Békés Megyei Népújság, 1974. április (29. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-25 / 95. szám

Megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka Szerdán délelőtt 11 óraikor megnyílt az or­szággyűlés tavaszi ülésszaka. Az ülésen részt vett Losonc­i Pál, a Nép­­köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Né­meth Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A dip­lomáciai páholyokban a Budapesten akkredi­tált diplomáciai képviseletek több vezetője foglalt helyet. Részt vett az ülésen az argentin szenátoroknak és parlamenti képviselőiknek az a csoportja, amely a magyar országgyűlés meg­hívására néhány napot tölt hazánkban. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnö­ke nyitotta meg. Kegyeletes szavakkal emléke­zett meg a legutóbbi ülésszak óta elhunyt dr. Mészöly Gyula Kossuth-díjas akadémikus­ról, országgyűlési képviselőről. Apró Antal ezután bejelentette, hogy az országos választási elnökség benyújtotta az időközi választásról szóló jelentést, amelyet dr. Pesta László jegyző ismertetett. Apró Antal közölte, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság az országos választási elnökség jelen­tését tudomásul vette, és a választási jegyző­könyv alapján megvizsgálta a Békés megyei 11-as számú választókerületben megválasztott Németh Ferenc országgyűlési képviselő meg­bízólevelét. A bizottság megállapította, hogy a megbízólevél a törvényben előírt feltételeknek mindenben megfelel, ezért javasolta a képviselő igazolását. Az országgyűlés Németh Ferenc or­szággyűlési képviselőt igazoltnak jelentette ki _­ az országgyűlés nevében Apró Antal kívánt sok sikert munkájához. Az elnök ezután bejelentette, hogy a Nép­­köztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeleteiről szóló jelentését — az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően — az országgyű­lésnek bemutatta. A jelentést a képviselők tu­domásul vették. Apró Antal ezt követően közölte, hogy az Elnöki Tanácsban — Darvas József elhunyté­val — megüresedett hely betöltésére a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságától és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnökségétől javaslat érkezett az országgyűlés­hez. A javaslatot dr. Pesta László ismertette. A javaslatnak megfelelően az országgyűlés So­mogyi József Kossuth-díjas szobrászt, ország­­gyűlési képviselőt egyhangúlag az Elnöki Ta­nács tagjává megválasztotta. Bejelentette az elnök, hogy dr. Korom Mi­hály igazságügy-miniszter a Minisztertanács megbízásából törvényjavaslatot nyújtott be a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosításáról és egysé­ges szövegéről. A törvényjavaslatot — előzetes tárgyalásra — az illetékes állandó bizottságok­nak kiadták, s az országgyűlés tagjai között szétosztották. Az ülésszakra több képviselő nyújtott be interpellációt, ezek tárgyát szintén ismertették az országgyűléssel. Az országgyűlés ezután elfogadta az ülés­szak tárgysorozatát. A napirend a következő: Törvényjavaslat a házasságról, a család­ról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről. A külügyminiszter beszámolója a kor­mány külpolitikai tevékenységéről és idő­szerű nemzetközi kérdésekről. Interpellációk. Ezután napirend szerint megkezdődött a házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvény módosításáról és egységes szö­vegéről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter emelkedett szó­lásra. ül. Korom Mihály beszéde Dr. Korom Mihály bevezető­ben utalt a hazánkban 22 évvel ezelőtt elfogadott családjogi törvényre, mely az első egysé­ges, már az új társadalom igé­nyeinek megfelelő szabályozás volt. A továbbiakban hangsú­lyozta: " 1952 óta gyökeres válto­zások történtek társadalmunk politikai, gazdasági, kulturális és egészségügyi helyzetében. E változásokkal párhuzamosan fejlődtek a családi viszonyok is. Szükséges tehát, hogy most megteremtsük az összhangot szocializmust építő társadal­munk követelményei és a csa­ládjogi törvény rendelkezései között is. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy az országgyűlésünk által most tárgyalt téma elsőrendű társadalmi jelentőségű, olyan közügy, amely hazánk min­den állampolgárát közvetlenül érinti, de kihatással lesz a jövő nemzedékekre is. Ezt követően taglalta azokat a jelentős intézkedéseket, me­lyek révén a párt és kormány eddig is foglalkozok a család intézményével. Utalt a minisz­ter a nőpolitikai határozatokra, az Ifjúsági Törvény megalkotá­sára, a népesedéspolitikai fel­adatokra, a gyermekes családok helyzetének könnyítésére. Ez­után elmondta: a kormány szá­mos intézkedést tett, amelyek csökkentik a gyermekneveléssel járó költségeknek a családot terhelő részét, illetőleg növelik ebben a társadalmi részvételt készpénzjuttatásokkal és sok más kedvezménnyel. A továbbiakban hangsúlyoz­ta: " Az 1952. évi IV. törvény alapvető rendelkezéseinek zöme időtállónak bizonyult és azok megváltoztatására nincs szük­ség. Néhány lényeges kérdésben azonban megértek a feltételek a hatályos rendelkezések olyan módosítására és kiegészítésére, amely elősegíti a családi kap­csolatok további fejlesztését, szocialista tartalmának kitelje­sedését. A törvényjavaslat fő célkitűzéseit ismertetve, dr. Korom Mihály elmondta: — Célunk, hogy az eddiginél is fokozottabban védjük a há­zasság intézményét, növeljük a házasulók és a házastársak egy­más, valamint a társadalom iránti felelősségét. Célunk, hogy előmozdítsuk a társadalmunk fejlődésével és igényeivel össz­hangban álló családi kapcsola­tok, a család mint közösség to­vábbi erősítését, növeljük a családtagok egymás iránti fe­lelősségét, teljesebbé tegyük a női egyenjogúságot a családon belül is. Célunk, hogy fokozot­tabb védelmet adjunk a gyer­mekeknek, jobban biztosítsuk a családi környezetben való ne­velésüket, előmozdítsuk testi és szellemi fejlődésüket. Ezután a miniszter részletesen ismertette a törvényjavaslat főbb rendelkezéseit. Elmondta, hogy a házasság intézményének fokozott védelme, a házasulok és házastársak egy­más, valamint a társadalom iránti felelőssége fokozása érde­kében két jelentős intézkedést , javasolnak bevezetni. Az egyik:­­ a házasságkötési szándék beje- ' (Folytatás a 2. oldalon.) ÚJJÁÉLED-E A BÉKÉSCSABÁT Általános MUNKÁS DALKÖR? (4. oldal) ERKÖLCSI SZABÁLYSÉRTÉSEK (5. oldal) MA. Békés megyei nap a fővárosban A Magyar Szocialista Munkás­párt megyei bizottsága és a me­gyei tanács végrehajtó bizott­sága holnap, pénteken délelőtt 10 órától Békés megyei napot rendez a Marx Károly Közgaz­dasági Egyetem klubjában, a fő­városban felsőfokú tanulmányo­kat folytató Békés megyei fiata­lok részére. A délelőtt 10 órakor kezdődő rendezvénysorozaton beszámoló hangzik el Békés megye gazda­sági, kulturális és társadalmi életéről, filmeket vetítenek a megyéről, majd a hallgatók a megye párt-, állami és gazdasági vezetőivel beszélgethetnek. Sor kerül ünnepélyes tanulmányi, szerződéskötések aláírására is. Ifjúsági szolidaritási gyűlések Békéscsabán Békéscsabán tegnap, szerdán az ifjúság nemzetközi szolidari­tási napján két helyen tartottak ifjúsági gyűlést. A város közép­­iskolásai a Vásárhelyi Pál Út-, Híd-, és Vízműipari Szakközép­­iskola tornatermében találkoz­tak a hazánkban tanuló bolíviai, szudáni és sierra leoni diákok képviselőivel. A gyűlésen dr. Pankotai István, az MSZMP békéscsabai városi bizottságá­nak osztályvezetője mondott be­szédet, amely után felszólaltak az afrikai, illetve dél-amerikai diákok küldöttei. Délután a csabai üzemek fia­taljai a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat kultúrtermé­ben rendezett gyűlésen hallgat­ták meg Bielik Annának, az épí­tő vállalat KISZ-csúcsvezetőségi tagjának beszédét és a három or­szág képviselőinek felszólalását hazájuk fiataljainak életéről, küzdelmeiről. Folytatódott a Komszomol kongresszusa Moszkva A lenini Komszomol Moszk­vában folyó XVII. kongresszu­sának szerdai, második napját a világ ifjúságával való szolida­ritás jellemezte. A küldöttek áp­rilis 24., a nemzetközi ifjúsági szolidaritási nap alkalmából a szovjet ifjúság nevében köszön­tötték a tanácskozás külföldi vendégeit és hangsúlyozták, hogy tovább fogják erősíteni Szolida­ritásukat a világ ifjúságával. A szerdai ülésen Kazahsztán, az altáji határterület, Belorusz­­szia és több más nagy Kom­­szomol-szervezet képviselői szó­­laltak fel. A szibériai küldöttek bejelentették, hogy a komszo­­molisták tevékenyen részt fog­nak venni a 3 200 kilométeres Baj­kál—Amur vasútvonal épí­tésében, amely összeköti majd Szibériát a szovjet Távol-Kelet­tel. A külföldi vendégeik sorában dr. Maróthy László, a KISZ Központi Bizottságának első tit­kára is felszólalt. A magyar küldöttség, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség tagjai, minden egyes magyar fiatal nevében és megbízásából szívből köszöntötte a lenini Komszomol XVII. kongresszusát, a kongresszus minden egyes résztvevőjét, a kommunizmust építő Szovjetunió ifjúságát. Dr. Maróthy László beszámolt arról, hogy a KISZ egyik szer­vezője az MSZMP XI. komgresz­­szusára való megfelelő felkészü­lésnek és hazánk felszabadulása 30. évfordulója méltó megün­neplésének. Dr. Maróthy László a lenini Komszomol, valamint a szovjet és a magyar ifjúság megbont­hatatlan, testvéri barátságának éltetésével fejezte be beszédét, majd átadta a Komszomol kép­viselőinek a magyar fiatalok ajándékát, a KISZ vörös emlék­zászlaját és a Budapest Tanács­­köztársaság emlékszobor kicsi­nyített mását. Szerda este, a nemzetközi szolidaritási napon a kongresz­­szus külföldi vendégei találkoz­tak a moszkvai fiatalokkal és egyetemistákkal. Szolidaritási nagygyűléseken vettek részt a szovjet főváros üzemeiben és intézményeiben. (MTI) Meghalt Franz Jonas osztrák szövetségi elnök A szerdára virradó éjszaka rö­­­­viddel éjfél után Bécsben hosz­­szú betegség után 75. életévében elhunyt Franz Jonas osztrák szövetségi elnök. A második Oszt­rák Köztársaság negyedik elnö­ke volt, legutóbb 1971 tavaszán választották meg újabb hat esz­tendőre. A bécsi rádió a hírt műsorá­nak megszakításával közölte, majd gyászzenét sugárzott.

Next