Békés Megyei Népújság, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-01 / 51. szám

BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS II MEGYEI TANÁCS LAPJA 1980. MÁRCIUS L, SZOMBAT Ara: 1,20 forint Köszöntjük a megyei pártértekezletet A megye társadalmi, politikai életének kiemelkedő eseményéhez érkeztünk. Ma reggel kezdi meg tanácskozását a megyei pártértekezlet a pártbi­zottság XI. kongresszus óta végzett munkájáról, a kong­resszusi irányelvek vitájáról. Ez alkalommal választja meg a megyei pártbizottságot és a megyei küldötteket a XII. kongresszusra. Az elmúlt hónapokban megyénk kommunistái alap­szervezetükben értékelték végzett munkájukat, számba vették — munkahelyük adottságaira figyelemmel — konkrét tennivalóikat, véleményt mondtak pártunk XII. kongresszusának irányelveiről. Ezt követően nagyobb összefüggésben tekintették át az eredményeket, a gon­dokat, a feladatokat, amelynek sorában, az elmúlt hetek­ben, a járási, városi pártértekezletek végezték el ezt a felelősségteljes munkát. Mindezt a pártdemokrácia követ­kezetes érvényesítésével történt választásokkal össze­kapcsolva tették. Társadalmunkat vezető párt tagjaihoz méltó felkészülés volt ez a kongresszus határozatainak végrehajtására. S mind­ennek az eseménysornak, amely­ben sok százan, ezren fejtették ki véleményüket, tolmá­csolva a pártonkívüliek álláspontját is, gazdagították a kongresszusi irányelveket, tettek az élet minden területét érintő, a szocializmus teljes felépítését szolgáló javasla­tokat, vállalásokat, most újabb lépcsőfokához érkeztünk, a közeli hetekben sorra kerülő pártkongresszus előkészí­tésének: ma tanácskozik a harmincháromezer kommu­nistát képviselő megyei pártértekezlet. E mai tanácskozásnak — a további feladatok körülte­kintő meghatározásán, jelenlegi viszonyaink értékelésén túl, amelyben hihetően tartósan kell majd tevékenyked­nünk — az is jelentőséget ad,­hogy minderre felszaba­dulásunk 35. évfordulójának küszöbén kerül sor. Nem jelképes ennek az összefüggésnek megemlítése, hanem lényegi, tartalmat kifejező. Ugyanis a kommunisták vág­ták a történelembe azt az utat, amelyen 35 éve a ma­gyar nép is a szabadsághoz, a szocializmus felépítésének lehetőségéhez jutott, ahhoz a nagy kísérlethez, hogy hazánk a dolgozó nép államává lehessen, a kizsákmá­nyolástól mentes, emberi méltóságot adó társadalmat teremthessen. S hogy ez nem illanó alkalommá vált csak, abban a kommunisták három és fél évtizedes, a dolgozó néppel összeforrott áldozatos munkája fekszik, amelynek visszavonhatatlanná tett eredményei a szo­cialista közösség, s ezen belül is kezdettől fogva megha­tározóan a Szovjetunió proletár internacionalista segít­sége, védelme, szövetségi hűsége és áldozatvállalása volt. Az a szövetség, amely népünk, nemzetünk felemelke­désének, szabad életének, az e hazában velünk együtt élő nemzetiségiek teljes egyenjogúságának garanciáját jelentette és jelenti ma is. Nem a látványos ünnepélyesség és emlékezés fénye vonz ma bennünket. A fő figyelmet — a múltra, a jövőnk bázisát jelentő megtett útra, a történelmi eredményekre gondolva is — a teendőkre kell összpontosítani. Mert a ma feladata: folytatni még határozottabban tennivaló­inkat, amelyhez politikánk immár két évtizede tartó szi­lárd állandósága jó belpolitikai helyzetet, nyugodt poli­tikai környezetet teremtett. Erről a talajról fakadnak azok az önként tett vállalások — számukat nyomon kísérni is alig lehet —, amelyekben kommunisták és pártonkí­vüliek, a társadalom minden osztálya és rétege egyaránt és közösen részt vesz, amelyben megtett utunk becsülése, a pártunk politikája talaján kialakult bizalom a holnapot illetően is kifejezésre jut nemcsak elnevezésében — fel­­szabadulási és kongresszusi munkavállalások —, hanem a szocializmus teljes felépítését segítő tartalmában is. Az a nem vitatható körülmény, hogy a szocializmus teljes felépítésének folyamatában jó alapokkal rendel­kezünk, szilárd a társadalmi tulajdon, kultúránk és er­kölcsi viszonyaink alapvetően szocialista jellegűek, az a mind szélesebb körű felismerés, hogy elsősorban önma­gunkban még jelentős, mozgósítható tartalékokkal — munkafegyelem, kezdeményezés, szervezettség tökélete­sebbé tétele — rendelkezünk, s ennek felszínre hozásá­hoz minden lehetőségünk adott, jó garanciát ad ahhoz a jogos bizakodáshoz, amellyel holnapunk elé nézhetünk. A Központi Bizottság irányelvei jelszószerű tömör­séggel foglalják össze a legfontosabb tennivalókat, ame­lyeket feltehetően a kongresszus is megerősít: „Az előt­tünk álló időszak fő feladata az, hogy támaszkodva ed­digi nagy vívmányainkra, tovább erősítsük társadalmunk szocialista vonásait, megszilárdítsuk a termelés, az élet­­színvonal és az életkörülmények területén elért eredmé­nyeinket, és biztosítsuk népgazdaságunk fejlődését, szo­cialista építőmunkánk sikeres folytatását”. A Békés megyei pártértekezlet mai tanácskozása is ennek jegyében készíti el minden bizonnyal azt a számvetést, amelynek sorában jelentős, fi­gyelmen kívül nem hagyható eredményekről,­ tehát me­gyénk gazdagodásáról, az itt élő emberek életkörülmé­nyeiben beállott kedvező változásokról, a szocialista gon­dolkodásmód erősödéséről, a kulturális építőmunka ki­tapintható sikereiről vonhat mérleget, és mindezek alap­ján tűzhet ki nemcsak elérendő célokat megyénk, s lakóinak további felemelkedéséhez, hanem szívós, fe­gyelmezett munkával el is érhető célokat. A megye kommunistáinak, dolgos népének nevében eredményes munkát kívánva köszöntjük a pártértekezlet küldötteit. Világ proletárjai, egyesüljetek! XXXV. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM A MTESZ felhívása A Műszaki és Természet­­tudományi Egyesületek Szö­vetségének elnöksége felhí­vással fordul a 150 ezres tagságot tömörítő társadal­mi szervezethez, hogy az MSZMP XII. kongresszusa tiszteletére dolgozzanak ki anyag- és energiatakarékos­sági javaslatokat — jelen­tette be pénteki sajtótájé­koztatóján Tóth János, a MTESZ főtitkára a Techni­kai Házában. Mint elmondta, a MTESZ harminckét egyesülete eddig is tevékeny részt vállalt az energiatakarékossági ter­vek kialakításában. A mos­tani felhívás nyomán a mű­szaki és agrárértelmiség újabb tudományos megol­dásokkal segítheti az anyag- és energiatakarékosságot, tá­­gabb értelemben a racioná­lisabb gazdálkodást. A javas­latokat a téma koordinálásá­val megbízott Energiagaz­dálkodási Tudományos Egye­sület titkárságára kell be­küldeni 1980. május 15-ig. A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat Láza István ve­zette szocialista brigádja vállalta, hogy a megyei pártértekez­let tiszteletére Gyulán, a Béke sugárúton határidő előtt be­fejezik az épülő 30 lakás panelszerelését Fotó: Veress Erzsi Közlemény az MSZMP Központi Bizottságának 1980. február 28-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1980. február 28-án Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen részt vett a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Gyenes András elvtársnak, a Központi Bizottság tit­kárának tájékoztatóját az időszerű nemzetközi kérdések­ről; — Kádár János elvtársnak, a Központi Bizottság első titkárának jelentését a kongresszusi előkészítő munká­ról; — Havasi Ferenc elvtársnak, a Központi Bizottság tit­kárának tájékoztatóját a VI. ötéves terv előkészítéséről. A Központi Bizottság átte­kintette az utóbbi hónapok legfontosabb nemzetközi ese­ményeit. Megállapította, hogy a világpolitikai helyzet az imperialista körök akna­munkája következtében feszültebbé vált, felerősöd­tek azok az irányzatok, ame­lyek veszélyeztetik az eny­hülés terén elért eredménye­ket. 1. Az imperialisták arra törekszenek, hogy megbont­sák a két világrendszer kö­zött jelenleg fennálló egyen­súlyt és katonai fölényre te­gyenek szert. Ezt a célt szolgálta a NATO-országok 1978. évi washingtoni döntése a kato­­­­nai kiadások fokozott növelé­séről, valamint az 1979. évi brüsszeli határozata, amely új középhatósugarú rakéták telepítését irányozza elő egyes nyugat-európai orszá­gokban. Az Amerikai Egye­sült Államok mindmáig nem ratifikálta a hadászati táma­dófegyverek korlátozását szolgáló, nehezen létrejött SALT I II. megállapodást, és ez akadályozza a katonai enyhülés szempontjából nél­külözhetetlen további tár­gyalásokat. A veszélyt, a fe­szültséget növelik azok az újabb törekvések, amelyek az imperializmus katonai jelenlétének további kiszéle­sítését és megerősítését cé­lozzák a világ különböző térségeiben. A társadalmi haladásért küzdő és a külső támadások ellen védekező afgán forra­dalomnak — a két ország szerződése alapján — nyúj­tott törvényes, a nemzetközi joggal összhangban álló szov­jet segítség ürügyén tett amerikai lépések, a felszított szovjetellenes propaganda­­kampány fokozta a feszült­séget és mérgezi a nemzet­közi légkört. 2. Senki sem vitathatja el a népeknek azt a jogát, hogy küzdjenek nemzeti függet­lenségük kivívásáért és meg­szilárdításáért, a társadalmi felemelkedésért. Ebből kiin­dulva a Központi Bizottság ismételten kifejezésre jut­tatta, a magyar kommunis­ták szolidaritását Ázsia, Af­rika, Latin-Amerika népei­nek igazságos harcával, ame­lyet nemzeti függetlenségük megszilárdításáért, a társa­dalmi haladásért vívnak az újgyarmatosító törekvések el­len. 3. A NATO-nak, az impe­rialistáknak a fegyverkezési verseny fokozását célzó újabb akciói veszélyeztetik a politikai enyhülés már elért eredményeit, nagy terheket rónak az emberiségre, aggo­dalommal töltik el a béke minden hívét. A Központi Bizottság eb­ben a helyzetben fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy a békés egymás fellett élésnek nincs ésszerű alternatívája, reális cél az enyhülés ered­ményeinek megvédése, egy új világháború kirobbantásá­nak a megakadályozása. A világfejlődés fő irányát meg­határozó erőviszonyok a re­akciós körök minden pró­bálkozása ellenére sem vál­toztak meg.­ A békét, az em­beriség jövőjét fenyegető ve­szélyek elhárításához azon­ban szükség van minden, a nemzetközi helyzet élezését ellenző, békeszerető erő ak­tív fellépésére. A Központi Bizottság meg van győződve arról, hogy valamennyi ország, minden nép érdekének az felel meg, ha a kormányok felelősen foglalnak állást és hozzájá­rulnak a feszültség csök­kentéséhez, a különböző tár­sadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésé­hez, a biztonság megszilárdí­tásához, a béke megőrzésé­hez. 4. A Szovjetunió, a szocia­lista közösség országai foly­tatják erőfeszítéseiket a vi­lág békéjét fenyegető veszé­lyek elhárításáért, a nem­zetközi enyhülés terén el­ért eredmények megőrzéséért és megszilárdításáért. Ez vi­lágosan kifejezésre jutott L. I. Brezsnyev elvtársnak, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnöksége elnökének választói előtt tartott beszé­dében, és más szocialista or­szágok — köztük hazánk — vezető testületeinek, felelős képviselőinek megnyilatko­zásaiban. A nemzetközi hely­zet kedvezőtlen irányzatai­nak felerősödése különösen időszerűvé teszi a Szovjet­uniónak, a Varsó Szerződés Szervezetének ismert ja­vaslatait, amelyek a katonai feszültségek csökkentését, a különböző társadalmi rend­szerű országok kölcsönös biztonságának erősítését, a bizalom növelését szolgálják. 5. A Magyar Népköztársa­ság szövetségeseivel együtt folytatja sokoldalú erőfeszí­téseit a fegyverkezési ver­seny megfékezése, a békés egymás mellett élés útjában álló akadályok elhárítása ér­dekében. Változatlanul fon­tosnak tartja, hogy mielőbb életbe lépjen a SALTO II. megállapodás, megkezdőd­jenek a tárgyalások a fegy­verzet további korlátozásá­ról, és ne kerüljön sor az újabb középhatósugarú ra­kéták nyugat-európai elhe­lyezésére. A Varsói Szerződés orszá­gai — köztük hazánk — konkrét javaslatukkal már kifejezték a készségüket egy olyan európai értekezlet megtartására, amelynek fel­adata a katonai enyhülés elősegítése és a bizalomerő­sítő intézkedések megtár­gyalása lenne. Ilyen érte­kezlet mielőbbi létrejöttét a helyzet sürgeti. Továbbra is előmozdítjuk a helsinki zá­róokmány ajánlásainak a megvalósítását, a madridi tanácskozás előkészítését. A Magyar Népköztársaság továbbra is arra törekszik, hogy a belügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsö­nös előnyök alapján fejlőd­jenek kétoldalú kapcsolatai a tőkés országokkal. Azért tevékenykedik, hogy a poli­tikai, a gazdasági, a tudomá­nyos-műszaki és a kulturális kapcsolatokban elért ered­mények megőrzésével és fejlesztésével is hozzájárul­jon a népek közötti bizalom és megértés erősítéséhez. Hazánk, a Magyar Nép­­köztársaság a jövőben is megtesz mindent, ami tőle telik azért, hogy Európa, a világ népei tovább halad­hassanak előre az enyhülés, a béke, a felemelkedés útján. II. A Központi Bizottság át­tekintette a párt XII. kong­resszusának előkészítését és megállapította, hogy az a Szervezeti Szabályzatnak megfelelően, rendben ha­lad. A párt 24 ezer alapszerve­zetében megtartották a be­számoló és a vezetőségvá­lasztó taggyűléseket. Ered­ményesen zajlottak le az üzemi, az intézményi, a köz­ségi, a városi, a budapesti kerületi, a járási és járási jogú, valamint a városi-já­rási pártértekezletek. A párt szervezetei felelősség­­teljesen adtak számot az öt­éves munkáról, s tárgyalták meg a kongresszusi irány­elveket. A társadalmi és tö­megszervezetek vezető testü­letei is széleskörűen megvi­tatták a Központi Bizottság irányelveit. Mind a pártban, mind a társadalmi és tömegszerve­zetekben aktív és érdemi vi­ta folyt; az eredmények számba­vétele mellett nyíl­tan szóltak a hibákról, a társadalmunkat foglalkoz­tató gondokról, problémák­ról is. Sok hasznos észrevé­tel és kiegészítő javaslat ér­kezett a Központi Bizottság­hoz. Az irányelvekről foly­tatott vitában is megnyilvá­nult pártunk eszmei, politi­kai egysége. A megnyilatko­zásokban kifejezésre jutott népünk alapvető egyetértése a szocialista célokban és tettrekészsége a feladatok megoldásában. Ez jól tükrö­ződik a XII. kongresszusnak és hazánk felszabadulása 35. évfordulójának tisztele­tére indított országos mun­­kaverseny-mozgalomban is, amely új lendületet kapott a Vörös Csillag Gépgyár Szik­lai Sándor Szocialista Bri­gádjának kongresszusi mű­szakok szervezésére tett kez­deményezésével . A Központi Bizottság meg­vitatta és elfogadta a XII. kongresszus elé terjesztendő beszámolójának és határoza­ti javaslatának a tervezetét. A Központi Bizottság megtárgyalta a kongresszusi felkészülés további tenniva­lóit. Az alábbiak szerint vég­legesítette az 1980. március 24-én összeülő kongresszus napirendjére vonatkozó ja­vaslatát : 1. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának beszámolója a XI. kongresszus határozatai­nak végrehajtásáról, a párt feladatairól. Előadó: Kádár János elv­társ. 2. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi El­lenőrző Bizottságának be­számolója. Előadó: Brutyó János elv­társ. 3. A fellebbviteli bizottság jelentése. Előadó: a fellebbviteli bi­zottság elnöke. 4. A Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bi­zottság tagjainak megválasz­tása. N­L A Központi Bizottság meg­hallgatta és tudomásul vette a tájékoztatást a VI. ötéves népgazdasági terv előkészíté­si munkálatairól. (MTI)

Next