Békés Megyei Népújság, 1973. december (28. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-12 / 290. szám
Országosan is kiemelkedő a MAE Békés megyei Szervezetének munkája Tisztújító közgyűlés Békéscsabán • Az egyesület új kitüntetettjei A Magyar Agrártudományi Egyesület Békés megyei Szervezetének vezetősége tegnap, december 11-én délelőtt tisztújító közgyűlést tartott Békéscsabán az ifjúsági ház nagytermében. Az elmúlt öt esztendő munkájáról adott számot dr. Porkoláb Károly, a megyei szervezet titkára, a Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatóságának vezetője. Elmondotta többek között, hogy a megyében dolgozó szakemberek nagy érdeklődést tanúsítottak az egyesület iránt. A taglétszám 345-ről 830-ra növekedett. A vezetőség megszervezte a különböző szakosztályokat, melyek összesen 202 ankétot, tudományos tanácskozást szerveztek a megye mezőgazdasági életének fellendítésére. A tudományos szintű tanácskozásokból erre az esztendőre 52 jut. György Károly, a MAE főtitkára felszólalásában meleg szavakkal méltatta a Békés megyei egyesület munkáját, úgy értékelte azt, mint országosan is kiemelkedő teljesítményt A MAE-ba 15 ezer szakember tömörül hazánkban, s ebből igen kedvező a Békés megyeiek aránya. Nagy Mihály, a tsz-szövetség titkára a tudomány és a gyakorlati élet közötti kiváló hídnak minősítette az egyesületet. A megyében elért termelési sikerek ugyanezt erősítik. A vita zárása után az elnöklő Gajdács György felkérte dr. György Károlyt az egyesület kitüntetéseinek átadására. A Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója miniszteri kitüntetést kapta Supala Pál, a Mezőhegyesi Állami Gazdaság igazgatója, Deák Antal, az Állattenyésztési Felügyelőség vezetője, dr. Kovács Gábor, a Növényvédő Állomás főmérnöke. Az egyesület arany koszorújával ismerték el Csatári Béla, Gajdács György, Murányi Miklós, Szabó Lajos, Horváth Pál, Nagy Mihály, Ádász György, Lehóczki Mihály, Timkó Rudolf és Licz György munkásságát. Oklevelet öten, pénzjutalmat négyen kaptak, Ezután a jelölőbizottság javaslata alapján megválasztották az új vezetőséget A MAE Békés megyei Szervezetének elnöke ismét Gajdács György, alelnöki Papp Tibor, Horváth Pál, HankóMihály és Pataki Éva, titkár dr. Porkoláb Károly lett Az egyesület élén 15 tagú vezetőség áll, ugyancsak 15 tagú küldöttség képviseli a megyei szervezetet a januárban összeülő VT. országos küldöttközgyűlésen. A résztvevők ezután meghallgatták Csatári Béla, a párt Békés megyei bizottsága titkárának előadását A megye élelmiszergazdaságának helyzete és feladatai a negyedik 5 éves terv jelenlegi szakaszában címmel. D.K_ Mezőrényben könyvtárat, Gyulán könyvesboltot avattak Jelentős kulturális esemény színhelye volt tegnap Mezőbe-ény és Gyula. Mezőberényben az újjáalakított „Petőfi Emlékkönyvtár” ünnepélyes avatásán Garamvölgyi József művelődésügyi miniszterhelyettes mondott beszédet. — Mezőberény lakossága méltóképpen vette ki részét a Petőfi jubileumi ünnepség hazai eseményeinek megszervezéséből- Az újjáalakított könyvtár is maradandó emléke lesz gazdag tevékenységüknek. A nagyközség méltón ápolja Petőfiről őrzött emlékeit Ezzel, és egyéb kulturális eredményeikkel érték el, hogy Mezőberény a nemzet kultúrájának számon tartott része lett Az új könyvtár egyik legfontosabb feladata, hogy továbbra is népszerűsítse a költő életművét — mondotta a miniszterhelyettes. A könyvtárnak jelenleg 15 380 könyve van. A 2168 beiratkozott olvasó a lakosságnak több mint 17 százaléka, akik az elmúlt évben csaknem 73 ezer könyvet kölcsönöztek. A könyvtár eddigi eredményes munkájáért, a felújításhoz a Hazafias Népfront Országos Bizottságától, a Petőfi Emlékbizottságtól és a Művelődésügyi Minisztériumtól 50 ezer forint jutalmat kapott. Ugyanennyivel járult hozzá a korszerűsítéshez a megyei tanács művelődésügyi osztálya. Az átalakított Petőfi Emlékkönyvtár jól felszerelt zenei részleggel és gyermekkönyvtárral gazdagodott. Az avató ünnepségen részt vettek a megye, a járás és a község párt- és állami vezetői. Gyulán ezen a napon az új könyvesboltot dr. Keresztúri Sándor, a Művelődésügyi Minisztérium Kiadói Főigazgatóságának helyettes vezetője avatta fel A Gyulai városi Tanács felkérésére és segítségével a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat (az OTP helyén) 101 négyzetméter alapterületű, modern könyvüzletet hozott létre Az új üzletben jelenleg egymillió forint értékű a könyvkészlet, ebből 20 ezer forintnyi a román nyelvű könyv. Az új könyvesbolt, mely Ady Endre nevét viseli, tevékenyen akar részt venni a közművelődési munkában. Tervezik, hogy rendhagyó irodalmi órákat, hanglemezbemutatókat szerveznek. Kapcsolatot teremtenek a város és a járás valamennyi termelőegységével, melyeknek rendszeresen megküldik ajánló jegyzékeiket Csaknem 40 bizományosuk, a gyulai járás területén árusítja majd a gazdag készlet könyveit Az üzlet ünnepélve, avatásán részt vett Horváth Dénes, a Művelődésügyi Minisztérium terjesztési osztályának vezetője és Preszter Sándor, a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat igazgatója. K. L Békéscsabai Sertéshizlalda I. sz. Kétegyházi úti telepe az alábbi munkakörökben munkásokat vesz fel: sertésgondozót, malmi dolgozót keverőbe, éjjeliőröket 5 napos munkahéttel. Szükség esetén szállást biztosítunk. 202622 *873. DECEMBER 15, atmmmssp. Novemberi napok Bulgáriában . Képzeljék el: megérkeznek valahová, ahol már jártak, és amikor kiszállnak a gépkocsiból, fogalmuk sincs, hol lehetnek? Így jártam én is az észak-bulgáriai Plevennel, ahol 1960-ban közel egy hetet töltöttem, a „Szeptemvriszka Pobeda” című lap vendégeként A szálloda, amely előtt fékez a kocsi, 12 emeletes. „Rosztov na Don”, a szovjetunióbeli testvérváros. Gyönyörű építmény! Úgy magasodik a kék őszi égbolt felé, mint egy fehér, mesebeli üvegpalota. Hosszú úton jöttünk Szófiától idáig. Ha jól emlékszem, 250 kilométert Botevgrád főterén a modern épületek között többszáz éves torony idézi a régi Bulgáriát Áthajtunk az öreg Hegy nyugati vonulatain, a Csendes-völgyben, ahol véres partizánharcok dúltak záróakkordjaként a második világháborúnak. Kísérőnk meséli, hogy nincs olyan szurdok, hegycsúcs, erdő, ahol ne zúgott volna át a harc, ahol hősök ne születtek volna. Pleven nagy és híres város Az 1878-as felszabadító háborúban sokáig a törökök megvívhatatlan fészke volt, míg végül itt is győzött az egyesült orosz—bolgár hadsereg, és a város felszabadult a félévezredes iga alá. Már a szélső utcáknál érzem, hogy a tizenhárom év alatt teljesen megváltozott a város arca. Emlékeim róla és a látvány most, sehogyan sem egyezik. Talán ott egy ház, egy útkanyar, igen ez biztosan az a régi, aztán bizonytalanságba torkoll az egész emlékezés. Négy-öt emeletes lakóházak új várost formálnak jobbról, és ahogy egyre jobban közelítünk a centrum felé, feladom a kísérletet: ez a Pleven már nem az a tizenhárom év előtti. Sosem hittem volna, hogy ennyire megváltozhat egy város külső arca. Persze, később kiderül, mi is történt Az új lakóházak építésének üteme a hatvanas évek elejétől roppant felgyorsult és a legutóbbi hét évben 20 ezer új lakást építettek! Azon az új lakótelepen, amelyet érkezésünkkor láttunk, 20 ezren laknak. Bent a centrumban új utcát nyitottak, a Lenin sugárutak Mintegy kilométeres szakasza van készen, sarkán az országszerte egyedülálló, emeletes könyvházzal. Ilyen könyvesboltban eddig nem jártam még. Tematikus rendben a bolgár és a külföldi irodalom, külön emeleten a szovjet irodalom és külön teremben a hanglemezbolt, ahol a nap minden órájában rengeteg a vásárló, érdeklődő, lemezhallgató. És főként fiatalok. Az egyik hangszóróból Csajkovszkij átdolgozásában a pravoszláv liturgia dallamai áradnak, majd csengbong-zúg az Alekszandr Nevszki katedrális több tucat harangja... Kissé elébevágtam az eseményeknek, megérkezéskor még nem tartottunk itt, azt sem tudtam, van-e új könyvesház Plevenben, sőt jószerével azt sem tudtam, Plevenben járok-e? Amikor kiszálltunk a gépkocsiból a 12 emeletes Rosztov na Don előtt, körülnéztem, és tanácstalanságom úgy látszik élénken tükröződött az arcomon is, mert kísérőnk, Katalin megkérdezte: „Valóban itt járt maga 13 éve?” „Persze, hogy itt, de mégsem itt. És azt sem tudom, hol lehetünk most, hol a központ, hol az a régi szálloda, és főleg, hol lehet a szerkesztőség ?” A dolgoik azonban mindig elrendeződnek, és így történt most is. Amikor egy óra múlva megérkeztünk a szerkesztőség épülete elé, már abban is biztos vagyok, hogy annak idején nem itt volt, és útközben felismerem a Szovjet Hadsereg Emlékművét, az utcát, amely a Hősök mauzóleumához vezet." Odafent Sztojkov Dancsev, a főszerkesztő feláll , az íróasztalától, elénk jön, és felejthetetlen, ami ezután következik." Tizenhárom év, az mégiscsak másfél évtized, egyötöd, egyhatod élet. Képzeljék hozzá a többit, egy hetet régről, amelyből mély barátság született, és ad viszontlátást. Sokkal később, amikor már túljutottunk az emlékezés apróságain is, Dancsev főszerkesztő bemutatja az újakat, hozza a redakció régi tagjait, akikkel akkor, együtt, sok kedves órát töltöttünk. Este a Rosztov na Don éttermében sokáig beszél a városról, amely annyit változott a másfél évtized alatt, hogy másnap, a szálloda hetedik emeletéről letekintve, csak annyit mondtam útitársamnak: „Nézz körül! Ha most egy láthatatlan kéz kiemelné ebből a panorámából a fél várost kitöltő új épületeket, toronyházakat és lakókerületeket, az maradna, amit én láttam akkor... Ugye olyan, mint egy vidéki, egyszerű kisváros.” A távolban az új ruhagyár négyemeletes üvegcsarnokán tündököl a bolgár ősz aranyló napsugara, és a Lenin sugárút modern házsora váltja a ritmust. Minden idő elmúlik azonban egyszer, útunk tovább vezet. Még kirándulunk Rajjakba, a mesterséges tó partján, sziklák közé varázsolt nyári üdülőhelyre, megiszunk egy török kávét a vízimalom-csárdában, ahol futó kis patak hajt egy óriási kereket, és délután már Tamovó, a harmadik cárság székhelye felé robog a Volga. A Jantra folyó völgyében olyan, mint egy olasz város, a török évszázadok azonban lépten-nyomon előbukkannak itt is. A török negyedben megismerkedünk Mehmettel, aki éppen iskolából jön, és szívesen áll oda a régi mecset elé. Másnap, amikor már a nagy csaták színhelyén, a Sipka-Szorosban járunk, még mindig előbukkan Mehmet olajbarna mosolya, fekete szeme és mögötte a hófehér minaret, történelmi századok tanúja. A Sipka-szorosban kellemes ősz, a Balkán-hegység mint lomha óriás terpeszkedik lábaival a trák síkságra. Arra van valahol Plovdiv, a régi Trimontium, a vásárok mai városa. Sietünk... Sass Ervin (Folytatjuk) Itt csak kilenc emelet látszik Mehmet, kismovél fiú, a török negyedből. (Nagy Jenő felvételei) a Rosztov na Don-ból.