Békés Megyei Népújság, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-05 / 183. szám
• 1971. AUGUSZTUS 5. CSÜTÖRTÖK Ara: 80 fillér XXVI. ÉVFOLYAM, 183. SZÁM Szövetkezés a szövetkezetek között örvendetes jelenség, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek nagyobb gazdasági céljaik megvalósítására összefognak, tömörítik erőik egy részét A termelőszövetkezetek érdekképviseleti szervei is mind többet foglalkoznak a témával. Megfigyelik, elemzik a szövetkezeti tömörüléseket; hasznos állásfoglalásokkal és ajánlásokkal támogatják ezek fejlődését. Többféle változata és típusa alakult ki vagy van kialakulóban a szövetkezetek gazdasági társulásainak. Elsősorban figyelemre méltóak és számukat tekintve is legkiterjedtebbek a termelési összefogások. Ez érthető is, hiszen egyrészt az egyre növekvő élelmiszerigények, másrészt a termelési eljárások műszaki-technikai fejlődése olyan anyagi erőket követelnek meg ,amelyekkel nemcsak a kisebb, hanem a nagyobb és erősebb szövetkezetek sem rendelkeznek. Annak idején a szövetkezeti gazdaságok létrejöttekor és megszilárdulásuk korszakában példának okáért mindenütt örültek már annak is, hogy néhány százas létszámú sertésállományuk részére valamilyen nagyüzemi jellegű épületet tudtak emelni. Ezek a férőhelyek tulajdonképpen már elkészülésükkor is korszerűtlenek voltak, s méginkább azok most, amikor eléggé elhasználódtak. A tudományos módszerek a gyakorlatban is igazolták azokat az eljárásokat, amelyekkel sikeresen növelhető a sertéshústermelés. A korszerű, szakosított sertéstelepek elemi tartozéka a villanyhálózat, a többféle elektromos berendezés, az automatikusan működő szerkezetek sokasága. Természetes, hogy ilyen felszereltségű építkezés sok pénzbe kerül. Ezért a termelőszövetkezeteik többsége közös erővel építi fel és hasznosítja ezeket a létesítményeket. Hasonló eljárást követnek több helyen a szárnyas jószágok nagyüzemi férőhelyeinek felépítésében is, mindenekelőtt a nagy teljesítményű keltetőházak létesítésében. Csak a kezdetén tartanak még a termelőszövetkezetek a szarvasmarhatenyésztés, a hús- és tejfeldolgozás, továbbá a sütőipari társulások rendszerének létrehozásában. Azt már a legtöbb helyen látják, hogy ez utóbbiaknak mily nagy a szövetkezeti és népgazdasági jelentősége. Hiszen egyre világosabb, hogy a korszerű mezőgazdasági nagyüzemekben érdemes törekedni a teljesen piackész termékek előállítására, mert ily módon kedvezőbben alakul a termelés egész folyamata és ez hasznos a termelőknek és a fogyasztóknak egyaránt. A kérdést legjobban ismerő szövetkezeti szakemberek mostanában azt mondják, hogy sokkal több jó ötlet és reális gazdaságossági számításon alapuló elképzelés van, mint amennyit a mai beruházási lehetőségek melett valóra tudnak váltani. Kétségtelen, hogy az élelmiszeripari üzemek létrehozása még költségesebb, mint például a nagyüzemi szakosított állattartó telepeké, így azután érthető, hogy minden szövetkezet döntése előtt mérlegel. E mérlegelés eredménye: elsősorban az úgynevezett alaptevékenységhez tartozó közös beruházások valósulnak meg. De kétségtelen, hogy ezeket, a létesítményeket rövidesen követni fogják a szervesen hozzájuk illeszkedő feldolgozó és tartósító részlegek is. Jól láthatjuk ezt a fejlődési folyamatot a nagyobb méretekben kertészkedő közös gazdaságokban, ahol az ésszerű gazdálkodási számítások kényszerítőleg sürgetik a nagy gyümölcs- és zöldségtárolók, a tartósító részlegek megépítését. De nemcsak egymással, hanem állami üzemekkel, gazdaságokkal is létrehoznak gazdasági társulásokat a tsz-ek. Ezek alapja mindenkor csak a kölcsönös előnyösség és egyenjogúság lehet. Gyakran nem egyszerű kérdés ez — hiszen minden gazdálkodó egység elsősorban a maga hasznát nézi. Előfordulnak esetek, amikor kényszerhelyzet és kiszolgáltatottság miatt egyik fél — rendszerint a termelőszövetkezet — roszszul jár. Ez a jelenség figyelmeztet arra, hogy az új helyzetnek megfelelő és annak szolgálatában álló jogi és gazdasági rendezésekre is szükség van. Különösen látni lehet ezt a legelterjedtebb szövetkezeti közös vállalkozások, az építkezési társulások esetében. Csak helyeselhető, hogy — ismerve az általános építőipari kapacitásnehézségeket — a termelőszövetkezetek saját építkezésük lebonyolítására nemcsak egyszerűen építőbrigádokat, hanem nagyobb arányú és valamelyest gépesített építőipari összefogásokat hoznak létre. Így nemcsak az állami építőipar helyzetén könnyítenek, hanem saját beruházásaikat is gyorsabban és gazdaságosabban valósíthatják meg. Ám az ilyen vállalkozások jelenlegi pénzügyi helyzete nagyon sok esetben elgondolkodtató. Csak kisebb összegű és rövidlejáratú hitelhez juthatnak, holott egyegy nagyobb arányú építkezés mindig hosszabb ideig húzódik, s a hozzávaló anyagokat, gépeket berendezéseket a leszállításkor kell fizetni. Olyan rendezetlen kérdés ez, amely sürgős megoldást igényel. Mezőgazdasági termelésünk fejlődésének jó bázisai a termelőszövetkezeti közös vállalkozások, a társulások egymással és más jellegű vállalatokkal. Az eddiginél több figyelmet érdemelnek, mert az anyagi erők jó összevonása nemcsak a szövetkezetek, hanem az egész népgazdaság érdekét szolgálja. H. L. MAI HŐBŐL IS MEGÁRT A SOK.» (3. oldal) HASZNÁLJUK KI EGYHÓNAPOS ELŐNYÜNKET (3. oldal) SZERKESSZEN VELÜNK (4. oldal) KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1971. augusztus 4-i együttes üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány 1971. augusztus 4-én Kádár János elvtárs elnökletével együttes ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság és a Minisztertanács tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság osztályvezetői, a Budapesti Pártbizottság titkárai, a megyei pártbizottságok első titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, az államtitkárok, valamint a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság és a kormány együttes ülésen megvitatta és elfogadta Komócsin Zoltán elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának tájékoztatóját időszerű nemzetközi kérdésekről; — megvitatta és elfogadta Nyers Rezső elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztése alapján a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa XXV. ülésszakáról, valamint az 1971. évi népgazdasági terv teljesítésének helyzetéről szóló jelentését. 1. A Központi Bizottság és a Minisztertanács együttes ülése a nemzetközi helyzet időszerű kérdését megvitatva, megállapította: 1. A nemzetközi helyzetet változatlanul a szocializmus, a haladás és a béke erőinek, valamiint az imperializmus, a reakció és a háború erőinek a politika, a gazdaság és az ideológia síkján zajló éles és bonyolult küzdelme jellemzi. E harcban a szocializmus, a haladás, a béke pozíciói erősek, a világ népeinek antiimperialista egységfrontja szilárdul, békemozgalma szélesedik. Eközben az imperialisták, mindenekelőtt az Egyesült Államok vezető körei megmegújuló próbálkozásokat tesznek az antiimperialista egységfront és a szocializmus erőinek megbontására, gyengítésére, ami fokozott éberséget kíván a szocializmus, a haladás, a béke erőitől, az antiimperialista harc híveitől. A Központi Bizottság és a Minisztertanács ismételten kifejezte elvi meggyőződését és törekvését, hogy a Központi Bizottság végrehajtó szerveinek nemzetközi tevékenységükben, a kormányszerveknek diplomáciai munkájukban egyaránt fokozott erőfeszítéseket kell tenniük a Varsói Szerződés, a KGST, a szocialista világrendszer országai közötti egység és együttműködés erősítésére; minden kísérletet, amely ennek bomlasztását célozza, viszsza kell utasítani; — a proletár internacionalizmus eszméitől vezérelve, változatlanul teljes szolidaritást vállalunk a kapitalista országok munkásosztályainak a társadalmi haladásért folyó harcával; — továbbra is tevékenyen támogatjuk a népek szabadságáért, függetlenségéért, az imperialista gyarmatosítás és újgyarmatosítás ellen küzdő nemzeti felszabadító mozgalmakat, sokrétű együttműködésre törekszünk Ázsia, Afrika és Latin-Amerika fejlődő országaival; — a gazdaságilag fejlett tőkés országokkal — általában a kapitalista országok viszonylatában — változatlanul a békés egymás mellett élés elvének érvényesítését, a kapcsolatok normalizálását és fejlesztését szorgalmazzuk. Pártunkat és kormányunkat nemzetközi politikai tevékenységében az a meggyőződés vezeti, hogy külpolitikai erőfeszítéseinknek a Szovjetunióval való szövetséget, a szocialista országok közötti egységet, a haladást, a népek közös érdekeit, a békét kell szolgálnia. 2. A Központi Bizottság és a Minisztertanács változatlanul nagy jelentőséget tulajdonít az európai biztonsági értekezlet létrehozásának. A Szovjetunió, a szocialista országok, a békeszerető erők erőfeszítéseinek eddigi eredményei lehetővé teszik, hogy a kétoldalú eszmecserék mellett sokoldalú konzultációk szervezésével az előkészítés aktívabb fázisába lépjünk. Az együttes ülés üdvözli Európa politikai és társadalmi erőinek a béke, a biztonság és az együttműködés elősegítésére irányuló törekvéseit. Pártunk és kormányunk mint eddig, a jövőben is mindent megtesz az európai békéért és biztonságért. 3. A Központi Bizottság és a Minisztertanács teljes szolidaritásáról biztosítja az indokínai népeket az amerikai agresszorok és csatlósaik elleni igazságos és hősi küzdelmükben. Változatlan meggyőződésünk, hogy egyedül az indokínai népek jogosultak dönteni a saját sorsukat érintő kérdésekben. A világ haladó közvéleményével együtt a mi népünk, pártunk és kormányunk is eluta(Folytatás a 2. oldalon) •■«■■■■BaamBaasiBaasB&att cxssaaaaBSEssBBasEBaeessBazsBasBeoBBaaBSBBsasBanBSBaaseaeaaBsaeaaaBaaesBassaasBsseBaeBsasxssssBBasaaaBsaasBsaea! Az az igazán előrelátó, aki a kánikulában a melegre gondol — természetesen a téli melegre. A II. Győri Ipari Kiállítás és Vásár látogatóit ezért érdekelte annyira a FERROVILL pavilonjában kiállított olajkályha és kazán kollekció. A sok érdekes megoldás között is feltűnést keltett a szarvasi Tiszántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat Gépjavító Üzemének két terméke, az OSZCG—20-as olajtüzelésű és az UK—214-es típusú szén—olaj tüzelésű kazán. Különösen az olajtüzelésű kazán érdekelte a vásár látogatóit és a nagykereskedelmi vállalatok vezetőit is, mivel egyre nagyobb az igény a családi és társasházak központi fűtésére, a szarvasiak által bemutatott félautomata megoldásokra. (Szabó Zsigmondi felva)