Békés Megyei Népújság, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-27 / 49. szám

BÉKÉS MEGYEI N­É­PÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1991. FEBRUÁR 27., SZERDA Ara: 5,80 forint XLVI. ÉVFOLYAM, 49. SZÁM Kuvaititól megkezdődött az iraki kivonulás... ...de a háború folytatódik Kuvaiti katonai források szerint Irak keddre virradó­ra megkezdte csapatai kivo­nását Kuvaitból. A térség­ben harcoló brit erők pa­rancsnoka kedden Rijádban ugyancsak megerősítette: számos jel utal arra, hogy az iraki alakulatok vissza­vonulnak. Amerikai katonai vezetők ugyanakkor kedden délelőtt Rijádban közölték, hogy Szaddám Huszein kivo­nulást bejelentő beszéde el­lenére az eredeti tervek sze­rint folytatják a hadműve­(Folytatás a 2. oldalon) Kormányfői megjegyzés Antall József miniszterelnök az alábbiak nyilvánosságra ho­zatalát kérte: „őszinte csodálkozással értesültem arról, hogy a Magyar Szo­cialista Párt — egy törvénytervezet vitájával összefüggésben tar­tott hétfői sajtótájékoztatóján ■— néhai dr. Antall József számos hazai és külföldi kitüntetéseinek egyikére hivatkozott. Annál meglepőbb számomra az e kitüntetéstől való megfosztás említése a szóban forgó törvény kapcsán, mert — nem kívánva ugyan különbséget tenni kitüntetések között, ám le kell szögeznem — a Nagy Ferenc akkori miniszterelnök által 194®, december 17-én aláírt értesítés szerint átadott Magyar Szabadság Érdemrendhez semmiféle pénzügyi juttatás vagy nyugdíj-kiegészítés nem kapcsolódott.” Hazánk és a KGST Az MTI értesülése szerint több javaslat is érkezett a Nemzetközi Gazdasági Kap­csolatok Minisztériumába, hogy mikor és hol találkoz­zanak az illetékes miniszte­rek az elhalasztott KGST- csúcs miatt felmerült vitás kérdések tisztázására. Nem titok már többé... Az Országgyűlés keddi ülésén megkezdte az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetve egyes nyugdíj-kiegé­szítések megszüntetéséről szóló törvényjavaslat általá­nos vitáját, majd a délutáni interpellációk és kérdések után feloldotta annak a ha­tározatnak a titkosságát, amit decemberi zárt ülésén az öbölháborúval kapcsola­tosan hozott. Kedd este a honatyák módosították az 1990-ben elfogadott ideigle­nes vagyonpolitikai irányel­vekről szóló határozatot, és megszavazták a külföldiek magyarországi befektetéseit szabályozó 1988-as törvény megváltoztatását. Az ülés kezdetén az MDF-frakció vezetője, Kó­nya Imre méltatta, hogy hétfőn Budapesten, deklarál­ták a Varsói Szerződés ka­tonai szervezetének meg­szüntetését. Az egyes nyugdíjak felül­vizsgálatáról, illetve egyes nyugdíj-kiegészítések meg­szüntetéséről szóló törvény­­javaslat és az egyes nyugdí­jak felülvizsgálatához szük­séges adatszolgáltatásokkal foglalkozó határozati javas­lat vitáját megkezdve Kele­men András, a Népjóléti Mi­nisztérium államtitkára ki­jelentette: az egységes nyug­díjrendszerbe nem illeszthe­tők be a kiemelt nyugdíjak, illetve nyugd­íj -ki­egészíté­sek, a megalapozatlan kifi­zetéseknek a kormány véget kíván vetni. A felszólalók — pártállás­ra való tekintet nélkül — kifogásolták, hogy a javas­lat több hónapos késéssel került a Ház elé, a felelős­ség kérdésében azonban megoszlottak a vélemények. A délutáni szünet után Horn Gyula, a Külügyi és a Honvédelmi Bizottság kö­zös előadójaként bejelentet­te, hogy a kormány tájékoz­­tatása szerint elhárultak azok a nemzetközi jogi és politikai akadályok, ame­lyek a decemberi zárt ülé­sen az öbölháborúval kap­csolatban hozott határozat titkosságát indokolták. Ezért a két bizottság ja­vaslatára a Ház megszavaz­ta a december 18-i határo­zat nyilvánosságra hozata­lát. Szabad György ismer­tette a határozatot. Eszerint az Országgyűlés hozzájárult ahhoz, hogy a szövetségesek repülőgépei igénybe vegyék a Magyar Köztársaság légte­rét, illetve a magyar repte­reket. Az Országgyűlés to­vábbá hozzájárult egy jelké­pes egészségügyi kontingens kiküldéséhez. A határozat pontos szövege megjelenik a Magyar Közlönyben. (Egyénre szabott képességfejlesztés + ismeretek) — kudarcélmény. A Zsolnai az életre nevel Hogy öt év kis vagy nagy idő, az nyilván attól függ, honnan és az élet mely te­rületén nézzük. Az iskolai oktatásban, a gyermekneve­lésben mindenesetre elég ah­hoz, hogy tapasztalatokról beszélhessünk, hogy a peda­gógusok elmondhassák: ki­próbáltak egy módszert, amely működik, eredményes és amellyel érdemes tovább dolgozni — éppen gyerme­keink jövője, boldogulása ér­dekében. Riportunk helyszí­ne a Békéscsabai 10. Számú Általános Iskola, ahol az 1986/87-es tanévben vágtak bele a Zsolnai-féle Nyelvi, irodalmi és kommunikációs programba. A főszereplők pedig pedagógusok és tanu­lók. Dr. Markovics Ferencné igazgatóhelyettes szorgalmaz­ta ebben az iskolában a Zsol­nai-program beindítását, bá­torította vállalkozókedvű kol­légáit, a tanulók, akikkel ak­kor elkezdték, most ötödike­sek. Bató Flórián osztályfő­nök, történelem—orosz sza­kos tanár tapasztalatai egy­értelműen pozitívak: önál­lóbbak, figyelmesebbek a zsolnais tanulók, lényeglátá­suk fejlettebb, hamarabb megértik az új anyagot, anyanyelvi ismereteik mé­lyebbek, eredményeik ■óbbak a többiekénél. Vajon miért? Mi a siker titka? Ezt igye­keztünk óralátogatásunk so­rán és a tanárok véleményét kérdezve megfejteni. — A gyerekek megtanultak nagyon szépen beszélni, kom­munikálni, verset mondani, olvasni, tartalmat elmonda­ni, felelni — magyarázza Ke­­sjár Tamásnét, aki 3—4. osz­tályban tanítja a programot, már második alkalommal. — Sokkal többet gyakoroljuk az óráinkon a helyesírást és a szép olvasást, mint a hagyo­mányos módszer szerint ta­nulók. Sikerült a gyerekeket megtanítani a tanulás alap­jaira is, éppen a differen­ciált és sok önálló munkát feltételező gyakorlás követ­kezményeképp.­­ A gyengébb képességű­­ekkel többet tudunk foglal­kozni a tanórákon, ezt meg­fogalmazták már szülők, gye­rekek egyaránt. S nagyon jó a program azoknak is, akik jó képességűek, kiemelked­nek, tehát tehetséggondozás­ra. Fontos, hogy nemcsak feladatokat oldanak meg a gyerekek, hanem azt is meg­tanulják, hogyan juthatnak ismeretekhez a későbbiekben, hogyan tájékozódjanak a könyvtárban, hogyan hasz­náljanak lexikonokat, szótá­rakat. Ezek a tanulók fogé­konyabbak a folyóirat- és könyvvásárlás, az egész iro­dalom iránt.­­Folytatás a 4. oldalon) Kentár Tamásné tanítónő a I. osztályban egyszerre három csoporttal foglalkozik . Kardcsörtetés a gyulai Erkel Gyógyüdülőben Itt lem a kéthónapos gyötrődés után, Vidó Miklósné pihen­ten ébredt február 25-én. Előző este elhatározta: visz­­szavonja pályázatát, amellyel a gyulai Erkel Hotel Gyógy­üdülő igazgatói állására je­lentkezett. Álmában sem gondolta ugyanis, hogy az üdülőben hirtelen beállt „in­terregnum” minden bizony­talansága az ő fejére száll vissza, méghozzá nem is akárhogyan! Látogatásunkkor nem za­vartuk meg Vidónét lázas teendői közepette. Két hó­napja dolga sem akadt az igazgatóhelyettesnek. Mi több, kollégái üdvözlését sem kel­lett egy ideje fogadnia, mert azok, köszönés helyett, sze­mérmesen elfordították a fe­jüket.­­ De ne vágjunk az esemé­nyek közepébe, nézzük, ho­gyan alakult ki mára ez az üdülőhöz nem éppen méltó, hűvös hangulat az Erkelben. Szilveszteri meglepetés Igazi szilveszteri meglepe­téssel szolgált Dömény Fe­renc tavaly év végén, ami­kor bejelentette, korkedvez­ményes nyugdíjaztatását ké­ri, s búcsút mond üdülőigaz­gatói állásának. (Hogy ezt csak félig gondolta így, ké­sőbb még kiderül.) Január első hetében jött a második meglepetés, amikor Lévárdi Jenőnét — aki korábban a kisebbik étterem vezetője, 11 ■dolgozó főnöke volt — mint megbízott igazgatót mutatták be, s nem a képzettségében, vezetői gyakorlatában sokkal magasabb szinten álló igaz­gatóhelyettest, Vidó Miklós­­nét. Nem sokkal később, január 10-én meghirdették a pályá­zatot az üdülőigazgatói mun­kakörre. Máig is többen fur­csállják, hogy végül csupán három jelentkező akadt, hi­szen a szakmában — mosta­nában egyre több üdülő húz­za le a rolót — meglehető­sen nagy a munkanélküliség. Nos, a „hármak” egyike volt Vidó Miklósné. A másik név ismeretlenül cseng vidékün­kön. Paraszt János valahol a Dunakanyarban dolgozik, ugyancsak egy üdülőben. A harmadik pályázót pedig az olvasó minden bizonnyal ma­ga is kitalálja; nem más, mint Lévárdi Jánosné, aki mellesleg az Erkel gyógyüdü­lő szakszervezeti bizalmi tes­tületének elnöke is egyben. Ki kinek a... Mindezek után, még min­dig rejtélyes, hogyan jutott Vidó Miklósné a végső elha­tározásig, a pályázat-vissza­vonásig. Erről azonban be­széljen inkább­­. •­­ Lehet, hogy simább lett volna az utam az igazgatói székig, ha annak idején nem utasítom vissza Dömény Fe­renc ajánlatát, azt, hogy nyugdíjaztatása után ő le­gyen a szaktanácsadóm. Ezt egészségtelennek tartom, nem beszélve arról, hogy eddig én voltam az ő szaktanácsadó­ja. No, ezek után indult el a hadjárat ellenem. Lépár­­diné visszaélve szakszerve­zeti pozíciójával, igyekezett a dolgozók előtt lejáratni, be­sározni. Mellesleg a főigaz­gatóság helytelenül döntött, és lehetetlen helyzetbe hozta a három igazgatóhelyettest, amikor egy képzettség és ve­zetői gyakorlat nélküli, tehát alkalmatlan dolgozót bízott meg az üdülő vezetésével. Ezzel figyelmen kívül hagy­ták a kollektív szerződést és a személyzeti utasítást is. A pályázat végkimenetelét nem akarták a véletlenre bízni. Megindult a „kardcsör­­tetés”, a volt igazg­ató, Lé­­várdiné, a főkönyvelő, Tau­ber Katalin és a szakszerve­zeti titkár csoportértekezle­teken tájékoztatót tartott a dolgozóknak, hangsúlyozva, hogy az érdekvédelmi szer­vezetek „egyöntetűen’’ Lévár­­dinét (aki — miivel a „fel­vonuló” négyesben ő is ott volt — személyével azonmód nyomatékosítha­tta az „össz­­dolgozói” [?] akaratot) java­solják. — Azokat persze nem kér­dezték meg, akikről biztosan tudták, hogy velem szimpa­tizálnak — folytatta Vidóné. — Mindenesetre kellő idő­ben elterjedt, hogy igazgatói tisztségemben embereket aka­rok elküldeni, többek között a szobaasszonyokat, a fő­könyvelőt, a Nosztalgia Ét­terem dolgozóit, a belső el­lenőrt és a programszervező­ket. Ez utóbbiak helyett — terjedt a szóbeszéd — a HI­SZI (Humán Ismereteket Szolgáltató Iroda — a szerk.) dolgozóit hoznám ide. Lévár­­dinéról egyébként hamar ki­derült, hogy máris felmér­hető károkat okozott az üdü­lőnek. A partnereket olyan — az üzleti életben teljesen ismeretlen — szerződésmódo­sításokkal lepte meg, hogy mindjárt elálltak az előké­szített, több tárgyaláson pon­­tosított, sőt, reklámozott meg­állapodástól. Március ?—9-re a szálloda 42 szobájából 95- öt (!?) adott el az utazási irodáknak. Az elkerülhetetlen lemondás nyilvánvalóan er­kölcsi és anyagi kárt okoz az üdülőnek. Munkanélküli helyettes Meg kell hagyni, a pályá­zati kiírásban magasra he­lyezték a lécet, amikor min­(Folytatás a 2. oldalon) diploma Cél a hatékony érdekvédelem Szövetség akcióban Békéscsabán, a szakszervezetek házában tartottak ta­nácskozást Bács, Békés, Csongrád megye ágazati szak­­szervezeteinek megyei titkárat A találkozó lehetőségét maga az élet csikarta­­, hiszen egyre fontosabb feladat a munkavállalói érdekek képviselete. Nyolc ágazat, a kereske­delmi, a vasas, a mezőgaz­dasági, az építő, a helyi ipa­ri, az élelmiszeripari, a pos­tás és a textilipari dolgozók szakszervezeteinek 16 veze­tője kölllcsönösen egyetértett abban, hogy a három megyé­re kiterjedően alakuljon meg az érdekvédelmi kerekasztal. Kezdeményezték, hogy a ré­gióban szerveződjenek meg a munkáltatók érdekképvise­leti szervei is, és jöjjön lét­re az Érdekegyeztető Tanács. A szövetség akciószövetség, mely garantálja tagjainak önállóságát, s korábbi ta­pasztalataik és gyakorlataik tiszteletben tartását. Szeret­nék elérni, hogy olcsóbb üdültetési lehetőséget találja­nak tagjaik számára, megte­remtsék a szakszervezeti tisztségviselők továbbképzé­sét, oktatását, esetleg tevé­kenységükhöz banki szolgál­tatást is nyújtanának.

Next