Békés Megyei Népújság, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-12 / 290. szám
Jegyzet a vonatkésés okairól A Népújságban megjelent egyvontat késésével foglalkozó panaszra válaszolt a MÁV Szegedi Igazgatóságának III. Forgalmi Osztálya. Közlik, hogy a reggeli órákban Csabára érkező szolnoki személy a pályaépítési és villamosítási munkák miatt vésik rendszeresen. Továbbá kérik az utasok türelmét, mivel kisebb-nagyobb késésekre a munkák befejezéséig számítani lehet Nem tudom, a MÁV hány esztendőre készít terveket, de meggyőződésem, hogy a most folyó villamosítási munkákról már néhány évvel ezelőtt tudtak. Azt is tudniuk kell — tudják is! —, hogy milyen problémákat okoz ez a munka a forgalomban. Fentiek ismeretében lenne tehát egy egyszerű javaslatom: a menetrend készítésekor jó lenne kalkulálni az előre látható pályamunkákat is. Mert mit ér a lejobban szerkesztett menetidő, táblázat is, ha képtelenek azt betartani? Állapítsák meg invább lazábban a menetidőket, induljanak hamarabb a vonatok, de érjük el már végre, hogy a MÁV által saját magára kiszabott szabályokat a MÁV be is tudja tartani! Hihetetlenül sok bosszúságtól mentesülnének az utasok és a saját dolgozóik is. Egyébként sem tartom teljesen igaznak a késések okát a villamosításban megjelölni — úgy általában- Akkor miért késnek azok a vonatok, melyek névpályáját nem építik? — kérdezhetik az utasok, joggal. Inkább a vasút dolozóinak munkájával, a munka szervezettségével lehet valami baj. Például nem ritkán fordul elő, hogy már a végállomásról való induláskor késésben van a vonat Sokszor voltam tanúja Békéscsabán, hogy a menetrendben előírt időpont előtt két-három perccel kapcsolták rá a nem fűtött, hanem hűtött szerelvényre a mozdonyt, és húsz perc múlva még mindig csak a fék ellenőrzésével voltak elfoglalva, mikor a vonatnak már három állomással odébb kellett volna járnia. Ez a fűtetlen a kocsi és a késék csak nem írható a villamosítás számlájára? Szintén nem egy esetben lehet fejetlenséget — még csak nem is erőse, a szó - tapasztalni a csabai állomáson. Megtörténik, hogy az érkező vonatról leszálló utasok kénytelenek egy már benn álló szerelvényen keresztülmászva elhagyni az állomást, s előfordult, hogy a kijárást akadályozó vonatot akkor kezdték el tolatni, mikor az utasok az egyik oldalon fel, a másikon leszálltak róla. Azt mond ki sem veti, hogy az ilyen körültekintés nélküli forgalomirányítás valósággal játszik az emberek testi épségével. És ilyesmi nemcsak elvétve fordul elő... Ismerjük a vasút nehézségeit, a munkaerőgondokat De a vonatközlekedésben gyakorta láthatunk kirívó eseteket, melyeket kizárólag a hanyagság az előre nem látás hiánya okozhat. Vannak a MÁV-nak dolgozói, akik tizenkét-tizenhat órás szolgálatban állnak helyt nehéz körülmények között, becsülettel. Az ő munkájuk eredményét aznnban rontják a „csak az idő meg se álljon, emberek”. Lehetséges, hogy miattuk késnek a vonatok? (Erőss) Az ifjúsági törvényből adódó üzemi feladatokat elsőnek ez év májusában tűzte napirendjére az újkígyósi Aranykalász Tsz - vezetősége. Csík Péter tsz-elnök akkor arról tájékoztatta a válaszait testületet, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1970. február 18—19-i ülésén az ifjúság helyzetéről, az ifjúság körében végzendő politikai munkáról hozott határozat, valamint az ifjúsági törvény megalkotása után mit tettek a szövetkezetben. Az elnök erről most a következőket mondotta : — Szövetkezetünk fejlődésében a holnap távlatai vannak kibontakozóban, melynek együttes formálói a szövetkezeti tagok, az idősek és a fiatalok. A gazdálkodás korszerűsítése a szövetkezeti mozgalom továbbfejlődésének egyik alapvető kérdése, s ez összhangban áll a fiatalok számának, szakmai felkészültségének növelésével itt,Újkígyóson is. A 35 éven aluli szövetkezeti tagok száma az Aranykalász Tsz-ben 387. Ehhez persze tudni kell azt is, hogy a közös munkából 1100—1200 tag kér részt nap mint nap. A tsz-tagság egyharmada tehát fiatal. Érthető, hogy miért kezelik megkülönböztetett módon az ifjúság, a fiatalok gondját, miért segítik őket megkülönböztetett módon. Idézzük ismét a tsz-elnököt: — Nálunk is meggyorsult a nemzedékváltás. Sok új gépet vásároltunk, és ezek többségére fiatalokat ültettünk. Ők szinte versenyeztek azért, hogy ki kapja meg, kinek a gondjára bízzuk ezeket a korszerű automata gépeket Szeretnénk elérni azt hogy a fiatalok ne csak munkahelynek tekintsék a szövetkezetet hanem egy olyan közösségnek, ahol apáiktól örökbe kapják a tulajdonosi jogot. Persze, már intézkedtünk: az alapszabály módosításával lehetőséget teremtettünk a fiatalok tagfelvételére. Csakis így érhettük , hogy nálunk a dolgozó tagok egyharmada 35 éven aluli életkorú. Mielőtt a szövetkezet vezetősége elé vittük volna az ifjúsági törvényből adódó üzemi feladatainkat — kapcsolódott a beszélgetésbe Székfi László párttitkár — igyekeztünk megismerni a tsz-ben dolgozó fiatalok gondját, baját, örömét. Májusban ifjúsági fórumot hívtunk össze. Nem is számítottunk arra, hogy 80 fiatal vesz rajta részt, és kérdések sokaságával árasztja el a válaszadásra illetékeseket. Ekkor éreztük először igazán, hogy nem is annyira gyerekek a mai fiatalok, hiszen az egyéni érdek feszegetésén túl közös gondjainkhoz, problémáink megoldásához szóltak hozzá. A tsz-vezetőség határozatában azután külön pontként írta elő, hogy a munkahelyi vezetők a KISZ-szervezet bevonásával rendszeresen kísérjék figyelemmel a fiatalok munkáját, a munkabéreket a felkészültség és a végzettség arányában, természetesen a szövetkezet érdekében kifejtett munka alapján állapítsák meg. A következő hetekben visszatérünk erre, s beszámoltatjuk a munkahelyi vezetőket: hogyan hajtották végre a vezetőség határozatát? Bőven lesz miről számot adniuk a munkahelyi vezetőknek, hiszen nem mindennapi munkasikerek születtek ebben az esztendőben a fiatalok közreműködésével Újkígyóson. Ezek közül csak néhányat említünk. Az ifjúsági munkaversenybe a fiatalok nagy része bekapcsolódott. A gabona-betakarítás ifjúsági verseny díjait a gyulai járásban az újkígyósiak aratták le. A gépek javításában ugyancsak helytálltak, s közülük mind többen vállalkoznak a korszerű takarmánykeverő üzem és a szakosított telepeken folyó munkákra. A szövetkezetben hat szocialista brigád dolgozik, ezekben is szép számmal tevékenykednek fiatalok. A szállítók és a kukorica zárt termelési rendszer brigádjai tűntek ki különösen jó munkával 1973-ban. De érdemes megemlíteni a hordógyárban is a könyvelésen dolgozók törekvését is a szocialista brigád cím megszerzésére. A munka mellett a tanulásban és a sportban is jeleskednek az újkígyósiak. Büszkék arra, hogy a megyei spartakiádon a súlylökés bajnoka újkígyósi lett. A kézilabdában is veretlenül jutottak az első helyre. Más sportágban szintén magukra vonták a figyelmet. Most még a téli sportokat is megszervezték, anynyira belejöttek a versengésbe, hogy egyszerűen nem tudják abbahagyni. Természetesen a szövetkezet mindehhez anyagi alapot nyújt. Az anyagi alap azonban nemcsak a munkában és a sportban jelent Újkígyóson lehetőséget a fiatalok előtt, hanem a családalapításban és a letelepedésben is. Bármily furcsán is hangzik, Újkígyóson KISZ-lakótelep létesül. A Kossuth utcából az öreg utcáig új utcát nyitnak. Ez félkörbe övezi a falut. A letelepedésre vállalkozó fiatalokat a tsz itt juttatja ingyen telekhez. A területet közművesítik, s az a fiatal, aki itt a tsz brigádjának segítségével épít, 15 százalékos munkadíj-kedvezményt kap. Mindezek méltán tanúsítják, hogy Újkígyóson az ifjúsági törvényből adódó feladatokat alaposan megfontolta a tsz vezetősége. A hozott határozatok a fiatalok helyzetének javítását szolgálják. Ha ehhez hozzászámítjuk még azt is, hogy a tsz-vezetőségben a közgyűlés bizottságaiba és a vzetőség bizottságaiban egyre több fiatalt vonnak be, akkor csak arra gondolhatunk, hogy a szövetkezet vezetői a gyakorlatban is fontos politikai feladatnak tekintik a Központi Bizottság 1970. február 18—19-i ülésén hozott határozatát, és az országgyűlésen 1971 szeptemberében megfogalmazott ifjúsági törvény megvalósítását Dapsa Károly Az ifjúsági törvényről Újkígyóson Apáiktól kapott örökség — Ifjúsági munkaverseny — KISZ-lakótelep épül fj SIKISJSM V 1913. DECEMBER 12. Csabai táncosok sikere Szombathelyen December 8—9-én a felújított szombathelyi „Haladás’’ Művelődési Házban meghívott társastánc klubok „C”-kategóriás táncosainak részvételével versenyt rendeztek, amelyen a három budapesti klub mellett a házigazdák, a szentesiek és a Nyíri Lajos vezette békéscsabai táncosok léptek parkettre A csabai két pár nagyszerűen szerepelt a Gajdács János—Hrabovszki Márta páros a második a Nagy György—Farkas Éva páros pedig a negyedik díjat hozta el Szombathelyről. Válnám csecsemőtéj-ügyben a Belkeresked sími Minisztérium is tarthatatlannak látja a helyzetet Lapunk november 2-i számában, a Megsúgom Magának című írással kapcsolatosan, miszerint miért nem lehet megyénkben csecsemőtejet kapni, a megyei tanács kereskedelmi osztálya véleményt kért a Belkereskedelmi Minisztérium Élelmiszer és Vegyi Kereskedelmi Főosztályától, amely az alábbi tájékoztatást adta: „Az 1034/1951. december 2-i kormányhatározat értelmében 1952. január 1. óta 16 város lakói kapnak utalványos tejet, ahol az ország lakossága 31 százaléka él, ugyanakkor 79 városunk van, melyek lakói az össz lélekszám 46 százalékát jelentik. A további, mintegy 3160 helységből jelentős számban vannak ma már az iparosodó, városias jellegű községek. Ezek szintén joggal kérik a kedvezmény megadását, egyébként falvakból, településekről is érkeznek kérelmek. Tárcánk tisztában van ezen helyzet tarthatatlanságával és egyetértene a kérdés országos rendezésével. Figyelembe kell azonban venni, hogy a kedvezmény kiterjesztésének lehetősége korlátozott, ugyanis utalványos tel csak szigorúan ellenőrzött, pasztőrözővel ellátott üzemből kerülhet kiszállításra. Állami tejipari üzem azonban csak 75 helységben van, ezek közelében helyezkedik el további 25 tsz-üzem. Ezen létesítményekből 1300 közigazgatási helységbe szállítanak ki pasztőrözött tejet, ahol a lakosság 72 százaléka él. 1940 faluban, településen a tejellátás csarnoki nyers tejjel történik és ezekben a helységekben az utalványos tejet pasztőrözés hiányában nem lehet kiadni. Ami az anyagi részét illeti: Ma a 16 város lakói részére biztosított 1,50 forint/literes kedvezményes ár és a fogyasztói ár közötti különbözet, melyet a költségvetés képvisel, éves szinten körülbelül 158 millió forint. A kedvezmény egész országra történő kiterjesztése további, mintegy 340 millió forintos költségvetési juttatást igényel. A kedvezmény kiterjesztése elsősorban pénzügyi, további a korlátozott technikai akadályok miatt nem lehetséges. A pénzügyi támogatás biztosításához a Pénzügyminisztérium intézkedése szükséges.” Sajnálattal vettük tudomásul a Belkereskedelmi Minisztérium tájékoztatását, viszont örömmel nyugtáztuk a cikkünkre reagáló Hajdú megyei Tejipari Vállalat levelét. Ebben leírják azt, hogy a vállalat gyulai üzeme megfelelő feltételekkel rendelkezik a csecsemőtej gyártásához, hasonlóan a budapesti és más nagyvárosokban bevezetett rendszerhez. A csecsemőtejhez szükséges tejet a Békés megyei gazdaságok biztosítanák. Amenynyiben az illetékes hatóság a Hajdú megyei Tejipari Vállalatot csecsemőtej gyártására felkéri, annak szállítását az említett formában megkezdik. Eddig a Hajdú megyei levél, a technikai akadályok tehát elhárultak, így most már csak a pénzügyi támogatás szükséges. A csecsemőtejjel immár a lassan 22 éve ellátott 16 városról és a többi, csak kérő, de nem kapó helységről óhatatlanul az édes és a mostohagyerekről szóló történet jut eszünkbe. A minisztériumi tájékoztató szerint a kedvezményt a „mostohagyerekre” országosan nem lehet kiterjeszteni. Ezért talán helyes lenne megvizsgálni, hogy helyileg biztosítható-e a pénzügyi támogatás. Tudjuk, csak addig nyújtózkodhatunk, ameddig a takarónk ér, viszont feltétlenül szívünkön kell viselnünk a kisgyermekes anyák segítését, a várhatóan növekvő népszaporulat hatását. Ez kötelességünk, s ha már a csecsemőtej tekintetében 22 éve „mostohagyerekek” vagyunk, próbáljunk meg valamilyen módon segíteni magunkon, úgy, hogy e „nyújtózkodással” is beférjünk a „takarónk” alá. Vitaszek Zoltán A Békéscsabai Bútoripari Szövetkezet felvesz 1 faanyagraktárost, 1 segédraktárost, 1 takarítónőt, asztalos szakmunkásokat, és férfi segédmunkásokat jelentkezni : Békéscsaba, Berényi út 122. a Szeged készül jövő évi ipari vásárra Még több, mint fél esztendő választ el bennünket az 1974. évi Szegedi Ünnepi Hetektől, de máris készül a város nyári nagy rendezvényeire. Minden évben július végén, augusztus első felében fogadja gazdag programmal vendégeit a Tiszaparti város. A csaknem száz rendezvény közül a szabadtéri játékok előadásai mellett a leglátogatottabb szokott lenni az ipari seregszemle. A vásár igazgatósága máris megkezdte a jövő évi, a július 19—28. között megrendezésre kerülő, sorrendben 28. Szegedi Ipari Vásár előkészületeit, azzal az elhatározással, hogy sikeres legyen az ipar, a kereskedelem és a fogyasztók szegedi nyári találkozója. Már eljuttatta az érdekelt vállalatokhoz, intézményekhez, állami és társadalmi szervekhez a vásár előzetes tájékoztatóját hogy a jövő évi tervek készítéséből ismerjék az ipari termékbemutató időpontját Két évvel ezelőtt született a Gazdasági Bizottság határozata, amely szerint az ország vidéki nagyvárosaiban kétévenként rendezhetnek ipari vásárt. Az elmúlt évben — mint ismeretes — Szegeden élelmiszergazdasági tájjellegű kiállítást rendeztek. Jövőre újból ipari vásárra kerül sor. A vásár igazgatósága több mint száz magyar és jugoszláv kiállító részvételére számít. A város legnagyobb terén kialakított vásárterület újabb kiállításirnokkal gyarapodik 1974-ben. Már Szegedre szállították a BNV egyik, a Városligetben lebontásra került kiállítócsrmosának vámszervezetét Két évvel ezelőtt már épült egy új csarnok, most ezt követi a Budapestről Szegedre telepített. Ezenkívül egy másikat, a BNV olasz pavilonját is itt állítják majd fel. Ez több mint 2 500 négyzetméter alapterületű. A Szegedi Ipari Vásár és Kiállítás igazgatósága jövőre a Marx téri csarnokokban több kiállítást is rendez vásárlással egybekötve. Ezek idejéről is előre tájékoztatják az érdekelteket