Békés Megyei Népújság, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-23 / 93. szám
Egységes állásponton A szocialista országok nézetei. bék és cselekedeteinek egysége a béke állandó és dinamikus tényezőjévé vált. A fokozott együttműködés, a gazdaság, a politika és az ideológia különböző területein a világszocializmus fejlődésének szükségszerű feltételeből mindinkább e fejlődés törvényszerűségévé alakul át A szocialista államok egységének szilárdítása nem automatikus folyamat ami előre meghatározott formula szerint önmagától elvezetne a kívánteredményhez. Ehhez kollektív gondolkodás, a marxista-leninista pártok szilárd akarata és állandó alkotó munkája szükséges. A szocialista országok kommunista-, és munkáspártjai, a amelyek szüntelenül arra töreskednek, hogy a szocialista vilegrendszer az új társadalmat együtt építő és védelmező, egymást tapasztalatokkal és ismertetőkkel kölcsönösen gazdagító népek egységes családja legyen, következetesen megvalósítják a két- és többoldalú pártközi érintkezések kiszélesítésére, az államközi gazdasági integrációsra, valamint a hatékony ideológiai és külpolitikai együttműködésre irányuló politikai fonalat A világ ismeri az imperialista erőpolitikát, ismeri egyes tö , is és államok semlegességpoliikáját, az el nem kötelezettségi mozgalmat, amelynek élét a mozgalomban részt vevő számosfejlődő ország és olyan szocialista állam, mint Jugoszlávia, mindinkább az imperializmus és a neokolonializmus ellen fordítja. A történelemben elsőnek azonban a szocializmus teszi lehetővé a népek számára, hogyné legyenek többé a tőkés nagyhatalmak politikájának eszközei és, hogy saját békeszerető, jó szomszédi és együttműködési politikájuk egyenrangú alkotói-vá válhassanak. A szocialista államközösség keletkezése, megerősödése és fejlődése, amely minden egyes országban létrehozott azonos típusú gazdasági alapra — a termelőeszközök társadalmi tulajdonára, azonos típusú állami rendszerre —, a munkásosztály vezette nép hatalmára és azonos ideológiára — a marxizmus—leninizmusra épül, új, magasabb típusú nemzetközi kapcsolatok kialakulását hozta létre. E kapcsolatokban kifejezésre jutnak a szocialista internacionalizmus elvei: az államszuverenitás, a függetlenség és a nemzeti érdekek kölcsönös tiszteletben tartása, az egymás belügyeibe be nem avatkozás, a teljes egyenjogúság betartása, a kölcsönös előny és az elvtársi segítségnyújtás, az együttes védekezés imperialista agresszió esetén. A kollektív erőfeszítések eredményeként létrejött a szocialista országok közötti sokoldalú együttműködés szilárd rendszere. Ez az együttműködés a részt vevő országok életének mintegy természetes formájává vált. A szocialista országok megtanulták, hogyan kell napról napra együtt dolgozni, hogyan lehet megtalálni az olyan kérdések igazságos megoldását, amelyek a kapitalizmus viszonyai között — mint az egyesírők és tömbök és zárt gazdasági csoportosulások válsága mutatja — megold ihatatlanok. Amikor, több mint ötven évvel ezelőtt a történelem felvetette a szovjet köztársaságok egyesülésének kérdését, Lenin rámutatott: azért kell egyesülniük, hogy szembe tudjanak helyezkedni az imperializmus nyomásával, meg tudják védeni a forradalom vívmányait és közös erővel sikeresen meg tudják oldani a szocialista építés békés és alkotó feladatait. Elvileg ugyanez vonatkozik a KGST-ben, a Varsói Szerződés szervezetében egyesült szuverén szocialista államok testvéri közösségére is. „Ezt a közösséget — mint Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára mondotta — mindenekelőtt azért hoztuk" létre, hogy elhárítsuk az imperializmus fenyegetését, szembeszálljunk az imperializmus által létrehozott agresszív katonai tömbökkel, hogy közös erővel védelmezzük a szocializmust és a békét." Nyugaton még ma is hallhatunk olyan borúlátó kijelentéseket, hogy a két ellentétes társadalmi, gazdasági és politikai rendszer — a szocializmus és a kapitalizmus — létezése elkerülhetetlenül harmadik világháborúhoz vezet Gyakran elhallgatják azonban, hogy mind az első, mind a második világháborút ugyanannak a társadalmi rendszernek, vagyis a kapitalizmus államai közötti konfliktusok okozták. Valamennyien emlékszünk, hogy milyen lépéseket tettek a hidegháborús stratégák annak érdekében, hogy gátolják a szocialista építést azokban az országokban, amelyek a második világháború után népi demokratikus államok lettek. Odáig mentek, hogy megpróbálták a kelet-európai szocialista államokat megfosztani attól a jogtól, hogy Európa történelmileg integrált részének tekintsék magukat Valójában ez csupán ahhoz vezetett, hogy Nyugat-Európa hosszú időre az úgynevezett „atlantizmus” hídfőállásává lett. Az atlanti gondolat alapját a kommunistaellenesség képezte, amely akadályt igyekezett gördíteni a szocialista eszmék terjedésének útjába, azt állítván, hogy ezek az eszmék ellentmondanak Európa fogalmának és az atlanti civilizációnak. A világ azonban oszthatatlan. A távoli és a közeli, a kicsiny és a hatalmas országokat manapság ezernyi szál köti öszsze. E szálak a politikai légkör javulása mértékében mind tartósabbá válnak. Most már a tartós nemzetközi biztonság és a sokoldalú nemzetközi együttműködés teljes megalkotásáról van szó. A megoldásokhoz példát mutatnak a békeprogramot meghirdető Szovjetunió és a testvéri szocialista országok. Bővülnek a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok a szocialista és a tőkés országok között, a korábbinál kedvezőbb távlatok nyílnak újabb konstruktív lépések megtételére, amelyek előmozdítják a béke és a nemzetközi biztonság szilárdulását. Kiállítás a Központi Lenin Múzeum műkincséből Vlagyimir Iljics Lenin születésének 104. évfordulója alkalmából először rendeztek Budapesten kiállítást a moszkvai Központi Lenin Múzeum anyagából. A csaknem 12 ezer műkincset őrző múzeumból több, mint 50 művész alkotását állították ki hétfőn a budapesti Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. A tárlaton látható festmények, szobrok, hímzések, szőtteseik és fafaragások a szovjet állam megalapítójának életét, forradalmi tevékenységét idézik. Különösen értékesek Nikolaj Andrejev szovjet szobrászművész Leninről készült szobrai. A művész 1920 májusától gyakran találkozott a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő személyiségével, s ettől kezdve egyetlen művészi célt tűzött maga elé: mind sokoldalúbban, hűen megmintázni a nagy forradalmár alakját, sokszínű egyéniség Igét. Ma is őt tartják a legnagyobb Lenint ábrázoló művész-nők. A kiállítás érdekes látnivalói közé tartozik Ivanov festőművész „Lenin a kommunista szombaton” című munkája, amely a munka örömét mutatja be. (MTI) Tito elnök hazánkba látogat A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Népköztársaság Elnöki Tanácsának meghívására Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnöke a közeli napokban baráti látogatásra a Magyar Népköztársaságba érkezik. (MTI) Szakszervezetek Országos Tanácsának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának és a KISZ Központi Bizottságának felhívása Közlemény a 3-as oldalon Huszár István látogatása a Budapesti Nemzetközi Yásar°kozpontban Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese hétfőn a Kőbányán épülő Budapesti Nemzetközi Vásárközpontba látogatott. A vendéget Szalai Béla külkereskedelmi miniszterhelyettes és Földes László, a HUNGEXPO vezérigazgatója kalauzolta végig az alig egy hónap múlva megnyíló BNV építkezésén. Huszár István megtekintette a vásárközpont pavilonjában megrendezett HUNGAROPLAST 6. nemzetközi műanyagipari szakkiállítást is (MTI) A IPA, fevforduló: Megemlékezés a békéscsabai és gyulai Lenin-szobornál Tegnap, április 22-én ünnepelték szerte a világon Lenin születésének 104. évfordulóját Ezen a napon helyezték el a megemlékezés koszorúit a békéscsabai és a gyulai Leninszobroknál a megye s a két város lakóinak nevében a párt-, állami és KISZ-szervek képviselői, a megyeszékhely fiataljai. Délelőtt 11 órakor úttörő fanfárosok szignáljával kezdődött a békéscsabai ünnepség. Lapunk olvasószerkesztője, Varga Dezső emlékezett a proletárforradalom s az első szocialista állam vezetőjére, elevenítette fel az elmúlt évtizedek történelmének jeles — Lenin szellemétől vezérelt — eseményeit, szólt a marxizmus—leninizmus, a szocialista világrendszer korunkban született sikereiről, eredményes fejlődéséről. A megemlékezést követően a 9. számú általános iskola kórusa énekelt, majd a városi fúvós zenekar indulóinak hangjára koszorúztak a megyeszékhely veteránjai és úttörői. Az ünnepség — amelyen részt vettek a városi párt-, állami és tömegszervezetek vezetői s több százan a békéscsabai úttörők, valamint a város lakói — az Internacionálé hangjaival ért véget. Ugyancsak tegnap délelőtt helyezték el koszorúikat a gyulai Lenin-szobornál a járási és városi párt-, állami és KISZ szervek képviselői. Sok &zaz®m hallgatták a Szabadság térem az ünnepi beszédet 4*'®«®; Jememy Gyrate)