Békés Megyei Népújság, 1973. június (28. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-10 / 134. szám
ntfutni a msmtramszerű autóbuszkövekedés Magyarország és Csehszlovákia között A Magyarország és Csehszlovákia között feloldott határzárlatot követően a Volánbusz vállalat június 11-vel ismét megindítja Pozsonyba, Rozsnyóba, és Losoncra naponta, Lévára hetenként négyszer, Banska Bistricára, Galántára hetenként háromszor, Dobsinára hétvégieken és Nyitrára hetenként kétszer közlekedő nemzetközi autóbusz-járatait Június 15-től újra közlekedik hetenként kétszer a drezda-erfurta nemzetközi autóbuszjárat. (MTI) Szerelés az új békéscsabai cserépgyárban Meghatározott ütemben végzik a békéscsabai cserépgyárban a belső szerelési munkálatokat. Képünkön Szász Pál és Kovács János lakatosok a présgépekhez vákuum levegőrendszer szerelését végzik. Fotó: Demény IW»!W8«g8ll8BBBMHI8BawiaiBn»IWBMHlHI—nWlfBBBBBBBBBBBBBWIWBBHmw»* számos oka van. Ilyen például az ésszerű és igen fejlett gépesítés (90 %/%). Egy farmerre átlag több gépi „lóerő” jut, mint egy ipari munkásra. Döntő és igen magas szintű a villamosítás (98 %). Magas színvonalú a kemizálag (40 millió tonna műtrágya évente; ez legalább 3 dollár jövedelmet biztosít minden, műtrágya vásárlásra fordított dollár után); a szakosítás (azonos kultúrát termeszt például nemcsak egy-egy gazdaság, hanem egy egész körzet, sőt egy egész állam: — „kertállam” „burgonyaállam”, „kukoricaállam”, „búzaövezet”. Gondos szelektálás (a legkedvezőbb növény- és állatfajták kiválogatása és tenyésztése). Az amerikaiak nem véletlenül akarták rábeszélni Micsurint, hogy telepedjen le náluk. Nem szabad megfeledkeznünk az Egyesült Államok igen kedvező klímaövezetéről sem. (A termelőföldek Kijev magasságaitól Délre terülnek el.) Figyelembe kell venni a helyenként ugyan rablógazdálkodássá fajuló, de többnyire kiszámított és átgondolt gazdálkodásit, és a „látástól vakulásig” végzett munkáit. Mindez lehetővé teszi Amerika számára, hogy ne csak a belsős szükségletet biztosítsa, hanem felesleget is termeljen a mezőgazdasági termékekből. Volt idő, amikor a termelésfelesleg zavarólag hatott, mert árcsökkenéssel fenyegetett. A fölösleges búzát ilyenkor elégették, vagy a tengerbe szórták. A harmincas években az állam jövedelemkiegészítést ajánlott fel a farmereknek, ha birtokuk egy részét parlagon hagyják. Most viszont a fogyasztás jelentős növekedésével, valamint a külföldi kereslet emelkedése folytán a földek intenzív kihasználására ösztönzik a farmereket. Az új módon folyó termelés óriási műszaki és technológiai beruházásokat, a korábbinál körülbelül 7—10-szer többet igényel. Annak a farmernek, aki korszerűen akar gazdálkodni, minimum 20 ezer, maximum 1 millió dollárt kell tartalékolnia beruházási költségekre. Statisztikai adatok szerint az Egyesült Államokban hozzávetőlegesen hárommillió farmgazdaság van. Egyharmad részük évente 2 500 dollárnál kevesebbet jövedelmez. A következő harmada körülbelül anynyit, mint a Millereké évi tízezer dollárt. Milyen jövő vár tehát rájuk e versengésben? Az elnyomorodott farmerek száz és százezrei adják el évente földjeiket és tömegesen a városokba költöznek. Kiszámították, hogy 1980-ra a farmgazdaságok száma tizedére csökken. Azt is jósolják, hogy az úgynevezett családi farmok földjeit, ahol gyakran nemzedékeken át dolgoznak a millerek, smithek, brownok és johnsonok, túlnyomórészt a szerencsésebb — és gazdagabb! — szomszéd vásárolja majd fel. Az utóbbi években az agro-businessel az Egyesült Államokban olyan cégek és társaságok is foglalkoznak, amelyeknek semmi közük a földhöz, de van pénzük a „mezőgazdasági futószalagra”. Földműveléssel foglalkozik a többiközött a Boeing repülőgépgyár, a Kaiser Industrie gépgyár a Getty Oil kőolajmonopólium, valamint az International Telefon and Telegraph. Vajon ismerőseink, Millerék tojásértékesítő körútjai felvehetik-e a versenyt ezzel a gépezettel? V. Peszkov B. SzíreLnijíkov A HÁZTETŐNm ÖTEN Kőművesek, Bélmegyerre és Vésztőre valók. Az egyik tanácsi építőbrigádban dolgoztak. A nagy árvíz idején, 1970-ben felszedték a sátorfájukat és odébb, álltak. Pontosabban : jelentkeztek a Békés megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál és fel is vették őket. Két hónapra Fehér,gyarmatra kerültek. Tizenegy családi ház falait húzták fel. Közben ketten sokallták a munkát. — Ennyit nem dolgozunk — jelentették ki. A többiek megnyugtatták őket: — Farag nélkül távozhattak. Azok el is mentek máshová. IglWUBBBMMBBBBBBBMMMUMWH—WUBBIlBHIIllHBWIBHBUtWWWWl Aki képtelen mások nyomorúságát átérezni és nem hajlandó a bajba jutottakon minden erejét megfeszítve segíteni, az ne legyen közöttük — vélekedtek. Fehérgyarmatról visszatérve, maradtak a vállalatnál. Megtalálták a számításukat anyagilag és erkölcsileg egyaránt igaz, kezdetben volt egy kis nézeteltérésük egyes vezetőkkel. Az történt ugyanis, hogy egy befejezetlen munkánál azt mondták nekik: — Jó lesz az úgy, ahogy van, nem, kell vele annyit bíbelődni ők meg válaszolták: — Megszoktuk, hogy csak kifogástalan munka kerül ki a kezünk alól. Tévedhetünk, de hanyagságot nem engedünk meg magunknak. Ebben meg is egyeztek szépen. • Azóta sok víz lefolyt a Szamoson, a Túron meg a Körösön is. Közben brigáddá alakultak. Felvették Ybl Miklós nevét és Papp Imrét választották meg vezetőül. Kétszer elnyerték a szocialista címet. Másodszor — a tavalyi eredményük alapján — ezüstjelvényesek lettek. Az elmúlt év szeptemberében kerültek Vésztőre, hogy egy négyszintes épület falait húzzák fe. Most ott találkozom velük. Méghozzá a háztetőn, ahol öten a kéményeket építik. Alattunk, a földszinten orvosi rendelőt és néhány üzlethelyiséget, három emeleten pedig 18 lakást alakítanak majd ki. Jöhetnek a villany, és a vízvezetékszerelők, a burkolók, az asztalosok, a festők, mázosok. A tetőről betekintheti az ember az egész községet és körben a nagy rónaságot. Ilyen magas ház még nem épült Vésztőn. Pappéknak is az első önálló nagy munkája, ami — véleményük szerint — igen jól sikerült. Ezt a brigádvezető két dologgal bizonyítja: — Folyamatosan dolgoztunk és amikor a vállalattól kijött valaki ellenőrizni, nem azt mondta, hogy ez vagy az rossz, hanem szépen haladnak. Ivanics István ehhez hozzáfűzi: — Amikor a cukrász elront valamit, megeszi a selejtet — ha bírja. Mi a téglát nem eszszük meg A selejtet lebontjuk. Ilyenre azonban ennél az építkezésnél egyszer sem volt szűk. Gég. Forrón süt a nap, szellő sem rezdül, de még ilyen bágyasztó hőségben sincs megállás. Úgy serénykednek mind az öten, mintha versenyeznének egymással. Bámulatos a szívósságuk. Amikor ezt szóvá is teszem, a brigádvezető megjegyzi: — Hát igen, nálunk a munka, idő alatt dolgozni szokás. Nem titkolják, hogy „ráhajtanak” a pénzre. El is éri a havi teljesítményük a 130 százalékot. Alább nem adják. A keresetük így átlagosan 3100— 3500 forint. Néha jutalomban is részesülnek. Például az idén fejenként egyszer 400, egyszer pedig 1000 forintot kaptak. Az utóbbit az építők napján vették át. Azért járt, mert elsők lettek a szocialista brigádok közötti versenyben. De van valami más is, ami a jó munkára sarkallja őket. Erről pedig Ivanics István kőműves, aki egyúttal szakszervezeti bizalmi is, így beszél: — Építettük Békésen a Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat raktárát. Túlóra nélkül, időben elkészítettük. És akkor eljött hozzánk Jánk Tivadar, a vállalatunk igazgatója. Gratulált nekünk és mindannyiunkkal kezet fogott. Szívós Sándor is megszólal. — Jánk elvtárs már mindnyájunkat személyesen ismer. Bízik bennünk. Mi pedig nem hagyjuk a vállalatot, cserben. Bohus András művezető előttük sem titkolva mondja nekem: — Sok brigáddal dolgoztam már együtt, de ilyennel még sohasem. Megbeszéljük: ez a tennivaló. Pappék meg csinálják, ahogy kell Baka József a vállalattól vtt,nyit be katonának. Amikor tavaly júniusban leszerelt, ebbe a brigádba kérte magát. — Ismertem Imre bácsit, tudtam, hogy nem „tekergők” közé kerülök és jól kereshetek — indokolja az akkori elhatárolását. Nos, van egy 2 éves kislánya, komolyan kell vennie az esetet Tavaly június óta sikerült is anyagilag mindent rendeznie. Nem szorul senkinek a támogatására, sőt már arra gondol, hogy vásárol egy kisebb házat, amit majd megtold. Persze a brigád közreműködésével. Szatmári Lászlónak is segített a brigád az építkezésnél a falakat felhúzni és a tetőt elkészíteni. Néhány nap alatt „megette” az egészet. Ivanics István bíztatja Baka Józsefet: — Szólj és megyünk. — Mi lesz a fizetség —■ kérdezem. — Pálinka,’ lelkesítőnek — mondja Baka József. — Ha megkínál bennünket, rendben van. Harcolunk az alkoholizmus ellen, de ha ránk kényszerítik — munkaidő után — letesszük a fegyvert — tréfálkozik Ivanics István. Keresztesi Ferenc segédmunkás. Vésztőn, a cigánysoron lakik. Nagycsaládos. 9 gyermek apja. Tavaly került a vállalathoz és kérte a brigádot, hogy vegyék maguk közé. — Rendben van — mondták neki —, de a feltétel az, hogy dolgozol és nem bujkálsz. Gondolj a gyerekeidre! És amióta a brigádban van, nem éhezik a család. Ivanics István derűsen mosolyog. — Pedig Feri olykor-olykor azért bekacsint a „sekrestyébe” is. Megiszik egy üveg sört és indul haza. A súlytalanság állapotába soha nem kerül. Arra mi is vigyázunk. Alattunk, az út másik oldalán van egy régi épület, melynek magas kéményéről valaki leverte a gólyafészket. De most már újat rak rá a gólyapár, ami továbbra is szimbolizálja : ez a bőrcsőde. Nemrég átjött onnan az óvó néni és egy kis meszet meg homokot kért vakolatjavításhoz. Nem adott a brigád. — Majd megyünk mi és megcsináljuk. Még a kerítést is rendbe hozzuk — mondták neki. Így lettek a bölcsőde patronálok Mert ez is hozzátartozik ahhoz, hogy egy brigád a szocialista címet viselje. Persze a vállalati munka az első. Abban pedig igazán nincs hiba. Célul tűzték: úgy igyekeznek a kőművesmunkával elkészülni, hogy a vállalat december 31. helyett november 7-én adhassa át a háromemeletes épületet. Ha csak rajtuk múlik, ez a célkitűzés bizonyára meg is valósul. A júniusi határ Ha azt mondjuk, ilyen még nem volt a megye határa, mint napjainkban, a valóságról beszélünk. Arról a valóságról, melyet az emberek varázsoltak szorgalmas munkájukkal az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek földjeire. Gyönyörűek a búzavetések, jó termést mutatnak a kalászosok, a kukorica, a napraforgó szépen fejlődik, a lucerna is bőven termett. Az első kaszálás már kazalban szárad, jelentős részét lisztnek őrölték. Szépek a kertészeti növények is annak ellenére, hogy helyenként elmaradt a májusi eső. Ahol tehették és nem voltak restek, az öntözőberendezéseket üzemeltették. Búzából kisebb területet öntöttek meg, mint a múlt esztendőben. A kapacitás nagy részét a takarmányt adó területekre összpontosították. Különböző számításokat készítettek, amely alapján a takarmánytermő területek gondozását mindenek elé állították, tekintettel arra, hogy búzából jók a terméskilátások, takarmánynövényekből viszont a vártnál valamivel gyengébbek. Az állatállomány nagy, annak ellenére, hogy a járvány megtizedelte. A nagyüzemben éppen úgy, mint a háztáji gazdaságban gondoskodni kell a jó takarmányellátásról. Mitől is ilyen szép a határ, amikor eső jóformán alig áztatta? Májusban elmaradt az úgynevezett nevelő eső, a növények mégsem sínylették meg az igen nagy csapadékhiányt, mert a téli nedvességet, azt a keveset, ami volt, jól megvédtek a nagyüzemekben. Már februárban simították a területeket, hogy ne száradhasson ki. Az akkori igyekezet ára most kamatostól térül vissza. A sok-sok műtrágya és növényvédő szer ezért is hasznosulhat kedvezően. Most, hogy csapadékosra változott az időjárás, felélénkült, üdébb, zöld lett minden. Az eddigi száraz periódust most egy viszonylag nedves követi. Nem tudjuk meddig tart, így bizony a kalászosok betakarítására nagyon alaposan kell mindenhol felkészülni. A számításból sehol sem maradhat ki Medárd ajándéka, a néphit szerinti negyvennapos esőzés. A júniusi határt látva, mindenhol bizakodnak. Mégiscsak jóra fordult, jobbra, mint egykét hónappal ezelőtt gazdasági vezetőink remélték. S ez most gondot jelent, gondot a javából, hiszen hektáronként 35—45 mázsa búza betakarítására kell felkészülni kombájnnal, szállítóeszközzel, szárítóval. Az előkészületek jól haladnak, a gépek nagy részét már kijavították. Sajnos az alkatrészhiány akadályozza — különösen az NDK gyártmányú — gépek karbantartását. Ma még nincs késő, lehetne esetleg intézkedni illetékes helyen, hogy a nyári betakarításig minden a legnagyobb rendben lehessen. Kenyerünket jövő újig csak így tudhatjuk biztonságban. Pásztor Béla D. K. C A Gyulai Vasipari Szövetkezet eladásra felajánlja Gyula, Blanár L. u. 5. sz. alatti házingatlanát, teltetekkel ! Érdeklődni lehet a szövetkezet, Doboza úti központ, tárnád reggel 6 h-től kbr. 14 h-ig. 175747