Békés Megyei Népújság, 1986. augusztus (41. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-29 / 203. szám
BOSSHIEJ---------------------- Az orosházi párt-vb tárgyalta Mérlegen a gazdaság első féléves teljesítménye A közelmúltban tekintette át az MSZMP Orosházi Városi Végrehajtó Bizottsága az 1986. évi gazdaságpolitikai feladatok első félévi teljesítését. Erre az esztendőre a pártbizottság irányítási területén gazdálkodó egységeknek a következő főbb tennivalókat határozta meg a testület: Tovább erősíteni és javítani az ország gazdasági egyensúlyát, megőrizni a fizetőképességet, növelni a gazdaságos export árualapot, javítani a piaci munkát. Ahol indokolt, ott a szükséges termékszerkezet-változásokat valósítsák meg és vezessék be az ösztönzőbb bérezési formákat. A munkahelyi demokrácia továbbfejlesztésével növelni a dolgozók részvételét a döntések előkészítésében és végrehajtásában. WWWWMMWV A város ipari üzemei közül az üveggyár idei termelési terve 11 százalékkal magasabb az elmúlt évinél. A gazdálkodást továbbra is zavarják a piaci értékesítési nehézségek és a múlt év gondjai. Féléves termelési értékük és árbevételük megközelíti az éves terv időarányos részét. A gyakori kisszériás átállások miatt kedvezőtlenül alakult a termelő kapacitások kihasználása. Szocialista exportjuk az államközi szerződésekben foglaltaknak megfelelően alakult. Az év első felében tőkés exporttervüket teljesíteni tudták. Az eredményteljesítés elmaradt az előirányzottaktól, de az év végéig a piaci helyzet javulása, a jobb minőségű termékek gyártása, valamint fegyelmezett gazdálkodás esetén a célkitűzések elérhetők. A szénhidrogén-kutatásban a bányászat és a feltárás időarányosan túlteljesítette első félévi tervét. A gépipari ágazatban az Alföldi Kőolajipari Gépgyár első féléves tervét 46 százalékra tudta teljesíteni, kapacitáskihasználatlanság miatt. Az utóbbi időben fokozatosan oldódtak a feszültségek, így következetesebb munkával várhatóan sikerül elérni a tervben megfogalmazott célokat. A Mezőgép szinten tartotta termelését. Továbbra is fő feladat a tőkés export részarányának fokozása. A vas műanyagipari szövetkezet első féléves termelése meghaladta az éves terv 51 és fél százalékát. Az év hátralévő részében várhatóan növekszik a fémtömegcikk-gyártás. A Középszövetkezet exportteljesítése mindkét relációban időarányosan meghaladta a tervezettet. A könnyűipari üzemeknél a piaci lehetőségek beszűkülése miatt a termelés a bázisszinten maradt. A korábbinál lényegesen nehezebb feltételek között érték el az ágazatban, hogy az első féléves célkitűzések időarányosan megvalósultak. Az élelmiszeriparban az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalat kedvezőbb alapanyagellátás révén teljesíteni tudta első féléves tervét. A Vetőmagtermeltető Vállalat orosházi területi központja a kedvezőtlen feltételek ellenére igen eredményesen dolgozott. Az év első hathónapjában az éves terv 80 százalékát már teljesítették. A tervezettnél több árut szállítottak szocialista és tőkés piacokra. Orosháza város ipari üzemei az idén egymilliárd forintot meghaladó beruházást terveztek, melyek alapvetően a technológiai szint emelését, és kapacitásbővítést szolgáltak. Figyelemre méltó, hogy a beruházások, ahol saját kivitelezésben készülnek, határidőre megvalósulnak, míg a külső kivitelezők esetében gyakran csúszik a határidő. A térség mezőgazdasági üzemei erre az évre a termelés 4 százalékos emelését és a minőség javítását határozták meg. A gazdaságok eredménytervüket a korábbi esztendőkhöz képest 8,4 százalékkal kívánták növelni. Búzából az idén az előző esztendőhöz hasonló termésmennyiséget takarítottak be a gazdaságokban. A térségben tovább növekedett a napraforgó vetésterülete, és lényegesen emelkedett a zöldségfélék vetésterülete is. Az év első hat hónapjában volt elegendő csapadék, de az utóbbi hetek aszályos időjárása csökkenti az őszi betakarítású növények hozamát. Az állattenyésztésben az elmúlt évinél négy százalékkal több termék előállítását irányozták elő. Örvendetes jelenség, hogy a tehénlétszám csökkenése ellenére a tejtermelés növekedett. Az első félévben marhahúsból a tervezettnél többet, sertés- és, baromfihúsból kevesebbet értékesítettek a gazdaságok és a kistermelők. A mezőgazdasági nagyüzemek az idén 18 százalékkal kívánták növelni a beruházások arányát az elmúlt évihez viszonyítva. A gazdaságok kiegyensúlyozott és takarékos gazdálkodást folytattak. Az első félévi áruellátás valamennyi területen kedvezőbb volt a korábbi esztendőknél. Az élelmiszerekből megfelelő választékot kínáltak, csak rövid időszakokra fordult elő, hogy hiány jelentkezett az olcsóbb tőkehúsokból és töltelékáruból. Az év első hat hónapjában az élelmiszerek forgalma 6-7 százalékkal nőtt. A ruházati szakmában hosszú idő után 2 százalékkal emelkedett a forgalom. A női kötöttáru és férfikonfekció-kínálat nem tudta követni a keresletet. Az építőanyagokból kínálati piac alakult ki, mely kedvezően érinti a vásárlókat. A szolgáltatások területén az autójavítás és elektromos készülékek karbantartása kivételével megfelelő volt az ellátás. A pénzintézetek betétállománya az első félévben emelkedett. A lakosság részéről nőtt a kereslet a rövid lejáratú személyi kölcsönök iránt. A gázprogram fokozatos megvalósításával egyidejűleg szinte mindenki igénybe veszi a fűtéskorszerűsítésre adható hiteleket. A párt-végrehajtó bizottság tagjai a beszámolóhoz szólva elmondották, hogy a mezőgazdaságban a jövő évre meghirdetett szabályozók kedvezően érinthetik a nagyüzemeket, azok igyekezzenek igénybe venni a teleprekonstrukciókhoz biztosított állami támogatásokat. Az év hátralevő részében tovább kell erősíteni a munkafegyelmet, a technológiai utasítások betartását, a termékek piacképességének fokozását. Valamennyi területen szükség van a minőség javítására is. A pártszervezetek irányító, szervező, ellenőrző munkáját tovább kell fokozni, hiszen csak így teljesülhetnek az év elején megfogalmazott célok. Verasztó Lajos szautasította a vádat. Ennek ellenére őrizetbe vették, és néhány nap múlva, a községi bíróság bírója előtt Haszszán részletes vallomást tett. Elmondta, hogy Pintért Péter révén ismerte meg, s hogy kártyát vetett Pintérnek, aki ezért 20 dinárt adott, és megígérte neki, hogy dohányt is fog tőle kapni. Hozzáfűzte, látta azt a jelenetet, amikor Péter cimborája összeszólalkozott Pintérrel annak lakásában, s hogy előbb veszekedtek, de hogy miről, és mi is volt a vita oka, azt Hasszán nem tudta, mivel Pintér Péterrel magyarul beszélt, amit ő nem értett meg. A vita dulakodássá fajult, és eközben Péter felkapta az asztalon levő nagykést, és ezzel leszúrta Pintért. Utóbb egy üveg bort is eltört, és feldúlta a szekrényt, hogy rablógyilkosság látszatát keltse. Hasszán vallomását megismételte a Péterrel való szembesítése során, Péter azonban erélyesen cáfolta a mondottakat. Egy héttel ezután valamennyire megváltoztatta vallomását az ügyészségen. Azt mondta, hogy Péterrel meglátogatták Pintért, aki megvendégelte őket borral. Miután ő (Hasszán) megivott néhány pohár bort, rosszul lett, hányingere támadt, és ezért kiment az udvarba. Amikor visszatért a szobába, Pintér és Péter veszekedtek, de mivel Haszszán nem tud magyarul, nem tudja, hogy min különböztek össze. Míg Pintér a heverőn ült, Péter befedte az ablakot egy pokróccal, s ezután egy borosüveggel Pintért hirtelen hátulról fejbe ütötte, s miután Pintér öszszeesett, Péter az asztalfiókból kivett késsel nyakon szúrta. Ezután ráparancsolt Hasszánra, fogja le Pintér lábát, s majd Péter a zsebéből kivett egy bicskát, és azzal még néhányszor nyakon szúrta áldozatát. Néhány hónap után azonban a vizsgálóbírónál Haszszán teljes egészében viszszavonta vallomását. Ennek ellenére mindkettőjük ellen vádat emelt az ügyészség, s a vádirat Hasszán korábbi beismerésén alapult. A zombori kerületi bíróságon Péter is, aki sohasem ismerte be, hogy bármilyen köze is lenne Pintér meggyilkolásához, valamint Hasszán is visszavonta beismerő vallomását, amelyről azt állította, hogy kényszer hatása alatt tette, s ezért a bíróság — bizonyítékok hiányában — mindkettőjüket felmentette a vád alól. Mivel az ügyész fellebbezett a felmentő ítélet ellen, továbbra is mindketten a fogdában maradtak. Az ügyben most váratlan fordulat következett be. Vajdaság Legfelsőbb Bírósága másként értékelte a lefolytatott eljárást, s mindkét vádlottat, a felmentő ítélet után, halálra ítélte. Az ítélet jogerőre emelkedése után csupán egy lehetőség maradt, éspedig, hogy kegyelmi kérvényt intézzenek a Szövetségi Képviselőház Elnökségéhez. Az első fokú tanács elnöke, aki a felmentő ítéletet meghozta, közölte az elítéltekkel, hogy kegyelmi kérvényt kell benyújtaniuk, ha élni akarnak. Hogy valamivel megindokolja a kérelmet, az említett bíró saját felelősségére úgy íratta meg a kérvényt, hogy a két elítélt beismerte a bűntett elkövetését, s hogy kérelmezi, hogy a halálbüntetést életfogytiglani szabadságvesztésre változtassák át. Péter aláírta a kérelmet, míg Hasszán, aki írástudatlan volt, csupán ujjlenyomatával látta el a kegyelmi kérvényt. (Folytatjuk) Külföldre utazóknak DITMMagyarok közt Svédországban Több mint két hetet töltöttem Svédországban, és néhány nyugat-európai városban. Mindenféle, amerre jártam, találkoztam ott lakó magyarokkal és magyar vonatkozású dolgokkal. A gyönyörű fekvésű délsvédországi Malmö utcáin például, azon kívül, hogy lépten-nyomon magyar szót is hall az ember, a nagy élelmiszer-áruházak előtt reklámok hirdetik, hogy magyar lisztből készült „Ali földi” kenyér kapható. Bent az üzletben pedig csemegeszalámit, csabai és gyulai módra készült kolbászt, piros-fehér-zöld címkével — ami erősíti eredetiségüket — lehet kapni. A borok között Tokaji aszú és Egri bikavér csábítja a vevőket. Az árak, a mi pénzünkhöz viszonyítva, hihetetlenül magasak. Az óriási áruházak polcain mindent megtalál a vásárló: hazai és külföldi gyümölcsöket, borokat, húsféléket éppúgy, mint az ipari cikkeket vagy a textíliákat. A fegyelem, a rend és a tisztaság az áruházakban is feltűnő. Sok magyar él Svédországban. A piacon is találkoztam magyarokkal, a malmöi katolikus templom előcsarnokában pedig a sok svéd és latin nyelvű katolikus lapok mellett ott volt a Budapesten megjelenő „Új Ember” című magyar újság is, nyilván az ott élő sok magyar hívő miatt. Egy svéd tanárral az irodalomról beszélgettünk. A norvég Ibsent és Knut Hamsunt említettem, és két svéd írót, akiktől olvastam, valamint Stritbergert és Selma Lagerlofot. örült, amikor megtudta, hogy műveik magyar fordításban is megjelentek, s közben egy kicsit restellte, hogy ő még egy magyar prózaíró vagy költő nevét sem ismeri, csak a zeneszerzőkről tud valamit: Liszt Ferencről, Bartók Béláról és Kodály Zoltánról. (Hiába, a zene nemzetközi nyelv!) Ez a kis népek sorsa, különösen az olyanoké, mint a magyaroké. Rokontalan nyelv, őszintén beszélt. Később Stockholmban alkalmam volt meggyőződni arról, hogy nem teljesen rokontalan ez a magyar nyelv. A szigetekkel és hidakkal tarkított szép svéd fővárosban éppen a királyi palota közelében jártam, amikor jött a déli őrségváltás. Egy csapat lovas katona, nagy zenebonával. A járókelők megálltak és nézték, közöttük én is. Ámulatomat két idegen szakította félbe. Svédül kérdeztek valamit. Németül válaszoltam, hogy magyar turista vagyok, és megmutattam az útlevelemet, mert azt hittem, hogy talán hatósági emberek. A válaszom váratlan fordulatot idézett elő. Az egyik idegen a nyakamba borult, és németül szólt hozzám: mi testvérek vagyunk, hiszen a magyarok és a finnek testvérek. Aztán a Kalevaláról kezdtem beszélni, ami a ködben veszett közös múltat idézi fel, és olyan szavakat említettem, melyekben sok a hasonlóság, mint például: hal, finnül pedig Khala. A finn testvérek Marlboro cigarettával kínáltak meg, én őket Sopianaeval, amit gyufásdobozzal együtt — a magyar felirat miatt nyomban el is kértek. Cserébe egy öngyújtót és egy doboz Marlborót nyomtak a kezembe. Hihetetlen, mennyire ragaszkodnak a finnek a magyar— finn testvériséghez, és mennyire csupaszív ez a nép. Nemcsak a nyelv, de a lelki struktúrájuk is olyan, mint a magyaroké. Mi ott Stockholmban úgy váltunk el egymástól, mint igazi jó testvérek. Svédországból Dánia fővárosába, Koppenhágába utaztam hajóval. A dán fővárosban, akárcsak Malmőben és Stockholmban, bementem egy nagy könyvesboltba, és érdeklődtem, hogy a magyar íróktól van-e valami fordítás. A válasz ott is az volt: semmi. Egy kedves hölgy lapozgatni kezdett egy lexikon jellegű könyvben, és örömmel mutatta Szabó Magda írónő nevét. Az üzlet tulajdonosa pedig az angol folyóiratot, a Time-t mutatta, amelynek a címlapján Kádár János volt látható az egyik augusztusi számban. Az angol nyelv nagyon népszerű ott is. Ritka az a fiatalabb ember, aki nem beszéli, mégha nincs is magasabb iskolai végzettsége. Ivánis Illés TOUR• L 1ST IN DOMMATION „Muzeális” lövészárkok A közgyűjteményekben nem szűkölködő Ausztria egyik legfiatalabb és legeredetibb múzeuma az ország déli határán található, Kötschach-Mauthennél, ahol a Dolomitok, az Alpok nyúlványa alkotják a határt osztrák és olasz föld között. A fő nemzetközi útvonalaktól távoleső festői karintiai tájon főként hegymászókkal, vagy az éppen csak nyugalmat keresőkkel találkozni. Az elmúlt két évben azután olyan turistákkal is, akik az első világháborús emlékek kedvéért jöttek ide. A kopár, sziklás hegyek között ugyanis 1915—18 között a háború leghevesebb harcai dúltak, amelyekben — a csász. és kir. 7. hadtest soraiban — magyarok is harcoltak. Hét évtized alatt belepte a föld, a gyom az egykori lövészárkokat, lőállásokat, utakat. A „Dolomitok barátai” egyesület tagjai azonban önkéntes munkával megtisztították a terepet , osztrákok, olaszok mellett tucatnyi más országból érkeztek segítők. A munka eredménye: egyórás, benne kemény hegymászással egybekötött úttal bejárhatjuk az „olasz front” többéves állóháborújának egyik színhelyét. A zseblámpák fényében feltárulnak a barlangok ahol a százával tanyáztak a közös hadsereg katonái, rekonstruáltak egy legénységi fabarakkot is. Bejárhatjuk a sziklába vágott galériákat, amelyeken az olasz tüzérség tüze ellen védve közlekedhettek a csukaszürkébe bújtatott osztrák, magyar, szláv , katonák, sapkájukon Ferenc József nevének kezdőbetűivel. A hétvégeken működik az eredeti drótkötélpálya, amelyen hajdalmán a lövegeket, a lőszert szállították a meredek hegyekre. Az üdülőközségben, a tanácsit házán, rendkívül érdekes kiállítást rendeztek be a tárgyi emlékekből : eredeti egyenruhák, fegyverek, használati tárgyak nagyapáink háborújából. Derűs, tréfás levelezőlapok az első évből, elkeseredett hangú levelek, s a súlyos veszteségekről beszáll móló vezérkari jelentések az utolsóból. A szabadtéri múzeum s a kiállítás építői, szervezői ■ úgy vélik: csak a béke, a né- I pék megbékélése és együttmű- I ködése mellett lehet mindenki, s aki bejárta ezt a sajátos mú- I zeumot. Ahonnan visszatérve, az országút mellett, zöld völgyében még egyszer megállhat: itt van egykor volt közös hadsereg, figünk egyik temetője. Az újrafestett vaskereszteken a hajdani közép-európai birodalom szinte minden tájáról, népéből szerepel név. Az évszámok is hasonlók: a Dolomitok mészárlásában 18—23 éves gyerekemberek haltak meg, ezerszám. 1986. augusztus 29., pénteko Expressz — tájképpel A svájci vasutak a világ talán leggyönyörűbb tájképével ajándékozzák meg utasaikat — de nemcsak ezzel. Diszkóvagon, delejes világítással és lemezlovassal, konferenciakocsi, gyermekjátszótér-vagon, kocsibérlet klubrendezvényre, bármelyik vonatra — mindezek hozzátartoznak a svájci vasutak hétköznapjaihoz. A vonatok helyenként 48 fokos emelkedőn kapaszkodnak fel a hegyekre, a sínpárok keresztül-kasul tekergőznek, át meg átszövik, körbe fonják Svájc fennséges bérceit, olykor alagutakba bújnak, hogy aztán ismét megcsillanjon rajtuk az alpesi napfény. Vasúttal el lehet jutni egészen a Jungfrau jeges csúcsának tövéig, s ez már 3400 méteres magasság. Az ország keleti részén üzemel a magánkézben levő Rhaetische vasúti társaság. A pálya sokszor nyitott peremeken fut, több mint 120 alagút hagy időt a szemnek, hogy felkészüljön az újabb pompázatos látványra. De nemcsak a táj különleges. A svájci állami és magánvasutak állomásain biciklikölcsönzők várják azokat az utasokat, akiknek kedvük szottyan egy falucska, fennsík, vagy fenyőerdő festői látványára a közvetlenebb találkozáskor. A szövetségi vasútrendszer 1500 kerékpárt tart, a bicikliket természetesen bármelyik állomáson ott lehet hagyni. A vonatok — a nemzeti sajátossághoz hűen — egy „svájci" óra pontosságával indulnak és érkeznek. Hogy az utóbbi is szinte másodpercre teljesülhessen, olykor lassítanak a masiniszták. Az étkezőkocsikban kiváló ételeket és italokat szolgálnak fel, de nem aránytalanul drágán. A gyorsvonatokon feladott távirat mindenképpen „expressz”, régi keletű szolgáltatás ez, 1990-re pedig valamennyi vonatot felszerelik, telefonnal. A rengeteg extraszolgáltatás, továbbá a teljes légkondicionálás ellenére a tarifák nem drágák. Egyhónapi korlátlan utazgatást másodosztályra már 140 dollárért meg lehet váltani, első osztályon ugyanez 215 dollár. Krakkó, Lengyelország hajdani fővárosa igen sok műemlékkel büszkélkedhet. Néhány évvel ezelőtt a várost felvették a világ legértékesebb kultúremlékeinek UNESCO-listájára. A különböző korokból származó műemlékek, a gazdag múzeumi gyűjtemények tömegével vonzzák Krakkóba a hazai és külföldi turistákat. Krakkó Varsó mellett a legszívesebben látogatott lengyel városok közé tartozik. Képünkön: a krakkói piactér látható