Békés Megyei Népújság, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-10 / 136. szám

1983. június 10­, péntek Öt évszázad mesterművei II Hammer-gyűjtemény Magyarországon Nincs még egy magángyűjtemény, amelyet többen láttak volna az elmúlt másfél évtizedben, mint az USA- beli Armand Hammeré. Harminckilenc országban több mint hárommillió tárlatlátogatónak lehetett része a ki­vételes műélvezetben, amelyet a sokszínű gyűjtemény nyújt. S most júniusban-júliusban Budapesten, a Szép­­művészeti Múzeum falai között a magyar közönség is megtekintheti e világhírű kollekciót. Foglalkozását illetően egyébként Armand Hammer az Occidental Petroleum Cor­poration igazgató tanácsának elnöke, a nemzetközi pénz­ügyi élet jól ismert szemé­lyisége. Évtizedek óta a szovjet—amerikai politika­mentes kereskedelem, gazda­sági kapcsolatok eredményes szorgalmazója. A rendkívül sikeres üzletember vagyoná­ból igen nemes célokra is fordít, így például a Ham­­mer-alapítvány évi egymil­­liárd dollárt biztosít a rák­kutatással foglalkozó ameri­kai tudósok számára. Ami pedig jelentős mű­­tárgygyűjteményét illeti, en­nek száz reprezentánsa sze­repel hazánkban. Beutazta már Amerika, Európa, Ázsia nagy múzeumait, mert Ham­mer — saját szavaival szól­va — közkincsnek tekinti, amelyet minél több ember élményévé kell tenni. Korábbi, főleg iparművé­szeti tárgyakat tartalmazó gyűjteményét 1930-ban Ham­mer eladta. A régi mesterek festményeiből álló másodi­kat az 1960-as években az University of Southern Ca­­liforniának adományozta. De még mielőtt megvált volna képeitől, új nagy gyűjtemény alapjait teremtette meg. A régi mesterek művei mellett a francia impresszionisták, poszt impresszion­isták fest­ményeit, rajzait kezdte gyűj­teni. Az öt évszázad nyugat­európai és amerikai mester­műveit felölelő kollekció 1969 óta utazik a világban. Budapest után Szófiában, Belgrádban, majd Prágában állítják ki. A közelmúltban gyarapodott Honore Daumi­­er hatezer és néhány kor­­társának háromezer mű­tárgyból álló gyűjteményé­vel. Ez az anyag is úton van a világban, s végső helye a Los Angeles-i Couanty Mu­seum of Art Frances and Hammer szárnyában lesz. Három éve vásárolta meg magángyűjtőtől Hammer a Codex Leicestert, amely Leo­nardo da Vinci utolsó kéz­iratait tartalmazza, s ame­lyek most már a Codex Hammerként vándorkiállítá­son utaztatnak. Igen jellemző, amit John Walker, a washingtoni Na­tional Gallery of Art volt igazgatója írt: „Armand Hammer nem olyan, mint a többi műgyűjtő. Kutatni sze­ret, és nem birtokolni. Egyet­lenegy híres, tulajdonában levő képe vagy rajza sincs a házában .. . Ma a nyolc­vanas éveiben is dr. Ham­mer olyan keményen dolgo­zik, ahogy én még senkit sem láttam. Ideje javát re­pülőgépen tölti, állandóan utazik, azon fáradozva, hogy még nyereségesebbé tegye a vállalatát. Mély felelősséget érez a részvényesei iránt, de jómaga is érdekelt a pénz­­csinálásban. Hogy miért? A puszta örömért, hogy tovább­adhatja. Lehet, hogy igaz, lehet, hogy nem igaz, na­gyobb áldás adni, mint kap­ni. Armand Hammer azt tartja, hogy egy biztos: sok­kal mulatságosabb!" A Budapesten látható kol­lekció a reneszánsz kortól a XX. századig mutat be rend­kívül értékes alkotásokat. A régi mesterek — Michelan­gelo, Raffaello, Correggio, Dürer — rajzai mellett mű­vészettörténeti érdekességű a fiatal Goya Szalmabábújá­­nak bemutatása, éppen a Szépművészeti Múzeumban, ahol az állandó kiállításon Goya öt későbbi remekműve látható. A gyűjtemény koro­nája Rembrandt késői re­mekműve, a Juno. Itt van­nak Corot káprázatos tájké­pei. Renier, Degas, Manet, Monet, Boudin, Pissarro képviselik a francia imp­resszionistákat. Őket követi Cézanne, Van Gogh és Gauguin festészete. Mindhárom művész kápráza­tos képekkel szerepel a gyűj­teményben. Gauguin „Jó na­pot, Gauguin úr" című fest­ménye, a Prágai Nemzeti Múzeumban látható kép ké­sői változata reprodukciók­ról jól ismert. Az európai múzeumlátogatónak ritka le­hetőségként ízelítőt ad a ki­állítás az amerikai festészet­ből olyan mesterek, mint Gilbert Stuart, Michael Har­­nett, Prendergast vagy a XX. századi Wyeth művei­nek bemutatásával. Maga Armand Hammer az alábbi ajánlással bocsátotta útjára gyűjteményének kiál­lítását : „A művészet öröme nem lehet csupán néhány gyűjtő kiváltsága. A művészi gé­niusz munkáját mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni. Ezért utazik ez a gyűjtemény városról városra, egyik néptől a másikig. Fel­keresi azokat, akiknek nem áll módjában, hogy elutazza­nak a híres múzeumokba, megnézni a régebbi korok műalkotásait. Ez a gyűjte­mény nem néhány emberé, hanem a világ minden né­péé. A műalkotás nem ismeri a nyelv határait. Ezt a gyűj­teményt meghatottan és át­­lelkesülten nézték az embe­rek, bárhol mutatták is be. S ez megerősít abban a­ hi­temben, hogy a világ népei­nek közös a reménye, közös az álma, s ez erősebb, mint az őket elválasztó ellenté­tek." Kádár Márta Armand Hammer a Szép­művészeti Múzeumban kiál­lított gyűjteményének kö­zönségéhez beszél Goya híres fiatalkori képe: Szalmabábu­­ Hammer-gyűjtem­ény kiemelkedő darabja Rembrandt .­li­nója (Gábor Viktor felvétele — KS) Kroetz: Felső-Ilusztria JflSZI-bemutató a Gyopárban Jó érzés volt ismét megbi­zonyosodni róla, hogy az öt­venes és hatvanas években virágkorát élő amatőr szín­játszó mozgalom — ha hosz­­szú, évek óta válságban van is — nem szűnt meg telje­sen. S az is bebizonyosodott június 1-én, éppen a békés­csabai Gyopár klubban szak­mai bemutatót tartó József Attila Színpad esetében, hogy az amatőr színjátszó csopor­tok létéhez elengedhetetlenül szükséges egy biztos háttért nyújtó intézmény vagy vál­lalat. A József Attila Szín­pad ezt a Baromfifeldolgozó Vállalat művelődési házá­ban találta meg. A bátor fiatalok — Stein­­wender József rendezésében — jó produkcióval tették le névjegyüket. A fiatal, mind­össze 32 éves osztrák szerző, a neonaturalista stílusban al­kotó Franz Xaver Kroetz Felső-Ausztria című két sze­replős darabját mutatták be. (Hadd tegyem hozzá, meg­lehetősen nehéz körülmények között.) A kapitalista társadalom peremén élők küzdelmeit il­lúziómentesen ábrázoló drá­maíró szinte szociológiai látleletet készít — egy fiatal házaspár mindennapos élet­helyzetein keresztül — a ma munkájának kilátástalan jö­vőjéről. A keményen dolgo­zó fiatalok nehezen kivívott, szánalmas kis szórakozási lehetőségei közé tartozik — a nem szeretem, de másra nem telik ételek unalomba fúló kanalazgatása közben — a tétova álmodozás. Az író ezeknek az álmoknak a már nevetséges kisszerűségé­­vel még jobban aláhúzza a kisember életének kiúttalan­ságát. Az apró képekre épülő előadásnak legkidolgozot­tabb jelenetei éppen ezek. A pillanatnyi örömök, a házas­élet, a mindennapi tevé­kenység csupa szomorú, de esendőségében szeretnivaló mozzanatait rendkívüli át­éléssel jeleníti meg a két szereplő. A dramaturgiai fordulatot hozó esemény, mikor az asszonyka bejelen­ti terhességét, új élethelyze­tet teremt a családban. Meg­indul a harc a kis álmok megőrzése és a gyerek foga­dása között. A darab csúcs­pontját az újra és újra elke­seredetten számolgató fiata­lok küzdelme jelenti, a még meg sem született gyerekért. Előttük a nagy kérdés: van-e reális lehetőség ar­ra, hogy kevéske keresetük­ből hárman is megélhesse­nek, s ha igen, vajon mi­lyen árat kell érte fizetni­ük? Vajon meddig lehet az emberi szükségleteket leszo­rítani ? Az író a természetes em­beri vágyat, a gyermek aka­rását szeretné győztesnek ki­kiáltani. Szimpatikussá tett figuráival azonban nem csa­­latja meg a valóságot. Ezért hangzik el utolsóként egy Felső-Ausztriában megtör­tént tragédiáról tudósító hír. S ezzel olyan helyzetet te­remt a néző számára, hogy áthárítja, rákényszeríti a döntést. Kroetz — az úgynevezett jóléti társadalomról — kí­méletlen kórképet rajzol szinte eszköztelenül. A sze­replők színpadon szokatla­nul hangzó beszédében — amit Oravetz Imre magya­rított hitelt érdemlőn — szolgálja, és húzza még job­ban alá naturalista alkotás­módját. Nem engedve ezáltal másképp érteni, értelmezni, manipulálni darabját. Az életről, a ma valóságáról ír, s a megvalósítóktól ezt kö­veteli vissza. Steinwender József — megértve a fiatal író szán­dékát — nem is akar mást bemutatni, mint amiről az egyfelvonásos szól. Jól meg­találta a hangsúlyokat, s a két, igazán hiteles alakítást nyújtó szereplő, Buga Ildikó és Kormos Lajos — talán a darab csúcspontját leszámít­va, ahol ritmushibába estek —, tehetségesen, fegyelme­zetten valósította meg a rendezői elképzeléseket. Hozzá kell azonban tennünk, hogy nem értünk egyet a rendező néhány apróbb meg­oldásával. Például azokkal, amikor csak jelzésekkel él étkezés közben, vagy üre­sen szerepelteti a poharat, hiszen ezzel a darab stílusa ellen vét. A szereplők közül a szép beszédű, és rendkí­vüli átéléssel játszó Buga Ildikót külön is ki kell emelni, valamint Pleskonics András szellemes, találó ze­nei aláfestését. A bemutató meggyőzhette a Gyopár klubot zsúfolásig megtöltő közönséget arról, hogy ez az együttes most alaposan kiérlelt, felelős munkát végzett, tehát jó úton jár. Érdemes volna szá­mukra több bemutatkozási lehetőséget teremteni. B. Sajti Emese IV. mezőkovácsházi nyári táncverseny Június 11—12-én immár negyedik alkalommal ren­dezik meg Mezőkovácsházán a művelődési központ szín­háztermében a több osztá­lyos nyári társastáncver­senyt, melyre az ország tánc­klubjaiból 17 jelezte részvé­telét. Szombaton délelőtt az E. délután a D2 osztályos ver­senyzők mérik össze erejüket az országos zsűri előtt, míg vasárnap, a délelőtti órák­ban D1. délután pedig a C osztályos versenyköröket szurkolhatják végig a nézők, akiknek Antali Zoltán tánc­pedagógus segít az eligazo­dásban a közel 150 páros produkciói közt. Szűcs József Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Állatorvos-tudomány és népgazdaság. 8.37: Vivaldi: Hat concerto. Op. 7. 9.31: Száll az ének. 10.05: Hobbi Dominó. 10.35: Teréz körúti elégia. 10.40: Népdalok. 11.00: Gondolat. 11.45: Rossini: Teli Vilmos — nyitány. 12.45: Hétvégi panoráma. 14.02: Kóruspódium. 14.33: Stockigt: Caprice és va­riációk zongorára és fú­vószenekarra. 15.05: Révkalauz. 15.35: Lakatos Antal népi zene­kara játszik. 1­5.00: Mit üzen a Rádió? 16.35: Előadja a szerző. 17.05: Zenekari muzsika. 17.35: Házról házra.­­18.00: Haumann Péter sanzon­felvételeiből. 19.15: Maria Callas operaáriákat énekel. 19.36: Rádiószínház. 20.35: Operettkedvelőknek. 21.30: Méregtemetők. 22.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. Kb. 23.30: Indulók. 0.10: Melódiákoktól. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Az izraelita felekezet ne­gyedórája. 8.35: Slágermúzeum. 10.00: Zenedélelőtt. II. 35: Tánczenei koktél. 12.40: Népi muzsika. 13.15: Gyermekeknek. 14.00: A Petőfi rádió zenedél­utánja. 15.45: Joan Armstrading felvéte­leiből. 16.35: Jó utat! 17.30: Ötödik sebesség. 18.35: Válogatott felvételek. 19.40: Nótakedvelőknek. 20.35: Iránytű. 21.35: Újdonságainkból. 2205: Reformkori magyar dalok. 23.20: Zenés játékokból. III. MŰSOR 9.00: Operaegyüttesek. 9.57: Paul Tortelier (gordonka) szonátafelvételeiből. 11.05: Zenekari muzsika. 13.07: Kabdebó Lóránt: A há­borúnak vége lett. 13.17: Emlékezetes dzsesszhang­versenyek. 14.00: Porgy és Bess. 15.00: Költők testvérisége. 15.41: Pierre Boulez vezényel. 16.53: Hi-Figyelő. 17.30: Kapcsoljuk a Bartók Em­lékház hangversenytermét. Kb. 18.35: Zenekari operarészletek. 19.05: Kodály: Székely keserves. 19.10: Barokk zene. 20.24: A King Crimson együttes összes albuma — Xip. rész. 21.11: Romantikus mesterművek. 22.10: Opera-művészlemezek. 23.08: Cimbalommuzsika — ma­gyar szerzők műveiből. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Ritmusrodeó. Szerkesztő: Zentai Zoltán. 17.35: Grafikon. Gazdaságpoliti­kai riportműsor. Szerkesz­tő: Dalocsa István. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna. (ism.) 8.05: Iskolatévé. Fizika. 9.00: Magyar irodalom. 10.00: Élővilág. 10.30: Deltácska. 10.50: Képújság. 14.35: Iskolatévé. Deltácska. (ism.) 14.55: Magyar irodalom, (ism.) 15.35: Fizika, (ism.) 15.55: Élővilág, (ism.) 16.30: Hírek. 16.35: Bolgár rövidfilmek. 1. Zahrij Zográf. 2. Csepp­kővilág. 17.15: Öt perc meteorológia. 17.20: Képújság. 17.25: Keresztkérdés. 17.55: Reklám. 18.00: Kalendárium. 19.00: Reklám. 19.10: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Ki mit tud? 22.35: Tv-híradó 3. 22.45: Alphaville. (14 éven felü­lieknek !) II. MŰSOR 20.00: Szoba szép kilátással. 6/6. 21.20: Tv-híradó 2. 21.40: Periszkóp. 22.10: Pannónia Kupa. 23.00: Képújság. BUKAREST 15.05: Felsőfokú felvételi vizs­gák konzultációja. 15.30: Német nyelvű adás. 17.30: A volánnál. Autóvezetők­nek. 17.40: Hirdetés és zene. 17.50: A legkisebbeknek. 18.00: Műsorzárás. 20.00: Tv-híradó. 20.15: 35 éves az államosítás. Riportfilm. 20.30: Dalok és költemények. 20.50: Világfigyelő. 21.10: Hegyek lángokban. Játék­film. 22.25: Tv-híradó. BELGRÁD, I. MŰSOR 16.30: Videooldalak. 16.40: Jugoszláv vízilabda-baj­nokság . 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.40: Hírek. 17.45: Zenei körhinta — tv-so­­rozat gyermekeknek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Tribün. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Filmsorozat. 20.55: Reklám. 21.00: Jó estét! — könnyűzenei adás. 21.45: Tv-napló. 22.00: Pénteken 22-kor — kultu­rális mozaik. 23.30: Hírek. II. MŰSOR 18.15: A kukorica az emberek táplálkozásában — műve­lődési adás. 18.45: Tudományos könyvek ki­rakata. 19.00: Tudományos beszélgetések. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Ablak a zenei műhelybe — zenei magazin. 20.45: Zágrábi körkép. 21.00: Esküdtszék — dokumen­tumadás. 22.00: Reklám. 22.05: A pulai filmfesztivál 30 éve: jugoszláv játékfilm. SZÍNHÁZ 1983. június 10-én, pénteken 15 órakor Békéscsabán: JÁNOS VITÉZ Pinokkió-bérlet 19 órakor Békéscsabán: PROFESSZOR AZ ALVILÁGBAN Pécsi S.-bérlet 1983. június 11-én, szombaton 19 órakor Békéscsabán: PROFESSZOR AZ ALVILÁGBAN Petőfi-bérlet 49 órakor Dombegyházán: A KAKTUSZ VIRÁGA MOZI Békési Bástya: 4-kor: Seriff az égből, 6 és 8-kor: A pilóta fe­lesége. Békéscsabai Szabadság: de. 10 és du. 6-kor: A szénbá­nyász lánya, 4 és 8-kor: A ka­­ratézó Cobra visszatér. Békés­csabai Kert: A szénbányász lá­nya. Békéscsabai Terv: Hatás­vadászok. Gyulai Erkel: fél 6-kor: Tamás bátya kunyhója I—II. Gyulai Kert: 9-kor: At­lantic City. Gyulai Petőfi: Du­tyi-dili. Orosházi Béke: 5-kor: Apaszerepben, 7-kor: Jobb ma egy nő, mint tegnap három. Orosházi Partizán: Hét merész kaszkadőr. Szarvasi Táncsics: Hattyúk tava.

Next