Békés Megyei Népújság, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-08 / 238. szám
1978. október 8., vasárnap Hétvége Az esthajnalcsillag ostroma Úton a Vénusz felé Moszkvában nemrég bejelentették: új rakétaautomatát indítottak a Vénusz felé. A sorrendben 11. Vénusz-rakéta (Venera 11) a francia—szovjet űrkutatási egyezmény értelmében francia tervezésű műszereket is magával visz. Néhány érdekességet közlünk olvasóinkkal a Vénuszkutatásnak történetéből, a népszerű nevén Testhajnalcsillag rakétás megközelítésének titkairól és a Venera 11 kísérlet célkitűzéseiről. A csillagászat „romantikus” korszakában szinte minden bolygót élőlényekkel igyekeztek benépesíteni. A Vénuszt a Föld nővérének tartották. Arra gondoltak, hogy a Vénusz soha fel nem szakadozó felhőfátyola alatt ősóceánok hullámzanak, s ebben gigantikus óriás állatok „fürdenek” (mint a földön a „saurusok” a kréta-, jura- és triászkorszakban). A Vénusz alig kisebb, mint a Föld, átmérője 12 200 kilométer, 225 nap alatt kerüli meg a Napot. Légkörét 1761- ben a nagy orosz tudós, Mihail Lomonoszov fedezte fel. Ezután azonban érdemleges lépés nem igen történt. Rés soha sem keletkezett a Vénusz felhőköntösén, a felszínét soha senki nem láthatta, az emberi fantázia szabadon csaponghatott... Maximum 146 nap A Vénusz bolygó eléréséhez minimálisan 11,6 kilométeres másodpercenkénti indítási sebesség kell, a rakéta mesterséges bolygóként közelít a cél felé. Az indítás a Vénusz gyors keringése miatt csak meghatározott időpontban történhet, ennek periódusa 584 nap (plusz— mínusz 15 nap tűrési idővel). Az előbb megadott értéknél gyorsabb rakétát is indíthatnak, így a maximális Hónapos utazási idő 100—140 napra csökkenthető. A „torony iránt” való indítás persze nem is lehetséges ! Az indulás nem akkor történik, amikor a két bolygó legközelebb van egymáshoz, sőt, a rakéta éppen akkor érkezik a célba, amikor a Vénusz igen távol van. Földközelben a Vénusz távolsága 40 millió, amikor a rakéta odaér, a távolság 60—100 millió kilométer is lehet. Ha az indításkor néhányszor tíz méter/másodperc sebességhibát, vagy néhány nap indítási hibát követnek el, a rakéta esetleg lekési a találkozást és több millió kilométerrel elkerüli a Vénuszt. A hiba megelőzésére a szovjet tudósok új módszert dolgoztak ki: a rakétát először 200— 300 kilométer magasságú, föld körüli parkolópályára bocsátják fel. A hibák kiküszöbölése után következik a második fázis: a mesterséges holdként keringő űrhajó hajtóműveit újból bekapcsolva az utazási (vég-) sebességre gyorsítják fel. Három ás fás évszázad : 50 perc Az első Vénusz-rakétát 1961-ben a Szovjetunióból indították, ez elkerülte a bolygót. A következő érdekes lépés 1964-ben történt. Ekkor egy szovjet szonda sikeresen leszállt a Vénuszon és elhallgatott. Ennek a furcsa jelenségnek az okát már sejtették: a Vénusz mégsem a Föld nővére! 1967 októberében egy újabb Venera szállt le a Vénuszon és 50 percig „bírta” a bolygó „vendéglátását”, üzenetet küldött az égi pokolból. Hőmérséklet plusz 400—500 fok (még a negyedére sem számítottak), légnyomás 90— 100 atmoszféra. A sűrű, át nem látszó felhőzet döntő hányada széndioxid, víz csak nyomokban fordul elő. Ez a szovjet automata történelmet csinált, 50 perc alatt több információt küldött a Vénuszról, mint amennyit Galilei (1610) óta a távcsöves, klasszikus csillagászat összesen „szállítani” tudott. Sndráda ballonok A Vénusz a Holdhoz hasonlít és nem a Földhöz. Felszínén kráterek és lánchegységek vannak, talán még nagyobbak, mint a Holdon. A légkör alsó rétegeinek kibírhatatlan fizikai jellemzői miatt életet a felszínen el sem lehet képzelni. A Venera 9 szonda leszállás közben érdekes dolgokat figyelt meg. A talaj felett 50—80 kilométer magasságban a hőmérséklet plusz 50 és mínusz 50 fok között ingadozik és a légnyomás a földivel azonos. Ilyen körülmények között esetleges, alacsonyabb rendű élet elképzelhető! Hogyan lehetne tehát a légkörnek ezt a tartományát átkutatni? A rakétaszondaugyanis gyorsan eléri a talajt. Francia tudósok javasolták: a Vénusz légkörébe behatolt űrhajó, leszállás közben bocsásson ki magából — ejtőernyő helyett — egy léggömböt, így az lebegni kezd, (mert a légkör elég sűrű), sőt nem marad egy helyben, mert a keresztirányú szél sodorni kezdi (az egyes szélrendszerek sebessége 20—50—100 kilométer óránként). A ballonos szonda szerencsés esetben megkerülheti a bolygót és műszerei életcsírák (baktériumok stb.) után kutathatnak. Ha minden manőver sikerül, ezekre az érdekes kérdésekre az év végén — amikor a Venera 11 eléri a Vénuszt — választ kaphatunk. Gauser Károly Az Erzsébet-híd jubileumára A nevezetes hidak — egyéniségek. Ami híres, budapesti Duna-hídjainkat illeti, Széchenyi Lánchídjának nemes patinája, a Szabadság(valaha Ferenc József-) hídnak értékes, régi mérnökialkotásról valló szerkezete van, de az Erzsébet-híd magávalragadó... A régi is az volt — éppen 75 éve, 1903. október 4-én adták át a forgalomnak —, a rajzát sajátosan követő, de tökéletesen mai kinézetű utóda is az. Megtervezésére anna idején nemzetközi tervpályázatot írtak ki, amelyet két stuttgarti építész, Eisenlohr és Weige egynyílásos kábelhídterve nyert meg. Végül mégis láncszerkezetű hidat építettek, mert a hazai ipar csak arra vállalkozott, Czekelius Aurél, a neves mérnök, a Duna-hídosztály vezetője irányításával. Egyébként még számos Duna-, Tisza- és Maros-híd építése fűződik a nevéhez. A számításokat Khemdl Antal műegyetemi tanár, akadémikus végezte el, akinek a hídépítés terén végzett kiváló kutatási eredményeit és úttörő elméleti megállapításait egyebek között éppen az Erzsébet-híd igazolta. A híd architektúráját, pilléreit, kapuzatát Nagy Virgil, az ókori építészet professzora tervezte, nem véletlenül némiképp archaizáló, azaz régieskedő módon, a kor divatja szerint. A híd vonalvezetése, hídfőinek kiépítése körül különben hosszú vita folyt: mi eshet áldozatául az építésnek a sűrűn beépített pesti Belvárosban? Végül is a páratlanul értékes, ódon belvárosi templomot megőrizték, de egyebek között a régi városházát le kellett bontani. Máig is sajnálhatjuk. Az építés 1897-ben kezdődött, és hat évig tartott. Felavatásakor a híd méltán keltett feltűnést, hiszen egyetlen, 290 méter támaszközű nyílásával a világ akkor legnagyobb fesztávolságú közúti lánchídja volt, és az is maradt vagy negyedszázadon át. Hidunk későbbi szomorú sorsa közismert. 1945 januárjában a visszavonuló, a fővárost pusztulásba döntő fasiszták felrobbantották. Mint később kiderült, a híd szerkezete olyan kárt szenvedett, hogy újjáépítése is lehetetlenné vált. Helyére az éppen tíz esztendeje elhunyt, kimagasló képességű Sávoly Pál tervei szerint — csupán a régi pillérek felhasználásával— a réginél szélesebb kábelhíd épült. Az új hídon ugyanis a gyalogjárókat a pilonokon kívül helyezték el. Felavatásakor, 1964 novemberében, a pompás ívű, fehér hidat megbámultuk és menten megszerettük. Nem csoda. Vonalaiban kellemesen emlékeztet elődjére, szerkezetében, egész felépítésében mégis korunk szemet gyönyörködtető alkotása, amelyre joggal vagyunk büszkék, így aztán Erzsébet-hidunk ismét nem csupán a főváros sajátja, hanem Dunánk ékszere, az egész ország egyik legszebb építménye. Balog János A régi Erzsébet-híd a pesti oldalról, 1904-ben A híd ma, villamos nélkül , 6 autósávval Kert , háztáji Szőlő, burgonya, ribiszke Amennyiben az időjárás megengedi és a szőlő érettsége is megfelelő, kezdhetjük a szőlő szüretelését kertjeinkben. Az érettség jól megállapítható, ha mustfokcióval megmérjük a must cukortartalmát. Végezzünk tehát próbaszüreteket, készítsünk, kis mennyiségű mustot, és annak cukorfoka alapján döntsünk a szüret megkezdéséről. A próbaszüretnél úgy járjunk el, hogy szőlőnk minden részéről szedjünk látszólag érett és kevésbé érett fürtöket. Ha csak az érettebbekből szednénk, és az azokból készült mustot vizsgálnánk, azzal önmagunkat csapnánk be, mert olyan magas értéket kapnánk, ami nem az egész állomány érettségét mutatja. A magas cukortartalom alapfeltétele a magas alkoholfokú, jó minőségű bor készítésének. A borászok szerint 13,6 magyar mustfokú mustból 8,09, míg a 21,4 mustfokúból 13,87 Malligand-szeszfokú bor kierjedése várható. Nem mindegy tehát, milyen érettségi foknál kezdjük a szedést, különösen ha azt is figyelembe veszszük, hogy a leszüretelt mennyiség is teljes érésben a legnagyobb. Tekintettel kell lenni a szüret kezdésekor az utolsó vegyszeres kezelés óta eltelt időre is. Az utolsó porozástól vagy permetezéstől számított 30 napon belül ne szedjük le a termést; egyrészt az egészségügyi várakozási idő betartása miatt, másrészt mert a mustba került vegyszerek bőrbetegségeket is okozhatnak. Szüreteléskor ne keverjük össze a különböző minőségű fajtákat, mert elkülönítve jobb minőségű borokat kapunk. Csak annyi szőlőt érdemes egy nap alatt leszedni, amit még aznap fel tudunk dolgozni. A feldolgozást bogyózással kezdjük, majd a sajtolás következzék. A borkészítés során tartsuk szem előtt a tisztaságot. Az edényeket, a prést minden este mossuk ki, vigyázzunk arra is, hogy csak tiszta kézzel nyúljunk az eszközökhöz, így elkerülhetjük, hogy káros gombák, mikroorganizmusok idézzék elő az erjedést. Célszerű ez okból a hordókat kénezéssel fertőtleníteni a must betöltése előtt. A hordókat csak háromnegyed részéig töltsük, mert előfordulhat, hogy erjedéskor kifut a must. Borkészítésen kívül tehetünk el szőlőt télire is. A téli tárolás alapfeltétele, hogy egészséges, laza fürtöket szedjünk e célból és jól szellőző, 2-3 Celsius-fokos helyiségben, felfüggesztve helyezzük el. Néhány szót érdemes említeni a szőlő növényvédelméről is. A közelgő vagy már folyamatos szüret miatt kerülni kell a vegyszeres kezelést. A mostani nedves időjárásban elsősorban a botritiszes rothadás, a szürkepenész veszélyezteti az állományt. Ha csak szórtan jelentkezik a betegség, elég, ha a megbetegedett fürtöket eltávolítjuk. Természetesen nemcsak a tőkéről, hanem a kertből is. Ha nagymértékű a fertőzés, siessünk a szürettel, mert az egész állomány kárba veszhet. Egyre sürgetőbb feladatként jelentkezik a burgonya betakarítása. Amint az idő- 1 járás engedi, folytassuk, illetve fejezzük be a szedést. A nedves időben szedett és j, így betárolt burgonyán köny- 3 nyen elszaporodnak a kór- j, okozók, és pusztulását, rőt- j hadását idézhetnék elő. Be- ! tárolás előtt feltétlenül vá- ! lógassuk át a gumókat, a kissé sérülteket háztartás- ban még most felhasználhat- ! juk, de későbbre már nem tehetők el. A fertőzött és el- száradt szármaradványosat a legjobb egy helybe gyűjteni és elégetni, így elejét vehet- l jük a jövő évi megbetegedé- íseknek. A burgonya felszerdése után ássuk fel a földet, a felületét simára dolgozzuk el, hogy a tavaszi vetésnél könnyebb dolgunk legyen. Ha van ribiszkénk a kertben, ajánlatos még most ősszel, a kedvező időjárású napok alatt átvizsgálni. Ez időtájt már jól látható az esetleges üvegszárnyú ribiszkelepke kártétele, a vesszők, hajtások fertőzött részein. Legcélszerűbb, ha a fertőzött részeket kivágjuk a növényből, eltávolítjuk a beteg vesszőket. Ajánlatos ezeket is összegyűjteni és elégetni. Könnyen felismerhetjük a károsítást, mert a fertőzött részeken lyuk és rajta kitüremkedő rágcsálók, a hernyók ürüléke látható. M. Szabó Zsuzsa Filatéliai hírek A Magyar Posta október hó 10-én adja ki a Magyar koronázási jelvények elnevezésű 20 Ft névértékű blokkot. A blokk az Állami Nyomdában készült, 286 300 fogazott, számozott és 8500 darab vágott, számozott példányban. A blokk mérete külső perforálásig 76 x 96 mm és 56 x 43 mm, és a blokk színei : sárgászöld, arany, fekete és fehér színekben készült. A blokk tervezője Légrády Sándor grafikusművész. A blokkot itt mutatjuk be. Még október folyamán jelenik meg a győri székesegyház kincsei közé tartozó arany Szent László mellszobra, 1 Ft névértékű bélyegen. A bélyeg a király trónralépésének 900. évfordulójára emlékezik. Krúdy Gyula emlékére is bélyeget ad ki rövidesen a posta, az író születésének centenáriumára. A 650 éves Kőszeg jubileumára 1 Ft névértékű bélyeget ad ki a posta, mely a város látképét és címerét fogja ábrázolni. Novemberben Berzeviczy Gizella és Czabán Samu, a munkásmozgalom hősei előtt emlékezik a posta. A KMP megalakulásának 60. évfordulójára Kovács Margit kerámiáiból jelenik meg egy háromértékű sorozat. Vas Tibor