Békés Megyei Népújság, 1976. május (31. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-01 / 103. szám

%T­ANlu­ff frfftfft ftírmoziortézőnk, Pdtfl József­ Forró napok délen FWrwwRrefl is a portugál I eseményeké az elsőség. A vá­lasztásokon a baloldal szem­pontjából tekintve igen szép eredmény született, hiszen a szocialista és a kommunista párt együttvéve a szavazatok és a mandátumok többségét ..szerezte meg. ,A gondok, forró­­stá­sa viszont, az, hogy Soares,a szo­cialista pártvezér hallani sem­­ akar­ a kommunistákkal való együttműködésről, ezzel pedig­­ a portugál reakció és az atlan­ti hatalmak malmára hajtja a vizet Világosan látható persze,­­ hogy Soares magatartására dön­tő hatással voltak és vannak az­­ amerikai fenyegetőzések: nem­­ tűrnék el egy NATO-ország ? kormányában sem a kommu­nisták jelenlétét! A portugál választások vi­szonylagos nyertese a jobbol­­dali CDS­ volt­ a tavalyi­ al­­kotmányozó nemzetgyűlési vá­lasztásokon elért eredményéhez­­ képest megkettőzte szavazatai-­­ pak és mandátumainak a szá-­­ mát. Ez a párt a nagytőke és­­ a reakció pártja, senkit sem té-­­ veszthet meg, hogy nevében j ott a „centrum” szó. Most min-­­ den mesterkedés arra irányul,­­ hogy „a nemzet megmentésé­nek" kormányába valahogyan bevonják a CDS-t, s általa meg­valósítsák a portugál és a nem­zetközi nagytőke támogatását — a kabinet számára, hogy a nyáron, az utolsó pilla­natban Cartert is elütik a je­löltségtől és előveszik a talon­ból H. H. Humphrey-t, akire pedig azt mondják: „született vesztes” ... Kissinger, amerikai külügy­miniszter a héten Afrikában tartózkodott. Nem tudta tarta­­­­ni azt a tempót, hogy egy nap­­ egy ország. Zaire-ra több ju­tott, nem éppen Kissinger aka­ratából, hanem azért, mert a­­következő állomásról, Accrából lemondó távirat érkezett Kö­zölték, hogy egészségi állapo­ta miatt a ghánai államfő nem tudja fogadni az amerikai kül­ügyminisztert... Kissinger egyébként korább megnyilatkozásaiban állást fog­lalt a rhodesiai helyzetben. Fi­gyelmeztette a salisbury-i fe­hér telepeseket, hogy a színes­bőrű őslakosság képviselete nél­kül tartósan nem kormányoz­hatnak. Ian Smith erre sürgő­sen behívott néhány törzsfőnö­köt kabinetjébe. Érdekes volt Kissinger állásfoglalásának visszhangja a különösen érde­kelt Londonban: egyesek sze­rint tulajdonképp összehangolt angol—amerikai lépésről van szó Rhodesia megmentésére, a szélsőséges reakció viszont tá­madja Kissingert, amiért „tá­mogatja a néger nacionaliz­must” a tőkés körök szerint vi­szont „már késő” ... Dél-Európa más országai­ban is dúlnak politikai viha­­rok. Spanyolországban forró május elsejére készülnek a dol­gozók százezrei, munkabeszün­tetésekre került sor ezekben a napokban. A munkásosztály , nyomásának súlyát azon is le­­ lehetett mérni, hogy Arias Navarro miniszterelnök a spa­nyol televízió által is közvetí­tett beszédében kénytelen volt , megtenni az­ első, halvány­­, és a félénk politikai­­ígéreteket­, az ősszel népszavazást­­ rendeznek a trónöröklési, rendről,­ jövőre pedig parlamenti választásokat helyezett kilátásba. Olaszországban a Moro-­kor­­mány kenyértörésre akarta vin­ni a dolgot. Olvastam olyan magyarázatot is, hogy­­ azért kellett sürgősen eljutni a par­lament felosztásáig, az új vá­lasztások kiíratásáig, mert ez-Végül emeljük ki a Kö­zel-Kelettel kapcsolatban a Szovjetunió nagy horderejű diplomáciai kezdeményezését: a szovjet kormány javasolta, hogy újítsák fel a genfi béke­értekezlet munkáját. Figyelem­ére méltó a javaslat konkrétsága: a Szovjetunió a genfi értekez­let munkáját két szakaszban képzeli, a kezdő szakaszban meg lehetne oldani a szervezeti k­érdéseket, a másodikban látná el a konferencia a maga alap­vető feladatát, a rendezés lé­nyegi elemeinek megtalálását. Moszkvában magától értetődő­nek tartják, hogy a konferencia mindkét szakaszában ott kell lenniük Genfben és részt kell venniük az értekezlet munká­jában a­­palesztinai felszabadí­­tási szervezet képviselőinek is. után már nem lehet parlamen­ti vizsgálóbizottságot kiküldeni a Lockheed-botrány olasz rész­leteinek kinyomozására. Az " amerikai sajtó állításai szerint a közeli múltban egy olasz"mi­niszterelnök tetem­es summákat vett volna fel a híres repülő­­s gépgyártól a Hercules-repülő­­gépekre leadott olasz megren­delések fejében. Természetesen az olasz vál­ság okai mélyebbek: társadal­miak, politikaiak és gazdasági­ak egyaránt. A megoldás nem lehet apás, mint az olasz kom­munisták bevonása,, a ,kormány­­" ba. De itt is jelentkezik az amerikai fenyegetés: Washing­ton legkevésbé Rómában tűrne meg kommunista minisztere­ket ... f Az amerikaiak egyébként­­ még mindig az előválasztások­kal vannak elfoglalva. A hét­­­ten a pennsylvániai előválasz­tás eredményét már majdnem döntőnek mondták a demokrata elnökjelöltség szempontjából. Carter, georgiai kormányzó is­­mét győzöt­t, súlyos vereséget mért Jackson szenátorra és­­ Wallace-ra, úgy, hogy mér tisz­tázódni látszik, se­m­ a szovjet­­ellenes Jackson, sem az egyko­ri alabsnipi fajüldöző Wallace ipar nem­ lehet a demokraták elnökjelöltje. " Megtörténhet. 2 UMMMISS , 191­6 MÁJUS 1 fit­m. *■ n­.­* Kádár Hm és lázár György fogadta a Hm-Diet Gesschhert Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pén­teken a Központi Bizottság székházában fogadta Hans- Dietrich Genschert, a Német Szövetségi Köztársaság alkan­­cellárját és külügyminiszterét. Lázár György, a Miniszter­­tanács elnöke — ugyancsak pénteken — szintén fogadta a nyugatnémet vendéget. Hans-Dietrich Genscher teg­nap elutazott hazánkból. (MTI) Magyar—norvég vegyes bizottsági tárgyalások Április 29—30-án magyar— norvég kooperációs vegyes bi­zottsági tárgyalásokra került sor Oslóban. A két delegáció áttekintette az együttműködés fejlődését, és a kooperációs kap­csolatok bővítésének lehetősé­geit. Megállapították, hogy kü­­­­lönösen a gép-, az elektromos-,­­ a vegyi, a bútor, és az élel­miszeripar területén mutatkoz­nak kedvező feltételek a válla­latok termelési együttműködé­sének kibontakoztatásához. (MTI) Czinege Lajos táviratban üdvözölte Dmitrij Usztyinovot Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter a Hon­védelmi Minisztérium Katonai­­ Tanácsa, a Magyar Néphadsereg­­ személyi állománya nevében­­ pénteken táviratban üdvözölte­­ Dmitrij Fjodorovics Usztyinov­­ hadseregtábornokot, az SZKP Politikai Bizottsága tagját, a Központi Bizottság titkárát, a Szovjetunió honvédelmi mi­niszterévé és hadseregt­ábornok­­ká történt kinevezése alkalmá­ból. (MTI). Közleményt adtak ki a szovjet—francia tárgyalásokról Szovjet—francia közös közle­ményt adtak ki abból az alka­lomból, hogy Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter április 27-től 30-ig látogatást tett Fran­ciaországban. A Szovjetunió és Franciaor­szág kijelentette, eltökélt szán­déka „folytatni az erőfeszítése­ket azért, hogy szilárd jelleget adjanak az enyhülésnek és hozzájáruljanak egy olyan légkör kialakításához, amely kedvez a nemzetközi együttműködés fej­lődésének és elmélyülésének Eu­rópában és világszerte a béke megőrzésének” — hangzik a közlemény. A tárgyalások során „amelyek a szovjet—francia kapcsolatokat jellemző barátság és kölcsönös megértés légkörében zajlottak le, megállapították hogy a két­­ fél sok kérdésben egymáshoz közelálló vagy hasonló álláspon­tot képvisel” — mutat rá a közlemény. A felek megállapítják: „te­kintettel a világban kialakult jelenlegi helyzetre, és arra a fel­­előssére, amely a Szovjetunióra és Franciaországra hárul a nem­m­­zetközi küzdőtéren, különös és mind fontosabb jelentőségre tesznek szert a szovjet—francia politikai konzultációk A két fél véleménye szerint ezeket a konzultációkat, mint hatékony eszközt, fel kell használni az időszerű nemzetközi problémák­ról és a kétoldalú kapcsolatok kérdéseiről„ vallott nézetek ösz­­szehangolására és a róluk folyta­tandó eszmecserére”. Nemzetközi problémákat vizs­gálva, a felek ismét kijelentették, hogy híven az enyhülés politiká­jához, amelyet a Szovjetunió és Franciaország kezdettől fogva szorgalmazott, eltökélt szándékuk tovább haladni ezen a valameny­­­nyi nép érdekeinek megfelelő úton. A Szovjetu­nió­ és Franciaország „nagy jelentőséget tulajdonít an­nak, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett valamennyi állam tart­sa tiszteletben a­ Helsinkiben el­­­­fogadott záró­­dokumentumban rögzített elveket és teljes egé­­s­szében valósítsa meg e dokumen­tumban foglalt tételeket” — hangoztatja a közlemény. A felek megelégedéssel nyilat­koztak a szovjet—francia kap­csolatok fejlődéséről és kifejez­ték azt a meggyőződésüket, hogy a legmagasabb szintű szovjet­­francia találkozók „döntő módon elősegítik a Szovjetunió és Fran­ciaország között a kölcsönös megértés fejlődését és a két nép közeledését”. Jean Sauvagnargues francia külügyminiszter elfogadta­­And­rej Gromikónak azt a meghívá­sát, hogy­ tegyen hivatalos láto­gatást a Szovjetunióban. (MTI) A portugál forradalmi tanács nyilatkozata A Portugál Fegyveres Erők Legfelsőbb Forradalmi Tanácsa csütörtökről péntekre virradóra megtartott ülésén jóváhagyta az elnökválasztást szabályozó törvényt. Az erről pénteken délelőtt kiadott hivatalos köz­lemény szerint a politikai pár­tok és a Fegyveres Erők Moz­galma még februárban megálla­podott abban, hogy a két vá­lasztás között nem szervezik át az ideiglenes kormányt, hanem eredeti összetételében megtart­ják. A tanács ezzel az állásfog­lalásával gyakorlatilag vissza­utasította a Demokratikus Nép­pártnak (PPD) azt a törekvését, hogy még az elnökválasztás előtt­­alakítsák át a kormányt és rekesszék ki belőle a kom­munistákat. A közleményből kitűnik, hogy a forradalmi''ta­nács az elnökválasztás utánra halasztja az új kabinet meg­alakítását. A tanács értékelte a nemzet­gyűlési választások eredményét is és megvitatta „az eredmé­nyekből adódó további teendő­ket”. (MTI) Napjainkban újult erővel ve­tődik fel­ a szocialista hazafi­­ság és a proletár internaciona­lizmus kapcsolata. A szocialis­ta országok fejlődése, a szocia­lista nemzetek kialakulása, a munkásmozgalomban lezajlott jelentősebb változások, a har­madik világ nemzeti felsza­badító mozgalmainak problé­mái a valósággal való szembe­sítésre késztetnek bennünket, felvetik felelősségünket abban, hogy a marxizmus fontos ideo­lógiai-politikai alapelveit meny­nyiben valósítottuk és valósít­juk meg a társadalmi-politikai gyakorlatban. Hazánkban az elmúlt három évtized alatt a marxista nem­zetkoncepció alapjain a mun­kásosztály szövetségi rendsze­rének kiépítésével elkezdődött az egységes szocialista nemzet kialakulása. A változás erősebb, legáltalánosabb vonása az lett, hogy a nemzet, a történelemben először, fokozatosan és mind­jobban megközelítette a haza birtoklásának egyetemességét, a kiváltságok, diszkriminációk megszüntetését, az állampolgári és törvény előtti egyenlőséget, a tanulás, a foglalkoztatás, az érvényesülés új mennyiségi és minőségi lehetőségeit. Mindezek a­­­hatalmi, politikai, gazdasági, kulturális, erkölcsi változások a különböző szocialista orszá­gok különböző sajátságokat hor­dozva, több vonatkozásban el­térő feltételek közt, de történel­mileg azonos időszakban és lé­nyegileg azonos mechanizmusok segítségével mentek végbe. Ez adja egyszerre a változások kü­lönbözőségét és hasonlóságát, nemzeti és nemzetközi jellegét. A szocialista országokat az in­ternacionalizmus elve és gya­korlata, a sokoldalú együttmű­ködés és koordináció mellett az a rendkívül fontos tény is ösz­­szeköti, hogy szocialista nem­zetté válásuk tartalma a ko­rábbinál sokkal erőteljesebben rokonítja őket, vagyis a szo­cialista nemzetek között a pro­letár internacionalizmus új, tör­ténetileg sajátos formái jöttek létre, amelyek kapcsolataikban állami szinten is jelentkeznek. A szocialista hazafiság­­­artal­mát lényegében a szocialista nemzetté válás határozza meg,­ amely így önmagában is tartal­mazza a proletár internaciona­lizmust. A proletár internacio­nalizmus a marxista ideológia egyik leghatásosabb elve és fegyvere, a világ munkásságá­nak és dolgozóinak nemzetközi szolidaritása, amely kifejezi a különböző országok dolgozói nemzeti és nemzetközi érdekei­nek egységét, a munkások nem­zetközi összefogását és együtt­működését mindenféle kizsák­mányolással, faji megkülönböz­tetéssel és diszkriminációval szemben. A proletár internacio­nalizmus valamennyi népet egyenjogúnak tekint, elismeri a nemzeti önrendelkezés jogát és összeegyeztethetetlen mindenfaj­ta nemzeti elnyomással, így szemben áll a nacionalizmussal, a kozmopolitizmussal, a fajel­mélet és a kolonializmus ideo­lógiájával. A szocialista orszá­gok, valamint a kapitalista or­szágok munkáspártjainak poli­tikájában és a harmadik világ felszabadító mozgalmi szerve­zeteiben ez az elv a konkrét gyakorlat szintjén jelenik meg, s ezt az elmúlt évek eseményei Vietnamtól Angoláig igazolják. A szocialista nemzeti tudat tartalmazza történelmi fejlődé­sünk értékeit és a saját múl­tunkhoz való kritikus visz­o­­nyunkat is. Ez utóbbi azért kü­lönösen fontos, mert a hamis „múlt tudat” gátolja korunk problémáinak megértését, s megnehezíti ideológiai-politikai tájékozódásunkat. A köztudat­ban még számos előítélet él más népekkel szemben, ame­lyek a történelmi események lé­nyegének helytelen értelmezésé­ből fakadnak, önmagunk múlt­jához való kritikus viszony n­em jelent valamiféle „deheroizá­­lást”, csak az illúzióktól való megszabadulást. A szocialista nemzeti tudat szervesen magá­ba építi a Rákóczi-féle és az 1848-as forradalmat és szabad­ságharcot, az 1918—19-es forra­dalmakat, azokat a társadalmi mozgalmakat, amelyek az adott korban tartalmazták ,a társa­dalmi haladás mozzanatait. A helyesen értelmezett haza­fiság a nemzeti történelem olyan hagyományaira épít, ame­lyek nem a nemzeti bezárkó­zást és a provincializmust hir­dették. A marxizmus tanítása szerint a hazafiság olyan em­ber tudatossága, erkölcsi érzel­me és magatartása, aki a tár­sadalmi haladás ügyét szolgál­ja. Már Ady Endre világosan fogalmazott: „Aki ellensége a haladásnak, a jobbra törésnek, az emberi szellem feltétlen sza­badságának, hazaáruló, ha örö­kösen nem is tesz egyebet, mint a nemzeti himnuszt énekli.” A nacionalizmus elleni harc, a szocialista hazafiság ápolása, a szocialista tudat elmélyítésé­nek szorosan összefüggő, egy­mást feltételező feladatai nem oldhatók meg egyik napról a másikra. Ellenkezőleg: csak egy olyan történelmi folyamatban, amelyben — Lenin szavaival — egyidejűleg megtaláljuk „a múlt maradványait, a jelen alapjait, és a jövő csíráit.” *1. 1­ Szocialista hazafiság — proletár internacionalizmus

Next