Békés Megyei Népújság, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-30 / 76. szám

Nemdohányzók örömére Nemrég a rádióban hallottam egy nyilatkozatot arról, hogy a nemdohányzók tábora milyen rohamosan gyarapodik az utóbbi időben. Amióta ez téma, egyre inkább napirenden van, azóta sok-sok kezdeményezés is született országszerte, az egészséges életmód hirdetőinek legnagyobb örömére. Lapunkban is helyt adtunk minden olyan írásnak, amely a dohányzás ártalmairól, a nemdohányzók táborának újabb ötleteiről és a különböző intézkedésekről szól. Többek között megjelent az Utasellátó Vállalat tájékoztatása, mely szerintáprilis 1-től tiltják a dohányzást a vállalat büféiben és mindazokon a helyeken ahol étkezés van, vagy ételt árusítanak. Székesfehérváron a szeszesitalt és a dohányzást száműzik a város egyik híres cukrászdájából, a Vörösmartyból. Békéscsabán is volt már ehhez hasonló kezdeményezés. Amikor a Tanácsköztársaság úti büfé megnyílt, a vendégek meglepetve látták a feliratot: „Étkezőhely, kérjük a dohányzást mellőzni!'’ Sokan minden ellenvetés nélkül be is tartják. Igaz nem mindenki, de azért ez is valami. A példát jó lenne folytatni a vengédlátó vállalat valamennyi éttermében, de főleg a cukrászdákban. Most pedig a Volán Tröszt hirdette ki, hogy a helyközi és távolsági autóbuszokon kiteszik a táblát: Tilos a dohányzás! Ennek előzménye az, hogy a 3- as számú Vállalat volt az országosan az első a közlekedésben ezzel a kezdeményezéssel. Bevált. Hogy mennyire, azt a napokban megjelent tröszti utasítás bizonyítja. Az utasok természetesnek veszik, nem tiltakoznak ellene. Ezt volt alkalmam tapasztalni nemrég a pesti járaton. A menetrendet úgy állították be, hogy a nagyobb állomásokon öt-hat perces pihenőket tartanak. Ilyenkor a kalauz — aki egyébként szintén dohányos — a mikrofonba bemondta: Következeik .... állomás és öt percesee arattasz,ünet! A donáprosok tehát buszon kívül rágyújthatnak. A porpdohányzók és mindazok akik az egészséges életmód mellett szállnak síkra, bíznak abban, hogy a kezdeményezéseknek le°z folytatnsa. Nemcsak a ia-/io-odésben, hanem más területen is Kasnyik Jurlit 9" ÚJÍTÓ a javából A Sarkadi Cukorgyárban Diószegi Imre 8 tagú gépészeti karbantartó brigádja a létisztító állomás dobszűrőjét, a vagonvontató és a mészállomást helyezi karba, hogy ezek a berendezések a 140—150 napig tartó cukorgyártási idényben megállás nélkül működjenek. A szeptemberben kezdődő 140 —150 nap tehát a minden évben visszatérő vizsga időszaka. Egyetlen kérdésre kell választ adniuk azoknak a berendezéseknek, amelyekért a brigád felelős: mit tudtok? S eddig egy esztendőben sem volt más a válasz: mindent, amit elvártak tőlünk emberek. Gyakorlatilag ez 5-ös osztályzat. Ha pedig egy brigád éveken át sok ilyen osztályzatot szerez, akkor jogosan érdemli ki a szocialista címet, fokról fokra pedig a bronz-, az ezüst- és az aranykoszorús jelvényt. Persze csak akkor, ha a brigád tagjai a magatartásukban, a tanulásban, az újításban és a társdalmi munkában is példát mutatnak. Diószegi Imre tehát egy ilyen brigád vezetője. Eredetileg géplakatos, de a cukorgyárban 1952 óta a vasas szakma több más ágával is megismerkedett. A tanulásra a munkakörén kívül azok az újítások késztették, amelyekkel kezdettől fogva igyekezett minél hasznosabbá tenni a munkáját. Hogy ez mennyire sikerült, azt bizonyítja, hogy az évek során mintegy 50—60 újítását fogadták el és valósították meg. Voltak közöttük kisebbnagyobb jelentőségűek, de a Sarkadi Cukorgyár, amely ezeket felhasználta, összesen vagy félmillió forint éves megtakarítást ért el. Talán többet is. Ő pedig jó néhány tízezer forint újítási díjat kapott és kiérdemelte a Kiváló Újító jelvény ezüst fokozatát. Egyetértettek a tervezők is A régi gyárban bőven volt nehéz fizikai munka. Olyan, amilyenre ma már aligha vállalkoznának az emberek. — Amíg a mészoltó el nem készült, addig például csillével szállították a rengeteg mészkövet és a kokszot. Elmúlt. Egykét helyen maradt még nehéz munka de újításokkal azokat is sikerült kiküszöbölni — emlékszik vissza a nem is olyan távoli múltra Diószegi Imre. Ebben — ahogy mindjárt kiderül — neki jelentős szerepe volt. Az ő újítása nyomán alakították át a villanymotor hajtószalagját, ami — javításnál — megkönnyíti a ki- és beszerelést és biztonságossá teszi a működést. A mészkő és a koksz osztályzónál — Kocziha Sándorral, brigádtársával együtt — rájött arra, hogy két gumiszalagot ki lehet iktatni. Nincs szükség rá Igen jó megoldást találtak a mészkő és a koksz továbbítására, ami jelentős energiamegtakarítással jár. A tervezők megnézték a változtatásokat és egyetértettek az újítókkal. Most azon töri a fejét Diószegi Imre, hogyan lehetne a homokfogó alatti ülepítő gödörből az iszapot a legegyszerűbben eltávolítani. Eddig emberi erővel csinálták, ő pedig úgy véli, lehetne szivattyúval, amit már el is készített. A bizonyítás még hátra van. Változtatni azon, ami rossz A közeljövőben várja egy beadott újítási javaslatának az elbírálását. Az Elmo-szivattyú szívó ágát alakította át. No, de erről egyelőre még korai beszélni. Ennyi minden után az olvasó arra gondolhat, hogy Diószegi Imre talán az újítás megszállottja. Nekem azonban úgy tűnik, hogy ilyesmiről szó sincs, ő egyszerűen csak változtatni akar azon, ami rossz vagy legalábbis lehetne jobb, hogy könnyítsen a saját és mások munkáján. Kellő elméleti és nagy gyakorlati ismerettel rendelkezik ahhoz, hogy elképzelései legyenek és azokat meg is valósítsa. Több mint 20 évvel ezelőtt kezdte, s a sikerek nyomán szenvedélyévé vált az újítás. Szerepe van ebben a törekvésében annak is, hogy időnként olyan mellékjövedelemhez jut, amellyel a szőkébb és a tágabb környezetének a megbecsülése is együtt jár. A „garasokat” pedig nem rakja élére, hanem nagyon is hasznos célokra költi. Erről így beszél: — A gépkocsi fenntartása nem olcsó mulatság, nekem azonban már szinte létszükségletté vált. Azon járok kirándulni és horgászni a családommal együtt. Olyankor pihenek. Nincs anyagi gondom. Ha lenne, aligha érezném jól magam. Egy géplakatosnak, akinek családja van, csupán a keresetéből nemigen tellene gépkocsira és kirándulásokra. Igaz ugyan, hogy amit mások teljes kikapcsolódásnak neveznek, az neki ismeretlen fogalom. Sokszor horgászás közben is azon veszi észre magát, hogy a gondolatai visszatérnek ahhozaz újítási elképzeléshez, aminek a nyitját még nem találta meg. De ha a damil megrándul, akkor egyszeriben csak arra összpontosul a figyelme. Hasznát látja mindenki Nemrég a tv-ben láttuk, hogy egyesek a Balaton melletti házuk helyiségeinek szezon alatti bérbeadásával, meg ház- és telekeladással milyen nagy haszonra tettek és tesznek szert. Százezreket kerestek és keresnek egy-egy jó „üzleten”. Nos, Diószegi Imre több mint két évtized alatt „csupán” néhány tízezer Ftat kapott újítási díjként. De, amíg a spekulánsok csak a saját zsebüket tömték, ő — minden újítás hasznát csak egy évre számítva — félmilliónál többet tett a társadalom asztalára. Érthető, hogy a gyár vezetői a javaslatok gyors elbírálásával igyekeznek kedvet adni a dolgozóknak ahhoz, hogy újítsanak. A díj kifizetésére sem kell sokáig várni. Minden évben újítási hónapot is tartanak, amikor a legjobb újítók jutalmat kapnak. Persze az erkölcsi megbecsülés sem marad el. Erre abból merek következtetni, hogy bárkivel is beszélgetek a gyárban az újítással kapcsolatos kérdésekről, egyszeriben Diószegi Imre és még két-három név kerül szóba. De sorrendben mindig ő az első. Pásztor Béla 5 . műm-1976. MÁRCIUS 30. ötperces interjú Megkezdődtek Békéscsabán a tizenkét szintes lakóépület alapozási munkálatai Egyre több nézője akad a Tanácsköztársaság és Trefort utcai sarkán lévő 82 lakásos garzonház építkezésnek. A szegedi Délmagyarországi Építőipari Vállalat Franki-rendszerű mélyalapozó gépével március 25-én kezdte el az alapozást. Szél Pál Ferenc, művezetőtől a munkálatok iránt érdeklődtünk : — A felvonulást a múlt hét közepén kezdtük és most végezzük a próbaalapozást. Egy-egy betoncölöpnek 120—150 tonna nyomást kell kibírnia, ugyanis a talajvíz szintje másfél méteren van. — Hogyan történik ezzel a géppel a mélyalapozás? — A gépen lévő köpenycsővel 10—12 méter mélységig hatolunk le, s közben — a talajvizet kiszorítva — állandóan tömörítjük a földet. Alapnak cölöppönként mintegy két köbméter betont dolgozunk be. Erre jön az armatúra, vagyis a vasszerelés, amely a cölöp gerincét alkotja. Hány cölöpön fog állni a tervezett tizenkét szintes épület? — Körülbelül 140 darab 60 centiméter átmérőjű cölöpre lesz szükség és ezeket betonkoszorúval kötjük össze. Amikor elkészül a fogadószint, megkezdődhet az emeletek felhúzása. — Csak 10—12 méter mélyre tudják beépíteni a cölöpöket? — Nem, a szegedi Hungária Hotel alapozási munkálatainál 15 méteres cölöpöket építettünk be. Ez a gép hídpillérek alapozására is kiválóan alkalmas. — Mikorra készülnek el a mély cölöpözési munkálatokkal? — Ezen a héten már éjjelnappal dolgozunk és előreláthatóan május közepére készülünkel ezzel a munkával — fejezte be válaszát Szél Pál Ferenc, a szegedi DÉLÉP művezetője. — —n A talajviszonyok szükségessé teszik, hogy cölöpalapokra épüljön a ház. A próbacölöpözésre azért volt szükség, hogy elvégezhessék a szükséges méréseket. / Fotó: Demény Lengyelország legszebb tájain A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat baráti körei közül az egyik legnépszerűbb az IBUSZ-szal közösen szervezett Ország-Világjárók Baráti Köre. Az egyre népesedő kör tagjai kirándulásaikhoz, hazai és külföldi túráikhoz igen sok hasznos tanácsot, segítséget kapnak. Igen népszerűek a baráti kör rendezte élménybeszámoló-előadások is. Legközelebb március 30-án, kedden este fél 6 órakor Gyulán, a természettudományi előadótermében, másnap, szerdán este 7 órakor Békéscsabán, a TIT Értelmiségi Klubjában Vörösváry F. Béla, az OVBK országos elnöke tart előadást Lengyelország legszebb tájai címmel. Élmény- beszámolóját diavetítés szinesíti. Tavaly 10,3 millió forintos forgalom A halértékesítő vállalat békéscsabai fiókjánál Békés megye élelmiszerboltjait, ABC-áruházait, a vendéglátóipari egységeket a halértékesítő vállalat békéscsabai fiókja látja el élő, fagyasztott hallal és egyéb halkonzervvel. A nagykereskedelmi forgalom évente eléri a négymillió forintot. Az egységesebb és a korszerűbb táplálkozás térhódításával megyénkben is nő a halfogyasztás. Míg 1973-ban saját üzletükben 7,6 millió forint értékű halat, halkészítményt adtak el, addig a szám tavaly 10,3 millió forintra emelkedett. Mint ismeretes 1974 őszén nyílt meg az új halbüfé a Tanácsköztársaság útján, ahol árubemutatókat, halkóstolókat rendeztek. Élőhalból egy év alatt 1 511, filéból 792, konyhakész panírozott, halból pedig 237 mázsát értékesítettek. Ezenkívül konzervekből 3,7, sült halból egymillió forint értékűt forgalmaztak. Múlt évi tervüket öt százalékkal teljesítették túl, az idén 1,3 millió forint forgalomnövekedésre számítanak. Májustól az állandó étlapon sült tengeri hal, halászlé, kocsonya, halpaprikás, halfasírt, halsaláta és egyéb halkülönlegesség áll a vásárlók rendelkezésére.