Békés Megyei Népújság, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-13 / 292. szám

BÉKÉS MEGYEI N E PUJSAG NI MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. DECEMBER 13., CSÜTÖRTÖK Ara: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 292. SZÁM Negyven esztendő társadalmi fejlődése Szerdán befejeződött Az elmúlt negyven esztendő társadalmi fejlődése címmel rendezett tudományos ülés­szak az MTA székházában. A tanácskozássorozat zá­rónapján a tudományos ku­tatás és a műszaki fejlesztés negyven évét Láng István akadémikus tekintette át, művészeti kultúránk utóbbi négy évtizedének jellemző vonásairól Tóth Dezső aka­démikus, művelődési mi­niszterhelyettes tartott elő­adást. Marxizmus a magyar kultúrában címmel Tőkei Ferenc akadémikus referált. Az­­egyes témakörökhöz kap­csolódó korreferátumokban képzőművészetünk nemzeti és egyetemes jellegével, a felszabadulás utáni közmű­velődésüggyel, a társadalmi fejlődés konfliktusai feltárá­sának jelentőségével foglal­koztak a művészettörténet, a szociológia és a filozófia is­mert művelői. Az MTI tudósítójának ké­résére Kulcsár Kálmán aka­démikus, az MTA főtitkár­­helyettese foglalta össze a háromnapos ülésszak tapasz­talatait. A tanácskozás-sorozatnak nem az volt a célja — hang­súlyozta Kulcsár Kálmán —, hogy az utóbbi négy évtized­ben elért eredményekről szá­mot adjon vagy felsorakoz­tassa az elkövetett hibákat. Az ülésszak arra vállalko­zott, hogy elemezze társa­dalmi fejlődésünk 40 eszten­dejének főbb tendenciáit, je­lenségeit, mégpedig a jövőbe tekintés igényével. Az ere­deti célkitűzés megvalósult, mert az előadások és a kor­­referátumok csaknem kivé­tel nélkül tudományos mély­séggel és igényességgel érté­kelték társadalmi fejlődé­sünket, s az önmagunkkal való szembenézést, a szelle­mi számvetést szolgálták. A társadalmi fejlődés kon­fliktusaival kapcsolatban az Akadémia főtitkárhelyettese hangsúlyozta: miként az eszmecseréből is kitűnt, a társadalomalakításnak tör­vényszerű velejárói a kon­fliktusok, elképzelhetetlen olyan társadalompolitikai döntés, amelynek csak pozi­tív hatásai vannak. Ha nem számolunk velük, ha csupán a múlt tudati maradványai­nak tulajdonítjuk az ellen­tétes érdekekből fakadó ösz­­szeütközéseket, akkor ezek elhatalmasodhatnak, s gát­jai lehetnek a fejlődésnek. Napjainkban a gazdaságban és társadalomban egyaránt reform­folyamatról beszé­lünk. Ennek vannak olyan lényeges elemei, amelyek egyes társadalmi rétegeket kedvezőtlenül érintenek. Eb­ből konfliktusok származ­hatnak, a reformfolyamat tehát újabb és újabb össze­­­­ütközések forrása. A programra visszatekint­ve Kulcsár Kálmán külön szólt Tőkei Ferenc előadásá­ról, aki arra keresett választ: szerves részévé vált-e nap­jaink kultúrájának a mar­xizmus. Mint mondotta, a válasz igenlő volt, de az elő­adó hozzátette: folyamatos elméleti munka szükséges ahhoz, hogy az új társadal­mi jelenségek elemzésével az ideológia úgy formálód­jék, hogy megfeleljen a je­len követelményeinek. Ma még ugyanis adósak va­gyunk az új társadalmi fo­lyamatok, jelenségek össze­függéseinek elméleti kimun­kálásával és filozófiai általá­nosításával. A továbbiakban kiemelte: fontos tanulsága volt a kon­ferenciának, hogy a társa­dalmi reformot nem lehet egy meghatározott területre leszűkíteni. A gazdasági re­form idején is tudni kell, hogy a kultúra nem teher, hanem előfeltétele a gazda­sági fejlődésnek. Nem feled­kezhetünk meg arról, hogy a gazdasági önállóságra ne­velt szervezet vagy ember — hangsúlyozta Kulcsár Kál­mán — politikailag­­ is „fel­nőtté” válik, és képes is­ ar­ra, hogy éljen demokratikus lehetőségeivel, összefoglalva: a társadalom sikeres alakítá­sa, az egyes területekről — a politikáról, a gazdaságról, a kultúráról — való együt­tes gondolkodást igényel — mondotta végezetül az MTA főtitkárhelyettese. Kodály-ösztöndíj Első alkalommal ítélték oda a Kodály Zoltán zenei ösztöndíjat, amelyet a mű­velődési miniszter a pálya­kezdő fiatal zeneszerzők, ze­nekutatók, zenekritikusok számára létesített. A díjat idén Csemiczky Miklós ze­neszerző, Grabócz Márta ze­netudós, Király László ze­neszerző és Sugár Miklós zeneszerző nyerte el. Meg­osztott díjban részesült Me­zei János zenekutató és Szi­geti István zeneszerző. Gyógyfürdősfejlesztés Tovább fejlesztik a na­ponta már mintegy 10 ezer vendég fogadására alkalmas zalakarosi gyógyfürdőt. Újabb két fürdőmedencét építenek, mindkettő a követ­kező strandidényre készül el. Ugyanaddig két műanyag borítású teniszpályát is ki­alakítanak. Zalakaros fürdőzési, spor­tolási, szórakozási lehetősé­geivel máris jelentősen te­hermentesíti a Balatont. Világ proletárjai, egyesüljetek! Kalevi Sorsa elutazott hazánkból Kalevi Sorsa, a Finn Köz­társaság miniszterelnöke — aki Lázár György miniszter­­elnök meghívására hivatalos látogatáson tartózkodott ha­zánkban — szerda reggel el­utazott Budapestről. Eluta­zott vele felesége, Irene Sor­­sa is. A finn kormányfőt és kí­séretét a Ferihegyi repülő­téren ünnepélyesen búcsúz­tatták. A búcsúztatásra meg­jelent Lázár György és fele­sége, Várkonyi Péter külügy­miniszter, továbbá politikai és gazdasági életünk több más vezető személyisége, s Puja Frigyes, hazánk helsin­ki nagykövete. A magyar és finn zászlók­kal díszített légikikötő be­tonján csapatzászlóval felso­rakozott a néphadsereg dísz­százada. Parancsnoka jelen­tést tett a finn kormányfő­nek, majd felcsendült a két ország himnusza. Úttörők vi­rágcsokrokkal búcsúztatták a vendégeket. Mint szerdai lapunkban hírül adtuk, penzai művelődési de­legáció tartózkodik megyénkben — Novoszelceva Ninel Alek­­szandrovna, a penzai városi pártbizottság titkára vezetésével — december 10. és 15. között. A penzai vendégek tegnap délelőtt Mezőhegyesre látogattak, ahol az általános művelődési köz­pont tevékenységével ismerkedtek (képünk). A délutánt Oros­házán töltötték, ahol megtekintették a múzeumot, a könyv­tárat és a Petőfi Művelődési Központot. A delegáció tagjai ma Békéscsabán és Békésen ismerkednek a művelődési in­tézmények tevékenységével Fotó: Fazekas László Színvonalas kínálat élelmiszerből és ruházati cikkekből Juhár Zoltán sajtótájékoztatója A belkereskedelem és az idegenforgalom idei eredmé­nyeiről, az év végi ellátásról, valamint a jövő évi tervek­ről tájékoztatta az újságíró­kat szerdán a Parlamentben Juhár Zoltán belkereskedel­mi miniszter. Elmondta, hogy az idei áruellátás a tervezettnek megfelelően alakult. Élelmi­szerekből és élvezeti cikkek­ből a kereskedelem jó szín­vonalon elégítette ki a la­kosság igényeit, s több ter­mékből javult a kínálat. Bő­vült egyebek között az ol­csóbb hús és húskészítmé­nyek választéka, s az új ter­mékek széles körű elterjesz­tését a kereskedelem áruis­mertetéssel, bemutatókkal,­­kóstolókkal segítette. Néhány termékből — többek között élő halból és sörből — az idén megszűntek a korábbi hiányok. Jelentősen javult a kenyér minősége, a húsáru­ké azonban nem. A nem ki­elégítő húsminőség egyik oka, hogy a kereskedelem sem fordított kellő gondot a minőségi áruátvételre. A ruházati termékek kö­zül javult a választék férfi­ingekből, harisnyafélékből, szoknyákból, pantallókból. A kereskedelem kielégítette a vásárlók igényeit szőnyegek­ből, háztartási lakástextíli­ákból is, az ellátás azonban több központi intézkedés el­lenére egész évben hiányos volt gyermek-, illetve csecse­mőruházati cikkekből, vala­mint férfi- és fiúöltönyökből. A kereskedelem sokrétű, aktív beszerzési munkával igyekezett követni a vegyes­iparcikkek iránti tervezettnél nagyobb keresletet. Ennek eredményeként az év folya­mán csökkent a hiány épí­tőanyagokból, hűtő- és főző­készülékekből, színes televí­ziókból, hűtőszekrényekből, cirkogejzírekből, gázkazá­nokból, automata mosógé­pekből. Az igen élénk keres­let miatt azonban több cikk­ből a korábbinál nagyobb mennyiség sem volt elegen­dő. A vendéglátásban az idén már éreztette hatását, hogy az új üzemelési formák szé­les körű elterjedésének ered­ményeként megélénkült a piaci verseny. A szerződéses és a jövedelemérdekeltségű éttermek, vendéglők aránya ma már meghaladja az 50 százalékot, s ezeken a helye­ken, a tapasztalatok szerint választékosabb a kínálat, ha­tékonyabb a gazdálkodás. Az idegenforgalom idei eredményeiről szólva a mi­niszter elmondta, hogy Ma­gyarország iránt ebben az évben tovább nőtt az érdek­lődés, mind a szocialista, mind pedig a nyugati orszá­gok részéről. Csaknem 28 szá­zalékkal többen­­keresték fel hazánkat, mint egy évvel ko­rábban, s ennek megfelelő­en növekedtek a bevételek is. Az eredmények elérését a szállodahálózat fejleszté­sén kívül segítette a vállala­tok jobb piaci munkája, az új idegenforgalmi területek hatékonyabb kiaknázása, s nem utolsósorban az utazá­sokkal kapcsolatos formasá­gok egyszerűsítése. A lakosság külföldi utazá­si kedve nem csökkent, a belföldi turizmus azonban némileg mérséklődött. Az ol­csóbb hazai utak iránti ke­resletet nem tudták kielégí­teni az utazási irodák. Némi előrehaladást jelentett, hogy a turisták az utazási irodá­kon keresztül a SZOT és a vállalatok üdülőit is igény­be vehetik, ezt a lehetőséget azonban jobban is ki lehet­ne használni. A miniszter körvonalazta a belkereskedelem jövő évi el­képzeléseit is. Elmondta,­­ hogy a számítások szerint a fogyasztásicikk-kereskede­lemre 1985-ben 1,8—2 száza­lékkal több terméket értéke­sít, mint az idén. A vállala­tok és a szövetkezetek eddi­gi tárgyalásai azt mutatják, hogy egyes árucikkekből — például élelmiszerekből, ház­tartási és vegyi árukból, gyermekcipőkből, gyapjú és pamut méterárukból, haris­nyákból — a hazai partne­rek a kereskedelem igényei­nek megfelelő mennyiséget tudnak biztosítani. Az ipar az ez évinél nagyobb meny­­nyiség szállítására vállalko­zik egyebek közt hűtőszek­rényekből, színes televíziók­ból, egészségügyi épületsze­relvényekből, bojlerekből, az igényeknek megfelelő meny­­nyiséget azonban több cikk­ből ezúttal sem ígérik. A belkereskedelem a hiányokat a piacszervező munka továb­bi javításával kívánja eny­híteni. Anyagilag is részt vállal például a kooperáci­ókban, bérmunkaszerződések létrehozásában, s a külföldi termeltetésszervezésben. Tá­mogatják azokat a kis- és középüzemeket, szövetkezete­ket, amelyek hajlandók az alapellátást szolgáló — je­lenleg még nem elegendő mennyiségű — termékek gyártására. Az idegenforgalomban az utazási irodák, szállodavál­lalatok fontos feladata, hogy bővítsék, színesítsék prog­ramajánlataikat, s növeljék bevételeiket. A tárca veze­tése célszerűnek tartja, hogy a programkínálat javítása érdekében mind több közös vállalkozás szülessék. Békéscsabán a Kner Nyomda kultúrtermében a szakszervezeti bizottság szervezésében já­tékvásárt rendezett az Univerzál Áruház tegnap, december 12-én délelőtt 9 órától délután 3-ig. A rendezvény sikerét biizo­nyítja, hogy ez idő alatt mintegy 25 ezer forint értékű játék talált gazdára Fotó: veress Erzsi A az OBT leszerelési bizottságának ülése Az Országos Béketanács leszerelési bizottsága ülést tartott szerdán Budapesten. A testület tájékoztatót hall­gatott meg a X. országos bé­kekonferenciáról, megvitatta az idei munkaprogramjának végrehajtását, s meghatároz­ta a jövő évi feladatait. Fodor István, az Országos Béketanács titkára a X. or­szágos békekonferencia ta­pasztalatait összegezve meg­állapította: a plenáris ülése­ken és a szekciótanácskozá­sokon elhangzott 190 felszó­lalás jelentősen hozzájárult a békemozgalmi munka tar­talmi vonásainak erősítésé­hez. A küldöttek, bár eltérő világnézeti elkötelezettséggel fejtették ki álláspontjukat, abban egyetértettek, hogy a béke csakis közös erőfeszí­téssel őrizhető meg. A kon­ferencia megerősítette: a magyar békemozgalom mun­kájának központjában válto­zatlanul az a törekvés áll, hogy népünk békeakaratát kifejezve a társadalom min­den rétegét mozgósítva al­kotó módon járuljon hozzá hazánk békepolitikájának formálásához és megvalósí­tásához. A testület jövő évi mun­kaprogramjának meghatáro­zásakor kiemelték: a lesze­relési bizottság a jelenlegi nemzetközi katonapolitikai helyzetben továbbra is fon­tos feladatának tekinti — más szervekkel együttmű­ködve — a közvélemény szakszerű tájékoztatását a fegyverkezés és leszerelés kérdéseiről. Jövőre is megjelentetik a Leszerelés című évkönyvet, amelyben a téma szakértői tanulmányokban ismertetik a magyar álláspontot. Szoro­sabb együttműködésre törek­szenek a tömegkommuniká­cióval is, annak érdekében, hogy a leszerelés témaköré­nek szakavatott ismerői a társadalom mind szélesebb köreinek adhassanak választ a közvéleményt érdeklő kér­désekre.

Next