Békés Megyei Népújság, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-22 / 68. szám
(folytatás a 2. oldalról) A rendelkezésre álló pénzügyi keretek elosztásánál előnyben részesültek a nőket nagyobb arányban foglalkoztató iparágak és vállalatok, a nehéz és kedvezőtlen körülmények között dolgozók, valamint azok a területek, amelyeken nagyobb arányban dolgoznak, több műszakos vagy folyamatos munkarendben. A jelenlegi béremelés mint ismeretes, csak az állami ipar és az építőipar fizikai munkásaira és művezetőire terjedt ki. Ez természetesen vitát és nemtetszést váltott ki az állami ipar és más munkaköreiben foglalkoztatottak között és a népgazdaság más szektoraiban alkalmazott dolgozóknak Úgy gondolom, nem kell hosszan bizonygatnom, hogy a párt és a kormány vezetői ugyanúgy megbecsülik a műszaki, az adminisztratív munkakörben, valamint a gazdaság más területein tevékenykedők munkáját, mint azokét, akik jelenleg béremelésben részesültek. Most azonban ezt kellett tennünk, mert itt maradtak el a bérek másokhoz viszonyítva és ez már alapvető politikai kérdésként jelentkezett. A bérezési rendszer rugalmasabbá tétele érdekében több intézkedést léptettünk életbe. A szénbányászatban és a villamosenergiaiparban a sajátosságokat jobban figyelembe véve, megszüntettük, hogy a bérek közvetlenül a nyereség alakulásától függjenek. Az élelmiszeripar négy ágában, a vasútnál, a helyi közlekedésben, valamint az állami gazdaságoknál és erdőgazdaságokban már évek óta folytatott bértömeggazdálkodási módszert kiterjesztettük 16 ipari, építőipari vállalatra, illetve szövetkezetre, hogy még sokrétűbb tapasztalatokat szerezzünk. Elősegítjük hogy azok a vállalatok, amelyek az üzem- és munkaszervezés segítségével létszámtartalékaikat feltárják és átcsoportosítják, anyagilag is érezzék annak előnyeit Az illetékes állami szervek, a Szakszervezetek Országos Tanácsával együttműködve, a bértarifa-rendszer kiegészítéseként kidolgozzák a szakmai bérek országos táblázatát. Ennek az lesz a feladata, hogy az eddiginél jobban irányítsa és befolyásolja a vállalatok bérezési gyakorlatát, elősegítse, hogy azonos munkát végző munkások azonos skálájú alapbért kapjanak a népgazdaság valamennyi ágazatában és szektorában. A negyedik ötéves terv időszakában folytatjuk a munkaidő általános csökkentését. A nyugdíjasok helyzetét javította és egyben munkaerőgondjaink enyhítését szolgálta a munkában maradásra ösztönző nyugdíjrendszer 1972. januárjától történt bevezetése, valamint a nyugdíj melletti munkavállalás időtartamának bővítése. A korábbi nyugdíjtörvény alapján megállapított nyugdíjak színvonala jelentősen elmarad a jelenleg megállapított nyugdíjak összegétől. Arra törekszünk, hogy a különböző időpontban nyugalomba vonultak rengdíja közötti különbség mérséklődjék. Az elmúlt két évben emelkedett a pénzbeli és természetbeni társadalmi juttatások összege is. E juttatások a dolgozók évi jövedelmének mintegy 24 százalékát jelentik. Költségvetésünk jelentős hányadát fordítjuk évente az egészségügyi, oktatási, kulturális szolgáltatások biztosítására, az üdültetésre. Népgazdasági tervünk fontos célkitűzése a lakosság áruellátásának biztosítása A negyedik ötéves tervidőszakot megelőzően, a fogyasztási cikkek viszonylag széles körében voltak ellátási hiányosságok. Az elmúlt két évben nagymértékben javult a helyzet. A belkereskedelem a lakosság és a közületek keresletét nagyobb ellátási zavarok nélkül kielégítette. A fogyasztási cikkekből bőséges választék áll a vásárlók rendelkezésére. Gazdasági életünk fejlesztésében különleges szerepet tölt be az árrendszer fontos szabályozója mind a termelésnek, mind a fogyasztás alakításának. Ez a kérdés a közvélemény érdeklő-i dejénese homlokterében áll, ezért politikai hatása is jelentős. Az árpolitika megmagyarázása, árrendszerünk széleskörű megértése folyamatos feladat A termelői árrendszerünk jelenlegi fogyatékossága főképpen az, hogy az elvonások és támogatások révén elfedi a termelés gazdaságosságaiban lévő különbségeket. A hatékonyabban dolgozó vállalatok emiatt nem jutnak mimikájuk minőségével arányos többletjövedelemhez. Ugyanakkor a kevésbé gazdaságosan dolgozó üzemekben is lehet látszólag nyereséggel gazdálkodni. Ezért termelői árrendszerünket tovább kell fejleszteni. Az utóbbi időben a kelleténél kevesebb szó esik az önköltség csökkentéséről, pedig a jövedelmező, a gazdaságos termelésnek, az árak csörökkenthetőségének, ez változatlanul egyik fontos eleme. A gazdaságii vezetőiknek sokkal nagyobb figyelmet kell fordítaniuk erre. Az árstabilitás biztosítására és a szigorúbb árellenőrzésre a kormány széleskörű intézkedési tervet dolgozott ki. Ennek egy része az indokolatlan áremelések megelőzését hivatott biztosítani. Így például bevezettük a megrendelőket és a szállítókat egyaránt kötelező szerződéses termelői árak alkalmazását, kiterjesztettük az árváltozások bejelentési kötelezettségét. Az árellenőrzés szélesítése és szigorítása minden gazdálkodó szerv feladata. A kormányzat, az Országos Anyag- és Árhivatal köteles a minisztériumi, tanácsi árhatóságok munkáját jobban öszszehangolni, a visszaélések, az indokolatlan áremelések megakadályozására tett intézkedéseket ellenőrizni Szükséges azokban az üzemekben is korszerű kalkulációs módszereket kialakítani, ahol ezt eddig elhanyagolták, vagy nem követelték meg. A termelői árak ellenőrzése, az indokol®tlan áremelés elhárítása és meggátlása enélkül lehetetlen. A termelői árakkal kapcsolatban igen fontos feladat, melyet rövid időn belül el kel végezni, hogy a tisztességtelen haszon lényegét pontosan meghatározva, értelmezését egyértelművé tegyük. A fogyasztói árszínvonal 1968 —72 között, négy év alatt 7,6 százalékkal nőtt, a múlt évben 3 százalékkal, ez évben 3,6 százalékkal, tehát nagyobb mértékben, mint az előző négy évben. Az árak egyébként — saját munkánk hiányosságai mellett — alapvetően a világpiaci árak közismerten gyors emelkedése következtében növekszenek gyorsabban, mint az előző években. Áraink a külső piacok áremelkedését az import révén — központi intézkedések hatására csak késleltetetten és erősen korlátozottan — de bizonyos mértékig követték. Ez a következőkben sem lehet másképp. Számolni kell azzal, hogy a tőkés importból származó, nem alapvető fogyasztási cikkek áremelkedése a belföldi fogyasztói árakban is kifejezésre juthat és ez a szocialista külkereskedelmi árak emelkedésénél néha szintén elkerülhetetlen. Arra kell törekednünk, hogy a tervezett fogyasztói árszínvonalat mindenképpen megtartsuk, az emelkedés azt semmiképpen ne haladja meg. Az ehhez szükséges ártámogatás céljára a költségvetésben tartalékot képeztünk. A tartalékot csakó rendkívüli gondossággal és körültekintéssel lehet felhasználni. Januárban felemeltük az égetett szeszes italok és a dohányféleségek fogyasztói, árát. A tej és a tejtermékek fogyasztói áremelésével egyidejűleg a többletkiadások részbeni ellentételezéséül növeltük a nyugdíjak, a családi pótlékok, gyermekgondozási segély és az ösztöndíjak öszszegét. Március 1-től csökkentettük egyes ruházati termékek árát. Még az idén további árcsökkentésre kerül sor olyan termékfajtákból, amelyekből megfelelő árualapot tudunk biztosítani. Nagyobb még a lakosság széles körét érintő életszínvonal-politikánkkal összhangban álló intézkedésekre, mint például a hús áremelésére, ennek ellentételezéséül az iparcikkek, elsősorban a textiláruk tömegét átfogó árleszállításra csak a következő ötéves terviben kerülhet sor. 1967 óta sokszor elmondottuk, de újra megismétlem: végső soron az a célunk, hogy értékarányos fogyasztói árrendszert alakítsunk ki. Jelenleg évente közel 20 milliárd forintot fordítunk költségvetésből ártámogatásra. Hozzávetőleg ugyanennyi a költségvetési többletbevétel, az átlagosnál nagyobb forgalmi adón keresztül a ruházati cikkek zöménél és más ipari termékeknél. Hat évvel ezelőtt azt vallottuk, hogy ennek rendezésére két-három ötéves tervidőszak szükséges. Most ugyanazt mondjuk. Nehezebbnek mutatkozik a végrehajtás, mint gondoltuk. A továbbiakban a lakosság életkörülményeit befolyásoló tényezők közül az egyik legfontosabval, a lakáshelyzet alakulásával foglalkozott Fock Jenő. Ismeretes, hogy a párt és a kormány 1960-ban 15 éves lakásfejlesztési tervet dolgozott ki, amely 1975-ig egymillió lakás felépítését tűzte ki célul. Lakásépítési terveinket teljesítettük. A családi házak építése gyorsabban növekszik, mint eredetileg számítottak, viszont az állami telepszerű lakások építése némi késéssel fut fel a tervezett színvonalra. Az eddig eltelt 12 év alatt 774 000 lakást építettünk, ebből az utóbbi két évben mintegy 165 000-ret. A még hiányzó 226 000 lakás felépítése a hátralevő három év alatt megvalósítható. Az elmúlt évek jelentős erőfeszítései ellenére a lakáshiány — különösen a fővárosban és néhány kiemelt városban — még mindig társadalmunk legégetőbb problémái közé tartozik. Az 1971-ben végrehajtott lakásreform igazságosabbá tette a lakáselosztást, kiegyenlítettebbé a lakással kapcsolatos teherviselést, kedvezőbb feltételeket teremtett a lakásépítés növeléséhez, a lakások karbantartásához. A munkáscsaládok lakásigényének kielégítésére különösen nagy figyelmet fordítunk. Ezzel összhangban az eddiginél következetesebben érvényesül az a fontos követelmény, hogy a lakásépítési kedvezmények — különösképpen az állami támogatás — elsősorban a munkások, a bérből és fizetésből élők, a nagyvárosok és munkáslakta települések lakáshelyzetének megjavítását segítsék. Az 1973-tól érvényben levő új rendelkezések a jövedelmi és szociális viszonyokkal arányos, társadalmilag igazságosabb teherviselést tesznek lehetővé, kedvezőbben állapítják meg a kamat és kölcsön visszafizetésének feltételeit. A következőkben a közlekedés gondjairól szólt az előadó majd az egészségügyi helyzetre tért át. Engedjék meg — mondotta —, hogy idézzem az 1972 áprilisában megalkotott egészségügyi törvényt, mely kimondja: az egészségügy állami feladat, s egyben az egész társadalom ügye. Ennek alapján gyakorlatilag az ország egész lakossága betegségi biztosításban és ingyenes orvosi ellátásban részesül. A legutóbbi hónapokban népünk egészségvédelme érdekében megvizsgáltuk a népélelmezés helyzetét és meghatároztuk a tennivalókat. Elemeztük az iskolaegészségügy, az iskolás fiatalok testi-szellemi fejlődésének helyzetét. A felnövekvő nemzedék, a szocialista Magyarország jövendő lakossága iránti mélységes felelősségtől áthatva biztosítanunk kell hogy a népszaponrulat kedvezőbben alakuljon. A korábban meghozott intézkedéseink hatására 1967-től kezdődően valamelyest emelkedett is a népszaporulat, de ez a folyamat megállt és az elmúlt évben 14,7 ezrelék volt a születési arányszám. Sokan, sok helyről több vonatkozásban indokoltan felhívják a figyelmünket arra, hogy ez az arány még mindig nem megfelelő, nemzetközi öszszehasonlításban is kedvezőtlen. A tudatos családtervezést továbbra is népesedéspolitikánk alapjának tekintjük. Nem akarunk olyan megszigorításokat bevezetni, amilyenek korábban érvényben voltak. Azt az elvet valljuk, hogy a nők szabadon választhassanak, akarnak-e illetve hány gyermeket akarnak. Tudjuk, hogy a közszellemen és a közfelfogáson is változtatni kell. A szocialista társadalom minden téren azoknak ad előnyt, megbecsülést akik a társadalom jövőjének alakításáért felelősséget éreznek, és annak érdekében gondokat is vállalnak magukra. Ezt az elvet következetesen és határozottan mindent megelőzve érvényesíteni kell a népesedéspolitika kérdéseiben is. Nem szabad eltűrnünk, hogy hátrányos helyzetbe kerüljenek a szülő nők és a gyermekgondozási segélyt igénybe vevő asszonyok. Ehhez az üzemi párt- és szakszervezetek segítségét kérjük. Emellett azonban egy sor kormányzati intézkedésre is szükség van. Fel kell emelni a kétgyermekes szülők családi pótlékát. Növelni kell differenciáltan a gyermekgondozási segélyt lehetőleg minél előbb, de a jövő esztendőben feltétlenül, örvendetes, hogy a tervezettet jelentősen meghaladó mértékben növekszik az óvodai férőhelyek száma, sok esetben a költségvetés felemelése, a társadalmi összefogás, az üzemek segítsége révén. Ezt a folyamattot még erősíteni szükséges és emellett ugyanígy kell eljárni a bölcsődei férőhelyek számának növelésében. Ezek összessége azt jelenti, hogy kedvezőbb életfeltételeket kívánunk biztosítani azok számára, akik a gyermekeket világra hozzák, gondozzák és nevelik. De ez nemcsak anyagi kérdés. Ezen túlmenően szemléletváltozásra és más intézkedésekre is szükség van. A tudomány és az orvosi gyakorlat egyaránt megállapította: a terhesség többszöri erőszakos megszakítása nemcsak a nők egészségét veszélyezteti, hanem rendkívül károsan befolyásolja a később születő gyermekeik fejlődését is. Kötelességünk, hogy az anyák és a nők egészségét sokkal jobban védjük. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy az új nemzedék erős és egészséges legyen. A kormány elnöke ezután államéletünk fejlesztésének kérdéseiről beszélt. Az államélet fejlesztését szolgálja a két éve hatályba lépett tanácstörvény. A törvény végrehajtásának tapasztalatait a Minisztertanács nemrégiben megtárgyalva, megállapította, hogy a törvény bevált. Erősödött a tanácsok népképviseleti jellege, tevékenységük aktívabb lett Nőtt a tanácstestületek elhatározó és ellenőrző szerepe. Jól képviselik a lakosság érdekeit, hatékonyabbá vált együttműködésük a nem tanácsi szervekkel. Ez különösen a lakás és a gyermekintézmények, a kommunális létesítmények fejesztésénél volt eredményes. Növekedett a tanácstagok felelősségérzete is. A törvény egyik célkitűzése az államigazgatás tökéletesítése és szocialista jellegének erősítése. Ezt fejezte ki a munkamegosztás átalakítása az államigazgatási szervezeten belül. Lényegében befejeződött a tanácsi feladat- és hatáskörök felülvizsgálata. Eddigi tapasztalataink kedvezőek. A most működő, 1971 tavaszán megválasztott tanácsok megbízatása néhány hét múlva lejár. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa április 15-re tűzte ki a tanácstagok általános választását A választás mindig jelentős belpolitikai esemény amely valójában országos méretekben folytatott beszélgetés a lakossággal. Jó alkalom ez politikánk, a közvetlen és a távolabbi célkitűzéseink, lehetőségeink ismertetésére, ugyanakkor az ország népe véleményének, javaslatainak megismerésére is. A választást előkészítő polito fitikai munkában van miről beszélnünk. Ismertessük magabiztosan az elmúlt két év során elért eredményeinket, amelyekre valamennyien büszkék lehetünk. Hosszú idő után első ízben válik el az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választása. A választások időbeni elkülönítésétől, — többek között — azt várjuk, hogy növeli a helyi tanácsválasztások jelentőségét, a képviselőválasztások során pedig fokozottabb hangsúlyt kapnak majd az országos kérdések. Választási rendszerünk alapelvei megfelelőek, a választásokat a választójogi törvény kipórbált elvei alapján szervezzük. A választás hozzájárul a szocialista demokrácia szélesítéséhez, fokozott lehetőséget biztosít a lakosságnak a közügyekben való aktív részvételhez. A szocialista demokrácia szélesítése, a vita szabadsága, a jelöltek kiválasztásának demokratizmusa járjon együtt a hatékonyabb tanácsi munkával, a rend és az állami fegyelem megszilárdításával, a közösen kimunkált és meghatározott feladatok következetes végrehajtásával A nemzetközi politika kérdéseinek taglalása után Fock Jenő így fejezte be a kormány beszámolóját. Céljaink, terveink és soron következő feladataink, úgy látjuk, reálisak. Fontos feladatunk a gazdálkodás hatásfokának javítása a népgazdaság minden területén. Ennek nélkülözhetetlen feltétele az állampolgári fegyelem megszilárdítása. Hangsúlyozni szeretném, hogy a szocialista demokrácia az állampolgári jogok biztosítása és következetes védelme mellett megköveteli a szigorú rendet és a fegyelmet is, a törvények, határozatok és rendeletek előírásainak betartását, következetes végrehajtását Ez minden egyes állampolgárnak — beosztására való tekintet nélkül — lelkiismeretbeli kötelessége. Népünk mind világosabban látja, hogy előrehaladásunk csakis így biztosítható. Meggyőződésünk, hogy törekvéseinket úgy tudjuk maradéktalanul teljesíteni, ha támogat bennünket az ország dolgozó népe, s feladataink tudatosítása tettekben válik a tömegek alkotó erejévé. A negyedik ötéves terv sikeres végrehajtásáért folyó munkaverseny, az egyre gazdagabbá váló és terebélyesedő szocialista brigádmozgalom fellendülése a bizalmat, céljainkkal való egyetértést mutatja. Mi, a kormány tagjai, igyekszünk úgy dolgozni, hogy megfelelhessünk a bizalomnak. Arra törekszünk, hogy politikai, szakmai és erkölcsi szempontból a legalkalmasabbak legyenek a vezetők és a dolgozók ügyeit intézők. A kormány bízik abban, hogy a Központi Bizottság határozata alapján kialakult aktív, alkotó politikai légkörben az élet minden területén újabb sikereket érünk el. Fock Jenő nagy tapssal fogadott beszédét szünet követte, majd Varga Gáborné vette át a tanácskozás elnöki tisztét és dr. Bodnár Ferenc felszólalásával, megkezdődött a miniszterelnöki expozé vitája. Bodnár Ferenc után felszólaltak még a szerdai vitában: Kardos Vilmos (Csepel), dr. Novák Pálné (Heves), Győri Imre (Csongrád), dr. Schnitzler József (Hajdú), Nánási László (Szolnok), Németh István (Baranya) és Déncs József Szabolcs megyei képviselők. Az országgyűlés csütörtökön folytatja tanácskozását. (MTI) Megkezdte munkáját az országgyűlés