Békés Megyei Népújság, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-01 / 283. szám

1973. DECEMBER 1., PÉNTEK A MEGYEI PÁRT­BIZOT­T­SÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ara 80 fillér Világ proletárjai, egyesüljetek! NIPUJSING XXVII. ÉVFOLYAM, 383. SZÁM ROMÁN IPARMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁS (4. oldal) HOGYAN GONDOSKOD­NAK MEGYÉNKBEN AZ IDŐSEKRŐL? (3. oldal) MODERN LAPTERJESZTÉS (7. oldal) M­A Újabb jelentős lépést tettünk együttműködésünk fejlesztésére Magyar—szovjet barátsági nagygyűlés Csepelen Leonyid I. Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának vezetésével csütörtökön délelőtt a Csepel Vas- és Fémművekbe látogatott a hazánkban tartózkodó szovjet párt- és kor­mányküldöttség. A vendégek társaságában volt Kádár János, s több más magyar vezető. A Csepel Vas- és Fémművet, a magyar ipar egyik fellegvárát hagyományosan sok szál fűzi a Szovjetunióhoz. Ezt a sokoldalú közvetlen kap­csolatot tükrözte a fogadtatás, a gyárlátogatás légköre. Borbély Sándor, a vasmű pártbizottsá­gának első titkára gyárismertető tájékoztatójá­ban egyebek közt arról beszélt, hogy a termelés­hez szükséges anyagok több mint 80 százalékát kapja a csepeli gyáróriás a Szovjetunióból, s a késztermékek jelentős hányada is a Szovjetuni­óban talál gazdára. A gyár életéről, munkájáról szóló beszámolót üzemlátogatás követte, a vendégek felkeresték a vasmű több gyáregységét. A gyárlátogatást követően a szovjet párt- és kormányküldöttség barátsági nagygyűlésen ta­lálkozott a fővárosi dolgozók képviselőivel, Bu­dapest munkáskollektíváinak küldötteivel a cse­peli sportcsarnokban. A termet zsúfolásig meg­töltötték a XX. kerületi vállalatok, üzemek és intézmények dolgozói, a budapesti gyárak szo­cialista brigádjainak, kiváló dolgozó munkása­inak képviselői. A nagygyűlés résztvevői hosszantartó, lelkes ünnepléssel köszöntötték az elnökséget, amely­nek tagjai között helyet foglalt Kádár János és Leonyid Brezsnyev. Az elnökség tagja volt Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnöke, Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti párt­­bizottság első titkára, Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Péter János kül­ügyminiszter, Puja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese és Rapai Gyula, az MSZMP KB tagja, hazánk moszkvai nagykövete. Ugyancsak az elnökségben foglaltak helyet a szovjet párt- és kormányküldöttség tagjai: Vla­gyimir Scserbickij, az SZKP Politikai Bizottsá­gának tagja, az Ukrán Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első titkára, Konsztantyin Katusev, az SZKP Központi Bizottságának tit­kára, Nyikolaj Tyihonov, az SZKP Központi Bi­zottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökhelyettese, Andrej Gromiko, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a Szovjet­unió külügyminisztere, Ivan Kebin, az SZKP Központi Bizottságának tagja, az Észt Kommu­nista Párt Központi Bizottságának első titkára, valamint Vlagyimir Pavlov, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Tagja volt az elnökségnek társadalmi, politi­kai, gazdasági életünk több ismert személyisége, a termelő­­munkában élenjáró dolgozó. A szovjet és a magyar Himnusz hangjai után Németh Károly nyitotta meg a nagygyűlést, amelyen először Demján László esztergályos, Miskei Mihály kutatómérnök, majd Sipos Anna, a Göldberger-gyáriak küldötte szólalt fel. Ezután viharos taps közben Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára emelkedett szólásra. Kádár János beszéde Tisztelt Nagygyűlés! Kedves Brezsnyev Elvtárs! Kedves Elvtársak! Barátaim! Mindnyájan átérezzük az ese­mény különleges fontosságát, amikor most, itt Csepelen, a ma­gyar munkásmozgalom fellegvá­rában körünkben üdvözölhetjük nagy szövetségesünk, a testvéri szovjet nép kiváló képviselőit. Engedjék meg, hogy a magyar kommunisták, a szocialista tár­sadalmat építő magyar nép ne­vében, őszinte tisztelettel és sze­retettel én is köszöntsem Brezs­nyev elvtársat, a nemzetközi kommunista mozgalom, a béke ügyének kiemelkedő és fáradha­tatlan harcosát, a magyar nép igaz barátját, valamint a szovjet küldöttség minden egyes tagját. Szívből köszöntöm a magyar— szovjet barátságnak szentelt mai nagygyűlésünk minden résztve­vőjét, fővárosunk Budapest, Cse­pel dolgozóinak képviselőit. Kedves Elvtársak! A megingathatatlan, szilárd el­vi alapokon nyugvó, mély törté­nelmi gyökerekkel bíró barátsá­gunk és szövetségünk kiemelke­dő eseményeként került sor a szovjet párt- és kormányküldött­ség mostani látogatására ha­zánkban. Pártjaink, kormányaink képviselőinek tárgyalásait az internacionalizmus, az őszinte barátság szelleme hatja át. Megbeszéléseinken érintettük kétoldalú kapcsolataink, és kö­zös­­ nemzetközi harcunk összes lényeges kérdését. Mély megelé­gedéssel szólhatunk it­t a nagy­gyűlés, az ország nyilvánossága előtt arról, hogy az összes meg­tárgyalt kérdésben, ezúttal is teljes nézetazonosság volt közöt­tünk, tárgyalásaink rendkívül hasznosak és eredményesek vol­tak. Túlzás nélkül mondhatom, hogy Brezsnyev elvtárs, szovjet barátaink mostani látogatása a magyar—szovjet barátság és testvéri együttműködés újabb, fontos állomása. Őszinte köszö­netet mondunk szovjet baráta­inknak, hogy nagy hazai munká­juk és a zajló nemzetközi élet számtalan elkötelezettsége kö­zepette is időt szakítottak és meghívásunkat elfogadva, eljöt­tek­­ hozzánk. Tisztelt Nagygyűlés! Barátaim! A kialakult gyakorlatnak meg­felelően, megbeszéléseinken tá­jékoztattuk­ szovjet elvtársainkat belső helyzetünkről, az eredmé­nyekről, a még megoldásra vá­ró feladatokról is. Megkönnyí­tette számunkra ezt, hogy pár­tunk Központi Bizottsága éppen két héttel ezelőtt értékelte a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa óta végzett munkát. A Központi Bizottság joggal állapította meg, hogy a kongresszus irányvonala kiállta az idő és a gyakorlat próbáját, az elmúlt két év alatt nagy ered­mények születtek a szocialista társadalom építésének minden területén. A döntő mindenekelőtt az, hogy párttagságunk, társadal­munk összes pozitív erői egy­hangúlag elfogadták, magukénak vallják és tettekkel támogatják a X. kongresszus irányvonalát, a szocializmus építésének prog­ramját. Ez eredményeink leg­főbb forrása. Munkásosztályunk példamutatással és áldozatválla­lással naponta bizonyítja nagy társadalmi felelősségét a munka frontján, a szocialista brigádmozgalomban és a mun­­kaversenyek eredményeivel. Dolgozó parasztságunk odaadó szorgalmas munkával, leküzdve az időjárás okozta nehézségeket, biztosítja az ország kenyerét. Az értelmiség is méltóképpen vál­lalja a ráháruló részt a szoci­alista építőmunkából. Az ország belpolitikai helyze­te rendezett, társadalmunk a kongresszus által megjelölt irányba fejlődik. Belpolitikai tö­rekvéseink középpontjában annak a politikának a meg­valósítása áll, amely a munkás­­osztály vezető szerepének szi­lárd és fokozódó érvényesülése mellett lehetővé teszi, hogy a szocialista társadalom teljes fel­építése valóban az egész nép, az e célért tömörülő és összefor­rott nemzet alkotása legyen. En­nek szellemében fejlesztjük to­vább az államéletet, a szocialista demokráciát, hogy a lehető leg­kedvezőbb politikai feltételek és légkör megteremtésével gyorsít­suk szocialista építésünket. Népgazdaságunk a negyedik ötéves terv céljaival összhang­ban fejlődik. Az ipar bruttó termelése 1972-ben több mint 0 százalékkal növekszik és a nö­vekedés teljes egészében a ter­melékenység emelkedéséből származik A mezőgaz­daság termelése a ked­vezőtlen időjárás ellenére mintegy 4 százalékkal meghalad-­­ ja a múlt évit. A lakosság egy főre eső reáljövedelme 4,2 szá­zalékkal, az egy keresőre jutó re­álbér 2,4 százalékkal emelkedik, az idén. Pártunk és kormányunk alap­vető feladatnak tekinti­k a végzett munka eredményeivel összhangban és a szociális igaz­ságosságnak megfelelően — a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelését, ami a szoci­alizmus alapvető ismérve és kö­vetelménye. A lakosság életkö­rülményei általános gazdasági fejlődésünknek megfelelően ja­vulnak. Most döntés született ar­ra, hogy 1973-ban az állami ipar, és az állami kivitelező épí­tőipar munkásainak keresete kü­lön, egyszeri béremeléssel, a dol­gozók általános kereset-növeke­désénél jobban emelkedjék. Népgazdaságunk stabilitásának és fejlesztésének legfontosabb külső tényezője a szocialista or­szágokkal, mindenekelőtt a Szov­jetunióval való szoros gazdasá­gi együttműködés. Jövendő gaz­dasági fejlődésünk biztos alapja, hogy legnagyobb partnerünkkel, a Szovjetunióval bonyolított áru­forgalmunk jelentős része a kü­lönböző áruszállítási, kooperá­ció és szakosítási megállapodá­sokkal ma már 16—20­ évre elő­re megalapozott. Meggyőződé­sünk, hogy jó irányba haladunk, általános szocialista céljainkat szolgáljuk azzal, hogy tovább erősítjük népgazdaságaink köl­csönösen előnyös kapcsolatait. A magyar—szovjet gazdasági együttműködésben fontos szere­pet tölt be a Csepel Vas- és Fémművek. A gyáróriás alap­anyagainak döntő többségét, csaknem 83 százalékát a Szov­jetuniótól kapja. Erőteljes mű­szaki kooperáció van kibontako­zóban a csepeli gyár és számos szovjet üzem között. Csepeli munkások és mérnökök a közel­múltban például eredményesen működtek közre a Szovjetunió két nagy csőgyárának a rekonst­rukciójában. Itt, Csepelen épp­úgy, mint mindenütt az ország­ban — mérnök és munkás na­ponta tapasztalja, hogy a szov­jet tudomány és technika hatal­mas ösztönző és segítség szá­munkra, ugyanakkor kapcsolata­ink fejlesztésének kimeríthetet­len forrása. Csepel dolgozói munkájukkal jelentősen hozzá­járulnak már ma is a magyar— szovjet barátság és együttműkö­dés további erősítéséhez és el­mélyítéséhez. A párt Központi Bizottsága november 14—15-i ülésének ál­lásfoglalása az eredmények mel­lett feltárta a problémákat is és határozatokat hozott azok meg­oldására. A határozat megfele­lően foglalkozik a pártmunka, a társadalom tevékenységének minden fő kérdésével. Feladata­ink közismertek: még követke­zetesebben kell megvalósítanunk a X. kongresszus iránymutató határozatait, bel- és külpolitikai irányvonalunkat, gazdaságpoli­tikánkat és ideológiai feladata­inkat, nagyobb fokú állami és állampolgári fegyelem megte­remtésére van szükség, még na­gyobb figyelmet kell fordítani a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség, általában a dol­gozó nép helyzetének alakulá­sára, s a pártnak a tömegekre támaszkodva, azokkal még job­ban összeforrva kell harcolnia szocialista céljainkért. Minden szükséges feltétel megvan ahhoz, hogy szocialista fejlődésünk vonala a jövőben is töretlenül felfelé ívelő legyen. Ezirányú munkánkban a kom­munisták cselekvő közreműkö­désére, a vezetők fokozottabb felelősségvállalására és a mun­kásosztály, az egész dolgozó nép helytállására, a szocializmus iránti odaadására építünk. Hazánkban mindenki bizonyos lehet abban, hogy közös munká­val, a X. kongresszus határoza­tainak következetesebb végre­hajtásával nagy lépést teszünk előre a szocialista társadalom magasabb szintű építésének út­ján. Biztosíthatjuk szovjet ba­rátainkat, nemzetközi osztály­testvéreinket, a Magyar Népköz­­társaság minden barátját, hogy a magyar nép öntudatosan és­­ eredményesen dolgozik, ren­dületlenül halad előre és megva­lósítja célját, a szocialista tár­sadalom teljes felépítését Tisztelt Nagygyűlés! Kedves Elvtársak! A szocializmust építő magyar népnek a munkában, a harcban nagy erőt ad annak tudata, hogy hű barátként mindig és minden körülmények között vele van a nag£ szovjet nép, a Szovjetunió. Népünk ismeri azt az áldozat­­készséget, hősiességet, amellyel a Szovjetunió népei­ Lenin párt­jának vezetésével győzelemre vitték az emberiség történetében új fejezetet nyitó Nagy Októberi Szocialista Forradalmat, és meg­­védték annak minden­­ vív­mányát. Ismerjük azt a példátlan odaadást és ren­­díthetetlenséget, amelyet a szovjet nép a világ első mun­kás-paraszt államának fennállá­sa óta munkában és harcban, háborúban és békében, minden­kor tanúsított, és tanúsít ma is az emberiség nagy reménysége, a szocializmus és a béke védel­mében. A magyar kommunisták, a ma­gyar nép élénk figyelemmel kö­veti és ismeri a szovjet nép munkáját, sokszor hallatlan ne­hézségeket leküzdő erőfeszítése­it. Tudjuk, hogy a szovjet nép híven követve lenini élcsapatát, teljes egységbe forrva dolgozik a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusa lel­kesítő határozatainak végrehaj­tásán, a IX. ötéves terv gigászi feladatainak megoldásán, s kom­munista építő munkája hatalmas eredményeket hozott. A szovjet állam, az SZKP XXIII. kong­resszusának általános elismerési, nyert békeprogramja megvalósí­tásáért dolgozva nagy külpoliti­kai sikereket ért el. A magyar kommunisták, a magyar nép üdvözli ezeket az eredményeket, és szívből újabb sikereket kíván szovjet testvéreinknek. (Folytatás a 2. oldalon)

Next