Békés Megyei Népújság, 1980. október (35. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-08 / 236. szám
1980. október 8., szerda Kapucínertehén? Nem szeretném, ha félreértene a kedves olvasó: nem sírom vissza a régi kávéházakat, a márványasztalok kapuciner-hörpölgető, újságlapozó társaságot, de ha betérek az eszpresszókba, hogy megigyam a dupla feketém, gyakran eszembe jut nagyapám mondása: a kávé önmagában fekete méreg, de egy csepp tej megszelídíti, kiemeli a pörkölt kávé zamatét, épp úgy, mint a tea aromáját. • A mai eszpresszókban, éttermekben szinte ismeretlen ez a szó: kapucíner. Állítólag kiment a divatból. Nemrég egy nagy forgalmú presszóban tejet is kértem a kávém mellé. A felszolgáló sajnálkozva közölte, hogy semmilyen halmazállapotban — cseppfolyós, sűrített és por alakban — nem tartanak „raktáron”, ám van mellettük egy tejbolt, ha gondolom ... Térültem-fordultam, s mire feketém a gépből kicsorgott, már volt fél liter zacskós tejem. Fél decit öntöttem a poharamba, a többit odaadtam a kávéfőzőnek, hátha kér még valaki belőle. Hogy kérték? Tíz perc alatt elfogyott, s a presszógép kezelőjének is csak pár csepp jutott, merthogy ő is „hígítva” szereti. Amikor megkérdeztem, miért nem tartanak tejet, azt válaszolták: veszélyes, könynyen romlik. Furcsa, még sohasem hallottak a tartósított tejről, pedig a szomszédban van a tejivó. Az egészségügyi és tejipari szakemberek az utóbbi években szinte minden alkalmat megragadnak, hogy rábeszéljenek bennünket a tejivásra. Mert: a tej , élet, erő, egészség. A tej szépít, frissít, fiatalít. „Egy pohár tej, tiszta tej!" — hirdetik a plakátok utcán és tereken, közforgalmú helyeken. Tejnapokat rendeznek, tejbárokat létesítenek, van már iskolatej, üzemekben védőitalként adják, a fogyni akaróknak, betegségből felépülni vágyóknak tejkúrákat javasolnak ... Valósággal hömpölyög a tejpropaganda, s mégis ez az áradat valahogy elkerülte az eszpresszókat, éttermeket. (Arról nem is beszélve, hogyha netán valaki sör, bor, üdítő ital helyett két deci tejet kér, úgy néznek rá, mintha a gumirács mögül szökött volna.) Gondoljuk csak meg: a vendéglátó vállalatok úgynevezett egységeiben évente 185 millió adag presszókávét adnak el. Ha minden duplához fél deci tejet számolunk, akkor mintegy 9 millió liter tejet innának a kávérajongók. De számítsunk csak minden harmadik vevőre, akkor is hárommillió liter tejjel növekedne az ország lakosságának évi tejfogyasztása. A kapucíner egészségesebb a feketekávénál, a vendéglátón múlik, hogy fantáziát találjon benne, s vegye a fáradságot: tejet is adjon a kávé mellé. Vagy tán várjuk meg, amíg a magyar kutatók kitenyészik a kapucínertehenet? Horváth Anita A napokban a békéscsabai Madách utcai Padrach Lajos Általános Iskolában az Ezermester és Úttörőbolt úttörőfelszerelési cikkekből írtott vásárt. A diákok így az őszi munkán keresett pénzükért helyben vásárolhatták meg a szükséges. Mint kellékeket FoW. Mitta ob„ 11 111 Finisben a Szabadság-híd felújítása Befejezéshez közeledik a fővárosban a Szabadság-híd felújítása. A Hídépítő Vállalat generálkivitelezésében megújhodóhídon több kollektíva váltja egymást. Készen vannak a betonozással, és végleges helyükre rögzítették a villamosvágányokat. Az útépítők aszfaltoznak, szigetelnek. A budai hídfőben a múlt hét végén megkezdték az útépítést, és a munkálatokat e hét végén is folytatják. Emiatt október 10-én 9 órától a Gellért téren az egyik oldalra terelik a kétirányú közútiforgalmat. A Szabadság-hídon és térségében az acélszerkezeti munkákon a Közúti Gépellátó Vállalat, a pályaépítésben a Budapesti Közlekedési Vállalat kollektívája dolgozik. A kőfelületeket a hídfőkben az Országos Szakipari Vállalat csapata tisztítja. Az Elektromos Művek és a posta kábel üzeme a kábeleket szereli. A helyszínen van már a villamosautomatikai fővállalkozó és gyártó vállalat is, amely a jelzőlámpa-rendszereket állítja vissza a rövidesen megnyíló hídi forgalomhoz Megjelent a Ludas Matyi évkönyv Az 1981-es évkönyv címe: „Egészségügyi ABC”. Bevezetőjében emlékezteti az olvasót Fazekas Mihály Lúdas Matyi című elbeszélő költeményének arra a részletére, amelyben Lúdas Matyi, orvosnak öltözve, elpáholja Döbrögit. Ludas Matyi ismét orvos lesz. Általános orvos. Van egy általános orvossága is: a humor. Jót tesz annak is, aki olvassa, és jót tesz annak is, aki műveli. Felír tehát az olvasónak egy kötetnyi humort, rajzban és írásban. Mire jó a humor? „Évkönyvünk olvasása elmulasztja ,a fejfájást, az idegességet. Néhány rajz megtekintése és egy-két cikk elolvasása javít a közérzetünkön. Frissebbnek, fiatalabbnak érezzük magunkat. Talán még szebbnek is. És megértőbbek, jobbak leszünk” — olvashatjuk a bevezetőben. Az évkönyvben tanácsot kapnak olvasóink, hogyan viselkedjenek adott helyzetekben. Előírás: mindennap egy jó adag humor — reggel, délben, este. Ez az „Egészségügyi ABC” alapgondolata. Bétát Munkavédelem a tanácsi intézményekben Békésen a városi tanács szakigazgatási szerveinél, a hozzátartozó intézményekben az utóbbi időben javultak a biztonságos munka feltételei. Különösen a költségvetési üzemnek sikerült előrelépni. Az új telephely lehetővé tette a megfelelő anyagtárolást, több korszerű munkagép, kisgép segíti az anyagmozgatást, kiépítették az úthálózatot. Az egészségügyi intézményeknél ugyancsak sokat tettek a balesetek megelőzéséért. A művelődési, oktatási létesítmények nagy részénél nincs munkavédelmi hiányosság. Egyes helyeken azonban az elavult régi épületek, az egészségtelen munkahelyek okoznak gondot. Zsúfolt a Jontyik utcai napközis konyha, szűkek az óvodák udvarai, és néhol az iskolák is elhanyagoltak. A munkavédelmi oktatást rendszeressé tették. A költségvetési üzemben negyedévenként, illetve havonta, a művelődési osztályon évente, az egészségügyieknél félévenként tartanak előadást. Ezek színvonala elfogadható, bár nem mindig győződnek meg arról, hogy a dolgozók elsajátották-e a tudnivalókat. A baleseteknél figyelemre méltó: csonkulás, halál nem fordult elő. Viszont a költségvetési ütemben emelkedett a balesetek száma. Mindez komoly vizsgálatot, elemzést igényel, annál is inkább, mivel az okok között szerepel a helytelen munkaszervezés, az óvórendszabályok meg nem tartása. Ugyanis a balesetek 75 százaléka rakodás, szállítás közben történt. A balesetek kivizsgálására általában nem lehet panasz. Az intézmények vezetői, a szakigazgatási szervek rendszeresen tartanak ellenőrzéseket. Legutóbb feltárták, hogy a költségvetési üzemben nem tartották meg a gázt is tartalmazó víz kezelésére előírt szabályokat, nem használták a védőfelszereléseket. Az egészségügyi intézményekben hiányzott a gumiszőnyeg és baj volt az érintésvédelemmel is. Ezek kapcsán megállapították: a munkahelyi vezetők tevékenységének értékelésekor az eddigieknél jobban figyelembe kell venni a munkakörülmények fejlesztésére, a munkavédelmi előírások megtartására tett intézkedéseket. is. Mezőgazdasági nődolgozók gyesen A Dél-Békés megyei Tsz-ek Területi Szövetségének 34 tagszövetkezetében 5355 dolgozó nő közül jelenleg 599-en veszik igénybe a gyest. A tizenhárom éve hozott kormányrendelet szerint a mezőgazdaságban dolgozó nőket is megilleti a gyes, azzal a különbséggel, hogy részükre 100 forinttal kevesebbet folyósítanak. Ez az alaprendelet többszöri módosítás és kiegészítés során sem változott. A kevesebb pénz ellenére igénylik a nők a gyest, és szinte kivétel nélkül élnek is a lehetőséggel. A három év letelte előtt csak azok mennek vissza munkahelyükre, akik a városban és a községekben bölcsődében tudják elhelyezni gyermeküket. Jellemző, hogy főként a szakemberek nem szeretnének kiesni a gyakorlati munkából, és egy-két év múltán visszamennek dolgozni. Esetleg anyagi okok is diktálják ezt a megoldást. Azok viszont, akik otthon maradnak, jószágot tartanak, fóliáznak, bedolgozást vállalnak. A gyesen levőket ösztönzik is erre a termelőszövetkezetek. Medgyesbodzáson négyen vállalták a háztájiban csibék gondozását. Ehhez a szövetkezet adja a szárnyas jószágot és a takarmányt. Sokan a családtervezéskor ilyen otthoni munka- és kereseti lehetőségekkel is számolnak. De vajon akik nem vállalnak munkát a szövetkezetben, azokkal hogyan tartja a munkahely a kapcsolatot? Ennek is többféle formája alakult ki az elmúlt évek alatt. Brigádlátogatás, nő- és névnap, olykor pedig a nő- és szociális bizottság is ellátogat az anyukákhoz. Az újkígyósi kismamaklubban évente négy-öt programot szerveznek. Nem mondhatók azonban ilyen sikeresnek a kismama-találkozók. Kevesen veszik igénybe a közös mozi- és színházbérletet, a szövetkezeti kirándulásokra sem mennek el. Legtöbbször a gyermekek elhelyezése jelent gondot. A gyermeknevelés ideje alatt is fizetésemelésben részesítik a fiatal anyákat. A tagszövetkezetben ezt kétféleképpen oldják meg. A távollevő kismamákat is besorolják az évközi béremelésekkor, például a battonyai Dózsa, a medgyesegyházi Haladás, a nagybánhegyesi Zalka Tsz-ekben. A kevermesi Lenin, a tótkomlósi Haladás és a medgyesbodzási Haladás Tsz-ben munkába álláskor a visszatérő dolgozóknak biztosítják az időközi kieséseket. A gyes letelte után — kevés kivétellel — visszamennek az anyák a tsz-ekbe dolgozni, rendszerint a gyes előtti munkahelyükre. De az a kérésük is természetes, hogy könnyebb vagy kedvezőbb időbeosztású munkát kapjanak. Több közös gazdaságban — így a nagyszénási Október 6. Tsz-ben — lámpatestszerelő üzemben foglalkoztatják a kismamákat, az orosházi Új Élet Tsz-ben pedig reggel 8-tól délután 4-ig dolgozhatnak. A gyermekek elhelyezésére a három év letelte előtt Orosházán és tíz községben van lehetőség. Ezeken a helyeken a bölcsődei jelentkezési kérelmeket évek óta nem utasították vissza. Több a gond az óvodai elhelyezések körül. Az orosházi Dózsa Tsz saját ötvenszemélyes óvodát tart fenn, más taggazdaságok anyagi támogatással járulnak hozzá a községi óvoda fejlesztéséhez, bővítéséhez. Komoly anyagi áldozatokat hoznak a szövetkezetek ezért — a dombegyházi Petőfi Tsz például 600 ezer forintot adott a gyermekintézmény támogatására —, más helyeken az óvónők, a dajkák munkabérét fizetik ki. A szocialista brigádok és munkaközösségek évenként több száz órát dolgoznak a gyermekintézményekben, hogy minél otthonosabbá, szebbé tegyék a gyerekek környezetét. Mindig napirenden van a szakmai képzettség növelése, hiszen a gyesen levő nők többsége szakképzetlen. A kollektívának és az egyénnek egyformán érdeke lenne a tanulás. A kismamák azonban ívein szívesen vállalkoznak erre, az iskola távolsága miatt, vagy esetleg más okokra, hivatkozva. A szövetkezetekben többféle módon igyekeznek ezt feloldani. Bevonják őket a szakmunkásképzésbe, a szakközépiskolai oktatásba, vagy mérlegképes könyvelői, párt- és tömegszervezeti tanfolyamra küldik az otthon levőket. Az agitáció eredményeként Dombegyházán 13-an szereztek kertészeti szakmunkásbizonyítványt, a nagybánhegyesi Zalka Tsz-ben három kismama kötött a tsz-szel tanulmányi szerződést. Medgyesbodzáson a tsz felajánlotta a segítséget a továbbtanulóknak. Sajnos, egyelőre eredménytelenül. A jó törekvéseket mégis terjeszteni kell, hogy a gyesen levők ne szakadjanak el két-három évre munkahelyüktől, és minél többen szerezzenek szakmai képesítést, s így legyenek részesei a kollektíva alkotó munkájának. Számadó Julianna Véradás, tisztasági mozgalom Dombegyházán A dombegyházi községi Vöröskeresztben 220 aktíva dolgozik. Ők szervezik a tisztasági mozgalmat a községben és az általános iskolában. A veszélyeztetett felnőtteket és gyerekeket családvédelmi munkájuk során kutatják fel, de betegeket is ápolnak és segítenek. A tanács egészségügyi és szociális bizottságával szoros kapcsolatban áll a Vöröskereszt. A felnőtteknek elsősegélynyújtó tanfolyamokat szerveznek, az iskolában pedig irányítják az ifjú vöröskeresztes munkát. Az elmúlt tanévben 2 ifjú egészségőr tanfolyamon 50, a csecsemőgondozón szintén 50, a házi betegápoló tanfolyamon pedig 25 tanuló vett részt. Szakmai támogatást a védőnő és a körzeti orvosok nyújtanak. Az önkéntes véradáson is szép eredményt vallhatnak magukénak. Legutóbb például 150 ember kínálta segítségét, 25-en pedig a nyilvántartott véradók közül jelentkeztek. A Vöröskereszt Családi Lapja olyan népszerű a községben, hogy ,a jelenleginél sokkal több lappéldányra lenne szükség. A medgyesegyházi általános iskola új épülettel gazdagodott erre a tanévre. A két tantermet és a kiegészítő helyiségeket magába foglaló épület falát a helyi vas- és faipari szövetkezet dolgozói húzták fel. A Haladás Termelőszövetkezet brigádja társadalmi munkában csinálta a további munkálatokat. Mindezek mellett a szövetkezet vásárolta meg a szükséges bútorokat iS Fotó: Gál Edit