Békés Megyei Népújság, 1972. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-14 / 112. szám

így látta a hetet hírmagyarázónk, Pálfy József: Az év legizgalmasabb hete volt... Hihetetlen izgalmak jegyé­ben telt el ez a hét. Előrejelzé­seinkben legfeljebb csak a bon­ni parlament vitáinak, hosszas huzavonáinak esélyeit latolgat­hattuk meg, hozzátéve azt a bi­zonytalansági tényezőt, amit az olaszországi törvényhozási vá­lasztások kimenetele jelenthe­tett. Voltak ugyan elszórtan vé­lemények arról, hogy az ameri­kai politika megkeményedik, hogy a VDK ellen visszavágást terveznek Washingtonban a vi­etnami hazafiaknak a déli had­színtereken elért sikerei miatt. Azt azonban kevesen jósolhat­ták volna meg hogy az ameri­kai elnök öt hónappal az elnök­­választás és két héttel a terve­zett moszkvai látogatás előtt az indokínai eszkaláció újabb ve­szélyes lépcsőfokára menne, akarna hágni... S ez történt. Nixon elnök ka­tonai tanácsadóira hallgatva el­rendelte a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság kikötőinek aknazárral való elzárását. Ugyanakkor kilátásba helyezte a légi háborúnak minden eddi­ginél szélesebb területre való kiterjesztését, a VDK területén az országutak és vasútvonalak korlátlan bombázását. Különö­sen az „akna-politika” volt az, amely a világban is, Amerika határain belül is megdöbbe­nést keltett. Ez az elaknásítás súlyosan megsértette a hajózás szabadságáról szóló nemzetköz szerződéseket és joggyakorlatot. Katonai célja az lenne, hogy megakadályozza a Vietnami De­mokratikus Köztársaságba irá­nyuló szállításokat, s így köz­vetve kihasson a Dél-Vietnam­­ban harcoló szabadságharcosok utánpótlására is. De mint szin­te minden katonai szakértő le­szögezi: a dél-vietnami nagy of­­fenzíva megindításakor a sza­badságharcosok vezetői nyilván­valóan maximális fegyver-, lő­szer- és élelmiszermennyiséget halmoztak fel, utánpótlási gond­jaik rövid időn belül nem je­lentkezhetnek ... (Az amerikai hadvezetés számításaira csatta­­nós választ adtak a vietnamiak An Loc elfoglalásával.) Az Egyesült Áll­amokon belül ismét megélénkült a há­­borúellenesek tábora, különö­sen az egyetemi fiatalság volt igen aktív ezekben a napokban. Az ország mintegy 7 millió fő­, iskolai diákja közül sok százez­ren verekedtek meg rendőrök­kel, katonákkal, akik megpró­bálták elfojtani az ifjúság el­lenzéki hangját. Hogyan véleke­dik az amerikai közvélemény Nixon újabb agresszív lépésé­ről? Egyes közvél­eménykutatási adatok szerint ama bizonyos „csöndes többség”, a reakciós sajtó, a demagóg politikusok ál­tal befolyásolt kispolgárság még mindig nem hajlandó felismer­ni, milyen kockázatos, kalandor útra tévedt az elnök. A „han­gos kisebbség”, Nixon ellenzéke persze egész sor tekintélyes sze­mélyiséget is felsorakoztat: Ed­ward Kennedytől tudósokig, Mc­Govern szenátortól írókig, lelké­szekig. Az amerikai elnökválasztás kimenetelét befolyásolhatja-e a mostani nixoni döntés? Ma még nehéz erre válaszolni. Legalább 3 hónapja van az elnökjelölt­elnöknek arra, hogy döntsön: a háború vagy a béke zászlaja alatt jelenik meg a választó­­polgárok előtt A moszkvai ter­vezett utazástól azonban már szinte csak napok választják el Nixont. A hét végén el is vo­nult Camp David-be, az Eisen­hower—Hruscsov találkozó ide­jén híressé vált elnöki nyaraló­ba, hogy ott készüljön fel a moszkvai útra. A héten minden szovjet meg­nyilatkozásra rendkívüli figye­lemmel tekintett a világ. A Szov­­jetunió kormányának nyilatkoza­ta igen határozottan, ugyanakkor mértéktartóan fejtette ki a szov­jet álláspontot. A hangsúly nem­csak az amerikai lépések elítélé­sén volt, hanem azon, hogy a Szovjetunió megadja a hős vi­etnami nép harcához a szükséges támogatást. A szovjet kormány­­nyilatkozatban benne volt az a felszólítás is, hogy az USA kül­döttei térjenek vissza a párizsi tárgyalóasztalhoz. Pénteken Pá­rizsban egy amerikai szóvivő ezt kilátásba is helyezte­. Természetszerűleg érdeklődés kísérte ilyen körülmények között azt a tényt, hogy a SALT, a szov­jet—amerikai tárgyalások a ha­dászati fegyverek korlátozásáról tovább folytak, s hogy hírek sze­rint küszöbön áll egy részletmeg­egyezés. Ugyancsak ráirányult a figyelem a szovjet—amerikai külkereskedelmi tárgyalásokra. Patolicsev szovjet külkereskedel­­mi minisztert még Nixon elnök is foga­dta. A héten „megkeményedett” a bonni ellenzék, amely pedig az emlékezetes bizalmatlansági in­dítvány fölötti szavazásban egy­szer már vereséget szenvedett. A sorozatos pártközi tárgyalásokon kompromisszum született ugyan, ennek alapján ki is tűzték a Bundestag napirendjére a szov­jet-nyugatnémet és a lengyel-­ nyugatnémet szerződőik ratifi­­kációs vitáját, de az utolsó pilla­­natban Bartel, Atrauss és a töb­­biek értésre adták, hogy ha nem halasztják el a szavazást, eluta­sítják a ratifikációt. Olyan hely­­zet alakult ki, hogy kétségessé vált, többséget kap-e a ratifiká­ciós javaslat? Ezt a kockázatot a Brandt-kormány aligha vállal, háttá. Hiszen éppen az volt ad­dig a kancellár és Walter Scheel külügyminiszter szándéka, hogy egy közös külpolitikai nyilatko­zatot szerkesztenek meg az ellen­zékkel együtt. Barzelék azonban — s szinte óráról-órára változtatva álláspontjukat — a végén visz­­szatáncoltak. S ez emberben fel­­merül a kérdés: vajon Barzel, vagy Strauss olyan nagy ember-e, hogy a saját szakállukra, menné­­nek-e egy ilyen világpolitikai ki­hatású bonni botrányt kavarni? A Német Kommunista Párt el­nökségének nyilatkozata figyel-? meztet a bonni időhúzó rekació­ és a minden eddigit felülmúló­ eszkalációba kezdő amerikai ve-­ zetés közötti összejátszás lehető-­ ségére. A bonni belpolitikai huzavonát­ jó irányba befolyásolhatja vi-­ szont a hét másik eseménye:­ egy lépéssel közelebb került a­ megvalósuláshoz az NDK és az­ NSZK első, nemzetközi jogi jel-­ legű szerződése. Bonnban már­ parafálták a közúti, vasúti és víz S­zinti forgalmat szabályozó meg­­állapodást (A légiforgalom sza­bályozásáról még nem döntöttek, ez később tárgyalási téma lehet). Nem lehet elég nyomatékkal hangsúlyozni, milyen jelentősé­ge van annak, hogy létrejön az első nemzetközi jogi szerződés a két német állam között. Ebben már benne van az NDK nemzet­közi jogalany voltának elisme­rése­­. 2 hmmvm 1972. MÁJUS 1. Elutazott a kubai könnyű­­ipari miniszter Nora Frometa Silva, a Kubai Köztársaság könnyűipari minisz­tere, aki a magyar kormány meghívására nyolc napot töltött hazánkban, tanulmányozta a magyar könnyűipart, szombaton folytatva európai körútját, Bu­dapestről a Szovjetunióba uta­zott. A kubai miniszter és a kísére­tében levő gazdasági szakembe­rek itt-tartózkodásuk során konzultációt folytattak a magyar könnyűipar vezetőivel és 15 üze­met látogattak meg. Nora Fro­meta Silvát fogadta dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnök­­helyettese. A kubai miniszter­­asszony Budapesten találkozott a Magyar Nők Országos Tanácsá­nak vezetőivel is. A kubai vendégeket a Ferihe­gyi repülőtéren Keserű Jánosné könnyűipari miniszter, a Külügy­minisztérium és a Könnyűipari Minisztérium több vezető képvi­­selője búcsúztatta. Ott volt Flo­­real Chomon Mediavilla, a Ku­bai Köztársaság nagykövete. (MTI) Waldheim konzultációi az aknazárral kapcsolatban Kurt Waldheim, az ENSZ fő­titkára a súlyos vietnami hely­zetről hivatalos jelentést terjesz­tett George Bush amerikai nagy­­követ, a Biztonsági Tanács má­jus havi elnöke elé. Jelentésében hivatkozott az ENSZ alapokmá­nyának 99. cikkelyére, amelynek értelmében a világszervezet fő­titkárának joga van felhívni a Biztonsági Tanács figyelmét minden problémára, amely véle­­ménye szerint veszélyeztetheti a nemzetközi béke és biztonság fenntartását. Waldheim jelentésének elkül­désével egyidejűleg folytatta bizalmas megbeszéléseit a­ Biz­tonsági Tanács tagjaival arról, hogy a vietnami rendezés előse­gítése érdekében „hozzák műkö­désbe az ENSZ gépezetét”. Pénteken, 48 órán belül har­madik alkalommal találkozott Huang Hua nagykövettel, a Kí­nai Népköztársaság ENSZ-kép­­viseletének vezetőjével. A világszervezet egyik szóvi­vője a megbeszélés után ezt mondta: — „Nyitott kérdés”, hogy Waldheim — tekintettel a kínai ellenvéleményre — java­solja a Biztonsági Tanács össze­hívását. (Reuter) Ifjabb pártközi tárgyalások Bonnban A bonni kormány és jobbol­dali ellenzéke szombaton ismét tárgyalóasztalhoz ült­ Az újabb, és feltehetőleg a ra­tifikálási vitáig tartó megbeszé­léssorozatot a CDU/CSU kény­szerítette ki azzal az indoklással, hogy a közösen kidolgozott 10 pontos pártközi nyilatkozat és a „keleti szerződések” néhány „összefüggése” még tisztázatlan. A Brandt-kormány elfogadni­­ kényszerült az újabb kihívást, noha megfigyelők előtt nincs kétség a CDU/CSU manőverei­nek időhúzó jellege felé. Ami a nyilatkozat „nemzetkö­zi jogi érvényét” illeti az SPD FDP-kormány reálisan felmérve a helyzetet, olyan megoldás mel­lett tart ki, hogy a nyilatkozatot átnyújtja a Szovjetuniónak, s így mint kormány, nem pedig­ mint pártkoalíció azonosítja ma­­gát vele. (DPA) I Nixon és Brandt ausztriai látogatásának programja Az osztrák fővárosban közzé­tették Nixon amerikai elnök és Willy Brandt nyugatnémet kancellár tervezett ausztriai lá­togatásának programját. Nixon — aki úton Moszkva felé nem hivatalos látogatásra érkezik Salzburgba — csak rö­vid időt tölt Ausztriában. Má­jus 20-án este érkezik, 21-én délben Kreisky osztrák kancel­lárral folytat megbeszélést Osztrák lapjelentések szerint a nemzetközi helyzetről és első­sorban a semleges Ausztria po­litikai szerepéről lesz szó. Kreis­ky ebédet ad Nixon tiszteletére. A program szerint délután Nixon tanácsadóival érkezik. Eközben felesége megtekinti Salzburgot, az amerikai elnök május 22-én, hétfőn Salzburg repülőteréről indul Moszkvába. Willy Brandt kancellár május 23-án érkezik Ausztriába Kreis­ky osztrák kormányfő meghívá­sára. Látogatást tesz Franz Jo­nas köztársasági elnöknél, majd hivatalában keresd fel Kreiskyt Brandt másnap folytatja megbe­széléseit az osztrák kormány ve­zetőjével és a kormány több tag­jával, majd sajtóértekezletet tart. A nyugatnémet kancellár a terv szerint május 25-én Bur­­genlandot keresd fel és utazik vissza Bormba. (MTI) «•»•«■■■■■■■■■•■■■■»■•••■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■«■■■■■■■aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaal Házon belül... Két lakásban voltunk ven­dégségben, Larisza költőnőnél és Nyikoláj Katkovnál, az író­­szövetség titkáránál. Állami bérlakásban laknak, az egyik a földszinten, a másik az első emeleten. Három szoba, ostor­csapásig minden. Gázfűtés, te­lefon és nagyon kényelmes, modern bútorok. Tudnak mit aprítani a tejbe. Az összeha­sonlításaink azt mutatták, Csoór István: Penzai emlékek , hogy életszínvonaluk percnyi pontossággal vág a miénkkel. Éjfélig tartó eszmecsere után előkerült az emlékkönyv és újabb sorokkal gazdagodott: Larisza Jasina, a penzai mű­szaki egyetem tanára: „Gyertek hozzánk sűrűbben. Ajtónk előttetek mindig nyitva áll és az asztalon pöfög az orosz szamovár.. S a fiatal Larisza Jasina, a költőnő, verssel ajándékozott meg bennünket: Ereszd el a hajamat«. A vendéglők, családias han­gulatú vacsorázóhelyek, zené­vel, tánccal. Nincs tolongás, nincs tülekedés annál az egy­szerű oknál fogva, hogyha a teremben minden asztal fog­lalt, az ajtót lezárják. Nem verik ki a pincér kezéből a tálcát, a vendég kezéből a vil­lát. Mindenki kényelmesen fo­gyaszthat és szórakozhat. Por­tás áll a csukott ajtóban, ha két vendég távozott, újabb két vendéget ereszt be és foglal­hatja el az üres széket. Okos dolog. A szeszfogyasztás is nagyjá­ból olyan mértékű, mint ná­lunk. Elvük: igyon mindenki annyit, amennyi jól esik, de ne legyen részeg. Az u­tasokkal drákói szigorral bánnak. Nem fontos, hogy fát tördeljen, óbé­­gasson, kötözködjön, elég, ha látszik rajta az egyensúly hiá­nya. Máris belekarol a „polk­­cát” és nyugtató szóval viszi tovább. Sípol és az érkező ren­dőrkocsi a kijózanítóba szállít­ja. Egy éjszakai kúra 10 rubel. Ezért az összegért két kiló vod­kát kap. Úgy gondoljuk, hogy a fékezésnek ez a módja minden italos embert gondolkozásra késztet. Sport A penzai stadion országos at­létikai versenyek rendezésére is alkalmas. Kb. 40 000-es létszá­mot befogadó modern ovális betonépítmény, lekopírozható újításokkal. A főbejárat mel­lett nagyméretű táblákon kísér­hetjük figyelemmel a stadion kezdő atlétikai csúcsát — a ma beállított csúcsokig. De ugyan­így rögzítik a lejátszott labda­rúgó-mérkőzések eredményeit is és láthatjuk a labdarúgó-idény váltakozó tabelláját is. Verseny­uszodájuk teljesen új, méretei „Kicsiny gyermekkoromban negyvenötben tavasz patakja zöld színekben szét­folyt, kicsiny gyerekleányka, rá se jöttem a háború miért, miért, miért volt. De vége lett­ Mosoly a város arcán, fellélegeztünk teli tüdővel, bátran­. A hős apák is visszatértek. Aztán apám... szegény.* többé színét se láttam. Anyám, ki harmincéves ifjan ősz lett, — alányesett gyökér — remeg a lába*. Tavasszal őszben élni , hogy győzted? ..Hiába­­ vigasztallak« hiába«’!

Next