Békés Megyei Népújság, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-05 / 183. szám

• 1971. AUGUSZTUS 5. CSÜTÖRTÖK Ara: 80 fillér XXVI. ÉVFOLYAM, 183. SZÁM Szövetkezés a szövetkezetek között örvendetes jelenség, hogy a mezőgazdasági termelőszövetke­zetek nagyobb gazdasági cél­jaik megvalósítására összefog­nak, tömörítik erőik egy ré­szét A termelőszövetkezetek érdekképviseleti szervei is mind többet­ foglalkoznak a témával. Megfigyelik, elemzik a szövet­kezeti tömörüléseket; hasznos állásfoglalásokkal és ajánlások­kal támogatják ezek fejlődését. Többféle változata és típusa alakult ki vagy van kialakuló­ban a szövetkezetek gazdasági társulásainak. Elsősorban fi­gyelemre méltóak és számukat tekintve is legkiterjedtebbek a termelési összefogások. Ez ért­hető is, hiszen egyrészt az egy­re növekvő élelmiszerigények, másrészt a termelési eljárások műszaki-technikai fejlődése olyan anyagi erőket követelnek meg ,amelyekkel nemcsak a ki­sebb, hanem a nagyobb és erő­sebb szövetkezetek sem rendel­keznek. Annak idején a szövetkezeti gazdaságok létrejöttekor és megszilárdulásuk korszakában példának okáért mindenütt örültek már annak is, hogy né­hány százas létszámú sertésál­lományuk részére valamilyen nagyüzemi jellegű épületet tud­tak emelni. Ezek a férőhelyek tulajdonképpen már elkészülé­sükkor is korszerűtlenek voltak, s méginkább azok most, amikor eléggé elhasználódtak. A tudo­mányos módszerek a gyakorlat­ban is igazolták azokat az eljá­­rásokat, amelyekkel sikeresen növelhető a sertéshústermelés. A korszerű, szakosított sertés­telepek elemi tartozéka a vil­lanyhálózat, a többféle elektro­mos berendezés, az automatiku­san működő szerkezetek soka­sága. Természetes, hogy ilyen felszereltségű építkezés sok pénzbe kerül. Ezért a termelő­szövetkezeteik többsége közös erővel építi­ fel és hasznosítja ezeket a létesítményeket. Ha­sonló eljárást követnek több helyen a szárnyas jószágok nagyüzemi férőhelyeinek felépí­tésében is, mindenekelőtt a nagy teljesítményű keltetőházak létesítésében.­­ Csak a kezdetén tartanak még a termelőszövetkezetek a szarvasmarhatenyésztés, a hús- és tejfeldolgozás, továbbá a sütőipari társulások rendszeré­nek létrehozásában. Azt már a legtöbb helyen látják, hogy ez utóbbiaknak mily nagy a szö­vetkezeti és népgazdasági je­lentősége. Hiszen egyre világo­sabb, hogy a korszerű mező­gazdasági nagyüzemekben érde­­mes törekedni a teljesen piac­kész termékek előállítására, mert ily módon kedvezőbben ala­­kul a termelés egész folyama­ta és ez hasznos a termelőknek és a fogyasztóknak egyaránt. A kérdést legjobban ismerő szövetkezeti szakemberek mos­tanában azt mondják, hogy sok­kal több jó ötlet és reális gaz­daságossági számításon alapuló elképzelés van, mint amennyit a mai beruházási lehetőségek melett valóra tudnak váltani. Kétségtelen, hogy az élelmiszer­­ipari üzemek létrehozása még költségesebb, mint például a nagyüzemi szakosított állattartó telepeké, így azután érthető, hogy minden szövetkezet dön­tése előtt mérlegel. E mérlege­lés eredménye: elsősorban az úgynevezett alaptevékenységhez tartozó közös beruházások való­sulnak meg. De kétségtelen, hogy ezeket, a létesítményeket rövidesen követni fogják a szervesen hozzájuk illeszkedő feldolgozó és tartósító részlegek is. Jól láthatjuk ezt a fejlődési folyamatot a nagyobb méretek­ben kertészkedő közös gazda­ságokban, ahol az ésszerű gaz­dálkodási számítások kénysze­­rítőleg sürgetik a nagy gyü­mölcs- és zöldségtárolók, a tar­tósító részlegek megépítését. De nemcsak egymással, ha­nem állami üzemekkel, gazda­ságokkal is létrehoznak gazda­sági társulásokat a tsz-ek. Ezek alapja mindenkor csak a köl­csönös előnyösség és egyenjogú­ság lehet. Gyakran nem egysze­rű kérdés ez — hiszen minden gazdálkodó egység elsősorban a maga hasznát nézi. Előfordul­­nak esetek, amikor kényszer­­helyzet és kiszolgáltatottság miatt egyik fél — rendszerint a termelőszövetkezet — rosz­­szul jár. Ez a jelenség figyel­meztet arra, hogy az új hely­zetnek megfelelő és annak szol­gálatában álló jogi és gazda­sági rendezésekre is szükség van. Különösen látni lehet ezt a legelterjedtebb szövetkezeti kö­zös vállalkozások, az építkezési társulások esetében. Csak he­lyeselhető, hogy — ismerve az általános építőipari kapacitás­nehézségeket — a termelőszö­vetkezetek saját építkezésük le­bonyolítására nemcsak egysze­rűen építőbrigádokat, hanem nagyobb arányú és valamelyest gépesített építőipari összefogá­sokat hoznak létre. Így nem­csak az állami építőipar hely­zetén könnyítenek, hanem sa­ját beruházásaikat is gyorsab­ban és gazdaságosabban valósíthatják meg. Ám az ilyen vállalkozások jelenlegi pénzügyi helyzete nagyon sok esetben elgondolkodtató. Csak kisebb összegű és rövidlejáratú hitelhez juthatnak, holott egy­­egy nagyobb arányú építkezés mindig hosszabb ideig húzó­dik, s a hozzávaló anyagokat, gépeket berendezéseket a le­szállításkor kell fizetni. Olyan rendezetlen kérdés ez, amely sür­gős megoldást igényel. Mezőgazdasági termelésünk fejlődésének jó bázisai a ter­melőszövetkezeti közös vállal­kozások, a társulások egymás­sal és más jellegű vállalatok­kal. Az eddiginél több figyel­met érdemelnek, mert az anya­gi erők jó összevonása nemcsak a szövetkezetek, hanem az egész népgazdaság érdekét szolgálja. H. L. M­AI HŐBŐL IS MEGÁRT A SOK.» (3. oldal) HASZNÁLJUK KI EGYHÓNAPOS ELŐNYÜNKET (3. oldal) SZERKESSZEN VELÜNK (4. oldal) KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1971. augusztus 4-i együttes üléséről A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Magyar Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány 1971. augusz­tus 4-én Kádár János elvtárs elnökletével együttes ülést tar­tott. Az ülésen a Központi Bi­zottság és a Minisztertanács tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság osztályvezetői, a Budapesti Pártbizottság titkárai, a megyei pártbizottságok első titkárai, a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának titkárai, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, az államtitkárok, va­lamint a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság és a kormány együttes ülése­n megvitatta és elfogadta Komócsin Zoltán elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának tájékoztatóját időszerű nemzet­közi kérdésekről; — megvitatta és elfogadta Nyers Rezső elvtársnak, a Köz­ponti Bizottság titkárának elő­terjesztése alapján a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa XXV. ülésszakáról, valamint az 1971. évi népgazdasági terv teljesítésének helyzetéről szóló jelentését. 1. A Központi Bizottság és a Minisztertanács együttes ülése a nemzetközi helyzet időszerű kérdését megvitatva, megállapí­totta: 1. A nemzetközi helyzetet vál­tozatlanul a szocializmus, a ha­ladás és a béke erőinek, vala­miint az imperializmus, a reak­ció és a háború erőinek a politi­ka, a gazdaság és az ideológia síkján zajló éles és bonyolult küzdelme jellemzi. E harcban a szocializmus, a haladás, a béke pozíciói erősek, a világ népei­nek antiimperialista egység­frontja szilárdul, békemozgalma szélesedik. Eközben az imperia­listák, mindenekelőtt az Egye­sült Államok vezető körei meg­megújuló próbálkozásokat tesz­nek az antiimperialista egység­front és a szocializmus erőinek megbontására, gyengítésére, ami fokozott éberséget kíván a szo­cializmus, a haladás, a béke erőitől, az antiimperialista harc híveitől. A Központi Bizottság és a Mi­nisztertanács ismételten kifejez­te elvi meggyőződését és törek­vését, hogy­­ a Központi Bizottság végre­hajtó szerveinek nemzetközi te­vékenységükben, a kormány­­szerveknek diplomáciai munká­jukban egyaránt fokozott erőfe­szítéseket kell tenniük a Varsói Szerződés, a KGST, a szocialista világrendszer országai közötti egység és együttműködés erősí­tésére; minden kísérletet, amely ennek bomlasztását célozza, visz­­sza kell utasítani; — a proletár internacionaliz­mus eszméitől vezérelve, válto­zatlanul teljes szolidaritást vál­lalunk a kapitalista országok munkásosztályainak a társadal­mi haladásért folyó harcával; — továbbra is tevékenyen tá­mogatjuk a népek szabadságá­ért, függetlenségéért, az imperia­lista gyarmatosítás és újgyarma­tosítás ellen küzdő nemzeti fel­szabadító mozgalmakat, sokrétű együttműködésre törekszünk Ázsia, Afrika és Latin-Amerika fejlődő országaival; — a gazdaságilag fejlett tőkés országokkal — általában a kapi­talista országok viszonylatában — változatlanul a békés egymás mellett élés elvének érvényesí­tését, a kapcsolatok normalizá­lását és fejlesztését szorgalmaz­zuk. Pártunkat és kormányunkat nemzetközi politikai tevékeny­ségében az a meggyőződés ve­zeti, hogy külpolitikai erőfeszí­téseinknek a Szovjetunióval való szövetséget, a szocialista orszá­gok közötti egységet, a haladást, a népek közös érdekeit, a békét kell szolgálnia. 2. A Központi Bizottság és a Minisztertanács változatlanul nagy jelentőséget tulajdonít az európai biztonsági értekezlet lét­rehozásának. A Szovjetunió, a szocialista országok, a békesze­rető erők erőfeszítéseinek eddigi eredményei lehetővé teszik, hogy a kétoldalú eszmecserék mellett sokoldalú konzultációk szervezé­sével az előkészítés aktívabb fá­zisába lépjünk. Az együttes ülés üdvözli Euró­pa politikai és társadalmi erői­nek a béke, a biztonság és az együttműködés elősegítésére irá­nyuló törekvéseit. Pártunk és kormányunk mint eddig, a jö­vőben is mindent megtesz az eu­rópai békéért és biztonságért. 3. A Központi Bizottság és a Minisztertanács teljes szoli­daritásáról biztosítja az indokínai népeket az ameri­kai agresszorok és csatlósaik el­leni igazságos és hősi küzdel­mükben. Változatlan meggyőző­désünk, hogy egyedül az indo­kínai népek jogosultak dönteni a saját sorsukat érintő kérdések­ben. A világ haladó közvélemé­nyével együtt a mi népünk, pár­tunk és kormányunk is eluta­(Foly­tatás a 2. oldalon) •■«■■■■BaamBaasiBaasB&att cxssaaaaBSEssBBasEBaeessBazsBasBeoBBaaBSBBsasBanBSBaaseaeaaBsaeaaaBaaesBassaasBsseBaeBsasxssssBBasaaaBsaasBsaea! Az az igazán előrelátó, aki a kánikulában a melegre gondol — természetesen a téli melegre. A II. Győri Ipari Kiállítás és Vásár látogatóit ezért érdekelte annyira a FERROVILL pavilonjá­ban kiállított olajkályha és kazán kollekció. A sok érdekes megoldás között is feltűnést keltett a szarvasi Tiszántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat Gépjavító Üzemének két terméke, az OSZCG—20-as olajtüzelésű és az UK—214-es típusú szén—olaj tüzelésű kazán. Különösen az olajtüzelésű kazán érdekelte a vásár látogatóit és a nagykereskedelmi vállalatok vezetőit is, mivel egyre nagyobb az igény a családi és társasházak központi fűtésére, a szarvasiak által be­mutatott félautomata megoldásokra. (Szabó Zsigmondi felva)

Next