­re összpontosította a figyelmet. A felszólalásban hazánk és a baráti szocialista országok vi­szonyának szentelte a legna­gyobb figyelmet Komócsin Zol­­ tán. Hangsúlyozta aktív szere­püket a szocialista gazdasági in-­­ tegráció megvalósításában, amelynek további programját hamarosan teljesen kidolgozzák. Országunk nemzetközi tevé­kenységében továbbra is a ma­gyar—szovjet kapcsolatok a leg­nagyobb jelentőségűek. Állandó feladatunk a Szovjetunióval ki­alakított baráti együttműködés erősítése, amely minden téren fejlődik és a legfőbb biztosítéka a szocializmus építésének ha­zánkban. Kitért Komócsin Zoltán ha­zánk, valamint Bulgária, Cseh­szlovákia és a Német Demok­ratikus Köztársaság sokoldalú kapcsolatainak egészséges fejlő­désére, a lengyel—magyar kap­csolatok kedvező alakulására, valamint együttműködésünk ak­tivizálódására Romániával. Meg­jegyezte, hogy bár e fejlődést időnként nehezíti a magyar, va­lamint a román elvi álláspon­tokban és egyes nemzetközi kér­dések megítélésében előforduló eltérés, a nehézségek leküzdésé­re törekszünk. A továbbiakban annak a re­ményének adott kifejezést, hogy a Szocialista Jugoszláviával ki­fejlődött jó kétoldalú kapcsola­taink további erősödését nem akadályozza, hogy bizonyos nemzetközi kérdéseket más mó­don ítélünk meg, mint a jugosz­láv elvtársak. Körvonalazta jó kapcsolatainkat a Vietnami De­mokratikus Köztársasággal, Ku­bával, valamint a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal, majd hangsúlyozta, hogy a ma­gyar—kínai és a magyar—albán államközi viszonyban is norma­lizálásra törekszünk, természete­sen elvi engedmények nélkül, s annak hangsúlyozásával, hogy e törekvéseinket senki sem hasz­nálhatja fel szovjetellenes takti­kázásra. Befejezésül szólt kor­mányunk további erőfeszítései­ről az európai biztonság megte­remtésében. A kormány programjában fel­vetett gazdasági kérdések között a csütörtöki tanácskozáson erős hangsúlyt kaptak a mezőgazda­­sági vonatkozásba­n. Szabó Ist­ván, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke, Hajdú megyei képviselő, felszó­lalásában az élelmiszergazdaság sok időszerű problémáját érin­tette, így a szarvasmarha-te­nyésztést, a sertéshús-előállí­tást. a növénytermesztés néhány (Folytatás a 2. oldalon) m­inilitliis Sin­tius. Siénabetakarítás Kövér lucernarendet készít Csikós Sándor, a gyomai Alkotmány Tsz határában csillag­kerekes rendsodróval. A termelőszövetkezet állatállományának jó minőségű takarmány termett az idén, melyet most nagy hozzáértéssel készítenek elő kazlazásra. (Fotó: Demeny) XXVI. ÉVFOLYAM, 148. SZÁM rt 25 millió növényevő­s halbébi Szarvason Tanácskozás a Haltenyésztési Kutató Intézetben tájáról érkeztek ez alkalomból Szarvasra tudományos kutatók, állattenyésztési specialisták. A vendégeket Szalay Mihály, a Haltenyésztési Kutató Intézet igazgatója üdvözölte. A tanács­kozáson megnyitó beszédet mondott dr. Horn Artur, az Ál­lattenyésztők Társaságának el­nöke. Megvitatták a különböző szakosztályok elmúlt félévi munkáját, a következő félévi programját. Ezután a Konzerv és Paprika­ipari Kutató Intézet, valamint a Budapesti Konzervgyár által készített halkonzervekből meg­kínálták a résztvevőket. Egyön­tetű volt a vélemény: mielőbb jó lenne az üzletekben látni és vásárolni a rendkívül ízletes, fehérjében és egyéb tápanyag­ban gazdag halkonzervet. A Szarvasi Haltenyésztési Ku­tatóintézet munkájáról Szalay Mihály igazgató tájékoztatta a jelenlevőket. Elmondotta töb­bek között: milyen átszervezé­sek voltak az elmúlt években, milyen kutatási eredményeket értek el, s milyen központi fel­adatokat kaptak az elkövetkező esztendőkre. Részletesen ismer­tette a kutatási témákat, az ed­dig elért eredményeket. Ezután a jelenlevők megtekintették az intézet halastavait, a mestersé­ges halkeltető állomást, a jól felszerelt laboratóriumot. Kide­rült, hogy az idén többek kö­zött 10 millió nemesponty iva­dékot keltettek, s növényevő halakból eddig 25 millió hal­bébi látott napvilágot Szarva­son. A Magyar Agrártudományi­­ Egyesület Állattenyésztők Tár­sasága Szarvason a Haltenyész­tési Kutató Intézetben rendezte­­ meg szerdán kibővített vezetős­­ségi ülését. Az ország minden RÓKA, MEG A TÖBBIEK (3. oldal) ORSZÁGJÁRÁS A GAZDA SZEMÉVEL (4. oldal) MINISZTERI UTASÍTÁS AZ EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK BÉREMELÉSÉRŐL (5. oldal) Mfl: Borsótermesztők országos tapasztalatcseréje Felsőnyomáson Szerdán délelőtt országos ta­pasztalatcsere színhelye volt a Felsőnyomási Állami Gazdaság. A Dunántúlról, a Duna-Tisza közéről, a Tiszántúlról és Észak- Magyarországról mezőgazdasági szakemberek, mezőgazdasági gé­pészmérnökök azért jöttek, hogy megismerjék a nagyüzemi bor­sótermesztés legújabb külföldi gépeit. A belga FMC és az USA IMC gépgyára a Budapesti Gép­­kísérleti Intézet rendelkezésére bocsátott egy talajelőkészítő (vetés alá) tárcsát, egy rend­re­arató gépet ,és két borsócséplő kombájnt. Az egyik kombájn vontatható. Ez „született meg” korábban, míg a másik önjáró. A Felsőnyomási Állami Gaz­daság kultúrtermében Kőrössy Zoltán, termelési igazgatóhelyet­tes arról tájékoztatta az érdek­lődőket, hogy tavaly ezer hol­don termesztettek zöldborsót igen jó eredménnyel. Ebben az esztendőben 604 holdra csök­kentették a vetésterületet, mert ennyire volt biztosítva a beta­karító kapacitás. Akkor még nem tudtak ezekről az új gé­pekről, melyeket a gépkísérleti intézet néhány napja üzemeltet gazdaságukban. Minden­esetre annyi bizonyos, hogy a borsóter­mesztés útja nagyüzemeinkben a korszerű gépesítéstől nem vá­­­lasztható el. Ezért nagyon fon­tos, hogy ezek kezelését a tech­nológiai utasításnak megfelelő­en jól elsajátítsák szakembere­ink. Június 22-én már kombájnnal csépelt zöldborsót is fogadott a Békéscsabai Hűtőház. A kom­bájn munkájának minőségével Márton Pál igazgató egyáltalán nem volt megelégedve, mert csak 56 százalékos tisztaságot értek el. (A gyári előírás szerint az előbb említett borsócséplő kombájnnal 90—95 százalékos tisztaság is elérhető.) A zöldborsó jól terem Felső­­nyomáson. Az eddig betakarított mennyiség holdanként 23—24 mázsa közötti szemterméssel hálálta meg a gondokságot. A hagyományos betakarítás során megoldódott a. maga® tápértéke a bors­ászal ma összegyűjtése ta­­karmányozásra, tartósítással. A kombájnok szétszórják a táblá­ra a csaknem 20 százalék nyers­fehérjét tartalmazó borsószal­mát és így a holdanként 1­80 má­zsa szalmatermés szétszórásával csaknem 16 mázsa igen értékes, állati etetés­re alkalmas fehérje megy veszendőbe. Szakembe­rek véleménye szerint a borsó­szalma összegyűjtését valami­lyen módon meg kellene oldani, mert az állatállománynak szük­sége van a holdanként nyerhető előbb említett takarmánymerté­­nyiségre. A borsótermesztési bemutatón több hazai neves mezőgazdasági szakember is részt vett. . (dupsi) Jók a zöldség­es gyümölcs terméskilátások Június 4-ik hetében a mező­­gazdasági nagyüzemek agronó­­musai felmért­ék­ a zöldség- és gyümölcstermés-kilátásokat. A cseresznye és az eper szezonja végefelé jár. A terméssel álta­lában elégedettek a szakembe­rek. A gyümölcsök közül most érkezett el a ribizli főszezonja, az idén jó termést hozó bogyós gyümölcs a jövő hét végéig nagy mennyiségben kerül az üzletekbe, csarnokokba. Az első nagyobb nyári alma­szállítmányokra három hét múl­va számítanak. Az őszibarack első szállítmá­nyai — a legkorábban élő faj­tákról van szó — megérkeztek a piacokra. A nagyüzemi gyü­mölcsösökből a közeli napok­ban kétféle korai őszibarack kerül a fogyasztókhoz. Almából és körtéből július 20-a után lehet számítani tömegesen fel­hozatalra. A borsószezon „lefutott” és közepes termést hozott. Burgo­nyából is megfelelő ellátásra lehet számítani. A júniusi ha­társzemléken ugyanis beigazo­lódott, jól jött, hogy a nagyobb esőzések a terí­és-kötés idején érték ezt a növényi kultúrát.

Next