Békés Megyei Népújság, 1977. február (32. évfolyam, 26-49. szám)

1977-02-01 / 26. szám

Két menet között­ ­t, új év első hónapja a nem­zetközi politikában is a szám­vetés időszaka. Az elmúlt hóna­pok eredményeinek és sikerte­lenségeinek elemzése itt is nél­külözhetetlen, de különösen fon­tos ott, ahol alapvető politikai céljainkat érintő kérdésekről van szó. A szocialista országok diplomáciája az 1976-os eszten­dőben is figyelemre méltó erőfe­­szítéseket tett a békés egymás mellett élés politikájának meg­valósítása, az enyhülés folyama­tának fenntartása és erősítése érdekében. Ezek sorában külö­nös jelentőséget tulajdonított azoknak a fórumoknak, ahol a katonai szembenállás mértéké­nek csökkentéséről, végered­ményben a háborús veszély ki­küszöbölésének lehetőségeiről volt szó. Az elmúlt időszakban Európá­ban kiszélesedtek a fegyveres erők korlátozásának feltételei. A biztonságra és együttműködésre vonatkozó helsinki alapelvek ki­elégítő indítékokat tartalmaztak ahhoz, hogy kontinensünkön ka­tonai területen is megkezdődje­nek a hidegháború felszámolásá­nak folyamatai. Indokolt volt tehát a várakozás, amely 1976- ban a bécsi haderő- és fegyver­zetcsökkentési tárgyalásokat kí­sérte. A szocialista országok az elmúlt évben is több kísérletet tettek, hogy a tárgyalásokat ki­mozdítsák a holtpontról. A NATO országai azonban hosz­­szabb időn keresztül nem vála­szoltak érdemben ezekre a lépé­sekre, s változatlanul ragaszkod­tak az általuk kiszámított erővi­­szonyok alapján az „asszimmet­­rikus” csökkentés és a k kölcsönös biztonságot sértő „egyenlő pla­fon’’ elvéhez. Mindezt olyan jelenségek kí­sérték, amelyek joggal keltettek aggodalmat az enyhülés hívei­­ között. Kiderült ugyanis, hogy miközben a NATO érdekelt tag-­­­államai Bécsben a csapatok és­­ fegyverzetek csökkentéséről tár­gyaltak, az Egyesült Államokkal­­ létrehozott új társasviszonynak megfelelően éppen ezek megerő­sítésére törekedtek. Ez minde­nekelőtt a hagyományos erők­­ fejlesztésében, a fegyverzetek­­ minőségi változásában és egysé-­­ gesítésében, a közös tervezés megvalósításában és a katonai költségvetés nagymértékű növe­lésében jutott kifejezésre. E tervek valóra váltása során­­ azonban számolniuk kellett a közvélemény ellenállásával, mi-­­­után a politikai enyhülés terem-­­­tette légkörben ezeknek az intéz­kedéseknek a végrehajtása nehe­zen volt indokolható. Ennek tu- ■ lajdonítható a NATO vezetői ré­széről utóbbi időben elhangzó­­ nagyszámú nyilatkozat, amely a külső fenyegetések fokozódá­sára, a nyugati érdekek aláak­­názásának veszélyeire hívja fel a figyelmet. Nyilván úgy vélik, hogy a mesterségesen létreho­zott fenyegetettségi érzés előse­gítheti a katonai programok vég­rehajtásához szükséges légkör kialakulását. Az 1976-os esztendő tehát nem hozta meg Bécsben a várt ered­ményeket. A szocialista országok­­ azonban változatlanul jelentős­ erőfeszítéseket tesznek a közép­európai haderő- és fegyverzet­­csökkentési tárgyalások sikere érdekében. Ezt bizonyítja a Var­sói Szerződés politikai tanács-­­kozó testületének legutóbb Bu­­­­karestben kiadott nyilatkozata­­ is. A tizedik fordulót követően, az elkövetkezendő hónapokban tehát a nyugati partnereké a szó. Tolnay László Waldheim hajlandó közvetíteni a rhodesiai New York Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár vasárnap az ABC amerikai tele­víziós társaságnak adott nyilat­kozatában a közel-keleti helyzet­re vonatkozó megállapításain kí­vül, más kérdésekben is állást foglalt. Rhodesiával kapcsolatban kijelentette, hogy ha az érdekelt felek felkérik, hajlandó szemé­lyesen közvetítő szerepet játsza­ni a rhodesiai kérdésben. Han­got adott annak a meggyőződé­sének, hogy Nagy-Britannia és az Egyesült Államok hathatós erőfeszítéseket fog tenni a genfi Rhodesia-konferencia felújítása érdekében, és bejelentette, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa a közeljövőben ismét napirendjére tűzi a rhodesiai problémát. Ciprusról szólva Waldheim úgy nyilatkozott, hogy a szigetország felosztása katasztrofális lenne,­és úgy vélekedett, hogy ezt sem a ciprusi törökök, sem a ciprusi görögök nem kívánják. Kifejtet­­­­te, hogy egy központi kormány irányítása alatt álló államszövet­ség létrehozását tekintené a leg­célszerűbbnek, amelynek kereté­ben mindkét zóna nagyfokú autonómiát élvezne. Az ENSZ főtitkára rámutatott, hogy Maka­ Í­riosz elnöknek és Rauf Denktas-­ nak, a török közösség vezetőjé­nek legutóbbi találkozója bár­ nem eredményezett végleges­­ megoldást, mindenesetre jobb politikai légkört teremtett a cip­rusi probléma rendezéséhez. Waldheim végezetül megerősí­tette, hogy február 12-én mind­két ciprusi vezetővel találkozik. (MTI) A SZOT elnökségének ülése A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége hétfőn ülést tartott, amelyen megtár­gyalta a szocialista munkaver­seny értékelési és elismerési rendszerének tapasztalatait, va­lamint a továbbfejlesztés ten­­nivalóit. Második napirendi pontként a testület megvitatta és jóváhagyta a SZOT 1977. évi költségvetését. (MTI) Budapestre érkezett Milos Minics jugoszláv külügyminiszter Megkezdődtek a hivatalos tárgyalások Hétfőn délután Budapestre érk­­­kezett Milos Minics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársa­ság kormányának elnökhelyette­se, külügyminiszter, aki Pója Frigyes külügyminiszter meghí­vására hivatalos, baráti látoga­tást tesz Magyarországon. A Ferihegyi repülőtéren a ju­goszláv vendég és kísérete foga­dására megjelent Puja Frigyes, Halász József, a Magyar Népköz­­társaság belgrádi nagykövete, valamint a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. Jelen volt dr. Vitomir Gasparovics, a JSZSZK budapesti nagykövete. Hétfő délután a Külügymi­nisztériumban megkezdődtek a magyar—jugoszláv hivatalos tár­gyalások. A magyar tárgyaló csoport ve­zetője Pója Frigyes külügymi-­ niszter. A jugoszláv tárgyaló csoportot Milos Minics, a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság kormányának elnökhe­lyettese, külügyminiszter vezeti. Magyar részről a tár­gyalásokon részt vett Roska István külügy­miniszter-helyettes, Tóth Liek, a Külügyminisztérium csoportfő­nöke, Halász József, hazánk belgrádi nagykövete, dr. Petrán János és Zegnál János külügy­­minisztériumi főosztályvezetők. Jugoszláv részről jelen volt a tár­gyalásokon dr. Vitomir Gasparo­vics, a JSZSZK budapesti nagy­követe, Miodrag Krdzsics kül­­ü­gyminisztériumi főosztályveze­tő, Slavko Lukovics, a külügymi­niszter kabinetfőnöke és Milenko Nebrigics, a jugoszláv külügy­minisztérium magyar referense. (MTI) I­ „négyek” már teljesen lelepleződtek Folytatódik a bírálat a kínai lapokban Peking­­ A hétfői Zsenmin Zsipao emlí­tést tett „elvtársak egy kis cso-­­­portjáról”, kiknek állítólag ele­gük van a „négyek bandájának”­­ bírálatából, s úgy vélekednek,­­ hogy Mao Cetung özvegye és­­ „összeesküvő” társai már amúgy is teljesen lelepleződtek. A KKP központi lapjának ha­sábjain a népi felszabadító had­sereg Hopej tartománybeli pa­rancsnokságának négy kommu­nista harcosa kel ki az effajta nézetek helytelensége ellen. Valójában — hangsúlyozzák a pártlap szerkesztőihez intézett nyílt levelükben aratónak . „A négyek sok éven át tartották ke­zükben klikkjüket a párton, be­lül és ennek súlyos következmé­nyei vannak. A négyek bandája befolyása nem szűnik meg azzal, hogy megbuktak. Soha nem sza­bad lebecsülnünk azokat a káro­kat, amelyeket a pártnak, az ál­lamnak és a népnek okoztak”. A pekingi Tienanmen téren rendezett falragaszkampány óta most esik szó először olyanokról, akik ellenzik a négyek bandájá­nak folyamatos bírálatát. Ugyancsak a­­hétfői Zsenmin Zsipao követendő példaként idéz­te a mezőgazdaságban élen járó Sanhszi tartománynak kezdemé­nyezését (itt található az orszá­gos példa, a tajcsaji nagy terme­lő brigád), hogy a jövőben ház­tartásonként (udvaronként) ál­lapítsák meg a végzendő munka nagyságát, a beszolgáltatandó sertések, trágya, stb. mennyiségét. Ugyanebbe a „vonalba” vág a KKP központi lapjának egy va­sárnapi cikke, amely a „négyek bandájának” bűnéül rótta fel, hogy egy bizonyos mezőgazdasági kommunában, ahol az ,ő befolyá­suk érvényesült, a­ vezetés „egyenlősdit” vezetett be, nem volt, a javak elosztásánál tekin­tettel arra, hogy ki milyen mennyiségű és minőségű munkát végzett, hány „munkanapot” tel­jesített. Ezzel egyidejűleg a kínai saj­tó változatlan hangsúlyt helyez arra, hogy a munkakvóták helyes megállapítása mellett kiemelke­dő szerepe van az erkölcsi ösz­tönzésnek, aminek a jelenlegi helyzetben a ..négyek bandájá­nak” bírálatából kell fakadnia. Befejeződött a szakszervezeti kongresszus Portugáliában Lisszabon • Simó Endre, az MTI tudósítója jelenti: A portugál fővárosban vasár­nap este befejeződött a négyna­pos országos szakszervezeti kong­resszus, amelyen átszervezték az Intersindical szakszervezeti szö­vetséget és „Portugál Dolgozók Általános Szövetsége — Országos Intersindical” (CGTP—Intersin­dical) néven új központot hoztak létre. A küldöttek 25 tagot és 10 póttagot magában foglaló orszá­gos titkárságot választottak. Tag­jai között szerepel Kálid­as Bar­reto ismert szocialista párti szak­­szervezeti aktivista is, aki a kongresszuson következetesen hi­tet tett az egység mellett. A kül­döttek 87 százaléka szavazott az egységes listára. A kongresszus a portugál dol­gozókhoz intézett kiáltványában aláhúzta: a szakszervezetek ké­szek döntő mértékben hozzájá­rulni az ország gazdasági és tár­sadalmi nehézségeinek leküzdé­séhez, ha ez a szabadság, a ha­ladás és a nemzeti függetlenség jegyében, az alkotmányban rög­­­­zített célok megvalósítását szol­gálva megy végbe. A kiáltvány a dolgozók kong­­­­resszusi felszólalásai alapján­­ hangot ad a jobboldal antide­mokratikus tevékenységének fo­kozódása miatti aggodalomnak­­ és felszólítja a dolgozókat: foko­­­­zottabban vegyenek részt az or-­s szág életében, hogy megvéd­hes­­sék és továbbfejleszthessék a forradalom vívmányait, konszoli­dálhassák a szabadságjogokat, a demokráciát, az államosításo­kat, a földreformot, a munkás­­ellenőrzést és irányítást. A kongresszusi küldöttek hatá­rozatban vállaltak szolidaritást a fasizmus és az imperializmus el­len küzdő latin-amerikai népek­­kel. Dél-Afrika, Namíbia és Zimbabwe függetlenségért küz­­­­dő népével és a nemzeti jogai­nak helyreállításáért harcoló Pa­lesztinai néppel. A kongresszus határozata ér­telmében törvényjavaslatot ter­jesztenek a nemzetgyűlés elé a szakszervezeti mozgalom műkö­­­­déséről. A törvényjavaslat a dol­gozók „szervezeti egységében” jelöli meg a szakszervezeti jo­gok demokratikus gyakorlásá­nak legfontosabb feltételét. Szakszervezeti körökben azt tekintik a kongresszus egyik leg­nagyobb eredményének, hogy háttérbe szorították a szélsőbal­­oldali, álforradalmi törekvése­ket, amelyeknek legkirívóbb megnyilvánulása az a követelés volt, hogy a kapitalizmust „álta­­lános forradalmi sztrájkkal” döntsék meg. A küldöttek több­sége a demokratikus vívmányok megvédésében és megszilárdítá­sában jelölte meg a szakszerve­zetek jelenlegi legfőbb feladatát. A szakszervezeti tanácskozás­sal egyidejűleg vasárnap Portó­ban rendkívüli kongresszust tar­­tott a Portugál Szocialista Párt, hogy jóváhagyja a párt új szer­vezeti szabályzatát. Éjféltájban azonban kiderült, nem tartóz­kodik elég küldött a teremben ahhoz, hogy szavazzanak a doku­­metumról, ezért a központi bi­zottságot hatalmazták fel a dön­tés meghozatalára. Parlamenti küldöttségünk folytatta megbeszéléseit Varsó A magyar országgyűlés kül­döttsége, amely Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az országgyűlés elnö­kének vezetésével hivatalos lá­togatáson tartózkodik Lengyel­­országban, vasárnap Skierniewi­­ce vajdaságba lát­ogatott el. A magyar vendégek előbb Lowicz nevezetességeivel ismerkedtek, majd Zelazowa Wola-ban, Fry­deryk Chopin szülőhelyén tettek látogatást és koncerten vettek részt. Apró Antal, az országgyűlés elnöke és az általa vezetett ma­gyar parlamenti küldöttség hét­főn délelőtt Varsóban folytatta hivatalos tárgyalásait Stanislaw Gucwával, a szejm elnökével és a lengyel parlament elnökségé­nek tagjaival. A két küldöttség első megbeszélésére szombat dél­előtt került sor. (MTI) A felügyelő akkora, mint egy gyermekko­csi, de célja egészen más. Utol­jára hasonló berendezést a Hold­­kutatásról szóló filmen láttunk. Ez azonban, amelyről most szó van, nem valamely égitesten dol­gozik, nagyon is földi, sőt rút földi ügyek megoldására állítják munkába Nyugat-Európában. Robot rendőrfelügyelőnek nevez­ték el, és valóban sok mindent tud, ami az ilyesmihez kell: lánc­talpon felmegy a lépcsőn, fény­szórója, automatikusan működő fegyvere van, beépített filmka­mera egészíti ki a felszerelést, és végül a legkülönlegesebb rész, amely valóban robottá teszi:• kar­jai vannak, amelyekkel adott esetben megfoghat valamit, és bizonyos feladatokat el is végez. Elsősorban a terroristák által elhelyezett időzített bombákat akarják vele ártalmatlanná­ ten­ni. A bemutatóról készült film­­felvételen látoni is lehet, amint­­a 198 kilogr­aam nehéz, veze­téken távolból irányított) robot­­felügyelő megközelít egy kézitás­kát, amelyben a feltételezett po­kolgép ketyeg, kinyitja a kof­fer zárját, és ártalmatlanná te­szi a bombát. Vagy­­ maga is elpusztul, ami ugyan tetemes anyagi kár, de még mindig jobb, mint ha egy élő, 198 kilogram­mos felügyelővel történne meg ugyanez. De ha csak bombák ellen kí­vánják bevetni, mire az automa­tikus fegyver? Feltehetően nem­csak a terroristák pokolgépe, ha­nem maguknak a terroristáknak, mondjuk egy megszállt háznak, szállodának, követségnek a meg­közelítésében is szerepet szánnak neki. Nem kis meglepetést okoz majd, ha a gerillák látják, hogy közeledik valami furcsa szerke­zet, de nem fogja a revolver vagy a géppisztoly golyója. Ismerjük azonban a fegyver­kezési verseny törvényszerűségét. Hiába találnak ki minden pán­célt átütő lövedéket, hamarosan megjelenik az új páncél, amely ellenáll minden lövedéknek, ezt követi a még tökéletesebb löve­dék, majd a még erősebb páncél, és így tovább. Elképzelhető, hogy ebben az esetben ugyanez a fo­lyamat játszódik le. S egyszer majd tanúi lehetünk, amint be­vetik a robotfelügyelőt, az oda­megy a házhoz, majd visszajön és jelenti (mert akkor már be­szélni is fog) a főfel­ügyelőnek (aki nem robot). „Neid bírok az épületben levő terroristával.” ..Miért nem?” — kérdi zordan a főfelügyelő. „Mert, az is robot” — hangzik majd a felelet. Tatár Imre 2 BÉKÉS MEGYEI.KÉPVJSAC , TS77. FEBRUÁR 1.

Next