Békés Megyei Népújság, 1972. szeptember (27. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-05 / 209. szám
tmitHNiiniHiiHiiiiiiiiiiHHniiinnnniimaaniiiiiiiiiiiinmmiiiMiiiiiiiiiiiiiiiuiiiinniiiii,ail(iail,fI,||t|II||iil|| Fajtaismertető: Nagymarosi málna leginkább ezen a néven ismerik, de Nagymarosi pirosvesszőjű csüngő málnának is nevezik. Származása homályba vész. ifjabb fajtaleírások szerint a Knewett-féle óriási málnának a Dunakanyarban, Nagymaros vidékén elterjedt helyi változata. Vallóban, a két néven forgalmazott gyümölcs teljesen azonos. A régebbi leírások szerint azonban a Knewett-féle óriás nagyban különbözik a mostani alakjától. Már nehéz elhatárolni a Knewett-féle óriástól, és mint a tájban kialakult fajta, Nagymarosi néven terjedt el, ezért a Knewett-féle óriás biotípusának is tekinthetjük. Nagy gazdasági jelentősége következtében az Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Tanács 1964-ben önálló fajtaként ismerte el Az ország malmatermő területének 80—85 százalékán ezt a fajtát termesztik. Nagyon jól alkalmazkodott a Duna-kanyar és az Ipoly-völgy éghajlatához. A fővárostól északra már 10 kilométerre megtalálható, és a Duna mindkét oldalán, majd az Ipoly partján húzódik felfelé. E tájak azonban nem kizárólagos termőhelyei. Szórványosan rábukkanunk az ország egész területén kisebb-nagyobb, néhol egész nagy tábláira is. Csupán a Győr környéki termőtájba nem tudott,, behatolni még a napjainkban ott folyó rekonstrukció során sem. Az Őrségtől Sopronon és Fertődön keresztül egész Mosonmagyaróvárig megpróbálkoztak termesztésével,de az ottani ültetvények alacsony termésátlagai és a fertődi, meg a mosonmagyaróvári kísérletek bebizonyították, hogy ezen az országrészen nem célszerű erőltetni a termesztését. Közepes érési idejű, érése június végétől, július közepéig, néha végéig tart. Nagymaroson kísérletileg is bebizonyították, hogy a legnagyobb termőkészségű Mailing fajtákkal vetekszik a terméshozama. Mosomnagyaróvárott és Fertődön a nagymarosi termésmenynyiségnek évről évre csak az egyharmadát adta. Termékenyülése jó, gyakorlatilag öntermékenyülő, tehát tiszta telepítésben is ültethető. A vizsgálatok szerint a legjobb pollenadója a Lloyd George, de más fajták is jól porozzák. Gyömölcse kicsi vagy közepes nagyságú, átlagsúlya 1,6 gramm. Világos piros színű és gömbölyű alakú. Húsa elég kemény, bőlevű, kellemes, fűszeres ízű. Frissen fogyasztva az érzékszervi bírálatokon ízletességben rendszerint minden fajtát megelőzött. Részterméskéi jól összetapadnak, ezért jó minőségű, egybeálló — kereskedelmi nyelven „guruló” minőségű — bogyókat ad. A hűtőipar a legnagyobb mennyiségben ezt a fajtát dolgozza fel. Konzervipari vizsgálatok alapján melegen való feldolgozásra kevésbé alkalmas. Befőttként, vagy szörpként elveszti színét, egészen fakult lesz. Házi szörpkészítéskor, mivel otthon nem áll rendelkezésünkre festék, célszerű szederrel színezni. A szeder a színen kívül savat és nagyon jó aromát is ad. Hajtásrendszere középerős növekedésű, közepesen sarjadzó. Hajtásai liláspirosak, vesszői ívesen széthajlók. Tüskézete sűrű. Termőhajtásai jellegzetes ívben nőnek ki a bokorból, és gyümölcsei hosszú kocsányon függőlegesen csüngenek. Ez a szedést megkönnyíti. Kórokozókkal, kártevőkkel szemben kevésbé, fogékony. Ahol kedvező helyre talál, ott a többi málnafajtánál igénytelenebb, szárazságtűrőbb és hosszabb életű, vagyis ezeken a helyeken viszonylag külterjesebb körülmények között is termeszthető. Gazdasági értékét annak köszönheti, hogy viszonylag külterjesebb körülmények között is termeszthető, a betegségekkel szemben ellenálló, továbbá bő terméshozama és a gyümölcs „guruló” jellege miatt a hűtőipar élénken érdeklődik iránta. A Duna-kanyar és az Ipoly- Völgy házikertjeinek továbbra is uralkodó fajtája lehet. Termesztését itt a megyében is meg kellene próbálni. Majoros László Mezőgazdasági jogi alapismeretek : Szerkesztette: dr. Nagy László A mezőgazdasági üzemek tevékenysége során belső életükkel, illetve külső gazdasági viszonyaikkal kapcsolatban számos jogilag szabályozott probléma merül fel. E könyv nem egyetlen jogág anyagát foglalja össze: szövetkezeteink és állami gazdaságaink vezetői számára nélkülözhetetlen általános jogi tájékozódást tesz lehetővé, természetesen a népgazdasági ág speciális szükségleteit véve figyelembe . Tankönyvként az agrárfelsőok- tatási intézményekben használják, a jogszabályok közötti eligazodás kézikönyveként remél- , hetőleg a mezőgazdasági üzem , asik többségében. Dr. Béres Gyula: II mezőgazdaság kemizálásának gazdasági kérdései A mezőgazdaság kemizálása jelenleg és a közeljövőben a fejlődés egyik központi kérdése. A magyar mezőgazdaság kemizálásának dinamikus fejlődését a szakemberek jelentős érdeklődése kíséri. Ennek kielégítésé- re adjuk közre a kemizálás gazdaságossági kérdéseinek eddigi fejlődését és perspektíváját összefoglaló munkát. Célunk az, hogy a mezőgazdasági dolgozók munkájuk javításhoz, az üzemek vezetői pedig a műszaki fejlesztés gyorsításához megismerhessék a különféle irányzatokat. Az összefoglaló gazdasági értékelés egyben szocialista mezőgazdaságunk fejlődését is dokumentálja. 1 A rózsa I alvószemzése ( A kertkedvelők szívesen fog * lalkoznak a szemzéssel. Ha meg, * látnak a szomszédban egy szép,S új rózsafajtát, vagy van néhány olyan rózsatövük, amelyiknek ■ nem tetszik a virága, gyorsan átszemzik. Szeptember az alvó- szemzés ideje, és akinek cani-• mája is van, vagy’ a fent említett jj kevésbé szép fajtája, ha ügyes, maga is beszemezheti rózsáit. .. Ennek eredményét nagymér- ■ tékben befolyásolja a szemek minősége, ezért szedésükre nagy • gondot fordítsunk. A szemek, érettek legyenek, az éretlenek a ■ szemzés után megfeketednek és S elszáradnak. Csak fejlett bokor- 5 ról, virágban, végződő hajtásról ■ szedjük őket Futórózsákról ■ mindig a felső, kúszó hajtások- S ról szedjük. Csökött, nem elég ; telt virágú hajtásról szemet ne ■ szedjünk.■ A szem akkor érett, ha a szem 5 fölött átvágva, a belseje kemény, fehér vagy sárga színű. Ha puha, zöld és szivacsos, akkkor szemzésre alkalmatlan. A hajtás felső egy-két szeme állatában éretlen. A teahibridek éiztemei akkor érettek, ha a virág a hajtás végén elnyúlott, és a tüskék kézzel könnyen letördelhetők. Amikor a megfelelő szemzőhajtást kiválasztottuk és levágtuk, a leveleket eltávolítjuk róla, a levélnyelet viszont rajtahagyjuk. A tüskéket csak a szemzés előtt törjük le, nehogy a hajtás idő előtt kiszáradjon. A szemzőhajtásokat felhasználásig nedves ruhába csavarjuk. Az alanyokat is elő kell készíteni. Akár gyökérnyakba, akár a vesszők nyaki alsó részébe, vagy esetleg hosszú hajtásba (magastörzsű) szemzőnk, tisztítsuk meg a földtől és egyéb szennyeződéstől, mert a tisztaság az eredés egyik feltétele. A szemzés több munkaszakaszból tevődik: a szempajzs kivágásából, az alany előkészítéséből, a szem alanyba helyezéséből és a kötözésből. A szempajzsot kevés farésszel egy vágással metsszük fel, 1—1 centiméter héjjal alul és felül. A benne levő farészt kipattintjuk. Azután az alanyról a leveleket és a tüskéket eltávolítjuk. Majd az alanyon a szemnek megfelelő nagyságú kereszt- és hosszmetszést végzünk T-alakban, majd a kés tompa részével a kérget fellazítjuk, és a szemnek a héj alá helyezzük úgy, hogy a kéreg a pajzsot végig fedje. Ezután kötözzük raffiával vagy műanyagszalaggal, a szemet szabadon hagyva, a végén áthurkolva és megszorítva. Tanácsos a szemrést az eredésig takarni, ez megvédi a kiszáradástól. Az eredés akkor jó, ha a levélnyél érintésre leválik a szemről. EZ rendszerint a hőmérséklettől függ: 12 C-foknál alacsonyabb hőmérsékleten nem erednek meg a szemek. 1972.SZEPTEMBER 5. ■ ■■ Őszi előkészület Néhány nappal ezelőtt leltároztak az ÁFÉSZ Békéscsabai Vetőmag boltjában. Az üzletből raktárba kerültek azok a cikkek, melyek az őszi forgalomban nem szükségesek. Ugyanakkor előkészítették az őszi munkák eszközeit, melyeket most kínálnak eladásra. Képünkön a szürethez szükséges zúzó- és présgépeket láthatjuk. (Fotó: Demény) ifMmsiüKistniHMiiuiiiiimmHiimimimiisimnasiüu^iüssiszsüiüs.1 Áss almahullás okai Szinte valamennyi gyümölcsfaj esetében tényként kell elfogadni, hogy a kötődött gyümölcsök jelentős része nem jut el a szedésig, hanem korábbi vagy későbbi időpontban lehullik. Általában három hullási időszak különböztethető meg. Az első rendszerint közvetlenül a virágzás után, a második júniusban, a harmadik pedig az érés előtt következik be. A gyümlöcshullás okai elsősorban biokémiai jellegűek, de az elégtelen táplálkozási viszonyoknak is jelentőséget kell tulajdonítanunk. Az említetteken kívül az almamoly kártétele is szaporítja az érés előtt lehullott gyümölcs mennyiségét. Az említett tényezők közül az almamoly elleni védekezésre rendelkezésre állnak — a házikerttulajdonosok számára is — a növényvédőszerek, melyek közül a Bi—58 EC, Levin 85 WP, Safidon 40 WP a legismertebbek. Ezeket a növényvédőszereket rendszeresen, használni kell ahhoz, hogy a kártételt elkerüljük. A jelen időszakban már nem alkalmazhatók. A táplálkozási viszonyok harmonikus és bőséges tápanyagutánpótlással (trágyázás) szabályozhatók. A mikroelemhiány megszüntetésére a Wuxal nyomelemes lombtrágyát alkalmazhatjuk. Természetesen száraz időszakban a rendszeres öntözés a növény számára hozzáférhetőbbé teszi a tápanyagokat és a harmonikus tápanyagellátás a hullás csökkenéséhez, esetleg elmaradásához vezet. A biokémiai jellegű okok megszüntetésére pillanatnyilag nem áll megfelelő eszköz rendelkezésünkre. A kutatási eredmények biztatóak arra, hogy ez a tényező is leküzdhető lesz a közeljövőben. Kovács Lajos kertészmérnök Festő, mázoló munkát lakosság és közület részére, rövid határidőre vállalunk. Kislakásépítő Kisz Gyula, Nagyváradi út 74. 366727 Kb. 200 mázsa báránykoncentrátum eladó. Békéscsaba, I. sz. Hirlalda, Kétegyházi út, 80356 Varrodai dolgozókat felveszünk, kezdőket betanítunk. SZIRÉN RUHÁZATI SZÖVETKEZET, Szarvas, Kossuth út 60. 357517 Élelmiszeripari gépi berendezések gyártásában és üzemeltetésében gyakorlattal rendelkező gépészmérnököt felvesz a MEZŐGÉP Válalat Békéscsabai Gyáregysége Jelentkezés: a gyáregység munkaügyi előadójánál: 80355