Békés Megyei Népújság, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-02 / 51. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 11 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1982. MÁRCIUS 2., KEDD Ára: 140 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM Lengyel párt- és állami küldöttség Moszkvában Katonai tiszteletadással köszöntötték Moszkvában, a Vnukovói repülőtéren, a Lengyel Népköztársaság párt- és állami küldöttségét, amely Wojciech Jaruzelskinek, a LEMP KB első titkárának, a Minisztertanács elnökének vezetésével, tegnap délben érkezett hivatalos látogatásra a szovjet fővárosba. Az ünnepi díszbe öltözött repülőtéren ,a lengyel vendégeket elsőnek Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke köszöntötte. Megjelent a párt- és állami küldöttség fogadására az SZKP KB Politikai Bizottságának több tagja: Jurij Andropov, Konsztantyin Csernyenko, Andrej Gromiko, Nyikolaj Tyihonov, Dmitrij Usztyinov. Ott volt Konsztantyin Ruszakov, a KB titkára, továbbá Nyikolaj Talszin, miniszterelnök-helyettes, a szovjet kormány számos tagja, az SZKP KB több felelős munkatársa. Megjelent a vendégek fogadására Nyikolaj Ogarkov marsall, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének első helyettese, és több más miniszterhelyettes. A lengyel küldöttséget szeretettel köszöntötték a le(Folytatás a 2. oldalon) Wojciech Jaruzelski hadseregtábornokot, a LEMP KB elsőtitkárát, miniszterelnököt Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, államfő üdvözli a moszkvai repülőtéren (Telefotó) Ülést tartott az országgyűlés kereskedelmi bizottsága Tegnap a Parlamentben Nyers Rezső elnökletével ülést tartott az országgyűlés kereskedelemi bizottsága. Az ülésen Veress Péter külkereskedelmi miniszter tájékoztatta a képviselőket külgazdasági kapcsolataink tavalyi helyzetéről és az ez évi kilátásokról. Ezt követően a bizottság elfogadta idei munkatervét. Szakmaközi bizottság a közös célok megvalósításáért Nyolcszáznegyvenkilenc szakszervezeti tag képviseletében tanácskozott a kondorosi szakmaközi bizottság, hogy megvitassa, milyen segítséget nyújtson a községfejlesztési célok megvalósításához, a lakosság művelődéséhez, sportéletéhez, az idős emberekről való gondoskodáshoz, a társadalmi, kereskedelmi ellenőrzéshez és még egy sor más feladat eredményes végrehajtásához. Ez a segítség a szakszervezeti tagok önkéntes felajánlása annak a közösségnek a javára, amelyekhez ők is tartoznak. A szakmaközi bizottság olyan fórum, amelyhez minden formaság nélkül fordulhat bárki, akinek például a településfejlesztéssel kapcsolatban észrevétele, javaslata van. Közreműködhet a megvalósításban, az emberek mozgósításában — mondta egyebek közt Mrávik Mihály, a szakmaközi bizottság elnöke. A munkaprogramot Oláh Péter, a szakmaközi bizottság titkára ismertette. Ennek keretében, a szakszervezeti tagok részt vesznek a társadalmi munkaszervezési akciókban, népszerűsítik az utcák, terek, házak szebbé tételét, segédkeznek az ünnepségek, rendezvények lebonyolításában, segítik a kulturális és művelődési feladatok teljesítését és népszerűsítik a szocialista brigádokat is. Hét — kulturális, sport, munkavédelmi, területpolitikai, gazdasági, szociális, valamint társadalmi és kereskedelmi —munkabizottság jött létre, amelyek a község más, hasonló feladattal megbízott szerveihez csatlakozva és velük együttműködve dolgoznak a közös érdekekért. P. B. TIT-küldöttgyűlés Békéscsabán A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat békéscsabai városi szervezete február 28-án, vasárnap tartotta küldöttgyűlését. A tanácskozáson, amelyen részt vett dr. Jenei Jenő, a TIT főtitkárhelyettese is, Herzberger Tibor, a városi szervezet titkára tájékoztatta a küldötteket az 1977—1981 között végzett ismeretterjesztő munkáról. A társulat az elmúlt években arra törekedett, hogy Békéscsabán és a város környékén a tudományos ismeretterjesztés lépést tartson az állandóan változó és növekvő társadalmi igényekkel. A TIT városi szervezete e feladatának sikeresen eleget tett, öt év alatt csaknem négyszázzal nőtt az előadások száma. Más helyi szervezetek tevékenységével öszszehasonlítva országosan is elismerésre méltó eredmények születtek. Az utóbbi öt évben elért mennyiségi fejlődés mellett, jelentős módszerbeli változásokra is sor került. Az előadásokon belül csökkent az egyedi és növekedett a sorozatok keretében megtartott előadások száma. Tavaly a TIT megyei szervezete által rendezett Haán Lajos szabadegyetemi tagozatok mellett a városi szervezet három ifjúsági szabadegyetemet szervezett. Az előadásos ismeretterjesztés mellett egyre nagyobb szerepet kaptak a tanfolyamok. A hazafias és az internacionalista nevelést szolgálták a Szovjetunióról és a népi demokratikus országok életéről 1981-ben rendezett ismeretterjesztő kiállítások, a város üzemeiben, iskoláiban, intézményeiben. Békéscsabán 24, a város környékén 34 alkalommal mutatták be ezeket a kiállításokat, amelyeknek csaknem 15 ezer látogatója volt. A legnagyobb érdeklődés a pedagógiai, pszichológiai, művészeti jellegű előadások iránt nyilvánult meg. A társadalomtudományi rendezvények száma jelentősen meghaladta a természettudományi előadások számát. A küldöttközgyűlésen kibontakozó vitában többen is az előadások, rendezvények színvonalának emelését szorgalmazták. Különös figyelmet szenteltek a munkásművelődésnek. A TIT városi szervezete ezért a jövőben nagyobb figyelmet fordít a munkás át- és továbbképző tanfolyamok szervezésére. Egyébként ilyen igényét jelentette be eddig a víz- és csatornamű vállalat, valamint a kötöttárugyár. A vasárnapi küldöttközgyűlésen újjáválasztották a TIT városi szervezetének tisztségviselőit. A szervezet titkára Herzberger Tibor, elnöke Bakó Ignác, a FORSZ igazgatója lett. K. J. Emlékünnepség a Hazafias Népfrontban A Magyar Történelmi Emlékbizottság 40 évvel ezelőtt tette közzé nevezetes felhívását, amelyben a nemzeti ■összefogásra, a történelmi hagyományok tiszta megőrzésére és megóvására buzdított. Erre emlékeztek tegnap a Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházában. Az emlékünnepségen részt vett Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, a történelmi emlékbizottság egyik szervezője, felhívásának aláírója. Bevezető előadást Györffy Sándor történész tartott. Március 1. és 15.: Beíratás az első osztályba Országszerte március 1-e és 15-e között íratják be az általános iskola első osztályába lépő kisdiákokat. Az iskolák mindenütt a helyi tanács által megállapított napokon veszik fel az elsősjelölteket. A fővárosban március 4-én és 5-én , csütörötkön és pénteken — történik meg a beíratás. A szülők, a gondviselők kötelessége, , hogy minden tanköteles korban levő gyermeket a lakása szerint körzetileg illetékes iskolába írassanak be. Azok a gyermekek kerülhetnek az első osztályba, akik ez év szeptember 1-ig betöltik hatodik életévüket. Az igazgatók a helyi szokásoknak megfelelően hirdetményeken vagy levélben, esetleg más módon értesítik az érdekelt szülőket arról, melyik időpontban várják őket gyermekeik beíratására. A helyi állami és társadalmi szervek, szervezetek közreműködésével gondoskodnak arról, hogy valamennyi leendő kisdiák adatai felkerüljenek a jegyzékekre. A népességnyilvántartó hivatalok például a tanácsok közvetítésével átadják az iskoláknak a tanköteles korúak névjegyzékét. Az általános iskolák igazgatói engedélyezhetik azoknak a gyermekeknek a felvételét is, akik a hatodik életévüket a tanév első hónapjában — tehát szeptember 1—30. között — töltik be, s testileg, szellemileg megfelelően fejlettek, alkalmasak az iskolai tanulásra. Ezeknek a tanulóknak a felvételi kérelmét április 15- ig kell beadni az iskolák igazgatóihoz. Valamennyi beiratkozó tanuló még az iskolaév kezdete előtt orvosi vizsgálaton esik át; ennek idejéről az igazgatók tájékoztatják a gyermekek szüleit, gondviselőit. Az 1982/'83-as tanévben mintegy 200 ezer gyermek tanul majd az általános iskolák első osztályában. Csaknem mindannyian részt vettek óvodai vagy iskola-előkészítő foglalkozásokon. Detlef Schulze (balról ülve) a délutáni órákban Békésszentandrásra látogatott, ahol a községgel és a termelőszövetkezet munkájával ismerkedett Fotó: Fazekas László Megyénkben járt az NDK nagykövetségének másodtitkára Detlef Schulze, a Német Demokratikus Köztársaság nagykövetségének másodtitkára Kopácsi Ipolynénak, az NDK Kulturális és Tájékoztató Központja munkatársának kíséretében március 1- én, tegnap Békés megyébe látogatott. A vendégeket a Hazafias Népfront Békés megyei bizottságának székházában Nádházi András, az MSZMP Békés megyei bizottságának munkatársa, valamint Bálint Tibor, a HNF Békés megyei bizottságának politikai munkatársa fogadta. Detlef Schulze megyénk társadalmi, gazdasági kulturális életéről, feladatairól tájékozódott. Az NDK nagykövetségének másodtitkára a délelőtti fogadást követően Békésszentandrásra látogatott. Itt megismerkedett a nagyközség társadalmi, kulturális életével, majd felkereste a Zalka Máté Termelőszövetkezet korszerű, angóranyúltenyésztő telepét. A vendégek a késő délutáni órákban barátsági esten találkoztak a két békésszentandrási termelőszövetkezet szakembereivel. A találkozó résztvevői előadást hallottak az NDK mezőgazdaságáról, amelyet filmvetítés és szakmai kerekasztal-beszélgetés követett. Detlef Schulze és kísérete az esti órákban visszautazott Budapestre. K. J. I Népszínház vendégjátéka megyénkben Az idén első alkalommal vendégszerepel megyénkben a budapesti Népszínház, március 1-től 5-ig. Oscar Wilde —Malgot István: A póruljárt kísértet és Erich Kästner— Malgot István: Az emberke című, 6—12 éves gyerekeknek írt kétrészes mesejátéka szerepel a színház műsorán. Március 1-én 15 órától Nagyszénáson vendégszerepeltek. Szerdán 15 órától Csanádapácán, 4-én pedig Gyulán, a művelődési központban 11 és 14 órától Az emberke kerül színre. A póruljárt kísértetet ma, kedden 15 órától Tótkomlóson, 5-én ugyanebben az időpontban Gádoroson nézheti meg a gyermekközönség. UNIDO-konzultáció a gyógyszergyártásról Nemzetközi gyógyszergyártási konzultáció kezdődött tegnap Visegrádon. Az UNIDO — az ENSZ Nemzetközi Iparfejlesztési Szervezete — immár harmadszor kérte fel hazánkat, hogy a fejlődő országok szakemberei számára rendezzen a gyógyszergyártás problémáival, lehetőségeivel foglalkozó tanfolyamot. Szinte valamennyi fejlődő ország törekszik arra, hogy a lakosság ellátását a hazai gyógyszergyártás megteremtésével biztosítsa. A fejlődő országokban már működő üzemek többsége gyógyszerkikészítéssel foglalkozik, vagyis importált gyógyszeralapanyagból állítja elő a készítményeket. A fejlődő országok közül csak a legnagyobbak rendelkeznek gyógyszer-alapanyaggyártó iparral, elsősorban azért, mert ennek megteremtése nagyon költséges. A különböző népbetegségek gyógyítására szolgáló legfontosabb készítmények alapanyagának gyártására azonban több fejlődő ország is szívesen áldozna, ezért nagy az érdeklődésük az olyan üzemek iránt, amelyek nem csupán egyetlen gyógyszer-alapanyag gyártására alkalmasak, hanem — mérsékelt költséggel — másfajta készítmény alapanyagának gyártására is átalakíthatók, vagy eleve több gyártmány időszakos váltására tervezték őket.