Békés Megyei Népújság, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-01 / 51. szám
BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS II MEGYEI TANÁCS LAPJA 1980. MÁRCIUS L, SZOMBAT Ara: 1,20 forint Köszöntjük a megyei pártértekezletet A megye társadalmi, politikai életének kiemelkedő eseményéhez érkeztünk. Ma reggel kezdi meg tanácskozását a megyei pártértekezlet a pártbizottság XI. kongresszus óta végzett munkájáról, a kongresszusi irányelvek vitájáról. Ez alkalommal választja meg a megyei pártbizottságot és a megyei küldötteket a XII. kongresszusra. Az elmúlt hónapokban megyénk kommunistái alapszervezetükben értékelték végzett munkájukat, számba vették — munkahelyük adottságaira figyelemmel — konkrét tennivalóikat, véleményt mondtak pártunk XII. kongresszusának irányelveiről. Ezt követően nagyobb összefüggésben tekintették át az eredményeket, a gondokat, a feladatokat, amelynek sorában, az elmúlt hetekben, a járási, városi pártértekezletek végezték el ezt a felelősségteljes munkát. Mindezt a pártdemokrácia következetes érvényesítésével történt választásokkal összekapcsolva tették. Társadalmunkat vezető párt tagjaihoz méltó felkészülés volt ez a kongresszus határozatainak végrehajtására. S mindennek az eseménysornak, amelyben sok százan, ezren fejtették ki véleményüket, tolmácsolva a pártonkívüliek álláspontját is, gazdagították a kongresszusi irányelveket, tettek az élet minden területét érintő, a szocializmus teljes felépítését szolgáló javaslatokat, vállalásokat, most újabb lépcsőfokához érkeztünk, a közeli hetekben sorra kerülő pártkongresszus előkészítésének: ma tanácskozik a harmincháromezer kommunistát képviselő megyei pártértekezlet. E mai tanácskozásnak — a további feladatok körültekintő meghatározásán, jelenlegi viszonyaink értékelésén túl, amelyben hihetően tartósan kell majd tevékenykednünk — az is jelentőséget ad,hogy minderre felszabadulásunk 35. évfordulójának küszöbén kerül sor. Nem jelképes ennek az összefüggésnek megemlítése, hanem lényegi, tartalmat kifejező. Ugyanis a kommunisták vágták a történelembe azt az utat, amelyen 35 éve a magyar nép is a szabadsághoz, a szocializmus felépítésének lehetőségéhez jutott, ahhoz a nagy kísérlethez, hogy hazánk a dolgozó nép államává lehessen, a kizsákmányolástól mentes, emberi méltóságot adó társadalmat teremthessen. S hogy ez nem illanó alkalommá vált csak, abban a kommunisták három és fél évtizedes, a dolgozó néppel összeforrott áldozatos munkája fekszik, amelynek visszavonhatatlanná tett eredményei a szocialista közösség, s ezen belül is kezdettől fogva meghatározóan a Szovjetunió proletár internacionalista segítsége, védelme, szövetségi hűsége és áldozatvállalása volt. Az a szövetség, amely népünk, nemzetünk felemelkedésének, szabad életének, az e hazában velünk együtt élő nemzetiségiek teljes egyenjogúságának garanciáját jelentette és jelenti ma is. Nem a látványos ünnepélyesség és emlékezés fénye vonz ma bennünket. A fő figyelmet — a múltra, a jövőnk bázisát jelentő megtett útra, a történelmi eredményekre gondolva is — a teendőkre kell összpontosítani. Mert a ma feladata: folytatni még határozottabban tennivalóinkat, amelyhez politikánk immár két évtizede tartó szilárd állandósága jó belpolitikai helyzetet, nyugodt politikai környezetet teremtett. Erről a talajról fakadnak azok az önként tett vállalások — számukat nyomon kísérni is alig lehet —, amelyekben kommunisták és pártonkívüliek, a társadalom minden osztálya és rétege egyaránt és közösen részt vesz, amelyben megtett utunk becsülése, a pártunk politikája talaján kialakult bizalom a holnapot illetően is kifejezésre jut nemcsak elnevezésében — felszabadulási és kongresszusi munkavállalások —, hanem a szocializmus teljes felépítését segítő tartalmában is. Az a nem vitatható körülmény, hogy a szocializmus teljes felépítésének folyamatában jó alapokkal rendelkezünk, szilárd a társadalmi tulajdon, kultúránk és erkölcsi viszonyaink alapvetően szocialista jellegűek, az a mind szélesebb körű felismerés, hogy elsősorban önmagunkban még jelentős, mozgósítható tartalékokkal — munkafegyelem, kezdeményezés, szervezettség tökéletesebbé tétele — rendelkezünk, s ennek felszínre hozásához minden lehetőségünk adott, jó garanciát ad ahhoz a jogos bizakodáshoz, amellyel holnapunk elé nézhetünk. A Központi Bizottság irányelvei jelszószerű tömörséggel foglalják össze a legfontosabb tennivalókat, amelyeket feltehetően a kongresszus is megerősít: „Az előttünk álló időszak fő feladata az, hogy támaszkodva eddigi nagy vívmányainkra, tovább erősítsük társadalmunk szocialista vonásait, megszilárdítsuk a termelés, az életszínvonal és az életkörülmények területén elért eredményeinket, és biztosítsuk népgazdaságunk fejlődését, szocialista építőmunkánk sikeres folytatását”. A Békés megyei pártértekezlet mai tanácskozása is ennek jegyében készíti el minden bizonnyal azt a számvetést, amelynek sorában jelentős, figyelmen kívül nem hagyható eredményekről, tehát megyénk gazdagodásáról, az itt élő emberek életkörülményeiben beállott kedvező változásokról, a szocialista gondolkodásmód erősödéséről, a kulturális építőmunka kitapintható sikereiről vonhat mérleget, és mindezek alapján tűzhet ki nemcsak elérendő célokat megyénk, s lakóinak további felemelkedéséhez, hanem szívós, fegyelmezett munkával el is érhető célokat. A megye kommunistáinak, dolgos népének nevében eredményes munkát kívánva köszöntjük a pártértekezlet küldötteit. Világ proletárjai, egyesüljetek! XXXV. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM A MTESZ felhívása A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének elnöksége felhívással fordul a 150 ezres tagságot tömörítő társadalmi szervezethez, hogy az MSZMP XII. kongresszusa tiszteletére dolgozzanak ki anyag- és energiatakarékossági javaslatokat — jelentette be pénteki sajtótájékoztatóján Tóth János, a MTESZ főtitkára a Technikai Házában. Mint elmondta, a MTESZ harminckét egyesülete eddig is tevékeny részt vállalt az energiatakarékossági tervek kialakításában. A mostani felhívás nyomán a műszaki és agrárértelmiség újabb tudományos megoldásokkal segítheti az anyag- és energiatakarékosságot, tágabb értelemben a racionálisabb gazdálkodást. A javaslatokat a téma koordinálásával megbízott Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület titkárságára kell beküldeni 1980. május 15-ig. A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat Láza István vezette szocialista brigádja vállalta, hogy a megyei pártértekezlet tiszteletére Gyulán, a Béke sugárúton határidő előtt befejezik az épülő 30 lakás panelszerelését Fotó: Veress Erzsi Közlemény az MSZMP Központi Bizottságának 1980. február 28-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1980. február 28-án Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen részt vett a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Gyenes András elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának tájékoztatóját az időszerű nemzetközi kérdésekről; — Kádár János elvtársnak, a Központi Bizottság első titkárának jelentését a kongresszusi előkészítő munkáról; — Havasi Ferenc elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának tájékoztatóját a VI. ötéves terv előkészítéséről. A Központi Bizottság áttekintette az utóbbi hónapok legfontosabb nemzetközi eseményeit. Megállapította, hogy a világpolitikai helyzet az imperialista körök aknamunkája következtében feszültebbé vált, felerősödtek azok az irányzatok, amelyek veszélyeztetik az enyhülés terén elért eredményeket. 1. Az imperialisták arra törekszenek, hogy megbontsák a két világrendszer között jelenleg fennálló egyensúlyt és katonai fölényre tegyenek szert. Ezt a célt szolgálta a NATO-országok 1978. évi washingtoni döntése a katonai kiadások fokozott növeléséről, valamint az 1979. évi brüsszeli határozata, amely új középhatósugarú rakéták telepítését irányozza elő egyes nyugat-európai országokban. Az Amerikai Egyesült Államok mindmáig nem ratifikálta a hadászati támadófegyverek korlátozását szolgáló, nehezen létrejött SALT I II. megállapodást, és ez akadályozza a katonai enyhülés szempontjából nélkülözhetetlen további tárgyalásokat. A veszélyt, a feszültséget növelik azok az újabb törekvések, amelyek az imperializmus katonai jelenlétének további kiszélesítését és megerősítését célozzák a világ különböző térségeiben. A társadalmi haladásért küzdő és a külső támadások ellen védekező afgán forradalomnak — a két ország szerződése alapján — nyújtott törvényes, a nemzetközi joggal összhangban álló szovjet segítség ürügyén tett amerikai lépések, a felszított szovjetellenes propagandakampány fokozta a feszültséget és mérgezi a nemzetközi légkört. 2. Senki sem vitathatja el a népeknek azt a jogát, hogy küzdjenek nemzeti függetlenségük kivívásáért és megszilárdításáért, a társadalmi felemelkedésért. Ebből kiindulva a Központi Bizottság ismételten kifejezésre juttatta, a magyar kommunisták szolidaritását Ázsia, Afrika, Latin-Amerika népeinek igazságos harcával, amelyet nemzeti függetlenségük megszilárdításáért, a társadalmi haladásért vívnak az újgyarmatosító törekvések ellen. 3. A NATO-nak, az imperialistáknak a fegyverkezési verseny fokozását célzó újabb akciói veszélyeztetik a politikai enyhülés már elért eredményeit, nagy terheket rónak az emberiségre, aggodalommal töltik el a béke minden hívét. A Központi Bizottság ebben a helyzetben fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy a békés egymás fellett élésnek nincs ésszerű alternatívája, reális cél az enyhülés eredményeinek megvédése, egy új világháború kirobbantásának a megakadályozása. A világfejlődés fő irányát meghatározó erőviszonyok a reakciós körök minden próbálkozása ellenére sem változtak meg. A békét, az emberiség jövőjét fenyegető veszélyek elhárításához azonban szükség van minden, a nemzetközi helyzet élezését ellenző, békeszerető erő aktív fellépésére. A Központi Bizottság meg van győződve arról, hogy valamennyi ország, minden nép érdekének az felel meg, ha a kormányok felelősen foglalnak állást és hozzájárulnak a feszültség csökkentéséhez, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséhez, a biztonság megszilárdításához, a béke megőrzéséhez. 4. A Szovjetunió, a szocialista közösség országai folytatják erőfeszítéseiket a világ békéjét fenyegető veszélyek elhárításáért, a nemzetközi enyhülés terén elért eredmények megőrzéséért és megszilárdításáért. Ez világosan kifejezésre jutott L. I. Brezsnyev elvtársnak, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének választói előtt tartott beszédében, és más szocialista országok — köztük hazánk — vezető testületeinek, felelős képviselőinek megnyilatkozásaiban. A nemzetközi helyzet kedvezőtlen irányzatainak felerősödése különösen időszerűvé teszi a Szovjetuniónak, a Varsó Szerződés Szervezetének ismert javaslatait, amelyek a katonai feszültségek csökkentését, a különböző társadalmi rendszerű országok kölcsönös biztonságának erősítését, a bizalom növelését szolgálják. 5. A Magyar Népköztársaság szövetségeseivel együtt folytatja sokoldalú erőfeszítéseit a fegyverkezési verseny megfékezése, a békés egymás mellett élés útjában álló akadályok elhárítása érdekében. Változatlanul fontosnak tartja, hogy mielőbb életbe lépjen a SALTO II. megállapodás, megkezdődjenek a tárgyalások a fegyverzet további korlátozásáról, és ne kerüljön sor az újabb középhatósugarú rakéták nyugat-európai elhelyezésére. A Varsói Szerződés országai — köztük hazánk — konkrét javaslatukkal már kifejezték a készségüket egy olyan európai értekezlet megtartására, amelynek feladata a katonai enyhülés elősegítése és a bizalomerősítő intézkedések megtárgyalása lenne. Ilyen értekezlet mielőbbi létrejöttét a helyzet sürgeti. Továbbra is előmozdítjuk a helsinki záróokmány ajánlásainak a megvalósítását, a madridi tanácskozás előkészítését. A Magyar Népköztársaság továbbra is arra törekszik, hogy a belügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsönös előnyök alapján fejlődjenek kétoldalú kapcsolatai a tőkés országokkal. Azért tevékenykedik, hogy a politikai, a gazdasági, a tudományos-műszaki és a kulturális kapcsolatokban elért eredmények megőrzésével és fejlesztésével is hozzájáruljon a népek közötti bizalom és megértés erősítéséhez. Hazánk, a Magyar Népköztársaság a jövőben is megtesz mindent, ami tőle telik azért, hogy Európa, a világ népei tovább haladhassanak előre az enyhülés, a béke, a felemelkedés útján. II. A Központi Bizottság áttekintette a párt XII. kongresszusának előkészítését és megállapította, hogy az a Szervezeti Szabályzatnak megfelelően, rendben halad. A párt 24 ezer alapszervezetében megtartották a beszámoló és a vezetőségválasztó taggyűléseket. Eredményesen zajlottak le az üzemi, az intézményi, a községi, a városi, a budapesti kerületi, a járási és járási jogú, valamint a városi-járási pártértekezletek. A párt szervezetei felelősségteljesen adtak számot az ötéves munkáról, s tárgyalták meg a kongresszusi irányelveket. A társadalmi és tömegszervezetek vezető testületei is széleskörűen megvitatták a Központi Bizottság irányelveit. Mind a pártban, mind a társadalmi és tömegszervezetekben aktív és érdemi vita folyt; az eredmények számbavétele mellett nyíltan szóltak a hibákról, a társadalmunkat foglalkoztató gondokról, problémákról is. Sok hasznos észrevétel és kiegészítő javaslat érkezett a Központi Bizottsághoz. Az irányelvekről folytatott vitában is megnyilvánult pártunk eszmei, politikai egysége. A megnyilatkozásokban kifejezésre jutott népünk alapvető egyetértése a szocialista célokban és tettrekészsége a feladatok megoldásában. Ez jól tükröződik a XII. kongresszusnak és hazánk felszabadulása 35. évfordulójának tiszteletére indított országos munkaverseny-mozgalomban is, amely új lendületet kapott a Vörös Csillag Gépgyár Sziklai Sándor Szocialista Brigádjának kongresszusi műszakok szervezésére tett kezdeményezésével . A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta a XII. kongresszus elé terjesztendő beszámolójának és határozati javaslatának a tervezetét. A Központi Bizottság megtárgyalta a kongresszusi felkészülés további tennivalóit. Az alábbiak szerint véglegesítette az 1980. március 24-én összeülő kongresszus napirendjére vonatkozó javaslatát : 1. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának beszámolója a XI. kongresszus határozatainak végrehajtásáról, a párt feladatairól. Előadó: Kádár János elvtárs. 2. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságának beszámolója. Előadó: Brutyó János elvtárs. 3. A fellebbviteli bizottság jelentése. Előadó: a fellebbviteli bizottság elnöke. 4. A Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság tagjainak megválasztása. NL A Központi Bizottság meghallgatta és tudomásul vette a tájékoztatást a VI. ötéves népgazdasági terv előkészítési munkálatairól. (MTI)