Békés Megyei Népújság, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-07 / 237. szám
Az NDK születésnapján Huszonharmadik születésnapját ünnepli a történelem első német munkás-paraszt állama, a baráti Német Demokratikus Köztársaság. Visszatekintve a több mint két évtized előtti eseményre minden túlzás nélkül megállapíthatjuk, hogy ez Európa második világháború utáni történetének egyik legjelentősebb fordulata volt. Hiszen ma — jobban, mint bármikor ezelőtt — beigazolódik az, amit a baráti szocialista országok, köztük a Magyar Népköztársaság is mindig hirdetett, hogy az NDK a béke és biztonság alapvető tényezője Európában. Az NDK következetes béketörekvése és ami ezzel egyet jelentett, a nacionalista, militarista erőkkel szembeni határozott ellennállása alatt a külső fenyegető politika megvalósítása német földön. S mindez nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy kontinensünk légköre ma biztató. Az NDK a tőkés világ által tudatosan szított hidegháború légkörében alakult és egész fennállása alatt a külső fenyegetések és a szüntelen rágalmazások közepette rakta le jövőjének alapjait. Közismert, hogy az NDK, amelyet ma a világ legfejlettebb ipari államai között emlegetnek, az egykori Németországnak kevésbé fejlett, nyersanyagban szegényebb és a háború pusztításaitól jobban sújtott részén kezdte el önálló állami létét. A német békeállamnak tehát a külső nehézségek mellett nagyon sok belső gonddal is meg kellett küzdenie e több mint két évtized alatt. S amikor ma, születésnapján ünnepeljük az NDK-t, köszöntjük szorgalmas, ötletgazdag és fegyelmezett népét, mindenekelőtt munkásosztályát, amely a Német Szocialista Egységpárt irányításával példamutató eredményeket tárhat a világ elé. Kiemelkedő jelentőségű a testvéri szocialista állam életében az elmúlt esztendő, mindenekelőtt a NSZEP Vik. kongresszusa óta megtett út. Ez idő alatt mind erőteljesebben alakultak ki azok a pozitív vonások a NDK társadalmi életének fejlődésében, a népgazdaság virágzásában, a lakosság anyagi és kulturális igényeinek kielégítésében, amelyeket a pártkongresszus a közös tevékenység döntő céljaként jelölt meg. A VIII. kongresszuson kialakított politika, mindenekelőtt a gazdaságpolitika a lakosság legszélesebb tömegeinek aktív támogatását nyerte meg. Az elmúlt évben 1,8 millió dolgozó bére növekedett és a jövedelememelkedés mindenekelőtt a munkásosztályt érintette. A szociális juttatások szempontjából ugyancsak nagy előrelépést hozott ez az esztendő, hiszen 3,5 millió állampolgár, tehát a lakosságnak majdnem egynegyede érzékelte a szociálpolitika új vonásaként jelentkező előnyöket. A szociális haladásnak, a családtámogatásnak, a nyugdíjasokról való gondoskodásnak ez a programja nagy elismerést keltettek nemcsak német barátaink körében, de európai viszonylatban is. A VIII. kongresszus társadalmi-politikai szempontból is rendkívüli pezsgést hozott az NDK-ban. Különösen értékeli az ország lakossága azt a realizmust és tárgyilagos munkamódszert, amely olyannyira jellemző a mai NDK-ra és amely még az eddigieknél is figyelemre méltóbb mértékben szabadította fel a szellemi és alkotó kapacitásokat. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság népét azonos célok és elvek, a Közös Piac, a proletár nemzetköziség köti össze. Ezt az összefüggést erősítette meg az NDK párt- és kormányküldöttségének látogatása hazánkban az idén, februárban. Ez a budapesti találkozó is országaink még szorosabb együttműködését, a szocialista közösséghez tartozó államok testvéri szövetsége további megszilárdításának ügyét szolgálta. A két ország kapcsolatai fejlődésének alapját az öt évvel ezelőtt, 1967. májusában megkötött — és mindkét nép javát szolgáló — barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés képezi. Hosszúlejáratú együttműködési és szakosítási szerződések szolgálják közös céljainkat, a gazdaságpolitika fő kérdéseiben és a távlati tervezésben egyaránt. A legmelegebb testvéri érzésekkel gondolunk az országainkat összefűző baráti, szövetségi kapcsolatokra, amelyek a szocialista testvériség, a proletár-internacionalizmus elveire épülnek. Nemzeti ünnepükön a barátok és harcostársak köszöntését tolmácsoljuk az NDK népének, amikor kifejezzük őszinte, szívből jövő jókívánságainkat. Nemes János Az NDK Államtanácsa pénteken ülést tartott. Az Államtanács ajánlatára október 16-ára összehívják az NDK Népi Kamaráját. A Népi Kamara ülésének napirendjén az NDK és az NSZK közlekedési szerződése és a baktérium-fegyverekkel kapcsolatos nemzetközi konvencióhoz való csatlakozás szerepel. A Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának és az NDK Minisztertanácsának javaslatára az Államtanács amnesztia-rendeletet adott ki az NDK alapítása 23. évfordulója alkalmából. A közkegyelem olyan személyekre terjed ki, akiket 1972. október 7-e előtt szabadságelvonásra ítéltek el. Nem részesülhetnek amnesztiában gyilkosság, nemi erkölcs elleni bűntett, erőszak alkalmazásával elkövetett bűncselekmény, továbbá háborús és népellenes bűntett elkövetői, ezenkívül olyan visszaeső bűnösök, akiket már több ízben kellett szabadságelvonással sújtani. A fegyházakból való elbocsátás 1972. november 1-én kezdődik és 1973. január 31-én fejeződik be. Brandt választási beszéde Willy Brandt szövetségi kancellár pénteken befejezte alsó-szászországi és hesseni választási körútját. Délelőtt a nyugatnémet kormányfő egy wiesbadeni tömeggyűlésen mondott beszédet, amelyben többek között hitet tett az európai enyhülési erőfeszítések következetes folytatása mellett. November 19-én dől el, vajon folytatjuk-e a békepolitikát és német politikánkat, vagy visszasüllyedünk a két évtizedes CDU-uralom meddőségébe. Valójában sorsunk dől itt el , mondotta.. Élesen bírálta Brandt , az ellenzék vezetőit, akik ellen- :ségiesen tekintenek a Szovjetu-nióval és Lengyelországgal meg- kötött szerződésekre. Brandt hangsúlyozta, hogy a koalíciós pártok — az SPD és £ az FDP — teljesen önállóan és £ egymással versengve vesznek részt a választásokon. Egysége sek azonban célkitűzésükben, hogy a választások után foly ■ tassák a bevált együttműködést Gierek hazaérkezett Franciaországból Edward Gierek, a LEMP KB első titkára és kísérete, ötnapos hivatalos franciaországi látogatásának befejeztével pénteken este hazaérkezett Varsóba. A lengyel főváros repülőterén Edward Gierek fogadására megjelentek a párt- és állami vezetők, élükön Henryk Jablonski államelnökkel és Piotr Jaroszewicz miniszterelnökkel. Hanoit bombázták az amerikaiak Saigon, Hanoi Az amerikai légierő péntekeken ismét légitámadást hajtott végre a VDK területe ellen. Mint a TASZSZ jelenti Hanoiból, a fővárosban pénteken háromszor szólaltak meg a légiriadót jelző szirénák, s az amerikai repülőgépek mindhárom alkalommal bombázták, illetve rakétákkal lőtték a VDK fővárosát. A harmadik légitámadás háromnegyed óra hosszat tartott. (MTI) Csapatösszevonások Saigon kapui előtt Saigon Az amerikai légierő B-52-es nehézbombázói két év óta nem hajtottak végre Saigon körzetében olyan nagyarányú szőnyegbombázásokat, mint most, péntekre virradóan. A nyolcmotoros óriásgépek 14 hullámban bombázták a fővárosi katonai körzet területét abban a feltételezésben, hogy a felszabadító erők nagyarányú csapatösszevonásokat hajtanak végre Saigon kapui előtt. Nyugati tudósítók írják, hogy Saigonban egész éjjel rezegtek az ablakok a szűnni nem akaró légitámadások következtében, amelyek fő célpontja az úgynevezett vasháromszög és a Micheli gumiabroncsgyár ültetvénye volt Saigontól 40—65 kilométerrel északnyugatra. A B—52-esek ezenkívül támadták az úgynevezett északi front tartományait, a Da Nangtól délre elterülő hadműveleti övezetet és a kambodzsai határ mentén húzódó felszabadított területeket. A felszabadító fegyveres erőknek a saigoni alakulatok ellen végrehajtott rajtaütésszerű támadásai e héten már másodszor emelkedtek egy 24 órás időszakon belül száz fölé. Amerikai hadgyakorlat Európában Bonn Az amerikai légierő wiesbadeni (NSZK) parancsnoksága bejelentette, hogy október 16- án megkezdődnek az amerikai légierő gyakorlatai több nyugateurópai ország területe fölött. A gyakorlatok célja a hivatalos fogalmazás szerint: „Versenyek megrendezése a bombázásokkal és a rádiótechnikai háborúval kapcsolatos feladatok jobb teljesítése céljából”. A hadgyakorlatokban a legmodernebb típusú vadászbombázók vesznek részt, köztük „F—111’’-esek és a „Phantom”ok különféle változatai az amerikai légierő Angliában, Izlandon, Hollandiában és az NSZK- ban állomásozó egységeiből. (TASZSZ) Scheel Rogersnél A New Yorkban tartózkodó Walter Scheel nyugatnémet külügyminiszter (balra) találkozott kollégájával, William Rogers amerikai külügyminiszterrel. (Telefotó — AP—MTI—RS) Amnesztia az NDK-ban Ki mit remél? Japán—kínai normalizálás A pekingi kínai—japán csúcstalálkozó eredményeként a Kínai Népköztársaság első tokiói nagykövete még az év vége előtt elfoglalhatja posztját. Mint a Time amerikai hetilap írta, Tajvan tokiói nagykövetsége közvetlenül Tanaka útja előtt „hatalmas csomagolóládákat rendelt, éppen annyit, amennyi a gyors távozáshoz szükséges”. Azt persze a tajvani diplomaták már hónapok óta sejthették, hogy előbb-utóbb távozniuk kell. De bizonyos, ha valaki azt mondta volna nekik, hogy ilyen hamar, akkor „rossz tréfának” tartották volna. Változtat az USA A kínai forradalom győzelme után Japán — amerikai partneréhez igazodva — a tajvani rezsimet támogatta. Japán, — amelyet a Tajvan védelmére is kiterjesztett biztonsági szerződés láncolt az Egyesült Államokhoz — éveken át a gazdasági terjeszkedést, a miltarizálást elítélő heves kínai támadások célpontja volt. A szigetországot ezek után sokkhatásként érte Nixon pekingi útja. Tokió kénytelen volt végignézni, hogyan dobja sutba az Egyesült Államok Kína elszigetelésére épülő ázsiai politikáját. Japán korábban arra számított, hogy az időközben Kínával kiépült tekintélyes gazdasági kapcsolataira támaszkodva egyszer majd normalizálhatja a politikai kapcsolatot is. Amikor a kormányfői poszton az újítani már képtelen Szatót Tanaka váltotta fel, Peking is megváltoztatta addigi merev, ellenséges politikáját, elébe ment az új japán kormányzatnak, így kerülhetett sor arra, hogy Tanaka 34 év után, ezúttal miniszterelnökként ismét kínai földre léphetett. Először 1938- ban, mint a megszálló hadsereg katonája járt Kínában. Érthető, hogy a japán miniszterelnök a kínai kívánságnak megfelelően sietve fejezte ki országa megbánását azokért a szenvedésekért, amelyeket Kínának okozott. Kompromisszumok A Csou En-laj—Tanaka tárgyalássorozatnak a közös közleményben napvilágot látott eredményeit a realitások elismeréseként értékelhetjük. A két ázsiai hatalom a kapitalista Japán és a szocialista Kína békés egymás mellett élése nemcsak a kontinens, hanem az egész világ érdeke. A közös közlemény részletesebb vizsgálata rávilágít azokra a kompromisszumokra, amelyek a tárgyaláson születtek. Az első pont deklarálja, hogy megszűnik a Kínai Népköztársaság és Japán között fennálló nem normális viszony. Ez kínai részről feltétlenül engedményt jelent, hiszen Peking szerint mostanáig hadiállapot állott fenn. Japán viszont már két évtizede megszűntnek tekintette azt, amikor békeszerződést kötött Tajvannal. Sőt, Peking — mint ahogy korábban Csang Kaj-sek — lemondott a háborús jóvétételi károkról. Cserébe Japán elismerte, hogy a pekingi kormány a kínai nép egyedüli képviselője és Tajvan a KNK elidegeníthetetlen része. Ezek után Tokióra hárult a feladat, hogy semmisnek nyilvánítsa a Tajvannal kötött bé-